Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-06-12 / 12. szám
A belépőt szobrok fogadják a lépcsősor tetején. A helyiségekben kényelem, fény és meghittség, ez a művészek otthona: a Fészek. A találó nevet, amely egyben furcsa gyűjtőfogalom is, hetven évvel ezelőtt kapta, 1901-ben az alakuló közgyűlésen : F — festők É — építészek S — szobrászok Z — zenészek E — énekesek K — komédiások Az előre összegyűjtött tagdíjakból — 2460 koronából — a világ egyik legszebb és legértékesebb művészklubját varázsolták a Kertész utca 36. szám alatti árvaházból. Függönyük és szőnyegük sokáig nem volt, de értékes képek és szobrok díszítették a termeket. Az alapító tagok: Tolnay Ákos, aki a leghosszabb ideig volt háznagya a klubnak, Kisfaludi Strobl Zsigmond, aki jelenleg az elnök, Fadrusz János, Benczúr Gyula, Szinyei Merse Pál, Lechner Ödön — a kor legnagyobb építésze —, Heltai Jenő, Fényes Adolf, Ódry Árpád, Rippl-Rónai József, Herman Lipót, Vedres Márk. Hegedűs Gyula. Legtöbbjük a halhatatlanság panteonjába költözött azóta. 1910 körül fényűző berendezéseivel és tekintélyes komédiásaival olyan elit helynek számított a Fészek amelynek egész Közép-Európában alig volt párja. Ez az a hely, ahol a vagyoni függetlenség meghajol a tehetség előtt, ahol naponta lelehet rohanni a színigazgatót: „Olvasta-e már a darabomat?” Saljapin, a világhírű énekes csak egy napra érkezik Magyarországra, de a Fészekbe siet, megcsodálni. Aztán kijelenteni: „Sohasem láttam ehhez fogható művészi életet! A Fészek nemcsak a kényelem, a meleg vacsora, a kártyaszoba, hanem a művészeti tőzsde is; itt intézik el egyesületek, társulatok, csoportok ügyes-bajos dolgait, itt születnek az újabb darabok, zeneművek, kiállítások tervei. A művészeti eszmék, irányzatok összecsapásának helye ez, itt keletkeznek az adomák, a viccek és a főpróbák utáni első kritikák, itt beszélni lehet a forró színházi esték hőseivel: Hegedűs Gyulával, Lehár Ferenccel, az arisztokrácia azon képviselőivel, akik leszállva a magas lóról tegező viszonyba kerültek íróval, festővel, színésszel. Kezdő művésznek a 20-as években nagy elismerést és művészi megbecsülést jelentett a legendás hírű Fészek tagjának lenni, nem is szólva az ezzel járó társadalmi öszszeköttetésekről, amelyek az erkölcsi siker mellett az anyagit is biztosítani látszottak. Kérlelhetetlen alapszabályokat fektettek le. s azokat nagyon komolyan betartották. Ez valamiféle demonstráció volt saját maguk felé, és kifelé is, a művészvilág megváltozott társadalmi jelentőségének bizonyítására, hogy méltó helyét elfoglalhassa az akkori magyar társadalomban. A nevek fémjelzik, hogy mennyire sikerült: Csók István, Szép Ernő, Bródy Sándor, Hatvány Lajos, Törzs Jenő, Székely Mihály, Ernster Dezső, Somlay Artur, Pólya Tibor. Molnár Ferenc, Csathó Kálmán, Roboz Imre; s még később: Darvas Szilárd, Feleki Kamill, Honthy Hanna, Latabár Kálmán és Árpád, Peti Sándor, Kellér Andor, Kellér Dezső, Ernst Lajos műgyűjtő, akinek nevét ma múzeum őrzi Pesten. Gyűjtők, mecénások is kérhették tehát felvételüket a klubba, de a felvételkor nemcsak vagyoni és társadalmi helyzetüket vizsgálták meg, hanem elsősorban azt, mit tettek addig a művészetért. Még a közoktatásügyi minisztérium magas rangú tisztviselőjét is eltanácsolták egyik igazgatósági ülésen. Az épületbe csak akkor tehette be lábát nő, ha felesége volt a klubtagnak; színésznő, piktornő — akármilyen tehetséges volt is — nem élvezhette ezt a jogot. A tagjelöltek viszont hetekig járogattak ide a felvétel előtt, hogy a „nehéz öreg ágyúk” meggyőződhessenek róla: maguk közé való-e a süvölvény. Az itt uralkodó sajátos szellem nem tűrte meg a társadalmi kiváltságokon vagy korkülönbségen alapuló tekintélyeket, egyetlen tekintély volt, a művészi kvalitás. Bizony bojkottálták, kinézték, kiszekírozták azokat a pártoló tagokat, akik a közéletben gyakorolt jelentős befolyásukat a klubban próbálták érvényesíteni. Jani pincér, aki 1924-től 1969-ig volt a Fészek történetének élő hordozója, egyszer mesélő kedvében így jellemezte a leghíresebb vendégeket : — Beöthy László öt dupla feketét ivott meg egyszerre, Rátkai Márton meg Hegedűs Gyula diétás volt, a nagyteremben délután Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes uzsonnázott, Molnár • Ferenc csak Hennes-konyakot ivott, s itt írt, kérem, a második emeleti sarokszobában. Csortos Gyula öt-hat ételt rendelt egyszerre, megkóstolta, nem ízlett neki. visszaküldte. És kifizette. A bifsztek volt a kedvence. Lábass Juci kényes volt, mindig vigyázott, csak két lágy tojást evett; Ernst Lajosnak soha nem volt szabad a számlát átnyújtanom. Amikor Orson Welles öt-hat évvel ezelőtt Magyarországon filmezett, természetesen a vendégünk volt, nagy zavarba hozott valamennyiünket, mert hirtelenjében nem tudtunk olyan nagy széket keríteni, amibe belefért volna. Az első világháborút követő inflációs időkben a klub központja a kártyaszoba lett. A fő bevételi forrás egyébként is évtizedekig a kártyapénz volt, A megszállott játékosok a napok legnagyobb részét a bakkszoba feszültséggel teli, izgalomtól átforrósodott levegőjében töltötték, hogy egyetlen coupra tegyék fel készpénzüket, vagyonukat, a játszás öröméért, vagy a remélt eredményért. Beöthy László, a felülmúlhatatlan színházi zseni, a századforduló utáni évtizedek nagy színházi vezéralakja, Beöthy Zsolt és Rákosi Szidi fia, a rettenthetetlen Vezér, három színház tulajdonosa és irányítója, akiben együtt volt nemcsak a biztos szemű direktor, de a jó színpadi szerző és rendező minden adottsága, jobbra érdemes energiájának nagy részét a kártyába ölte. Két szerelme, a színház és a kártya osztozott rajta, de túl gyakran engedett a bűnösnek, az ördögnek. Nemegyszer úgy megkopasztották, hogy még a színházait is elvesztette. Nehéz volna számokban kifejezni, hogy a hetven év során hány művész lett rabja itt a lélekölő, önpusztító szenvedélynek, hányán estek áldozatul a bakkszoba feneketlen torkának. Szép Ernő derűsen vall erről a szenvedélyről: Baccarat Gazság, szemtelenség Nincs rá mentség Felháborító Gyászba borító, Undorító. Tűrhetetlen A baccarat Pesten! Minek Engedélyezik ezt a klubokba? Fel vagyok háborodva Erkölcsileg Ki nem állom Utálom Kéremalásan, Nem is értem miért játszom Én is, ha a klubba elmék. Vagy ha már játszom, Legalább nyernék! A Fészek presszóhelyisége A bridzs kártyajáték is a Fészekből indult el országhódító útjára. Európa-hírű volt a Fészek bridzs-csapata. Világbajnokságot is nyertek, tagjai voltak: Cohen Raffael. Décsi László, Ferenczi György, Keleti Andor, Klór László, Widder Lajos. A „véres” hazárdjátékok betiltásával többször kísérleteztek a hatóságok, de végleg csak 1945 után sikerült eltörölni, amikortól a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége már gondoskodik a klub fenntartásáról. A háború utolsó hónapjaiban, a budapesti gettó felszabadításakor megrongálódott Fészek komoly politikai és társadalmi események színhelye volt. Állandó vendégei akkortájt: a koalíciós kormány tagjai, a követségek, a külföldi miszsziók kultúrattaséi. Amikor 1945 tavaszán Budapest éhezett, Vas Zoltán, az élelmezésügyi kormánybiztos, krumplit, lisztet, cukrot osztatott a művészeknek. Ma is sokan emlékeznek még az életmentő Vas-csomagokra, amelyeknek nagy szerepük volt abban, hogy hamarosan pezsgő élet indult a romos házban. Az első világhírű vendégeket, Ehrenburgot és Visnyevszkijt — 1946 nyarán — már az újjávarázsolt kerthelyiségben fogadta a kormány. Az Otthon, az írók és újságírók társasága 1945-ben a Fészekhez pártolt. Kálmán Jenő, a Színház olvasószerkesztője így ír erről: „ ... mint új tag, először léptem át a romos, de már épülő Fészek küszöbét, eleinte idegenül és elárvultán, mondhatnám viszolyogva tartottam seregszemlét a tágas termek során, s elfogultságom csak lassan és fokonként olvadt föl, amikor tapasztalni kezdtem, hogy a vérbeli fészekisták valami mélyről jövő rokoni kedvességgel vállaltak magukénak. Végeredményben hivatás szerint tényleg rokonok is voltunk. így azután, mint amikor két folyó egyesül vizeivel, halaival és hordalékaival együtt — a hordalékban persze bőven akadt arany is —, meglepően rövid idő alatt összemosódtak a két klub alkati sajátosságai. A Fészek rangos szelleme és az Otthon szabadossága páratlanul színes ötvözetté forrt össze.” (folytatjuk) ónody Éva A nácizmus magyarországi üldözöttéinek kártalanításáról A Magyar Közlöny legutóbbi számában rendelet jelent meg a nácizmus magyarországi üldözöttéinek kártalanításával kapcsolatban. A kártalanításra a Német Szövetségi Köztársaság pénzügyminisztériumával kötött megállapodásról és a kártalanítás lebonyolításáról nyilatkozott az MTI munkatársának Gáti Ödön, a Nácizmus Magyarországi Üldözöttéi Országos Érdekvédelmi Szervezetének elnöke. A többi között ezeket mondotta. — Az NSZK pénzügyminisztériumával létrejött, százmillió márkáról szóló megállapodás kizárólag az üldöztetés idején a nácik által elvett értéktárgyakra vonatkozik, és nem érinti más nyugatnémet kártalanítási törvények alapján — például a szabadságkorlátozás, egészségromlás, üldöztetés, vagy eltartók elvesztése miatt — érvényesíthető kártalanítási igényeket. — A megállapodás értelmében a 100 millió nyugatnémet márkából az NSZK pénzügyminisztériuma 3 milliót visszatart azok számára, akik kárigényüket ugyan szervezetünk útján bejelentették, azonban állandó lakhelyük 1971. január 1-én Magyarországon kívül volt. Az NSZK pénzügyminisztériuma a kártalanítási összeget három egyenlő részletben utalja át: 1972-ben, 1973-ban és 1974-ben. Szervezetünk elnöksége ezért úgy döntött, hogy először azoknak a saját jogukon igénylő, élő személyeknek a kártalanítását rendezi, akiket valamelyik német koncentrációs táborba, vagy munkaszolgálatosként külföldre hurcoltak. Ezen belül megkülönböztetett figyelmet fordítunk az idős, súlyosan beteg emberek igényeinek kielégítésére. — Kártalanításban részesülnek azok a volt üldözött magyar állampolgárok vagy örököseik, akiktől a hitleri megszállás idején a német biztonsági szervek és segítőik értékeiket, személyes használati tárgyaikat; 1. akár deportálás, külföldi munkaszolgálat, illetve letartóztatás során; 2. vagy ingóságaikat a lakóhelyükön elvették; feltéve, hogy az ezzel kapcsolatos igényt a közzétett határidőn belül Magyarországon szabályszerűen bejelentették és az igényjogosult 1971. január 1-én Magyarországon lakott. — Az esetben, ha a bejelentést követően a bejelentő meghalt, örököse tekintendő igényjogosultnak, feltéve, hogy az örökös 1971. január 1-én Magyarországon lakott. — Ma már a ténylegesen elszenvedett kár értéke pontosan nem állapítható meg. Így — figyelembe véve a szociális és humánus szempontokat — a rendezés nem a bejelentők által feltüntetett értékek alapján történik, hanem átalányösszeget fogunk fizetni. — Előzetes számításaink szerint az 1. kategóriába tartozó igények esetén a kártalanítási összeg körülbelül 12 000 forint. Akik nem saját jogon, hanem elhalt hozzátartozóik után kápják a kártalanítási összeget, azoknak az 1. kategóriába soroltak részére megállapított összeg mintegy 50 százalékát fizetjük. A 2. kategóriába tartozó igények esetében a kártalanítási összeg mintegy 3000—4000 forint lesz. Egy réges-régl kép: Iványl Grünwald Béla Bánky Vilmával beszélget Herman Lipót az újjáépített Fészek megnyitóestjén Latabár Kálmán és Szendrő József n.GLAUBER'gyógyvizet egészségünk védelmében! A ma emberének fokozott életritmusa fokozott egészségvédelmet követel, olyat, amely teljesítőképességének maradéktalan kifejtését teszi lehetővé. A rendszertelen életmód és helytelen táplálkozás gyakorta vezet ismétlődő mikrofertőzésekhez. Ezeknek a hosszabb ideig is rejtve maradó fertőzéseknek kezdeti tünetei: étvágytalanság, kőképződés, esetleg enyhébb fokú sárgaság. Kellő időben alkalmazott Mira Glaubersós gyógyvízkúra mindezeknek elejét veszi: fokozza a máj sekreciós tevékenységét, átmossa az epeutakat, elősegíti az epehólyagürítést. Az ivókúra nemcsak a betegség következményeinek elhárításában, hanem a májbetegségek megelőzésében is jelentős, a fertőző májgyulladások utókezelésében pedig elsőrendű szerepe van. A MIRA Glaubersós ivókúra a cukorbetegek vér cukorszintjének csökkentését, a szervezet cukorfelhasználásának fokozását segíti. Enyhébb esetekben az insulinadag csökkenthető és a koleszterinszint is süllyed. A Magyarországon évtizedek óta használt és jól bevált MIRA Glaubersós gyógyvíz mindenki számára elérhető. Ismertetőnket pontos használati utasítással és adagolási előírással a coupon beküldése után eljuttatjuk Önhöz is. COUPON HA-SE Import-Export-Ges. m. b. H. Auslandsvertretungen 1090 Wien, Mariannengasse 30 — Telefon 42 51 18 Kérek tájékoztatást a MIRA Glaubersós gyógyvízről Név:................................................................................................. Cím:.................................................................................................. Ország............................................................................................... 10
