Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-30 / 2. szám

I

Jláttuk, olvastuk, hallottuk...

A Tudományos Akadémia tudósklubjában kiosztották az Akadémiai Kiadó 1970. évi nívódíjait. A többi közt megjutalmazták az Erdei Ferenc szerkesztésében megjelent Information Hungary című enciklopédiát.

*

Két új fűszerpaprikafajtát nemesítettek ki a szegedi kutatóintézetben. Az egyik festéktartalma csaknem 30 százalékkal magasabb az ismert fajtákénál. A csípősségmentes paprikafajták közül a legújabb az eddigieknél koraibb szedésű és első szedéskor ötven százalékkal nagyobb termést ad. Mindkét fajta bevált a nagyüzemi próbatermesztésben.

Dr. Bálint Mihály, a nemzetközileg elismert magyar származású ideggyógyász, a londoni pszichoanalitikus egyesület elnöke, londoni lakásán, 74 éves korában elhunyt.

Márk Tivadar, az Operaház jelmeztervezője és Forray Gábor, az Operaház vezető díszlettervezője Londonban megbeszéléseket folytatott Frederick Asthonnal, a londoni Royal Balett vezetőjével. A világhírű angol koreográfus A rosszul őrzött lány című balett Erkel Színház-i bemutatóját állítja színpadra.

*

Az amerikai Cameo Ltd. bécsi leányvállalata ankétot rendezett a budapesti Technika Házában. A háromnapos előadássorozaton a nagy világcég osztrák szakemberei a „gázlift” berendezéseit ismertették.

*

A nácizmus áldozatául esett magyar állampolgároknak fizetendő kártérítéssel kapcsolatban január 11-én magyar— NSZK tárgyalások kezdődtek a bonni pénzügyminisztériumban.

*

A „Fészek esték” keretében Neményi Lili „Zenés utazás Pekingtől New Yorkig” címmel hirdetett „útinaplóját” sokan tapsolták végig a Fészek Művészklub január 15-i előadásán.

*

Védetté nyilvánítják a Mecsek hegyei között levő Tekeres falu határát. A 100 hektárnyi terület középpontjában helyezkedik el a Herman Ottóról elnevezett tó és halrezervátum, amelyben a következő évek során meghonosítják a magyar vizek minden halfajtáját.

*

Január második hetében megkezdte háromhetes — német szövetségi köztársaságbeli — hangversenykörútját Sándor Frigyes vezetésével a Liszt Ferenc Kamarakórus. Az együttes az Ifjú Zenebarátok nyugatnémet szervezetének meghívására utazott el és tizennégy városban ad hangversenyt.

*

Háromszáznál több magyar vonatkozású középkori oklevélre bukkant a zágrábi levéltárban dr. Kopasz Gábor pécsi főlevéltáros. Az iratok között van IV. Béla 1242. november 13-án kelt oklevele, amellyel szabad királyi várossá emelte Zágrábot,' Károly Róbert és Nagy Lajos iratai és Corvin János adóslevele. Az értékes iratanyagot lefényképezik az Országos Levéltár számára, és tovább folytatják a kutatást.

*

Száll József volt külügyminisztériumi tisztviselő magánjellegű külföldi utazásáról nem tért vissza Magyarországra, és a hazatérésre vonatkozó felszólításnak nem tett eleget. Ügyében megindították a hivatalos eljárást.

•

80 éves korában elhunyt dr. Oroszlán Zoltán nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár, a művészettörténet kandidátusa, az Országos Régészeti és Művészettörténeti Társulat tiszteletbeli elnöke. Negyedszázados egyetemi nevelőmunkájának nagy része volt a korszerű muzeológusképzés magyarországi megteremtésében.

*

Fejes Endre „Jó estét nyár, jó estét szerelem” című regénye január elején német nyelven jelent meg egy bécsi kiadónál.

Magyar heteket rendez Hollandiában a Hungarhotels és a MALÉV: Amszterdamban január 15-én dr. Jókai Lóránt, hágai nagykövetünk ünnepélyes keretek között nyitotta meg az amszterdami Hilton szállóban a január 31-ig tartó magyar heteket, február 2—24 között pedig a rotterdami Hilton szálló éttermében nyílik meg a rendezvény.

*

Eötvös József, a magyar realista regényírás első nagy mestere halálának 100. évfordulója alkalmából február 2-án emlékülést rendez a Magyar Tudományos Akadémia. Ugyanezen a napon megkoszorúzzák szülőházának emléktábláját és az ercsi temetőben levő sírját. Másnap Ercsiben megnyitják Eötvös József ifjúkori lakóházában a neki szentelt emlékszobát.

SZIGORÜ FOBEBLÖK

— Jól jegyezze meg, nőt felhozni nem lehet! 8

i

Kórushangverseny az esztergomi bazilikában

A tél örömeit is gyarapította Budapest új látványossága, a turistákat szállító Libegő (Esztergály Keve felv.)

Bélyegsarok

LUNA-16

1970. IX. 1J - Jt

MAGYAR POSTA Ft

MAGYAR POSTA Ft

A „LUNA-16” elnevezésű bélyegblokk forgalomba bocsátásáról adott hírt a magyar posta: a négy darab, különböző rajzú, 2,50 forintos címletű bélyeget tartalmazó bélyegblokkot a szovjet holdkutatás újabb eredményeinek emlékére jelentették meg. Az Állami Nyomdában készült blokk Kékesi László grafikusművész rajzai alapján készült. A felső sor bal oldalán levő bélyeg hátterének színe kék, s a Luna—16 holdszondát ábrázolja, útban a Hold felé. A jobb oldali bélyeg, zöld háttérrel a Luna—16-ot abban a pillanatban ábrázoja, amikor talajmintát vesz, az alsó sor bal oldali bélyege, barna háttérrel a Luna—16 ejtőernyővel való visszatérését mutatja be, míg a jobb oldali bélyeg, lila háttérrel a Luna—16 visszaérkezését jelzi. Képünkön: Az Európa-bajnokságra készülő egyik legeredményesebb fogatunk

A lósport világából

Sikerekben gazdag évet zártak decemberben a galoppon. A felszabadulás óta 1970-ben rendezték a legtöbb versenyt, több nemzetközi futamot is.

Íme, a budapesti versenyek statisztikája, dióhéjban:

A legtöbb nemzetközi versenyt nyert lovunk: Isztopirin (38 500 márka összdfjjal). A legtöbb versenyt nyert telivér: Ámde, Baldover, Kőkorzó és a kétéves Immunis, 5—5 győzelemmel. A legtöbb díjat nyert kétéves: Maringotte, 81 500 forint. A legtöbbször futott versenyben: Niké, huszonhétszer. A legeredményesebb idomár: Kiss József, több mint egymillió forint nyereménnyel. A legsikeresebb lovas: Vas József 29 első, 18 második és 18 harmadik helyezéssel.

A tatai edzőtáborban készülnek öttusázóink az 1971. évi versenyekre. Megkönnyítette a versenyzők helyzetét, hogy a lovak gondozására a termelőszövetkezet vállalkozott. Az öttusa a legköltségesebb sportágak egyike, ezzel magyarázható, hogy a vidék eddig hiányzott a küzdelmekből. Reméljük, más városok is követik a tatai jó példát. A tatai edzőtábor híre egyébként már túljutott az ország határain. Itt készül fel ugyanis többek között a VB-on 4. helyezett francia csapat is.

Brüsszelben a Nemzetközi Lovas Szövetség, a XEI közgyűlésén jóváhagyták az 1971. évi nemzetközi versenynaptárt. Szeptember 16—19-ig Magyarországon rendezik a fogat Európa-bajnokságot.

Sz. L.

Kossuth és a Pesti Hírlap reformprogramja nem maradt ellenfél nélkül: az egyházi támogatást élvező Nemzeti Űjság és a „fontolva haladó” Dessewffy-tábor eszméit hirdető Világ keményen támadták. De a legkeményebb ellenfél az egykori zászlóbontó, Széchenyi István lett. 1842-ben megjelent Kelet Népe című munkájában támadta Kossuthot, azzal vádolva, hogy az indulatok felszításával forradalomba kergeti a nemzetet. Kossuth ugyan nem riadt volna vissza ettől sem, de szándéka ekkor nem volt több a reformok sikerre vitelénél. Széchenyi viszont aggódott, hogy Bécs nem tűri a fokozódó. reformokat, és az összetűzés elkerülhetetlen lesz, s katasztrófával fog végződni. Kossuth visszautasította a vádakat, s azzal érvelt, hogy a kor túlhaladta már Széchenyi nézeteit, amelyek az arisztokráciának túlságosan merészek voltak, viszont a társadalom többi részének túlságosan kevesek.

És valóban, úgy látszott, a történelem haladását nem lehet feltartóztatni. Az országgyűléseken heves, változó kimenetelű csaták folytak a liberálisok és konzervatívok között. Különösen a szabadkereskedelem körül és a vámnehézségek miatt ütköztek meg hevesen. Az ellenzék harcába igyekezett bevonni a nem-nemesi osztályokat is, némely reformot pedig törvényszegés nélkül, társadalmi úton megvalósítani. Közéjük tartozott a Védegylet is.

A Védegylet gondolata az 1843—1844-es diéta alatt merült fel, mozgalommá azonban csak utána, Kossuth irányításával lett. Időközben megvált a Pesti Hírlaptól, s a Védegyletben olyan eszközt látott, amellyel a különböző eredetű és határozottságú reformátorokat közös frontba lehet tömöríteni. Valóban, melléálltak az ellenzék mérsékeltebbjei is, köztük Deák Ferenc, s az 1844 őszi alakuló ülésen az egylet elnökévé gróf Batthyány Kázmért, ügyintéző igazgatóvá pedig Kossuthot választották. Az egyletbe belépők vállalták, hogy hat éven át minden, de legalább egy választott iparcikkből kizárólag olyat vásárolnak, amely hazai ipar terméke. A mozgalom először virágzásnak indult, majd másfél év után hanyatlani kezdett: nem volt elég széles és erős ahhoz, hogy komolyan sújtani tudja az osztrák ipart. A visszaélések is szaporodni kezdtek. Kossuth belátta, hogy más harci formákat kell keresni, és 1846 nyarán leköszönt tisztéről.

Említettük már többször is a magyar nyelv felkarolásának fontosságát a függetlenségi küzdelem során. Együtt járt ez a nemzeti irodalom és kultúra felvirágzásával is. A húszas évektől új, a nemesi kúriától elszakadó, Pestre felköltöző irodalom alakult ki, amely új irodalmi áramlatot vitt sikerre, a romantikát. Ennek első mestere Kisfaludy Károly volt, a magyar vígjáték megteremtője, aki először egyesítette műveiben a nemesi hazafiságot a polgári igényékkel. Megalakította az első írói társaságot, az Auróra-kört. A kör meggyorsította az irodalom polgárosodását. Kisfaludy Sándor, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály megtette az első lépéseket a műköltészet és a népi irodalom összeolvasztására. A Magyar Tudományos Akadémia mellett megalakult a Kisfaludy Társaság, amely pályadíjakkal és kiadási lehetőségekkel támogatta az irodalmat. Báró Jósika Miklós megírta az első magyar történelmi regényeket, Szigligeti Ede népszínműveiben rokonszenves alakként jelent meg a paraszt, és Eötvös József műveivel feltűnt a bíráló szándékú társadalmi regény. Mindezt pedig betetőzte Arany János jelentkezése a Toldival, a diadalmaskodó népi hőssel, és Petőfi Sándor, aki programjává tette a nép önmaga-felszabadításának gondolatát; vele már a forradalom tört be az irodalomba.

Pesten, 1837-ben Bajza József igazgatása alatt, közadakozásból felépülve, megnyílt az első magyarul játszó állandó színház, a Nemzeti Színház. Ebben az időben született meg az olasz—francia opera és a magyar verbunkos dallam ötvözéséből az első időtálló magyar opera, Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója, ekkor indult el pályáján a kor nagy zeneszerzője és zongoraművésze, Liszt Ferenc. A szobrászat úttörője Ferenczy István volt és megszülettek az első jelentős középületek: Pollack Mihály felépítette a Magyar Nemzeti Múzeumot, Hild József a Kereskedelmi Csarnokot, az egri és esztergomi székesegyházat stb. A lapok és folyóiratok útleírásokat közöltek, amelyek ismertették a polgári társadalmakat, és létrejött az első természettudományos ismeretterjesztő társulat. Mindezek egyszerre voltak a politikai harc egy-egy állomásai, és a kulturális, illetve gazdasági fejlődés értékes nyereségei.

Figyelemre méltó, hogy a nemzeti érzés kibontakozásával hogyan indult meg a magyarság múltjának feltárása, történelmi hagyományainak számbavétele. Ez indította távoli, ázsiai útjaira Körösi Csorna Sándort, hogy megkeresse a magyarok őshazáját, s ugyanez Reguly Antalt, hogy felkutassa nyelvrokonainkat. Szorgalmas kutatók napvilágra hozták az első nagyszabású történeti forrásgyűjteményt és ennek alapján, a valóságos múlt megismerésének vágya a forráskritikát. Megírta művét az útkereső történészek legkiválóbbika, Horváth Mihály, akinek munkásságára nem minden elfogódottság nélkül emlékezik e késői krónikás is. Hiszen Horváth volt az első, aki nemzetünk, s népünk történetét nem úgy adta elő, mint királyok dicső, vagy kétes tetteinek krónikáját, hanem a nemzet egészének múltját kívánta bemutatni, keresve a történetben, hogy milyen erők mozgatták ennek az „egésznek” egyes részeit, mint fejlődött az ipar, a gazdaság. Noha szemlélete nem lehetett mentes a nemesi felfogás korlátáitól, művében az egyes korokat aszerint méltatta, vagy marasztalta el, hogy mennyire valósították meg a szabadság és egyenlőség eszméjét.

Vázlatos és távolról sem teljes felsorolás mindez, és csupán arra kíván szolgálni, hogy kitűnjék: mennyire összetett volt, mennyire sokoldalú a magyar reformmozgalom. A politikai megújulás nem járhatott magában; a kultúra, a tudomány mérföldkövei jelezték, merre vezet a polgárosodás útja. B- P(Következik: Útban a forradalom felé)