Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-12 / 12. szám

A belépőt szobrok fogad­ják a lépcsősor tetején. A helyiségekben kényelem, fény és meghittség, ez a mű­vészek otthona: a Fészek. A találó nevet, amely egyben furcsa gyűjtőfogalom is, hetven évvel ezelőtt kapta, 1901-ben az alakuló közgyű­lésen : F — festők É — építészek S — szobrászok Z — zenészek E — énekesek K — komédiások Az előre összegyűjtött tag­díjakból — 2460 koronából — a világ egyik legszebb és legértékesebb művészklubját varázsolták a Kertész utca 36. szám alatti árvaházból. Függönyük és szőnyegük so­káig nem volt, de értékes képek és szobrok díszítették a termeket. Az alapító tagok: Tolnay Ákos, aki a leghosszabb ideig volt háznagya a klub­nak, Kisfaludi Strobl Zsig­­mond, aki jelenleg az elnök, Fadrusz János, Benczúr Gyu­la, Szinyei Merse Pál, Lech­­ner Ödön — a kor legna­gyobb építésze —, Heltai Je­nő, Fényes Adolf, Ódry Ár­pád, Rippl-Rónai József, Herman Lipót, Vedres Márk. Hegedűs Gyula. Legtöbbjük a halhatatlanság panteonjába költözött azóta. 1910 körül fényűző beren­dezéseivel és tekintélyes ko­médiásaival olyan elit hely­nek számított a Fészek amelynek egész Közép-Euró­­pában alig volt párja. Ez az a hely, ahol a vagyo­ni függetlenség meghajol a tehetség előtt, ahol naponta lelehet rohanni a színigazga­tót: „Olvasta-e már a dara­bomat?” Saljapin, a világhí­rű énekes csak egy napra ér­kezik Magyarországra, de a Fészekbe siet, megcsodálni. Aztán kijelenteni: „Sohasem láttam ehhez fogható művé­szi életet! A Fészek nemcsak a ké­nyelem, a meleg vacsora, a kártyaszoba, hanem a művé­szeti tőzsde is; itt intézik el egyesületek, társulatok, cso­portok ügyes-bajos dolgait, itt születnek az újabb dara­bok, zeneművek, kiállítások tervei. A művészeti eszmék, irányzatok összecsapásának helye ez, itt keletkeznek az adomák, a viccek és a főpró­bák utáni első kritikák, itt beszélni lehet a forró szín­házi esték hőseivel: Hegedűs Gyulával, Lehár Ferenccel, az arisztokrácia azon képvi­selőivel, akik leszállva a ma­gas lóról tegező viszonyba kerültek íróval, festővel, szí­nésszel. Kezdő művésznek a 20-as években nagy elismerést és művészi megbecsülést jelen­tett a legendás hírű Fészek tagjának lenni, nem is szólva az ezzel járó társadalmi ösz­­szeköttetésekről, amelyek az erkölcsi siker mellett az anyagit is biztosítani látszot­tak. Kérlelhetetlen alapsza­bályokat fektettek le. s azo­kat nagyon komolyan betar­tották. Ez valamiféle de­monstráció volt saját maguk felé, és kifelé is, a művész­világ megváltozott társadal­mi jelentőségének bizonyítá­sára, hogy méltó helyét el­foglalhassa az akkori magyar társadalomban. A nevek fémjelzik, hogy mennyire sikerült: Csók István, Szép Ernő, Bródy Sándor, Hat­vány Lajos, Törzs Jenő, Szé­kely Mihály, Ernster Dezső, Somlay Artur, Pólya Tibor. Molnár Ferenc, Csathó Kál­mán, Roboz Imre; s még ké­sőbb: Darvas Szilárd, Feleki Kamill, Honthy Hanna, La­­tabár Kálmán és Árpád, Peti Sándor, Kellér Andor, Kellér Dezső, Ernst Lajos műgyűj­tő, akinek nevét ma múzeum őrzi Pesten. Gyűjtők, mecé­nások is kérhették tehát fel­vételüket a klubba, de a fel­vételkor nemcsak vagyoni és társadalmi helyzetüket vizs­gálták meg, hanem elsősor­ban azt, mit tettek addig a művészetért. Még a közokta­tásügyi minisztérium magas rangú tisztviselőjét is eltaná­csolták egyik igazgatósági ülésen. Az épületbe csak ak­kor tehette be lábát nő, ha felesége volt a klubtagnak; színésznő, piktornő — akár­milyen tehetséges volt is — nem élvezhette ezt a jogot. A tagjelöltek viszont hetekig járogattak ide a felvétel előtt, hogy a „nehéz öreg ágyúk” meggyőződhessenek róla: maguk közé való-e a süvölvény. Az itt uralkodó sajátos szellem nem tűrte meg a társadalmi kiváltságo­kon vagy korkülönbségen alapuló tekintélyeket, egyet­len tekintély volt, a művészi kvalitás. Bizony bojkottálták, kinézték, kiszekírozták azo­kat a pártoló tagokat, akik a közéletben gyakorolt jelentős befolyásukat a klubban pró­bálták érvényesíteni. Jani pincér, aki 1924-től 1969-ig volt a Fészek törté­netének élő hordozója, egy­szer mesélő kedvében így jellemezte a leghíresebb ven­dégeket : — Beöthy László öt dupla feketét ivott meg egyszerre, Rátkai Márton meg Hegedűs Gyula diétás volt, a nagyte­remben délután Móricz Zsig­­mond, Karinthy Frigyes uzsonnázott, Molnár • Ferenc csak Hennes-konyakot ivott, s itt írt, kérem, a második emeleti sarokszobában. Csor­­tos Gyula öt-hat ételt rendelt egyszerre, megkóstolta, nem ízlett neki. visszaküldte. És kifizette. A bifsztek volt a kedvence. Lábass Juci ké­nyes volt, mindig vigyázott, csak két lágy tojást evett; Ernst Lajosnak soha nem volt szabad a számlát át­nyújtanom. Amikor Orson Welles öt-hat évvel ezelőtt Magyarországon filmezett, természetesen a vendégünk volt, nagy zavarba hozott va­lamennyiünket, mert hirte­lenjében nem tudtunk olyan nagy széket keríteni, amibe belefért volna. Az első világháborút kö­vető inflációs időkben a klub központja a kártyaszoba lett. A fő bevételi forrás egyébként is évtizedekig a kártyapénz volt, A megszál­lott játékosok a napok leg­nagyobb részét a bakkszoba feszültséggel teli, izgalomtól átforrósodott levegőjében töltötték, hogy egyetlen coupra tegyék fel készpénzü­ket, vagyonukat, a játszás öröméért, vagy a remélt eredményért. Beöthy László, a felülmúlhatatlan színházi zseni, a századforduló utáni évtizedek nagy színházi ve­zéralakja, Beöthy Zsolt és Rákosi Szidi fia, a rettenthe­tetlen Vezér, három színház tulajdonosa és irányítója, akiben együtt volt nemcsak a biztos szemű direktor, de a jó színpadi szerző és rendező minden adottsága, jobbra ér­demes energiájának nagy részét a kártyába ölte. Két szerelme, a színház és a kár­tya osztozott rajta, de túl gyakran engedett a bűnös­nek, az ördögnek. Nemegy­szer úgy megkopasztották, hogy még a színházait is el­vesztette. Nehéz volna szá­mokban kifejezni, hogy a hetven év során hány mű­vész lett rabja itt a lélekölő, önpusztító szenvedélynek, hányán estek áldozatul a bakkszoba feneketlen torká­nak. Szép Ernő derűsen vall erről a szenvedélyről: Baccarat Gazság, szemtelenség Nincs rá mentség Felháborító Gyászba borító, Undorító. Tűrhetetlen A baccarat Pesten! Minek Engedélyezik ezt a klubokba? Fel vagyok háborodva Erkölcsileg Ki nem állom Utálom Kéremalásan, Nem is értem miért játszom Én is, ha a klubba elmék. Vagy ha már játszom, Legalább nyernék! A Fészek presszóhelyisége A bridzs kártyajáték is a Fészekből indult el ország­hódító útjára. Európa-hírű volt a Fészek bridzs-csapata. Világbajnokságot is nyertek, tagjai voltak: Cohen Raffael. Décsi László, Ferenczi György, Keleti Andor, Klór László, Widder Lajos. A „véres” hazárdjátékok betiltásával többször kísérle­teztek a hatóságok, de végleg csak 1945 után sikerült eltö­rölni, amikortól a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége már gondoskodik a klub fenntartásáról. A háború utolsó hónapjaiban, a buda­pesti gettó felszabadításakor megrongálódott Fészek ko­moly politikai és társadalmi események színhelye volt. Állandó vendégei akkortájt: a koalíciós kormány tagjai, a követségek, a külföldi misz­­sziók kultúrattaséi. Amikor 1945 tavaszán Budapest éhe­zett, Vas Zoltán, az élelme­zésügyi kormánybiztos, krumplit, lisztet, cukrot osz­tatott a művészeknek. Ma is sokan emlékeznek még az életmentő Vas-csomagokra, amelyeknek nagy szerepük volt abban, hogy hamarosan pezsgő élet indult a romos házban. Az első világhírű vendégeket, Ehrenburgot és Visnyevszkijt — 1946 nya­rán — már az újjávarázsolt kerthelyiségben fogadta a kormány. Az Otthon, az írók és új­ságírók társasága 1945-ben a Fészekhez pártolt. Kálmán Jenő, a Színház olvasószer­kesztője így ír erről: „ ... mint új tag, először lép­tem át a romos, de már épülő Fészek küszöbét, elein­te idegenül és elárvultán, mondhatnám viszolyogva tartottam seregszemlét a tá­gas termek során, s elfogult­ságom csak lassan és fokon­ként olvadt föl, amikor ta­pasztalni kezdtem, hogy a vérbeli fészekisták valami mélyről jövő rokoni kedves­séggel vállaltak magukénak. Végeredményben hivatás szerint tényleg rokonok is voltunk. így azután, mint amikor két folyó egyesül vi­zeivel, halaival és hordalé­kaival együtt — a hordalék­ban persze bőven akadt arany is —, meglepően rö­vid idő alatt összemosódtak a két klub alkati sajátosságai. A Fészek rangos szelleme és az Otthon szabadossága pá­ratlanul színes ötvözetté forrt össze.” (folytatjuk) ónody Éva A nácizmus magyarországi üldözöttéinek kártalanításáról A Magyar Közlöny legutóbbi számában rendelet jelent meg a nácizmus magyarországi üldözöttéinek kártalanításával kapcsolatban. A kártalanításra a Német Szövetségi Köztár­saság pénzügyminisztériumával kötött megállapodásról és a kártalanítás lebonyolításáról nyilatkozott az MTI munkatár­sának Gáti Ödön, a Nácizmus Magyarországi Üldözöttéi Or­szágos Érdekvédelmi Szervezetének elnöke. A többi között ezeket mondotta. — Az NSZK pénzügyminisztériumával létrejött, százmil­lió márkáról szóló megállapodás kizárólag az üldöztetés ide­jén a nácik által elvett értéktárgyakra vonatkozik, és nem érinti más nyugatnémet kártalanítási törvények alapján — például a szabadságkorlátozás, egészségromlás, üldöztetés, vagy eltartók elvesztése miatt — érvényesíthető kártalanítási igényeket. — A megállapodás értelmében a 100 millió nyugatnémet márkából az NSZK pénzügyminisztériuma 3 milliót vissza­tart azok számára, akik kárigényüket ugyan szervezetünk út­ján bejelentették, azonban állandó lakhelyük 1971. január 1-én Magyarországon kívül volt. Az NSZK pénzügyminiszté­riuma a kártalanítási összeget három egyenlő részletben utal­ja át: 1972-ben, 1973-ban és 1974-ben. Szervezetünk elnöksé­ge ezért úgy döntött, hogy először azoknak a saját jogukon igénylő, élő személyeknek a kártalanítását rendezi, akiket va­lamelyik német koncentrációs táborba, vagy munkaszolgála­tosként külföldre hurcoltak. Ezen belül megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk az idős, súlyosan beteg emberek igényei­nek kielégítésére. — Kártalanításban részesülnek azok a volt üldözött ma­gyar állampolgárok vagy örököseik, akiktől a hitleri meg­szállás idején a német biztonsági szervek és segítőik értékei­ket, személyes használati tárgyaikat; 1. akár deportálás, külföldi munkaszolgálat, illetve letar­tóztatás során; 2. vagy ingóságaikat a lakóhelyükön elvették; feltéve, hogy az ezzel kapcsolatos igényt a közzétett határ­időn belül Magyarországon szabályszerűen bejelentették és az igényjogosult 1971. január 1-én Magyarországon lakott. — Az esetben, ha a bejelentést követően a bejelentő meg­halt, örököse tekintendő igényjogosultnak, feltéve, hogy az örökös 1971. január 1-én Magyarországon lakott. — Ma már a ténylegesen elszenvedett kár értéke pontosan nem állapítható meg. Így — figyelembe véve a szociális és humánus szempontokat — a rendezés nem a bejelentők által feltüntetett értékek alapján történik, hanem átalányösszeget fogunk fizetni. — Előzetes számításaink szerint az 1. kategóriába tartozó igények esetén a kártalanítási összeg körülbelül 12 000 forint. Akik nem saját jogon, hanem elhalt hozzátartozóik után káp­­ják a kártalanítási összeget, azoknak az 1. kategóriába sorol­tak részére megállapított összeg mintegy 50 százalékát fizet­jük. A 2. kategóriába tartozó igények esetében a kártalanítási összeg mintegy 3000—4000 forint lesz. Egy réges-régl kép: Iványl Grünwald Béla Bánky Vilmával beszélget Herman Lipót az újjáépített Fészek megnyitóestjén Latabár Kálmán és Szendrő József n.GLAUBER'gyógyvizet egészségünk védelmében! A ma emberének fokozott életritmusa fokozott egészségvédelmet követel, olyat, amely teljesítőképességének maradéktalan kifej­tését teszi lehetővé. A rendszertelen életmód és helytelen táp­lálkozás gyakorta vezet ismétlődő mikrofertőzésekhez. Ezeknek a hosszabb ideig is rejtve maradó fertőzéseknek kezdeti tünetei: étvágytalanság, kőképződés, esetleg enyhébb fokú sárgaság. Kellő időben alkalmazott Mira Glaubersós gyógyvízkúra mind­ezeknek elejét veszi: fokozza a máj sekreciós tevékenységét, átmossa az epeutakat, elősegíti az epehólyagürítést. Az ivókúra nemcsak a betegség következményeinek elhárításában, hanem a májbetegségek megelőzésében is jelentős, a fertőző májgyul­ladások utókezelésében pedig elsőrendű szerepe van. A MIRA Glaubersós ivókúra a cukorbetegek vér cukorszintjének csökkentését, a szervezet cukorfelhasználásának fokozását segíti. Enyhébb esetekben az insulinadag csökkenthető és a koleszterin­szint is süllyed. A Magyarországon évtizedek óta használt és jól bevált MIRA Glaubersós gyógyvíz mindenki számára elérhető. Ismertetőnket pontos használati utasítással és adagolási előírással a coupon beküldése után eljuttatjuk Önhöz is. COUPON HA-SE Import-Export-Ges. m. b. H. Auslandsvertretungen 1090 Wien, Mariannengasse 30 — Telefon 42 51 18 Kérek tájékoztatást a MIRA Glaubersós gyógyvízről Név:................................................................................................. Cím:.................................................................................................. Ország............................................................................................... 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom