Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-30 / 2. szám

MADRID NEW YORK RIO DE JANEIRO A MAGYAR SPORT újra, ki tudja hányadszor hódította meg Madrid városát. A Palacio de Deportes szorítójában egy­kor Papp Laci ejtette ámulatba a spanyol közönséget. Egyik profi mérkőzésén a hazai kedvenc, Folledo esett kemény ök­lei „áldozatául”. Kezdetben az akkor fénykorát élő Puskás, a híres labdarúgó által felbérelt alkalmi szurkolók biztatták A fiúk edzője, Papp Laci és az egykori mestere, Adler Zsiga bácsi az érdeklődés középpontjába került. Papp Laci a maga egészséges humorával a bajnokság legnépszerűbb egyénisége volt. A kérdések özönével árasztották el, faggatták, hogyan tudta a legutóbbi olimpián mélypontra süllyedt magyar ököl­vívást két rövid év alatt ilyen sikerekhez vezetni? Ahogy el-Gedó György Bukarest után Madridban is győzött. A leg­könnyebb emberek között,»súlyos pofonokat” osztogatva iskolázta le ellenfeleit Badar! Tibor klasszikus vivő harcmodorban, félelmetes ütő­erővel mozog a szorítóban. Mad­ridban pályafutása első igazi nagy sikerét aratta a 23 éves technikus Kajdi János hosszú évek sikerte­len próbálkozásai után térhetett vissza a győzelmi emelvényre, még 1963-ban Moszkvában nyert Európa-bajnokságát ismételve Illovszkyt, az új kapitányt senki sem irigyli... csak a dinamitöklű háromszoros magyar olimpiai bajnokot. De azután, mikor Laci győzelme az első menetek után nyil­vánvalóvá vált, már csak a magyar sportembert tapsolták, éljenezték az arénában. Ezúttal az amatőr ökölvívók XIX. Európa-bajnokságán nem volt szükség efféle szurkolókra. A spanyol bokszolók sorozatos vereségei után ugyanis a spa­nyolok a labdarúgó Puskás, Kocsis, a jelenlegi szövetségi ka­pitány Kubala, a tanítványaival visszatért Papp Laci sike­reire emlékezve a magyarokat fogadták kegyeikbe. „Itthon sem biztatnak jobban bennünket” — jegyezte meg tréfásan Badari Tibor, a három aranyérmes egyike. A magyar ököl­vívók szereplése a sportpalotán, sőt Madridon túl szerte a sportvilágban óriási visszhangot keltett. A három arany-, egy ezüst- és egy bronzérem, s a magyar versenyzők stílusos csupaszív küzdőmodora együttesen gondoskodott a sikerről. mondta, egyszerűen. Csak „annyit” követel az edzéseken és a magánéletben, amit annak idején ő maga is teljesített. Laci, az ökölvívó London, Helsinki, majd Melbourne szorítójában a világon elsőként három egymás utáni olimpián diadalmasko­dott, a profik világába tett veszélyes kirándulását is sikerrel zárta. Pályafutásának igazi betetőzéséhez most tanítványai segíthetik. A VANDERBILT CLUB világhírű asztaliteniszezőket látott vendégül New Yorkban. A klub magyar származású igazga­tója, Gazdag Géza, az egykori szombathelyi teniszező a Na­­gojában rendezett világbajnokság magyar sikerei után a Klampár—Jónyer duó szereplését is biztosította. A 18 eszten­dős Klampár Tibor, a kis kaucsuklabda új magyar virtuóza nagyszerű sikerként a világbajnok svéd Bengtsson legyőzésé­vel nyerte a tornát. KÁRPÁTI Rudolf (1948, Lon­don, 1952, Helsinki, 1956, Mel­bourne, 1960, Róma, az aranyér­mes kardcsapat tagja, Melbourne­­ben és Rómában aranyérmes az egyéniben is). Élete talán leg­emlékezetesebb csörtéjét Rómá­ban, a kiváló lengyel Pawlows­­klval vívta. Izgalmas küzdelem­ben 4:4-ról 5:4-re győzött, ezen az egyetlen találaton múlt olim­piai bajnoksága. A magyar kard világhírű bajnokainak egyike, talán az utolsó legendás kardo­­zó. Viszonylag fiatalon, 41 éves Kárpáti Rudolf, a magyar kard talán utolsó igazi nagy egyénisége egyik győzelme után korában, az 1961-ben Torinóban rendezett világbajnokság után vonult vissza. Annak idején a BBTE-ben kezdte, a Bp. Hon­­védban fejezte be pályafutását. Széles körű, főleg zenei művelt­sége révén lett a tisztiház művé­szeti vezetője, ezredesi rangban. KATONA András (1960, Róma, a 3. helyezett vízilabdacsapat játékosa). A kemény hátvéd La­ky Károly tanítványaként a vas­utasoknál tűnt fel. Ma is játszik a Vasas csapatában, különben vasútépítő mérnökként dolgozik. KATONA József (1960, Róma, 5. az 1500 méteres gyorsúszásban). Az egri sportember a hatvanas évek legjobb távúszója volt a kontinensen. A Lipcsében ren­dezett Európa-bajnokságon aranyérmet nyert, éveken át tar­totta az Európa-rekordot. Tokió­ban Is a döntőbe jutott. Az úszást abbahagyva vízilabdázni kezdett. Az 1970-ben Barcelóná­­ban rendezett Rurópa-bajnoksá­­gon már tagja volt a magyar vá­logatottnak, és Münchenben is ott lehet. KATONA Sándor (1964, To­kió, az aranyérmes labdarúgó­csapat játékosa). Az alacsony termetű balszélső a Honvéd együtteséből a Ferencvárosba került. Játszott a zöld-fehérek bajnokcsapatában is. Jelenleg még csak 29 éves, de már csak a tartalékegyüttesbe tud bekerül­ni. KAUSER F. Jakab (1900, Pá­rizs, 4. a rúdugrásban). Az első európai rúdugrók közé tarto­zott, akik egyenlő ellenfelei vol­tak a kiváló amerikai verseny­zőknek. Igaz, akkoriban a sza­bályok még nem tiltották a fogás változtatását, és ugrás közben mászni is lehetett a rúdon. A két háború között halt meg. KAUSZ István dr. (1960, Róma, a 4. helyezett, 1964, Tokió, az aranyérmes párbajtőrcsapat tag­ja). A Rókus Kórház jelenlegi fiatal sebész orvosa 1962-ben Buenos Airesben az egyéni vi­lágbajnokság megnyerésével aratta legnagyobb sikerét. Tagjá volt a világbajnokságon győztes csapatnak is. A tökéletes fizikai felkészültség híveként, a vívás mellett sokat atlétizált. Igaz ez nem jelentett számára nehézsé­get, hiszen öttusázóként kezdte sportpályafutását. KEGLOVICH László (1968, Mexikó, az aranyérmes labdarú­gócsapat játékosa). A győriek megbízható védője balszerencsé­jére a nagy válogatottba nem tu­dott bekerülni. Gyorsasága ré­vén az ellenfelek kapuját is gyakran veszélyezteti. A Rába ETO mai együttesének is egyik legjobbja. KELLNER Gyula (1896, Athén, 3. a marathóni futásban). Het­venezer néző leste, várta Athén­ban az első újkori olimpián a marathóni futók célbaérkezését. A görög Spyros Louis után újabb két görög, majd a magyar Kell­ner Gyula következett. Hamaro­san kiderült, hogy Belokast a táv egy részén kocsi vitte, így Kellner kapta a bronzérmet, sőt György herceg kárpótlásul aranyórával is megajándékozta. A nyomdatulajdonos Kellner Gyula később is versenyzett. Fia Késmárki Kornél a két háború közötti időszak ismert magas­ugró rekordere volt. KEMECSEI Imre (1960, Róma, a 2. helyezett 4X500 méteres ka­jak váltó, 1964, Tokió, a 4. helye­zett kajaknégyes tagja). Az MTK szorgalmas, kitartó kajakosát a világversenyeken általában ül­dözte a balszerencse. Már vissza­vonult, volt klubja edzője. KEMÉNY Ferenc (1952, Helsin­ki, a 6. helyezett tornacsapat tagja). Az alacsony termetű, ha­mar kopaszodó, mindig mosoly­gós Franci vidékre nősült és a fővárossal együtt a tornának is búcsút mondott. KEMÉRY Pál (1936, Berlin, a 6. helyezett díjlovagló csapat tag­ja). Az egykori huszártiszt az ötvenes években hunyt el. ör­­kénytáborban lovaglótanárként dolgozott. KERESZTES Attila (1956, Mel­bourne, az aranyérmes kardcsa­pat tagja). A technikás, megbíz­ható mérnök-vívó Melbourne után az Egyesült Alantokban te­lepedett le. San Franciscóban a Pannónia Club színeiben ameri­kai bajnokságot is nyert. KERESZTES Lajos (1924, Pá­rizs, 2. helyezett, 1928, Amszter­dam, aranyérmes a kötöttfogá­sú birkózásban, könnyűsúlyban). Az akkori idők legjobb magyar birkózója volt. A közelmúltban súlyos betegségen esett át, de felépült, s 71 esztendős korában is jó egészségnek örvend. Hosz­­szú éveken át a Vasas edzője volt. ö fedezte fel és avatta be a birkózás műhelytitkaiba Kozma Istvánt, Tokió és Mexikó 1970 tavaszán közlekedési baleset után elhunyt olimpiai bajnokát. (folytatjuk) Négy szólásmondás VÍZSZINTES: 1. Arra mondják, aki mindenben akadékoskodik (zár betűk: I, S). 9. Vízszolgál­tató berendezés készítésével hi­vatásszerűen foglalkozó sze­mély. 19. Időnként ír. 13. A szo­cialista realizmus egyik úttörő­je irodalmunkban (keresztnevé­nek kezdőbetűjével). 15. Madách drámájának címe (itt névelő­vel). 16. Keleti női név. 17. Na­gyobb edény. 19. Maszkát és ... (szultánság az Arab félszigeten). 20. Becézett női név, vagy római 51 és 101. 21. Arra mondják, aki valakire a legroszabbakat mond­ja. (zárt betűk: A, I). 23. Sah betűi keverve. 24. A spártai ál­lam rabszolgái voltak. 25. RET, 26. Biztonsági Tanács. 27. Kelle­metlen érzést keltő. 28. ... zug. 30. Saját kezével. 31. Régi űr­­mérték. 32. Értékelő véleményt mond róla. 33. Rendkívüli röv. 35. ... Gasteln (ausztrállá gyógy­fürdő) 36. Faragtat. 37. MA. 38. Fül, angolul. 40. Az 1848—49-i forradalom és szabadságharc vé­gét jelentő fegyverletétel színhe­lye. 42. Napisten. 44. Mivel, mint­hogy. 45. Shakespeare szülőváro­sának folyója. 46. Szegletes né­met betűtípus. 47. Az emberi tes­tet behálózó csőrendszer. 48. Arra a helyre helyez. 50. Dél-Amerika második legnagyobb folyója. 51. A színpadon életre kelt. 53. Shakesepeare „Szentivánéji álom” c. vlgjátékának egyik szerepe. FÜGGŐLEGES: 1. Az ifjúmun­kás-mozgalom egyik vezetője volt, 1944-ben mártírhalált halt (Gyula). 2. Teljes meggyőző erő­vel előadja (a színész a szere­pét). 3. Pépszerű főzött étel. 4. ASB. 5. Buzdító szócska. 6. Téli sporteszköz. 7. A fej része (for­dítva). 8. Otthonába Jut. 9. A né­met romantika legnagyobb drá­maírója. 11. Ruházati kellék. 12. Dunántúli hegy. 13. Akkor mond­ják, ha valaki gyors iramban elfutott. 14. Az inas hús ilyen. 17. Kendert, lent munkál meg. 18. LYT. 21. Mázolódik. 22. Nö­vényzettel és vízzel ellátott he­lyek a sivatagban. 24. Akkor mondják, ha valami nincs rend­jén. (zárt betűk: R, A). 27. A harmadik hatvány. 29. Akadály. 32. Juh, bárány teszi. 34. Állam­szövetség Észak-Amerikában. 36. Nagyobb település. 37. Törmelék­kúp, amelyet a jégár vagy az olvadás sodor magával a hegy­ről. 39. Jellemző rá. 41. A felső­fok képzője. 42. így írják a sze­­ráj szót eredeti helyesírással. 43. Női név. 44. A csúcsíves abla­kok felső, elkeskenyedő részén alkalmazott, kőből faragott dí­szítmény. 47. Ruhát készít. 49. Kinek a tulajdona? 50. PEÖ. 52. Azonos betűk. 53. HK. (BEDNAY JÓZSEF) A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szóra­koztatás céljából közöljük. A 12. számban közölt kereszt­­rejtvény megfejtése: A könyv is élet, s él, mint az ember. így él emberben könyv, s a könyvben az ember. AK Ö N Y V I S fi L V IR I N Y I J Cs E P E G GYAN T A Z E AT A N I A NY L£ l c EL T A L1 ü K A K És fi L M I N T E0 L Z0 N <1 V 0 R A II A MS R 14 0V E L E TZ B HU S 0 S AZ C T A E EK 14A R 0 K T A BM RI U KA L I B E R KA B BE N K 0 N Y Y TE R I K E ST A N AA B F VA R AZ A N I A N L5 T E T 8 IT T V A N M0 R A L 0 K 0 BE N. A Z E M B E R Adler Zsiga bácsi és Papp Laci a magyar ökölvívók sikereiről nyilat­kozik Szepesi Györgynek, a rádió riporterének Madridban — A népes New York-i magyar szurkolótábor velünk együtt örült az értékes győzelemnek — mondta a hazaérke­zés után Bérezik Zoltán, a válogatott egykori Európa-bajnok edzője. — A magyar származású volt játékosok közül Gál dr., a szivacsos ütővel elsőnek játszó Petőfis Váradi Robi az ifjú­sági Európa-bajnok, Bak Tibi keresett meg bennünket. Saj­nos nem találkoztunk a harmincas évek kiváló, az Egyesült Államokban letelepedett világbajnokaival. Közülük pedig, ahogy hallottuk, Glancz Sándor egyike volt az asztalitenisz megalapítóinak az Egyesült Államokban. New York után Oklahoma Cityben, Chicagóban, Torontó­ban játszottak a mieink, de akár hetekre maradhattak volna, annyi meghívással halmozták el őket!... ILLOVSZKY RUDOLFOT, a Vasas egykori válogatott, most 49 esztendős labdarúgóját, az új szövetségi kapitányt senki sem irigyli Budapesten. A piros-kékek volt edzője, aki egyébként előbb Baróti Lajos segítőtársaként, majd 1966-67- ben önállóan dolgozott a válogatottal, most egy év után Athénból tért haza. Spanyolországba készült, de ennek a kö­telezettségének már nem tehetett eleget, szövetségi kapitány­nak kérték fel. A nehéz helyzetben talán segíthet valamit közismert következetessége, fanatikus sportszeretete, kétség­kívüli tekintélye. A bemutatkozás nem sok jót ígér, hiszen július 21-én Rio de Janeiróban, a világbajnok brazil váloga­tott otthonában szerepel a magyar csapat. Az utóbbi időszak­ban gyengén játszó, az Európa-bajnoki selejtezőn is kínos ve­reséget szenvedett magyar együttes vesztenivaló nélkül re­pülhet át az óceánon. Valamiféle tisztes eredmény visszaad­hatná a játékosok önbizalmát, s a felemelkedés első állomása lehetne. A magyar futballra, a korábbi évek eredményeinek eléréséig mindenképpen hosszú út vár. A válogatott szerep­lése csak egy része az egésznek, függvénye a bajnokság szín­vonalának, a klubokban folyó edzésmunkának. Az erős ellen­fél mellett a hazai előjelek sem a legjobbak. Illovszky kor­határ nélkül mindenkire szeretne számítani. Elve szerint nincs öreg vagy fiatal, csak jó labdarúgó van. így előítélet nélkül válogat. Négy ismert játékost mégsem vehet figye­lembe. Albert júniusi sérülése óta nem játszott a Ferencvá­ros első csapatában, és a hírek szerint klubcserére, Tatabá­nyára készül, Mészöly újabb kilengések után fegyelmi elé ke­rül a Vasasban, Branikovits ügyét pedig a bíróság tárgyalja, a fiatal fradista csatár egy járókelőt ütött el kocsijával, aki később belehalt sérüléseibe... Kocsis a Honvéd csatára pe­dig késve, ittasan jelent meg az első edzésen. — Óvatosnak kell lennem, semmit sem ígérhetek — mond­ta Illovszky legutóbbi beszélgetésünk alkalmával. — A jobb eredményekre egy idő óta hiába váró és bizony már türel­metlen szurkolóktól még mindig egy kis türelmet, nyugalmai kérek. Arról meg vagyok győződve, hogy ha vannak is hi­bák, a magyar játékosok nem felejtettek el futballozni... Vad Dezső A lelátóról jelentjük A magyar atlétikai bajnok­ság szenzációját Encsi István, a Bp. Építők (27 éves, 184 cm magas, 104 kg súlyú) ver­senyzője szolgáltatta, 7 3,28 méteres dobásával, a világ idei harmadik legjobb ered­ményével legyőzte a kala­pácsvető olimpiai bajnok Zsi­­vótzky Gyulát. A bajnokság sztárja Balogh Györgyi, a Vasas vékonyka futónője volt, a dobók és az ugrók ál­talában újra kitettek magu­kért. Fejér a világrekorder Silvestert legyőzte, majd 66.92 méterre javította a diszkosz­­vetés magyar rekordját. Hosszú, súlyos betegség után 45 éves korában elhunyt Gra­­nek István, a magyar kajak-válogatott edzője. Granek 1952- ben még versenyzőként indult az olimpián, később edző lett, 1959 óta a válogatott szakvezetője. Kiváló emberi tulajdonsá­gaival, nemzetközileg elismert szakértelmével komoly része volt a magyar kajak- és kenusport sikereiben. Preiner Kálmán, a Bp. Honvéd labdarúgó együttesétől idény közben megvált edző a Pécsi Dózsa csapatához szerződött. Egy arany (Földi), három ezüst (Holczreiter, Szarvas. Hor­váth), két bronz (Benedek, Máthé) a Szófiában rendezett súlyemelő Európa-bajnokság magyar mérlege. A magyar súlyemelők továbbra is tartják tehát helyüket a világ élvo­nalában. Szép sikert ért el Szusza Ferenc, az újpestiek jelenleg Len­gyelországban edzősködő volt csatára. Csapata, a Gornik Zabrze jelentős előnnyel nyerte a bajnokságot. Szegő (Szűkíts) Ferenc, az MTK húszas évekbeli bajnok­­csapatának volt labdarúgója újra itthon járt látogatóban. Az évtizedek óta Franciaországban élő sportembert szeretettel köszöntötték szülővárosában, Zalaegerszegen. Az Újpesti Dózsa bajnokságot nyert labdarúgói búcsút vet­tek Peruba távozó mesterüktől, Baróti Lajostól. A lila-fehérek felkészülését Kovács Imre, az MTK egykori játékosa, a Pé­csett és Székesfehérvárott sikerrel működött szakember irá­nyítja majd. A magyar férfi kézilabda-válogatott értékes sikerként 13:11 arányban győzött a világbajnoki címet védő román csa­pat ellen. A férfi együttes a tavalyi világbajnokságon szerzett nyolcadik helyével már biztosította részvételét a jövő évi olimpián. A nőknél a magyar csapat védi a világbajnoki cí­met. Az újabb világbajnokságot decemberben Hollandiában rendezik. Két ismert sportoló, Hesz Mihály, a kajakos olimpiai baj­nok és Gyarmati Andrea, a legjobb magyar úszónő nemrég tartotta eljegyzését. Alig győzték fogadni a gratulációkat. Igazán szép góllal búcsúzott a most 36 esztendős Tichy La­jos, a Honvéd hetvenszeres válogatott csatára az aktív játék­tól. Utolsó mérkőzésén szerepelt Gulyás Géza, a Ferencvá.ros kapusa is, aki 1950-ben került a zöld-fehérekhez. A Dunaújvá­ros elleni mérkőzésen a 88. percben cserélték be. Csapata a következő percben tizenegyeshez jutott. Játékostársai, unszo­lására Gulyás futott a labdának és remek lövéssel bombázott a hálóba. 15

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom