Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-06-26 / 13. szám
VÁROSOK. HELY 1. DS EQYETEME hely ezzel, elveszítve régi rangját, csupán az Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi karának egyik osztálya volt. A szocialista építésnek van egy nehéz gyermekbetegsége: az átszervezési láz. Ennek esett áldozatul a nagyhírű keszthelyi egykori Georgikon is. Az osztály 1949-ig még működött ugyan, ekkor azonban megszüntették, a keszthelyi oktatásnak vége lett, s az Elnöki Tanács csak 1954-es egyik rendeletével hívta újra életre a keszthelyi iskolát, most már Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia címen. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek kialakulása nagy szakemberlétszámot igényelt. 1962- ben már Agrártudományi Főiskolává szervezték az ősi intézetet, nagyarányú építkezésekbe, bővítésekbe kezdtek, 1964-ben megnyílt az intézethez tartozó korszerű diákkollégium s 1970-ben az Elnöki Tanács egyik rendelete kimondta, hogy a főiskolát Agrártudományi Egyetemmé kell szervezni. Az új egyetem központja Keszthely lett, de az egyetemnek két önálló oktatási és kutatási feladatokat meg-Cstkl László, az egyetem krónikása oldó mezögazdaságtudományi kara van Keszthelyen és Mosonmagyaróváron. A gödöllői Agrártudományi Egyetem mellett kialakult — Keszthely központtal — az ország második nagy mezőgazdasági szakemberképző központja. A keszthelyi egyetemnek, hasonlóan az ősi Georgikonhoz, külön tangazdasága van Keszthely mellett, Báránd pusztán és Törek pusztán. Négy és fél ezer holdnyi területen sajátítják el a hallgatók a mezőgazdaság korszerű, gyakorlati ismereteit, külön kis szocialista „nagybirtokon” tanulva meg a föld, a növényművelés, az állattartás tudományát. A mezőgazdaság tudománya a majd 175 esztendő alatt hatalmasat fejlődött, s teljesen megváltozott. Ha egybeolvasnánk, egymás mellé helyezve, a Festetics féle Georgikon „nyolc intézetének" címeit az egyetem mai tanszékeinek a neveivel, ilyen tréfás kimutatást készíthetnénk: „Parasztiskola” — „Kémiai tanszék" „Gazdaasszonyiskola" — „Talajtani tanszék” „Ménesmesteriskola" — „Mezőgazdasági géptani tanszék”. „Kertésziskola” — „Növényvédelmi tanszék". A másik nagy különbség pedig az, hogy a mai keszthelyi egyetemnek négyezerötszáz holdas katedrája van. Ezen az óriási katedrán, az egyetem tangazdaságában tanítják meg a diákokat a gyakorlat tudományára. A kisváros Keszthely mindenesetre Magyarország legnagyobb szabadtéri iskolája, egyetemi fokon. Ruffy Péter A DIÁKLÁNY ÉS A A tóra néz a színes, sokerkélyes épület, homlokzatán fehér fény bolyong, mintha csak a nyár örömeit idézné, szolgálná jelenlétével, a nyugalmat, a pihenést. Pedig odabent a hűvös, árnyékos szobákban több mint kétszáz fiatal ember készül év végi vizsgáira, a keszthelyi Agrártudományi Egyetem — az évszázadok óta híres Georgikon — hallgatói. Az év legfeszültebb napjai ezek, kollokviumok és szigorlatok következnek egymás után, a jövő mezőgazdasági szakemberei — egyelőre nem az életnek, hanem a professzoroknak — adnak számot felkészültségükről. Szép modern épület ez, hat esztendővel ezelőtt épült, az ősi Georgikon új tartozéka, a Keszthelyen tanuló egyetemisták diákotthona. Az ország számos vidékéről érkeznek ide fiatalok, öt esztendőt töltenek el itt, hogy aztán elszéledjenek a világ négy tája felé hasznosítani az itt elsajátítottakat. Egy diák, egy lány a sok közül: Erdős Éva. Abból a korosztályból való, amely most először az egyetem életében az ötesztendős oktatási rend szerint tanul. A negyedik évfolyamot végzi, .eddig letett vizsgái szerint előreláthatóan kiváló eredménnyel. Mondom, ő már a legújabb nemzedék; kibernetikával foglalkozik, . az elektronikus számítógépek kezelését, programozását sajátítja el. Számos elődje dolgozik jelenleg a magyar nagyüzemi gazdaságokban, termelőszövetkezetekben és állami intézményekben. A vén Georgikon a modern korban is sok kitűnő szakembert adott az országnak; a tudomány, a legmagasabb fokon is nélkülözhetetlen tényezővé vált a vidék (egykor oly elmaradott, ösztönökre, hagyományokra támaszkodó, elaprózott) mezőgazdaságának életében. Az első kérdés e körül a téma körül forog: mi az indítéka, magyarázata annak, hogy egy agrármérnök kibernetikát tanul? Honnan támadt ez a vonzódás, s az eljövendő munkában miféle szerepe lesz? — A legnagyobb magyar mezőgazdasági üzemekben már jelenleg is működnek elektronikus' számítógépek. Ezek a gépek természetesen nem túlságosan nagy teljesítményűek, de a rájuk bízott feladatokat, számításokat pontosan és gyorsan végzik el. Tudomásom szerint a Bajai Állami Gazdaságban és Bábolnán tervezik az eddiginél nagyobb mértékben a komputerek igénybevételét. Nekem mindenképpen az a szándékom, hogy az egyetem elvégzése után olyan mezőgazdasági nagyüzemben helyezkedjek el, ahol számítógép működik. A diáklány (Novotta Ferenc felvételei) A múzeum — A kívülálló elég nehezen tudja elképzelni, miféle szerepe lehet egy mezőgazdasági üzemben a komputernek . . . A fiatal lány csöppnyit elmosolyodva válaszol. — Én pedig azt nem tudom elképzelni, hogy hol nem lehet szerepe. Az optimális vetésterület kiszámításánál, a terméshozamok felbecsülésénél, a különböző tápok és takarmányok megfelelő arányának kialakításánál, az állattenyésztésben, (a növénytermesztésben, mondhatnám, a mezőgazdaság valahány területén óriási segítséget adhatnak a számítógépek. Én magam, az idén nyáron üzemi gyakorlatra a Veszprémi Állami Gazdaságba kerülök, nem véletlen, mert Veszprémben van elektronikus számítógép. — Hányán foglalkoznak a Keszthelyen tanuló fiatalok közül kibernetikával? — Mi vagyunk az első fecskék, ketten. A társam is lány. De gondolom, néhány esztendő elmúltával sokan követnek majd bennünket. Ennek a szakmának jövője van. NYÁR — Annak idején miért a keszthelyi egyetemre jelentkezett? Miért választotta ezt a hivatást? — A gyermekkoromban van mindennek a magyarázata. Szombathelyi vagyok, édesapám és édesanyám is itt végzett valamikor a Georgikonon. Mondhatnám úgy, az ő nyomdokaikban járok. — A mezőgazdaságban dolgoznak mindketten? — Anyám tanít, apám pedig Orosztony községben főagronómus. Az ő munkájukat figyelve, a példájuk nyomán vettem észre ennek a hivatásnak a szépségeit. Megvallom, egy ideig haboztam: arra gondoltam, jogász leszek. De aztán a gyermekkori indíttatás kerekedett felül, jelentkeztem a keszthelyi egyetemre. Felvettek. Nem bántam meg a döntésemet. Tanulmányaim elkezdése előtt egy esztendeig a szombathelyi agrárbotanikai intézetben dolgoztam, az ott eltöltött idő is hozzásegített, hogy elkötelezzem magam a mezőgazdaság mellett és hivatásomul válasszam ezt a szakmát. — Egész ifjú életét betölti ez a hivatás? — Ezt nem mondhatnám. Az ember húszegynéhány esztendős korában sok minden után érdeklődik. Ha a tanulmányaimon belül akarok maradni, a kibernetika mellett a közgazdaságtanhoz vonzódom leginkább. Túl ezen, szeretem a színházat, a könyveket, a képzőművészetet, és talán legelsősorban nagyon szeretem a Balatont. — Színházról és képzőművészetről beszélt. Milyen lehetőség van arra, hogy itt Keszthelyen megtalálja vonzódásának tárgyát? — A város kulturális életében óriási szerepe van az egyetemnek. Az itt tanuló diákok életszemlélete, viselkedése. közönye és tennivágyása sok mindenben meghatározza a „benszülött” lakosság magatartását, így hát tulajdonképpen mi magunk tehetünk legtöbbet, hogy kultúrigényeinket csillapítsuk. Kitűnő klubjaink vannak, élénk a közösségi élet, mindenki engedelmeskedhet vonzódásainak. Keszthelyen nincs színház, csupán egyetlen mozi van, nemcsak a saját érdekünk, de a város érdeke is, hogy az egyetemi kultúrélet minél árnyaltabb és kiterjedtebb legyen. Ez, úgy vélem, szellemi misszióink közé tartozik. — Milyen érzés egy olyan városban tanulni, ahol a táj, a környezet enynyire pihenésre csábít? — Aki néhány évet eltölt itt, az nehezen felejti ezt a várost. Szebb környezetet nem is kívánhat az ember magának. — És a Balaton? — Ilyenkor nyáron, vizsgák idején a Balaton nagyon nagy hátrány. Olyan mint egy csábító szirén, aki a kötelességeitől el akarja tántorítani az embert. Nagy önuralmat igényel a könyv mellett ülni, amikor hívogat a víz, a nap, a fény. De azért legtöbben megálljuk. S az az igazság, a Balaton örömeiből azért jut is, marad is. Kristóf Attila 13 i
