Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-06 / 3. szám

\ /ifcAj&rv-QttAons A korai öregedés ellen Az ergonómia a munkalélektan, a pszicho­lógia és a szociológia bonyolult vizsgálataival a munkakörülmények optimális lehetőségeit kutatja. Egy éve működik a vegyipari szak­­szervezet ergonómiai csoportja, tagjai a kü­lönböző vállalatok pszichológusai. Amikor Varga Tamást, a csoport vezetőjét arra kér­tük, hogy értékelje egyéves tevékenységüket, egy javaslattal állt elő: — Folytassuk ezt a beszélgetést a gépkocsi­ban — tanácsolta. — Amíg elmondom, mit végeztünk ez alatt az egy év alatt, leérünk Nyergesújfaluba, s a Magyar Viscosagyár la­boratóriumában meggyőződhet arról, hogyan alkalmazza a gyár az ergonómia vizsgálatait. A beszélgetés a gépkocsiban folytatódott. — A vegyipari vállalatok közül itt ismerték fel először a munkapszichológia jelentőségét. 1966-ban létesült a laboratórium, s ma már komoly tekintélye van. Különösen fontosak azok a vizsgálatok, amelyeket a gáz- és zaj­­ártalmas munkahelyeken végeznek. A laboratórium vezetőjétől, Frendl Gézáné pszichológustól a korszerűen felszerelt kisla­­boratóriumban ezeknek a vizsgálatoknak a gyakorlati hasznáról, alkalmazásáról érdek­lődtünk. — Az első méréseket 1966 nyarán végeztük — válaszolta. — Laboratóriumunk, munka­társaim még nem voltak, hogy elkezdhessem a munkát, a vállalat egy vegyészekből és la­boránsokból álló csoportot adott mellém. Tér­képet készítettünk azokról a munkahelyekről, ahol szénkéneg vagy kénhidrogén szennyezi a levegőt. Mintegy kétezer gázkoncentrációs mérést végeztünk. A méréseket műszaki és technológiai intézkedések követték. A fonó­gépeket például PVC-függönnyel, üvegabla­kokkal vették körül. Időközben a vállalat automatikus műszereket vásárolt, s ma már ezekkel a műszerekkel kísérik figyelemmel a levegő szennyezettségét. Amikor a laborató­rium elkészült és megkaptuk a felszerelése­ket, csoportos vizsgálatokat kezdtünk. Szeret­nénk statisztikailag kimutatni, milyen pszi­chikai változások figyelhetők meg azokon, akik kénhidrogénes vagy szénkéneges mun­katerületen dolgoznak. Vannak olyan változá­sok ugyanis, amelyeket az orvos nem tud ki­mutatni. Ez az állapot azért fontos, mert ami­kor már a szervezet károsodása orvosilag is kimutatható, csak kártéríteni lehet a beteget, de gyógyítani nem. — Milyen tünetek figyelmeztetnek erre? — Eddigi vizsgálataink valószínűvé teszik, hogy ilyen a koncentrált és a megosztott fi­gyelem gyengülése, az emlékezet hanyatlása és olyan személyiségbeli változások, amelyek­nek az a lényege, hogy az értelmi és érzelmi irányítottság, reakciómód az érzelem felé to­lódik el. Ez az állapot egy kicsit a korai öre­gedéshez hasonlítható. Ma már gyakran ma­guk a dolgozók keresnek fel bennünket ezek­kel a panaszokkal. — Mi történik akkor, ha a laboratórium valakit nem javasol ilyen munkahelyre? — A vállalat vezetői figyelembe veszik ja­vaslatainkat, s akinél indokoltnak tartjuk, más munkaterületre helyezik. — A laboratórium egyedülálló hallásvizsgá­latokat is végez? — Hallásvizsgálatokat a múlt évben kezd­tünk el egy előzetes felmérés alapján. A vál­lalatról „zajtérképet” készítettünk, s ezután dr. Ribáry Ottó kandidátus módszerével vizs­gálni kezdtük a dolgozók hallásérzékenysé­gét. Ezzel a módszerrel előzetesen megállapít­juk, kit mennyire f ár ászt a zaj, s akinek már van valamilyen károsodása (gyakran nem is tud róla), vagy akit fokozottabban ingerel a zaj, nem helyezik zajos üzemrészbe. Az idén vezette be a vállalat a svéd Billeshorm zaj­szigetelő vatták alkalmazását, és különféle szerződéseket kötött a Műszaki Egyetemmel a zajártalom megszüntetésére. Ezek az intézke­dések újabb érdekes vizsgálatra adnak alkal­mat: szociometriái mérésekkel szeretnénk ki­mutatni, hogy az állandó zaj hogyan hat az emberi kapcsolatokra és a zajszigetelés mi mindentől kíméli meg a halláskárosodáson kívül az embereket. F. J. KÖTÖTT PULÓVER KISLÁNYOKNAK Hozzávalók: 45 deka műszál­­fonal, 3-as és 3y2-es kötőtűk. Minta: 1 sor: 1 szélszem, * 2 fordított, 6 sima (majd ezeket csavarjuk), 2 fordított. A *-tól ismétlünk, 1 szélszem. 2. sor: 1 szélszem, * 2 sima, 6 fordított. A *-tól ismétlés. 1—10. sorig azonos a minta. 11. sor: minden második 6 sze­mes csíkot megcsavarunk (3 sze­met segédtűre veszünk a munka­darab elé, lekötjük, a 4., 5., 6. szemet, majd visszaszedjük az első 3 szemet, s azt kötjük le. 12—22. sorig azonos az 1—10. sorig. 23. sor: azokat a 6 szemes csí­kokat csavarják meg, amelyeket eddig simán hagytunk. Ez a 23. sor ismétlődik. ELEJE-HÁTA A 3-as tűkkel 1 cm-t kötünk 2 sima, 2 fordított szemek válta­kozásával, majd átszedjük a sze­meket a 3Vj-es tűre, azzal kötjük tovább. Ha elérünk a karöltő­höz, mindkét oldalon 4, 2, 1, 1 szemet fogyasztunk. A vállát 5 szemenként fogyasztjuk el. A nyakkivágást az elején a vállfo­­gyasztással egy sorban kezdjük, előbb a középső 12 szemet fejez­zük be, ezzel a munkadarabot kettévesszük, s mindkét oldalon még 2, 2, 1 szemet fogyasztunk. A hátán csak 2 cm mély kivágást csináljunk. VJJA 18 cm szélességben kezdjük a 3-as tűvel. 8 cm patentkötés után átszedjük a szemeket a vasta­gabb tűre és 10 szemet szaporí­tunk (4—5 szemenként megket­tőzzük a szemeket). 6 soronként 1—1 szemet szaporítunk mindkét oldalon, míg a kívánt bőséget el­érjük. A karöltőt a következő­képpen fogyasztjuk: 4 szemet mindkét oldalon leláncolunk, majd 16X.1, és 2X6 szemet fo­gyasztunk, a maradékot egyszer­re kötjük le. Az elkészült darabokat eny­hén átgőzöljük és összeállítjuk őket. Nyakán felszedjük a sze­>5-9-7 meket, 2 sima, 2 fordított válta­kozásával 6 cm-t kötünk, s ezt kihajtva, szépen körülöltjük. SZÉP ÉKSZEREK A bensőséges hangulatú buda­pesti Váci utcai Csók István Ga­lériában nemrégen érdekes kiál­lítást nyitottak meg (előző szá­munkban hírt adtunk róla egy kép erejéig), amelyen Ékszer 70 címmel a megújuló magyar öt­vösművészet nemesfémből, drá­gakövekből, továbbá bronzból, rézből, tűzzománcból és kerámiá­ból készült remekeit állították ki. Az ékszer-divat világszerte ér­dekes jelenséget mutat; vissza­­kanyarodást az archaikus, sima­vonalú, gyakran aszimmetrikus ruhadíszekhez, a széles nyak­pántokhoz, karperecekhez, kitű­ző tűkhöz. Míg a két világháború között jóformán egyetlen név, Teván Margité jelezte a magyar fémművességet, ma 20—25 jó ne­vű . fémművesünk van. A fiatal művészeket az Iparművészeti Fő­iskola ötvös tanszakán képezik, többségük Borsos Miklós, a ki­váló szobrászművész tanítványa és most ezen a reprezentatív tár­laton számolnak be az elmúlt 20 Barta Éva kerámikus-iparművész tűz­zománc és kerámia kombinációjával készült nyakláncai és láncővei esztendő fémműves formakultú­rájának fejlődéséről, felvirágzá­sáról. Főleg ékszereket láttunk, a fia­talok öltözködési divatját kiegé­szítő ó-aranyból cizellált nyak­öveket, drágaköves gyűrűket, de a legnépszerűbbek a bőr és fa kombinációjából készült hosszú nyakláncok, és láttunk néhány ötletes kísérletet is, mint fém nyakláncon függő színes üveggo­lyókat, vagy tűzzománc és fém, kerámia és fém kombinációt. Barta Éva, az ismert iparművész például most színes tűzzománc lapokat és fémötvözetet kombi­nált; ebből alakítja ki nyakpánt­jait, övláncait. Figyelemre mél­tóak Papp Zoltán iparművész, kelet-ázsiai hatású cizellált arany-; láncai, vagy Engelszné, Bokor; Kornélia féldrágakövekkel díszí­tett sima vonalú, modern ékszerei. A kiállított ékszerek mindegyi­ke munkaigényes, egyedi alkotás, európai hírű ötvösművészetünk gazdag fantáziáját, tehetségét, kutató, kísérletező kedvét bizo­nyítja. P. J. Fehéraranyból készült, drágakövekkel díszített modern nyakpántok és kar­­perecek az Ékszer 70 kiállítás legszebb darabjai Kürthy Hanna rajza dl qjamlmkbtálij. Népmese, átdolgozta Sebők Éva Volt egyszer egy sűrű, sötét öreg erdő. Eb­ben az erdőben mindenféle gomba nőtt. Egy­szer elhatározták: királyt választanak ma­guknak. Igen ám, de kit? Tanakodtak, ki len­ne a legalkalmasabb, végül kisütötték, hogy maga az erdész. Meg is kérték, legyen a kirá­lyuk. Hanem az erdész csak a fejét csóválta: „Köszönöm a tisztességet, de egyéb dolgom van az erdőben, aztán túl nagy is vagyok hozzátok.”­Legyen hát a nyuszi a királyunk! Megkér­ték a nyuszit, de ő sem fogadta el a királyi rangot. „Én szeretek ugrándozni, futni, és a gombakirálynak egy helyben kell állnia” — felelte a nyuszi. A gombák végül abban állapodtak meg, hogy közülük való legyen a király. A tinóm? A rizike? A rókagomba? Vagy a kucsma­gomba? A csiperke? A pöfeteg? „Én!” — ki­áltotta a légyölő galóca. „Nekem mindenki engedelmeskedni fog. Mindenki tudja, hogy a mérges gomba — veszedelmes!” — „Épp ezért nem lehetsz király” — intették le a gombák. Ekkor a fák árnyas tövében megpillantot­ták a barna sapkás, egyszerű, halk szavú var­gányát, ő mindig mindenkinek örömet szer­zett. „ő a legméltóbb!" — kiáltották a gombák. így lett a vargánya a gombák királya. Mindenki örült: az erdész, a nyuszi, a mó­kusok meg a békák, minden teremteti lélek a sűrű, sötét, öreg erdőben. RE J TVÉNY, GYERMEKEKNEK! Lóugrásban Ha a bal felső sarokban álló D betűből kiindulva a sakkjáték lóugrása szerint megfelelő irányban ha­ladtok végig, és a betűket összeolvassátok, Petőfi Sándor egyik versének befejező sorát kapjátok meg­fejtésül. Hogyan szól ez a versidézet? OOOOO 000O0 00O00 G>0©OO 0Q0O0 •UI8UP1QJ SI JJS * M^fpojoquioa : S?*f3j3aw Receptek HAJAS TÉSZTÁK A hájas tészták a hajtogatott leveles tésztákhoz tar­toznak, de készítésükhöz friss sertéshájat használunk. A háj több napig friss állapotban marad, ha hideg helyen tartjuk. Az elkészítés munkamenete hasonló a hajtogatott vajas tésztáéhoz, eltérés csak az anyagok összeállítá­sában van. Többféle elkészítési módját ismerjük: élesztővel kelesztve vagy anélkül. A háj előkészítése: Vj órán át hideg vízben áztatjuk, utána ruha között megszikkasztjuk. Hártyáit, rost­jait eltávolítjuk, megdaráljuk és azután mérjük ki pontosan a kívánt mennyiséget. HAJAS POGÁCSA. Hozzávalók: 50 deka liszt, 25 deka háj, 1 kanál tejföl, 5 deka zsír, 1 kávéskanál cukor, 1 kávéskanál só, 2 deka élesztő, 1 tojás. — Az élesztőt 1 deci langyos vízzel és cukorral megkeleszt­jük. A lisztet tejföllel, zsírral, sóval, egy tojássárgájá­val és az élesztővel rétestésztának dolgozzuk ki a szükséges víz hozzáadásával. 30 percig pihentetjük. Ezalatt elkészítjük a hájat, amit darálás után habosra kavarunk és három részre osztunk. A rétestésztát vékonyra kinyújtjuk, a háj egyharmad részét ráken­jük, felcsavarjuk és nyújtófával kissé szétnyomkod­juk. Három részbe hajtva, hűvös helyen V« óráig pi­hentetjük. A háj kétharmad részét hasonló módon két részben a kinyújtott tésztára kenjük, felcsavar­juk és pihentetjük. Az utolsó pihentetés után ujjnyi vastagra kinyújtjuk, pogácsaszaggatóval kiszaggat-Íuk, tetejét megvagdossuk, tojással megkenjük. A enésnél vigyázzunk, hogy a tojás az oldalára ne csurogjon, mert ez akadályozza a tészta növekedését. Jó forró sütőben sütjük. HAJAS GYŰRŰ VAGY KOSÁR. A kidolgozott és jól lehűtött tésztát közepes nagyságú fánkszaggatóval kivágjuk, minden másodiknak a közepét kisebb for­mával szúrjuk ki. A teljes karikákat vízzel megken­jük, s rájuk helyezzük a kiszúrt karikákat. Világos­sárgára sütjük, kisülés után cukorral meghintjük, s a gyűrű közepét savanykás lekvárral megtöltjük. Ez­zel az eljárással emelkedik fel legszebben a hájas tészta. t 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom