Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-08-07 / 16. szám
Népszaporulat, gyermekgondozási segély Fock Jenő vezetésével küldöttség utazott a KGST ülésszakára Fock Jenőnek, a kormány elnökének vezetésével július 26-án delegáció utazott Romániába, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 25. ülésszakára. A magyar delegációt az otopeni nemzetközi repülőtéren Ion Ghergheu Maurer, a román minisztertanács elnöke, Gherogheu Radulescu miniszterelnök-helyettes, Ro-Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Vályl Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese a repülőtéren (MTI felv.) mánia állandó KGST-képviselője, Maxim Berghianu, az állami tervbizottság elnöke és más hivatalos személyiségek fogadták. A tanács jubileumi, 25., kormányfői szintű ülésszakának fő témája volt a szocialista országok gazdasági integrációjának elmélyítése. Indiai miniszter Budapesten A nehézipari miniszter meghívására július 27-én Budapestre érkezett S. Madhavan, az Indiai Köztársaság Tamil-Nadu államának iparügyi minisztere; budapesti tartózkodása során megbeszéléseket folytatott a magyar nehézipar vezetőivel és vegyipari, valamint alumíniumipari berendezések vásárlásáról tárgyalt. * A dán kulturális miniszter hazánkban H. Helveg Petersen dán kulturális és leszerelésügyi miniszter, valamint felesége Ilku Pál művelődésügyi miniszter meghívására július 27-én Budapestre érkezett. Sven Kuchler Poulsen, a Dán Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője fogadást adott H. Helveg Petersen és felesége tiszteletére. A fogadáson megjelent Ilku Pál, Péter János külügyminiszter, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, s ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. A szíriai külügyminiszter Budapesten Abdel-Halim Khaddam, a Szíriái Arab Köztársaság mi niszterelnök-helyettese, külügyminiszter — Péter János külügyminiszter meghívására — hivatalos látogatást tett hazánkban. A szíriai államférfit fogadta Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biró József külkereskedelmi miniszter. A tárgyalások felölelték a külpolitikai, a gazdasági és kulturális együttműködés számos kérdését. Abdel-Halim Khaddam és Biró József tárgyalása (MTI felv.) Dózsa György ifjú matematikusaink sikere Múlt számunkban rövid cikkben emlékeztünk meg az anyasági segély bevezetésének harmadik évfordulójáról. A cikk nagy érdeklődést váltott ki, sok kérdés érkezett szerkesztőségünkbe a témával kapcsolatban. Most kissé részletesebben, és más, elsősorban demográfiai szempontból elemezzük a gyermekgondozási segély szerepét, jelentőségét. Az UNO, az Egyesült Nemzetek Szervezete 1971-ben újabb becslést adott ki a Föld várható népességére 2000-ben. Eszerint a századfordulóra a világ lakossága megkétszereződik és eléri a 7 milliárdot. A szaporodás túlnyomó része a gazdaságilag gyengén fejlett országokra jut, általában a déli féltekére, ami tovább mélyíti az ellentéteket a fejlett és a fejlődésben levő országok gazdasági helyzete és lehetőségei között. Országunk népszaporodási helyzete a 60-as években, mint erről már korábban többször hírt adtunk, kedvezőtlen képet mutatott, öszszességében 1961 és 1970 között a természetes szaporodás 338 800 főt tett ki, ami évi átlagban 3,3 ezrelékes természetes szaporodásnak felel meg. Különösen rossz volt a helyzet az évtized első felében, amikor az ezrelék csupán 3 volt, a második ötéves periódusban ez nőtt 3,0-ra, így alakult azután ki a tízéves átlag. Az első világháború előtti időszakban az átlagos természetes szaporulat 11—13 ezrelék körül mozgott, a 30-as években leesett 6-ra, a második világháború után az első években 8—10 volt, majd 1954-re felugrott 12-re, attól kezdve viszont fokozatosan csökkent, és 1962- ben elérte a mélypontot, 2,1-et. Tényleges javulás csak 1967—68-ban mutatkozott 3,9 ezrelékkel, a múlt esztendőben viszont ismét csökkenő tendenciát lehetett megfigyelni. Nem vigasztaló, hogy Európában az utóbbi években Ausztriában, Svédországban, a Német Demokratikus Köztársaságban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Belgiumban még alacsonyabb, vagy a miénkhez hasonló természetes szaporulati arányszámot figyelhettünk meg. A rendkívül bonyolult, számos összetevőből álló kérdéshalmaz vizsgálata sem ad egyértelmű választ a természetes szaporodás hullámzására. Az életszínvonal önmagában nem meghatározó, hiszen a legmagasabb európai életszínvonalon élő svédeknél igen alacsony, míg az alacsony életszínvonalú Albániában magas. Kormányunk különféle intézkedésekkel igyekezett előmozdítani a fiatal házasok helyzetének javítását és lehetővé tenni a családalapítást, ésszerű családtervezést, annak fenntartásával, hogy adminisztratív úton továbbra sem avatkozik bele az abortuskérdésbe. Az egyik legfontosabb ilyen természetű előrelépés az 1967-ben bevezetett gyermekgondozási segély volt, amely 30, majd 36 hónapos gyermekgondozási szabadságot adott az anyáknak s havi 600 forint támogatásban részesítette őket. A segély világszerte nagy feltűnést keltett, hiszen a fiatal anyák ilyen jellegű támogatását egyetlen országban sem ismerik. A kormány azzal számolt, hogy az intézkedésnek kedvező hatása lesz a népszaporodásra. Ez így is történt, bár nem olyan mértékben, mint várható lett volna. Három esztendő után a helyzet jelenleg a következő: 1970-ben a társadalombiztosítás családvédelmi juttatásaira 44 százalékkal többet költöttünk, mint 1967-ben, jórészt a gyermekgondozási segély következtében. A múlt év, vagyis 1970 végéig 250 000 anya élt a segéllyel. A várt és örvendetes konzekvenciák közül első helyen kell említeni a kereső anyák termékenységének növekedését. A szülő nők 70 százaléka kereső, holott korábban, 1968-ban csak 53 százalék volt. Még szembetűnőbb, hogy a kereső nők termékenysége magasabb, mint a hasonló korú eltartott nőké, ez pedig világviszonylatban is szokatlan jelenség. Különös módon a kereső nők voltak hajlandók további terheket vállalni, és elsősorban ők javították meg a születési arányszámot, míg a nem keresőknél tovább csökken a gyerekszám. A népesség utánpótlása elsősorban a kereső nőkre hárul, hiszen a munkaképes korú nők 70 százaléka háztartáson kívül dolgozik, a háztartásbeliek nagy része idős. A 'háromesztendős szabadságot az asszonyoknak több mint fele az első, egyharmada pedig a második gyerek születése után veszi igénybe. Népesebb család vállalására a segély nem ösztönöz, árra viszont igen, hogy az anyák házasságuk kezdeti éveiben hozzák világra első és részint második gyermeküket. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint 1970-ben a gyermeket szülő fizikai dolgozó nők csaknem kétharmada, a szellemi foglalkozásúaknak több, mint a fele folyamodott a segélyhez. Már ebben megmutatkozik a szellemi foglalkozásúak és a viszonylag nagyobb keresetűek mérsékeltebb érdeklődése a segély iránt. A gyermekgondozási segély bevezetése óta a keresetek egyenletesen emelkednek, a segély összege viszont változatlan. A tapasztalatok azt mutatták, hogy mennél nagyobb a különbség a munkahelyi kereset és a segély között, annál inkább mondanak le a szülő nők a segélyről, és inkább folytatják kereső tevékenységüket. Ha az iskolai végzettséget vizsgáljuk, hasonló megállapításokra juthatunk. Az általános iskolát vagy annak valamelyik osztályát végzettek közül 71,6 százalék vette igénybe a segélyt, a középiskolát végzettek közül már csak 59,9, a főiskolai, egyetemi diplomások közül csupán 32,6 százalék. A férj foglalkozását és keresetét vizsgálva kiderült, hogy azok a nők, akiknél a férj jövédelmi helyzete meghaladja az átlagosat, inkább vették igénybe a segélyt. A lakásviszonyokra vonatkozó adatok is azt támasztják alá, hogy a segély elsősorban a kiskeresetüeknek jelentett valódi támogatást. Míg az összlakosságnak 40 százaléka egyszobás, 47 százaléka kétszobás lakásban lakik, a gyermekgondozási segélyben részesülőknek 60 százaléka egy szobában, 33 százaléka két szobában lakik, vagyis lakásviszonyaik az országos átlagnál rosszabbak. Ha azt a kérdést vizsgáljuk, hogy a szülő nők miért szüntették be a segély igénybevételét (a három esztendőben 56 000 segélyt szüntettek be), akkor hasonló szociális jellegzetességek ugranak ki. A megkérdezettek 40 százaléka anyagi nehézségeire hivatkozott, pontosabban arra, hogy a férj fizetése és a segély együttesen nem fedezi a család fenntartását. A gyermekgondozási segély beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mert megállította a születések csökkenésének irányzatát és elindított egy lassú, felfelé mutató tendenciát. Az utóbbi esztendő azonban arra figyelmeztet, hogy a segély csak egy bizonyos társadalmikereseti réteghez tartozó nők számára jelent észrevehető támogatást, csak ezeknél érte el a kívánt eredményt; a többiek, ha módjuk volt gyereküket valahol elhelyezni, inkább a nem otthoni munkát vállalták és részesítették előnyben. Nehéz volna ma még egyértelműen állást foglalni abban a kérdésben, hogy a vizsgálati eredmények milyen újabb lépéseket tesznek szükségessé. Annyi bizonyos, hogy a segély önmagában nem csodaszer, nem szünteti meg a „betegség” összes tüneteit. Persze az ország teherbíró képességének növekedésével a segély összege is emelkedik majd. A társadalmi kérdések egész sorát kell azonban újból gondosan elemezni, kezdve attól, hogy az önállósághoz szokott kereső nők legfeljebb átmenetileg hajlandók lemondani erről a helyzetükről, egészen odáig, hogy az életszínvonal általános emelkedéséből a fiatal házasok sem akarnak kimaradni egy, két vagy még több gyerek kedvéért. A jó, aránylag könnyű élet és a családban kibontakozó teljesebb, bár szerényebb élet igénye ellentmondásba kerül amit sokan az utóbbi kárára oldanak fel. A gazdasági kérdéseken túl tehát a születési arányok megjavítása a társadalom tudati állapotától is nagymértékben függ. Az állandó és erőteljes javulás eléréséhez sok még a tennivaló. Pethő Tibor ötszázadik születésnapjára Érdekes tudósítás jelent meg a Magyar Hírlap július 26-i számában a Dózsa György jubileummal kapcsolatosan. Az ünnepségek előkészítésére — mint azt már lapunk is megírta — bizottság alakult, az Országos Levéltár és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete közös kiadványt készít; megjelentetik a parasztfelkelés alkalmával napvilágot látott korabeli oklevelek közül a fontosabbakat. Mintegy háromszáz olyan oklevelet szerkesztenek kötetbe, amelyek hetven százaléka eddig publikálatlan anyag. Szerepel majd a kiadványban X. Leó pápai bullája, részletezi a feltételeket, amelyekkel meghirdethető a keresztes hadjárat; közlik Bakócz Tamás esztergomi érsek lemondó levelét; II. Ulászló király parancslevelét, amely kimondja. hogy tilos zaklatni azokat a jobbágyokat, akik a felhívásra jelentkeztek a hadjáratba. Kiadják természetesen Dózsa híres ceglédi levelét is. Több oklevél került elő a Zichy, a Brandenburgi család levéltárából, s ezek egy részét szintén felhasználják. Dózsa György elfogásáról és kivégzéséről a király levele számol be. amelyet a császárhoz küldött követének, Kövendi Székely Miklósnak címzett. A fellelt oklevelek tanúsága szerint a parasztfelkelés hullámai egészen 1552 végéig értek. Ízelítőül néhány írás ebből az időszakból is bekerül a készülő kiadványba, amelyet a jövő év második felében kapnak kézbe az érdeklődők. A szlovákiai Zsolnán 14 ország ifjú matematikusai mérték össze tudásukat július 10— 19 között. A nyolctagú magyar matematikus diákcsapat az első helyet szerezte meg. Négyen első, négyen pedig második díjat nyertek. A XIII. nemzetközi matematikai olimpia abszolút győztese Rúzsa Imre lett, a budapesti Fazekas Mihály gimnázium tanulója. cda endm tuujédiá jd újahh finn fordításban Több mint huszonhét év után újabb finn fordítás készül Madách Imre fő művéből, Az ember tragédiájából. Finn nyelvre elsőként 1943-ban Toivo Lyy ismert költő fordította a tragédiát, s most Anna Maija Raittila, fiatal költőnő vállalkozik erre a munkára. Raittila nem ismeretlen a magyar közönség előtt, hiszen nemrégiben jelent meg Kutak hazája címmel az az antológia, amelyet mai magyar költők verseiből fordított, s amelyért finn állami díjat kapott. Az új finn fordításban megjelenő tragédia illusztrálására Farkas András balassagyarmati festőművészt kérték fel. Magyar rádiós-siker Milánóban Július 26-án hivatalosan értesítették a Magyar Rádiót, hogy a milánói nemzetközi újságíróverseny rádióskategóriájában Földényi Ervin és Sebestyén János Milánói mozaikok című műsora aranyérmet, valamint a zsűri különdíját nyerte el. Az ünnepélyes díjátadásra előreláthatólag ősszel kerül sor Milánóban. Magyar szobrot kap Helsinki Nemrégiben indult útnak Helsinkibe az a kamionkocsi, amely különleges terhet, a Finomkerámiaipari Művek pécsi porcelángyárában készített pirogránit szobrot szállít. Ortutay Tamás fiatal iparművész-kerámikus alkotása ez a szobor, amely a finn főváros egyik szép közterére kerül. A megrendelés érdekessége, hogy a fiatal iparművész nem eladásra készítette szoborkompozícióját, hanem diplomamunkaként. A finnek nagy népi époszából, a Kalevala teremtésmondájából választotta alkotásának témáját . A monda szérint egy óriási kacsatojás alsó feléből keletkezett a föld, s a felső részéből az égbolt. Diplomamunkájában a fiatal iparművész ezt a mesetojást formázta meg, s a hazánkba lá togató finn vendégeknek annyira megtetszett, hogy megrendelték ennek nagyobb köztéri változatát. A fagyálló pirogránitból készített kalevalai teremtésszobor 185 centiméter magas és több mint két méter széles. Előreláthatóan augusztusban kerül sor a magyar iparművész alkotásának felállítására. 3
