Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-15 / 1. szám
/láttuk, olvastuk, hallottuk... Értékes leletre bukkantak a régészek Székesfehérvárott, a középkori romkertben, a királyi bazilika mélyebben fekvő rétegeinek feltárásakor. A legérdekesebb és nemzetközi érdeklődésre is számot tartó lelet a hatszor hat méteres oltár és a kripta. Ezt az egységet 1083-ban építették István szentté avatására. Feltételezhető, hogy a szentté avatás után ide helyezték át István király díszes síremlékét. Dr. Tolnay Károly magyar származású firenzei professzornak december 16-án a római Magyar Akadémián átnyújtották az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktori oklevelét. Tolnay professzor ez alkalommal előadást is tariott Michelangelóval kapcsolatos kutatásairól. Magyar—nyugatnémet textilkülkereskedelmi vállalat alakult Stuttgartban. Az új vegyes vállalat a nemrégen aláírt hosszú lejáratú magyar—nyugatnémet gazdasági és kooperációs egyezmény alapján létesült. Szülővárosában, Hódmezővásárhelyen december 19-én irodalmi esten köszöntötték Bibó Lajos írót, nyolcvanadik születésnapján. Üj-Zéland londoni nagykövetségén aláírták Magyarország és Új-Zéland kereskedelmi egyezményét. A Bécsben, 93 éves korában elhunyt Föld Aurél hamvainak urnáját, az elhunyt újságíró kívánsága szerint Budapesten, a Rákoskeresztúri temetőben helyezték el, régen meghalt feleségének, Sziklay Szerénának, az egykor neves színművésznőnek hanívai mellé. Dr. Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese december 15-én a párizsi Magyar Intézetben előadást tartott a politikai és társadalomtudományok mai helyzetéről Magyarországon, A Bizományi Aruház Vállalat hatodik Művészeti Nagyaukcióján több értékes műtárgy talált gazdára. A rekordot Vaszary János: Kalapos nő című képe érte el, háromézerötszáz forintért kiáltották ki, és harminckétezer forintért kelt el. R. Filep Imre, a magyarországi unitárius egyház helyettes püspöke december 16-án Váratlanul elhunyt. A budai Vár általános helyreállítási munkálatainak sorában — jelentős állami támogatással — helyreállították a világháborúban erősen megrongálódott Bécsikapu téri evangélikus templomot és egyházi épületeket. Az ünnepélyes átadási istentiszteleten Ottlyk Ernő püspök prédikált, majd a közgyűlésen dr. Káldy Zoltán püspök mondott üdvözlő beszédet. Magyar építészek nagyszabású nemzetközi városrendezési tervpályázatokon vesznek részt. Az egyik nemzetközi jellegű pályázatot Bécs város tanácsának építészeti hivatala hirdette meg egy új városrész kialakítására. A másik a belgrádi új Operaház tervezésére meghirdetett pályázat, míg a harmadik az olaszországi Perugia új közhivatali és lakónegyedének tervezésére vonatkozik. Az IBUSZ szervezésében decemberben pár hetes magyarországi tanulmányútra az USA-ból érkezett egyetemisták csoportja magyar főiskolákon tett látogatásokat. A hetvenedik születésnapját ünneplő Féja Gézát írói munkássága elismeréséül a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munkaérdemrend arany fokozatával tüntette ki. Tessedik Sámuel evengélikus lelkész-pedagógus, az Alföld mezőgazdaságának fejlesztője halálának 150. évfordulóján Ünnepségsorozat színhelye volt Szarvas, a nagy humanista egykori lakóhelye. Philip J. Dodge, az Egyesült Államok szövetkezeti ligájának titkára a Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ) meghívására feleségével együtt Budapesten tartózkodott. Róna Viktor, az Operaház balettművésze hetenként egyszer, hétfői szabadnapján Bécsbe utazik s a bécsi zeneművészeti főiskola balettosztályán tanít. Az Akadémiai Kiadó megjelentette Kassák Lajos 1916— 1925 közt napvilágot látott MA című avantgardista folyóiratát. A négykötetes fakszimile kiadás tartalmazza az idegen nyelvű különszámokat is. Az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság körzetében befejezték a nyári nagy árvíz idején megrongált gátak helyreállításának első szakaszát. Mintegy 25—30 millió forintot költöttek eddig a védelmi vonalak újjáépítésére. 1971-ben több mint 50 millió forintot fordítanak erre a célra. „Békeharangnak” keresztelték el a Baranya megyei Himesházán a néhány hete avatott új harangot. A két és fél mázsás bronzharangot az 1754-ben épült katolikus templom tornyában helyezték el. A falu harangjai kétszer némultak el a XX. században: az első és a második világháború idején ágyút öntöttek belőlük. Az író özvegye a nézőtér első sorában VERES PÉTER EMLÉKEST egy üzemi művelődési otthonban Az Olvasó Népért mozgalom nemes célokat megvalósító kezdeményezés. író—olvasó találkozók, irodalmi estek sorával toborozza a magyar könyvbarátok sokaságát, megismerteti irodalmunkat a főváros és a vidék lakosságával. Fábián Zoltán író, a mozgalom ügyintéző titkára nyilatkozott a tavalyi programról. Ennek során jelentős, rangos eseménynek értékelte a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára művelődési otthonában rendezett Veres Péter-emlékestet. Petővári Gyula üzemi könyvtáros az elhunyt író régi tisztelője. Harminc évig levelezett a Számadás, a Próbatétel szerzőjével. Hívására többször elment Veres Péter Vácra. A könyvtáros lelkes szervezőmunkájával vált az est országom eseménnyé. Nyolcoldalas, arany betűs, címlapos meghívó invitálta a közönséget. Az oldalakon Veres Péter műveinek teljes bibliográfiája, Én nem mehetek el innen című verse, utolsó naptójegyzete. Az esten Balmazújváros nagyközség tanácselnökének vezetésével népes küldöttség volt ott az író szülőfalujából. Ott volt Juliska asszony, az özvegye, Nádasdi Péter, a fia. Dr. Czine Mihály egyetemi tanár beszélt bevezetőjében a szeretett íróról, akinek hazaszeretete, embersége, művészete, tudása tovább hat bennünk. Németh László személyes élményéin keresztül emlékezett mindannyiunk Péter bácsijára. Darvas József, az Írószövetség elnöke szintén emlékeiről szólt, arról is, hogy a második világháború szorongásai közepette is mindig kapott Veres Pétertől néhány biztató gondolatot az ország jövőjéről. Négyszázötvenen hallgatták végig figyelemmel a háromórás műsort. Aztán 300 kötet könyvet vásároltak az előcsarnokban elhelyezett sátorból, majd a klubszobában sokan és sokáig beszélgettek a megjelent írókkal s a család tagjaival. Papp Rezső Németh László és Czine Mihály az esten (Búzást Péter felvételei) TEL A BUDAI HEGYEKBEN (Ifj. Novotta Ferenc felv.) (91.) A felvidéki koleralázadás következményei, de az európai politikai helyzet is, arra késztették a kormányt, hogy összehívja az országgyűlést. Ez volt az első alkalom, hogy a bár lazán, de mégis szervezkedő liberalizmus összecsaphasson a maradlság erőivel. Bár a követi utasítások többnyire felemás formában képviselték csak a reformjavaslatokat, Kölcsey Ferenc több felszólalásában világosan megfogalmazta, hogy a nemességnek, önállósága visszanyerése érdekében, le kell döntenie a feudális válaszfalakat, és a nép politikai és gazdasági felszabadítása révén, ellenségből baráttá kell változtatnia a parasztság millióit. Kezdetben úgy látszott, hogy több reformjavaslatot elfogadnak. később a főrendek és a kormány megcsonkította, illetve elutasította a legfontosabbakat. Kölcsey tovább folytatta a küzdelmeket, de az erőszakos eszközök ellen tehetetlen volt, inkább lemondott követi megbízatásáról. Az erőviszonyok a konzervatívok javára tolódtak el. Némi siker mégis született: a nemesség legszegényebb rétegét adófizetésre kötelezték. Ez gyakorlatilag nem sokat jelentett, de elvben annál többet: rés támadt a legjobban védett nemesi kiváltságban. Azonkívül a liberálisok felismerték a nyelv szerepét a rendi kiváltságok eltörlésének és az önállóság kivívásának folyamatában, és kiküzdötték, hogy a törvényeket magyarul szövegezzék és a magyarul prédikáló egyházközségekben az anyakönyveket magyarul vezessék. A — bár részleges — sikerekben a liberális követek két komoly szövetségesre támaszkodhattak: az országgyűlési ifjúságra és Kossuth Lajosra. Széchenyi bemutatásakor utaltunk reá: Kossuth személyének és tevékenységének méltatása is túlnő e sorozat keretein és lehetőségein. Többre, mint vázlatos ismertetésére, itt nem vállalkozhatunk. Kossuth tanácskozási jog nélkül érkezett az országgyűlésre. Zempléni kisnemes volt, aki értelmiségi pályát választott és távollevő főrendek megbízottjaként volt jelen. Országgyűlési Tudósítások címen kézlratos-kőnyomatos újságot indított, amelyben a reformgondolatokat népszerűsítette. Tudósításaiban ismertette mind a két tábla üléseinek eseményeit, és egyben kommentálta is: támadta, gúnyolta a konzervatívokat és népszerűsítette a liberálisokat. Tudósításainak élénk visszhangja támadt. Cikkeinek leghívebb propagátora a joggyakorlatra Pozsonyba érkezett, és hamarosan egyesületbe is szervezkedő ifjúság lett. A kormányzat merev, minden ellenzéki szellemet elutasító magatartása akkor sem változott, amikor Ferenc császár 1835-ben meghalt és a trónra fia, a gyengeelméjű V. Ferdinánd lépett. A birodalmat ténylegesen az Allamkonferencia kormányozta, amelynek tagjai két nagybácsi-főherceg, valamint az öreg Metternich herceg és Kolowrat voltak. A magyar kormányszerveket szélsőséges konzervatívokkal erősítették meg, az ellenzékieket perbe fogták és börtönbe zárták. Erre a sorsra került Kossuth is, lapját betiltották, őt magát pedig négy évre ítélték. A törvénytelen erőszak azonban csak szította az ellenzéki szellemet. A reformpárt még olyan megyékben is erősödni kezdett, amelyek addig lojálisként voltak ismertek. Néhol még a parasztságig is eljutottak a liberális lapok, eszmék. A parasztmozgalmak nem szűntek, sőt szaporodtak, jelezve, hogy a parasztok nem elégszenek meg az egyes könnyítésekkel, hanem földjeiknek szabad birtokosai szeretnének lenni. Harcuk megosztotta a nemességet. Egy részük még kitartóbban védte kiváltságait, másik részük viszont mindinkább belátta a reformok szükségességét. Ezt látva, a konzervatívok is taktikát váltottak és minimális javaslatokkal bár, de reformkívánalmakkal léptek elő ők is, nemegyszer zavart és megosztottságot keltve az ingadozó nemességben. A „fontolva haladók" konzervatív táborának vezére gróf Dessewffy Aurél volt. Mindemellett gróf Batthyány Lajos vezetésével még a főrendek között is kialakult egy ellenzéki csoport. A liberalizmus előretörése rányomta bélyegét az 1839—1840-es diétára (országgyűlésre). Noha egy sor reformot most is elhalasztottak, a kormány több kérdésben mégis engedett, törvény született például a kereskedelem szabadságáról, s több olyan törvény, amely a liberálisok tudatos iparfejlesztő politikáját tükrözte. A reformmozgalom előretörésének és a kormányzat engedékenységének hátterében a külpolitikai helyzet változása is jelen volt: Franciaország visszanyerte nagyhatalmi helyzetét, Poroszország éllovas lett a német vámunióban, Olaszországban és Németországban csökkent Ausztria tekintélye. A liberálisok előretörésével egyidejűleg azonban táborukat egyenetlenségek is megosztották, hiszen a feudalizmus ellen küzdöttek olyanok, akik a feudalizmus szellemében, s kiváltságaiban nőttek fel. Az egységet végül a börtönből szabaduló Kossuth hozta meg. Szerkesztője lett a Pesti Hírlapnak, s nemcsak népszerű, hanem új típusú újságot is teremtett. A Pesti Hírlap politikai cikkei összefüggő programmá ötvözték a reformeszméket: a nemesség vezette, polgári berendezkedésű, független Magyarország programjává. Amely nem valósítható meg a szabadságjogok kiterjesztése nélkül. Bizonyos idő és tapasztalatok után belátta Kossuth azt is, hogy a politikai önállóság, nemzeti függetlenség csak a gazdasági függetlenséget biztosító hazai iparon épülhet fel. Az iparfejlesztés leghatékonyabb eszközét egy magyar védvámrendszerben látta, bár tudta, hogy ez súlyosan érintené Magyarország és Ausztria kapcsolatát. Tevékenyen részt vett a Magyar Kereskedelmi Kamara létrehozásában. Kossuth nem tűzött zászlójára azonnal végletes célokat. Taktikai megfontolások ebben éppen úgy szerepet játszottak, mint mozgalmának nemesi mivoltában levő óvatossága is. Polgárosult Magyarországot kívánt felépíteni, de a nemesség irányítása alatt. Nem ismerte el, hogy a megyék a feudalizmus bástyái, és bár harcterei lehetnek a reform- és függetlenségi mozgalmaknak, létük ellentétben áll a központosított polgári állam elvével. B.P. (Következik: A Védegylet) 6
