Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-06-26 / 13. szám
Egy évfolyam elindul A Magyarországi Evangélikus Egyház működéséről ARCKÉPEK A MÁBÓL 'fjam&ez. Q-űumn. a ruházati SZÖVETKEZETEK LABORATÓRIUMÁNAK IQAZQATÓJA Pesterzsébeten, az egykori Mikulás homokdombon, az evangélikus templom tőszomszédságában emelkedik az ország egyik legszebb evangélikus paplakja. Hogy miért épült annak idején az angol vadászkastélyhoz hasonlatos, kívül-belül nemesen kiképzett épület a város peremének egyik legelhanyagoltabb, legsivárabb munkásnegyedében, annak története a század első évtizedeibe nyúlik vissza. Az erzsébeti evangélikus hivők templomot szerettek volna emelni, kölcsönt azonban csak jól értékesíthető papiak építésére tudtak szerezni. Ez 1920-ban el készült. Templomukat 1924-ben szentelték fel. A kutyatejes homokdomb képe azóta alaposan megváltozott, szőlő, gyümölcsös, dáliák és más kerti virágok fogadják a papiak amúgy is gyakorta jelentkező látogatóit. A szokásosnál is többen és különösen ünnepélyes alkalomból keresték fel június 5-én e virágoskert megteremtőjét, a családjával itt élő Virágh Gyula lelkészt, D. Káldy Zoltán evangélikus püspök megáldja virágh Gyula lelkészt az erzsébeti gyülekezet közszeretetben álló vezetőjét. (Mielőtt e dátum jelentőségét firtatnánk, eddigi életiltjáról kérdezzük. Sopronban végezte 1941-ben a teológiát, Szegeden mint káplán működött, Budapesten hitoktató, Kiskunhalason megszervezte a gyülekezetét. 1944-ben liberális magatartása miatt a Dunántúlra helyezték, s ha a szovjet csapatok nem érkeznek időben, Szentantalfán a német hadbíróság nem bánt volna vele kesztyűs kézzel. A felszabadulás után került viszsza Halasra, 47 őszén Gyömtőn tevékenykedik, majd egyháza kívánságára Borsod és Heves megye területén esperességet szervez. Két ciklusban volt esperes. Részt vett a prágai keresztyén békekonferencián, Svájcban a fejlődő országok segélyezése témakörében tartott világkongresszuson, a Hazafias Népfront részéről képviselte az evangélikus egyházat Finnországban, három hónapot Eisenachban töltött, itt a teológiai szemináriumon lelkészvizsgára készülő kispapok körében ismertette a magyar teológiai állásfoglalásokat, Erfurtban a Kirchentagen tartott német nyelvű előadást a kisebbVirágh Gyula lelkész áldást oszt (IÍJ. Bohanek Miklós felv.) ségben levő egyházak helyzetéről s már most örömmel készül, hogy eleget tegyen a svájci evangélikus szeretetotthonok igazgatója őszre szóló meghívásának.) — Valóban ünnepélyes eseményt jelentett számomra az idei június 5-e. Harminc esztendővel ezelőtt ekkor szenteltek pappá és ötödik esztendeje vezetem a pesterzsébeti gyülekezetei. Ügy hiszem, munkám nem volt hiábavaló. Híveim körében sikerült népszerűsítenem a diakóniai teológiát s megerősítését a gyülekezeten belül mindennapi gyakorlattá formálnom. Híveim megértik, hogy azt az életstílust éljük és képviseljük, ami az egész világ keresztyénjeinek jövendő életstílusa és pozíciója. Nevezetesen, hogy hasznára akar lenni embertársának és szolgálatára annak a népnek, amely otthont, biztonságos jövendőt épít, javára és szolgálatára akar lenni anélkül, hogy kérdezné: mit kap viszsza. — Hozzávetőlegesen háromezer evangélikus hivővei tartjuk a kapcsolatot Pesterzsébeten, bár számuk ennél sokkalta több. Templomi és házi istentiszteleteket, bibliaórákat rendezünk számukra, szeretetvendégségeinken teológiai előadásokat hallgathatnak, van gyermekbibliakör, konfirmációs oktatás, ifjúsági bibliaóráink nemcsak a szellemi életre mozgósítanak, választ adnak arra is, miként találja meg az ember helyét a világban. Gyülekezetünk tagjai buzgalommal szolgálnak, segédkeznek, a többi közt betegeket, öregeket látogatnak. Most nagy lelkesedéssel renoválják a templomot és a lelkészt hivatalt. S miközben a nyugati világból gyakran rosszhiszemű rágalmak irányulnak felénk a szabad vallásgyakorlatot ilpökség alatt 8—8 esperességben szerveződtek. Mindkét püspökség székhelye Budapest. Az egyház minden fokon kettős elnökséggel rendelkezik, egy-egy lelkészi és egy világi vezetővel. Országos világi felügyelőnk, dr. Mihály fi Ernő személye köztiszteletben áll. — Vasárnaponként mintegy 400 lelkész hirdeti az országban az evangéliumot. Lelkészképzés saját Teológiai Akadémiánkon történik, ötéves tanulmányi idővel. Ügyszintén saját kántorképző iskolával is rendelkezünk. Különböző egyházi épületeink száma mintegy 1400. Énekkaraink közül leghíresebb a Budapesti „Lutheránia”, egyházi hangversenyei zsúfolásig megtöltik a Deák téri templomot. — Gyülekezetünk anyagi teherbírása kiegyenlítését a Központi Alap szolgálja, míg a Gyülekezeti Segély szervezet az egyházi épületek jókarban tartását biztosítja. Jelentős egyházunk országos könyvtára és levéltára, amely olyan értékeket is őriz, mint például Luther Márton eredeti végrendelete. — 18 diakóniai intézményt tartunk fenn. Magányos öregeket, illetve testi és szellemi fogyatékos gyermekeket gondozunk a gyülekezetek és az esperességek anyagi támogatásával. — Az Evangélikus Élet című hetilapunk és a Lelkipásztor című teológiai szaklapunk igen közkedvelt, s hivőink szívesen forgatják az évente egyszer megjelenő Evangélikus Naptárt. Egyházunk kiad bibliai olvasónaptárt, hittankönyveket az iskolák fakultatív hitoktatására, énekeskönyveket, teológiai szakkönyveket, prédikációsköteteket, vallásos szépirodalmi gyűjteményes kötetet, s most készül a biblia legújabb, modern fordítása. — Jók a kapcsolataink a nagy egyházi világszervezetekkel, s azok tagegyházaival, legtermékenyebb a Lutheránus Világszövetséggel, amelynek egyik bizottságában egyházunk vezető püspöke, D. Káldy Zoltán az alelnök, munkacsoportjaiban pedig teológiai professzoraink működnek közre. Jelentős kapcsolatot tartunk fenn a protestáns és ortodox egyházak közös szervezetével, az Egyházak Világtanácsával. Részt veszünk az európai egyházak konferenciája rendszeresen tartott ülésein, valamint a keresztyén békekonferencia rendszeres munkájában. Testvéri kapcsolataink a legerősebbek a finn, dán, svéd, német, szlovák, osztrák, lengyel és romániai testvéregyházakkal. Ugyanakkor jó kapcsolatot igyekszünk fenntartani bárhol a világban működő lutheránus gyülekezetekkel. így került sor több egyházi vezetőnk tengerentúli látogatására és a látogatások viszonzására is. — Noha beszámolóm hoszszúra nyúlt — visszatérve szolgálatom harmincéves fordulójára — okvetlenül szeretnék megemlékezni évf ol y amtársaimról. — Ez volt az az évfolyam, amelyik 1941-ben végzett, a háború küszöbén, sok mindent látott már az akkori világ visszásságaiból — és amelyik legjobban megtalálta a helyét az épülő új rendben. Közülünk egy püspök, D. Káldy Zoltán, öten esperességi tisztséget töltöttünk be, egy társunk országos munkaágvezető lett. Ott voltunk már az állam és az egyház közötti egyezmény megkötésénél, az 1953-as egyházi törvényeket már nagyjából mi hajtottuk végre, az 1966-os egyházi törvényeket már mi alkottuk. Az állam és az egyház közötti békés és szívélyes együttmunkálkodás perspektívájában mi vagyunk — sokan másokkal együtt —, akik otthon érezzük magunkat; teljes munkakedvvel és lendülettel, tehetségünkhöz mérten igyekszünk mindazt teljesíteni, ami hivatásunk és ami lehetőségünk. H. M. RIPORTER: Mióta vezeti a labort? TOMECZ ISTVÁN: A laboratórium szervezésével engem bíztak meg 1951 decemberében. A vállalat hivatalosan 1952. március elseje óta működik és azóta én vezetem. RIPORTER: Hogyan került a szakmába? Arra is kérdezek; hogyan érzi magát egy férfi női ruhák tervezése közepette? TOMECZ ISTVÁN: Tanult mesterségem a ruházati ipar. Szaktudásomat különböző iskolák és tanfolyamok elvégzésével bővítettem. Különben, mielőtt a labor igazgatója lettem, három éven keresztül egy nagy konfekció és mértékes szalonokkal dolgozó szövetkezet elnöke voltam. Itt sok gyakorlati tapasztalatot szereztem, amelyet később hasznosítottam. Arra a kérdésre pedig, hogy hogyan érzem magam férfi létemre női ruhák tervezése közben, azt felelem: kitünően! Egyrészt kitűnő munkatársaim vannak, például Balogh Rozi, az Iparművészeti Főiskola tanára. Különben is természetesnek tartom, hogy egy női ruhákat tervező vállalatot férfi vezessen, hiszen a nők elsősorban nekünk öltöznek, tehát mi lehetünk ruháik leghivatottabb bírálói. RIPORTER: Kérem beszéljen a labor felépítéséről és profiljáról. TOMECZ ISTVÁN: A vállalat elsősorban textil- és bőrruházat tervezésével, modellezésével. kiállítások. bemutatók és kollekciók készítésével és rendezésével foglalkozik. Évente mintegy ötezer különböző modellt készítünk és ezeket a velünk üzleti kapcsolatban álló mintegy 260 konfekcióüzem veszi iaénybe. Vagyis ezek az üzemek javarészt a mi modelljeink alapján termelnek. Mi adjuk számukra a szabásmintát. a technológiát és az anyagnormákat. Nemcsak női ruhák, hanem mindkét nem és minden korosztály részére tervezünk mindenfajta ruházati cikket. RIPORTER: Mi a szereve az ön által vezetett labornak a hazai divat alakításában? TOMECZ ISTVÁN: Az a. nagy mennyiségű modell. amit minden évben tervezünk, mintegy negyven százalékos súlyt biztosít számunkra a hazai divat alakításában. ■ Az igények és a piac mozgásának jobb érzékelésére különböző üzleteket létesítettünk, például a Hotel Intercontinentálban, a Hotel Budapestben, a Lenin körúton. Ez a törekvésünk helyesnek bizonyult, mert közvetlen kapcsolatot biztosít a vevőkkel, másrészt nem is fizetünk rá. RIPORTER: Mi a helye a magyar ruhatervezésnek a világpiacon? Ismerik-e? Jegyzik-e? TOMECZ ISTVÁN: Az, hogy a magyar konfekcióexport olyan nagy mértékben felfutott, elsősorban a tervezés színvonalának tudható be. A magyar divat a világ minden számottevő bemutatóján, kiállításán megjelenik. Komoly sikert arat Japántól Kanadáig. Jelenleg például a frankfurti és a montreali magyar ruhakiállításra és bemutatóra készülünk a Hungarotex és a Hungarocoop külkereskedelmi vállalatokkal együttműködve. RIPORTER: Véleménye szerint mi a szerepe a divat alakulásában a tényleges ízlés, illetve szükséglet változásának és mi a kereskedelmi megfontolásnak? TOMECZ ISTVÁN: A divatot feltétlenül irányítani kell, de azt, hogy mi válik divattá, a vásárló dönti el. Az a divat hódíthat, amelyik a legszélesebb fogyasztói rétegek öltözködését oldja meg. Például az utóbbi évek uralkodó divatja a mini, mert nőies, gazdaságos, ezért mindenki számára elérhető volt. Ezzel szemben a midi és a maxi nem tudta a divatot megváltoztatni. Ahogy jött úgy ment is, mert az előbb említett előnyökkel szemben csak hátrányos a nőknek. RIPORTER: Mint divatszakembertől megkérdezem, mi a véleménye a férfidivatról? TOMECZ ISTVÁN: Nekem a romantikus divat tetszik. Külön öröm számomra, hogy a férfi divat is sokkal színesebb lett, mint régen volt. Ez nemcsak a ruhákra, hanem a férfi divatcikkekre is vonatkozik. RIPORTER: Köszönöm a figyelmét és az idejét. Salamon Pál letően, gyülekezeteink anyagi áldozatvállalásáról, segítőkészségéről a külföldön élő s ide látogató hozzátartozók, barátok, ismerősök személyesen is meggyőződhettek. Talán mondanom sem kell, hogy a rágalmak, gyanúsítgatások felesleges energiákat kötnek le, gátolják építőmunkánkat. A rohamos tempóban folyó építkezés során gyülekezetünk tagjai közül sokan szép, új lakótelepekre költöztek, más emberek jönnek helyükbe, az egyházi életbe való bekapcsolásuk, szolgálatba állításuk nem megy egyik napról a másikra. — De túl a pesterzsébeti gyülekezet helyzetén, hadd mondjam el: 430 ezer evangélikus él ma Magyarországon, 320 anyagyülekezetünkhöz számos filiále is tartozik. A gyülekezetek két püsA pesterzsébeti evangélikus templom A pesthidekúti öregek otthona. Békés, hangulatos délután a hidegkúti kertben (Novotta Ferenc felv.)
