Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-26 / 13. szám

VÁROSOK. HELY 1. DS EQYETEME hely ezzel, elveszítve régi rangját, csupán az Agrártudományi Egye­tem mezőgazdaságtudományi karának egyik osztálya volt. A szocia­lista építésnek van egy nehéz gyermekbetegsége: az átszervezési láz. Ennek esett áldozatul a nagyhírű keszthelyi egykori Georgikon is. Az osztály 1949-ig még működött ugyan, ekkor azonban meg­szüntették, a keszthelyi oktatásnak vége lett, s az Elnöki Tanács csak 1954-es egyik rendeletével hívta újra életre a keszthelyi isko­lát, most már Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia címen. A mező­­gazdaság szocialista átszervezése, az állami gazdaságok, a termelő­­szövetkezetek kialakulása nagy szakemberlétszámot igényelt. 1962- ben már Agrártudományi Főiskolává szervezték az ősi intézetet, nagyarányú építkezésekbe, bővítésekbe kezdtek, 1964-ben megnyílt az intézethez tartozó korszerű diákkollégium s 1970-ben az Elnöki Tanács egyik rendelete kimondta, hogy a főiskolát Agrártudományi Egyetemmé kell szervezni. Az új egyetem központja Keszthely lett, de az egyetemnek két önálló oktatási és kutatási feladatokat meg-Cstkl László, az egyetem krónikása oldó mezögazdaságtudományi kara van Keszthelyen és Mosonma­gyaróváron. A gödöllői Agrártudományi Egyetem mellett kialakult — Keszthely központtal — az ország második nagy mezőgazdasági szakemberképző központja. A keszthelyi egyetemnek, hasonlóan az ősi Georgikonhoz, külön tangazdasága van Keszthely mellett, Báránd pusztán és Törek pusztán. Négy és fél ezer holdnyi területen sajátítják el a hallgatók a mezőgazdaság korszerű, gyakorlati ismereteit, külön kis szocia­lista „nagybirtokon” tanulva meg a föld, a növényművelés, az ál­lattartás tudományát. A mezőgazdaság tudománya a majd 175 esztendő alatt hatalma­sat fejlődött, s teljesen megváltozott. Ha egybeolvasnánk, egymás mellé helyezve, a Festetics féle Georgikon „nyolc intézetének" cí­meit az egyetem mai tanszékeinek a neveivel, ilyen tréfás kimuta­tást készíthetnénk: „Parasztiskola” — „Kémiai tanszék" „Gazdaasszonyiskola" — „Talajtani tanszék” „Ménesmesteriskola" — „Mezőgazdasági géptani tanszék”. „Kertésziskola” — „Növényvédelmi tanszék". A másik nagy különbség pedig az, hogy a mai keszthelyi egye­temnek négyezerötszáz holdas katedrája van. Ezen az óriási kated­rán, az egyetem tangazdaságában tanítják meg a diákokat a gya­korlat tudományára. A kisváros Keszthely mindenesetre Magyarország legnagyobb sza­badtéri iskolája, egyetemi fokon. Ruffy Péter A DIÁKLÁNY ÉS A A tóra néz a színes, sokerkélyes épület, homlokzatán fehér fény bo­lyong, mintha csak a nyár örömeit idézné, szolgálná jelenlétével, a nyu­galmat, a pihenést. Pedig odabent a hűvös, árnyékos szobákban több mint kétszáz fiatal ember készül év végi vizsgáira, a keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem — az évszázadok óta hí­res Georgikon — hallgatói. Az év legfeszültebb napjai ezek, kollokviumok és szigorlatok követ­keznek egymás után, a jövő mezőgaz­dasági szakemberei — egyelőre nem az életnek, hanem a professzoroknak — adnak számot felkészültségükről. Szép modern épület ez, hat eszten­dővel ezelőtt épült, az ősi Georgikon új tartozéka, a Keszthelyen tanuló egyetemisták diákotthona. Az ország számos vidékéről érkeznek ide fiata­lok, öt esztendőt töltenek el itt, hogy aztán elszéledjenek a világ négy tá­ja felé hasznosítani az itt elsajátítot­­takat. Egy diák, egy lány a sok közül: Er­dős Éva. Abból a korosztályból való, amely most először az egyetem életé­ben az ötesztendős oktatási rend sze­rint tanul. A negyedik évfolyamot végzi, .eddig letett vizsgái szerint elő­reláthatóan kiváló eredménnyel. Mondom, ő már a legújabb nemze­dék; kibernetikával foglalkozik, . az elektronikus számítógépek kezelé­sét, programozását sajátítja el. Szá­mos elődje dolgozik jelenleg a ma­gyar nagyüzemi gazdaságokban, ter­melőszövetkezetekben és állami in­tézményekben. A vén Georgikon a modern korban is sok kitűnő szakem­bert adott az országnak; a tudomány, a legmagasabb fokon is nélkülözhe­tetlen tényezővé vált a vidék (egykor oly elmaradott, ösztönökre, hagyomá­nyokra támaszkodó, elaprózott) me­zőgazdaságának életében. Az első kérdés e körül a téma körül forog: mi az indítéka, magyarázata annak, hogy egy agrármérnök kiber­netikát tanul? Honnan támadt ez a vonzódás, s az eljövendő munkában miféle szerepe lesz? — A legnagyobb magyar mezőgaz­dasági üzemekben már jelenleg is működnek elektronikus' számítógé­pek. Ezek a gépek természetesen nem túlságosan nagy teljesítményűek, de a rájuk bízott feladatokat, számításo­kat pontosan és gyorsan végzik el. Tudomásom szerint a Bajai Állami Gazdaságban és Bábolnán tervezik az eddiginél nagyobb mértékben a komputerek igénybevételét. Nekem mindenképpen az a szándékom, hogy az egyetem elvégzése után olyan me­zőgazdasági nagyüzemben helyezked­jek el, ahol számítógép működik. A diáklány (Novotta Ferenc felvételei) A múzeum — A kívülálló elég nehezen tudja elképzelni, miféle szerepe lehet egy mezőgazdasági üzemben a komputer­nek . . . A fiatal lány csöppnyit elmosolyod­va válaszol. — Én pedig azt nem tudom elkép­zelni, hogy hol nem lehet szerepe. Az optimális vetésterület kiszámításá­nál, a terméshozamok felbecsülésé­nél, a különböző tápok és takarmá­nyok megfelelő arányának kialakítá­sánál, az állattenyésztésben, (a nö­vénytermesztésben, mondhatnám, a mezőgazdaság valahány területén óriási segítséget adhatnak a számító­gépek. Én magam, az idén nyáron üzemi gyakorlatra a Veszprémi Álla­mi Gazdaságba kerülök, nem vélet­len, mert Veszprémben van elektro­nikus számítógép. — Hányán foglalkoznak a Keszt­helyen tanuló fiatalok közül kiber­netikával? — Mi vagyunk az első fecskék, ketten. A társam is lány. De gondo­lom, néhány esztendő elmúltával so­kan követnek majd bennünket. En­nek a szakmának jövője van. NYÁR — Annak idején miért a keszthelyi egyetemre jelentkezett? Miért válasz­totta ezt a hivatást? — A gyermekkoromban van min­dennek a magyarázata. Szombathe­lyi vagyok, édesapám és édesanyám is itt végzett valamikor a Georgiko­­non. Mondhatnám úgy, az ő nyomdo­kaikban járok. — A mezőgazdaságban dolgoznak mindketten? — Anyám tanít, apám pedig Orosztony községben főagronómus. Az ő munkájukat figyelve, a példá­juk nyomán vettem észre ennek a hi­vatásnak a szépségeit. Megvallom, egy ideig haboztam: arra gondoltam, jogász leszek. De aztán a gyermek­kori indíttatás kerekedett felül, je­lentkeztem a keszthelyi egyetemre. Felvettek. Nem bántam meg a dön­tésemet. Tanulmányaim elkezdése előtt egy esztendeig a szombathelyi agrárbotanikai intézetben dolgoztam, az ott eltöltött idő is hozzásegített, hogy elkötelezzem magam a mező­­gazdaság mellett és hivatásomul vá­lasszam ezt a szakmát. — Egész ifjú életét betölti ez a hi­vatás? — Ezt nem mondhatnám. Az em­ber húszegynéhány esztendős korá­ban sok minden után érdeklődik. Ha a tanulmányaimon belül akarok ma­radni, a kibernetika mellett a köz­­gazdaságtanhoz vonzódom leginkább. Túl ezen, szeretem a színházat, a könyveket, a képzőművészetet, és ta­lán legelsősorban nagyon szeretem a Balatont. — Színházról és képzőművészetről beszélt. Milyen lehetőség van arra, hogy itt Keszthelyen megtalálja von­zódásának tárgyát? — A város kulturális életében óriási szerepe van az egyetemnek. Az itt tanuló diákok életszemlélete, vi­selkedése. közönye és tennivágyása sok mindenben meghatározza a „benszülött” lakosság magatartását, így hát tulajdonképpen mi magunk tehetünk legtöbbet, hogy kultúrigé­­nyeinket csillapítsuk. Kitűnő klub­jaink vannak, élénk a közösségi élet, mindenki engedelmeskedhet vonzó­dásainak. Keszthelyen nincs színház, csupán egyetlen mozi van, nemcsak a saját érdekünk, de a város érdeke is, hogy az egyetemi kultúrélet minél árnyaltabb és kiterjedtebb legyen. Ez, úgy vélem, szellemi misszióink közé tartozik. — Milyen érzés egy olyan városban tanulni, ahol a táj, a környezet eny­­nyire pihenésre csábít? — Aki néhány évet eltölt itt, az nehezen felejti ezt a várost. Szebb környezetet nem is kívánhat az em­ber magának. — És a Balaton? — Ilyenkor nyáron, vizsgák idején a Balaton nagyon nagy hátrány. Olyan mint egy csábító szirén, aki a kötelességeitől el akarja tántorítani az embert. Nagy önuralmat igényel a könyv mellett ülni, amikor hívogat a víz, a nap, a fény. De azért legtöbben megálljuk. S az az igazság, a Balaton örömeiből azért jut is, marad is. Kristóf Attila 13 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom