Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-29 / 11. szám

Mindez így igaz. Baróti Lajos, az Újpesti Dózsa mestere, a volt szövetségi kapitány 1971 júliusától a Perui Labdarúgó Szövetség edzője lesz. Tehát búcsúzik. Csapata, az Újpesti Dó­zsa, a huszonegyedik bajnoki forduló után 7 pontos előnnyel, szakkifejezéssel élve utcahosszal vezet a bajnoki táblázaton. Az üldözők eddig is alaposan körbeverték egymást, s az előny a még hátralevő öt mérkőzésre (Ferencváros, Dunaújváros, Csepel, Videoton, Vasas) behozhatatlannak látszik. Azaz, Ba­róti bajnoksággal búcsúzik! Ahogyan elmondta, kételyekkel tele indul útnak az isme­retlen környezetbe. Egyelőre egy évre szóló szerződéskötésre kapott engedélyt. A perui válogatott szakmai irányítására kérték fel. Most már tehát végleges, hogy egy időre el­hagyja a magyar labdarúgást. Pedig Baróti Lajos az utóbbi két évtized legsikeresebb, egyik legjobban felkészült magyar labdarúgó-szakembere. Szegeden kezdte játékos, Győrött ed­zői pályafutását. Az ötvenes évek elején került a Vasas csa­patához, később majdnem tíz éven át irányitotta a válogatott együttest, s végül 1967 januárja óta vezeti az Újpesti Dózsa tizenegyét. A két klubnál korábban edzők, játékosok sűrűn váltogatták egymást, de a várt és ígért eredmények rendre el­maradtak. Baróti mindkét helyen szívós, kitartó munkával sikeres csapatot formált, jó néhány fiatalt érlelt, nevelt válo­gatottá. Emlékezzünk csak Sárosi, Berendi, Bundzsák, Raduly vagy most Juhász, Dunai III., Noskó, Zámbó, Fazekas, Dunai II., Nagy példájára, a Vasas, az Újpesti Dózsa bajnokságaira. Az újpestiek most sorrendben harmadszor nyerik a bajnok­ságot, ami eddig nagyon kevés magyar csapatnak sikerült. Az igaz, hogy nemzetközi téren csalódások is érték a lila-fehéreket, de azért ne feledjük, a Vásárvárosok Kupájában 64 csapat közül a döntőig jutottak. Nemzetközi porondon is több volt a fény, mint az árnyék. A válogatott csapatot magyar rekord­ként 80 mérkőzésen át irányította, még Sebes Gusztávot is megelőzte, aki 66 mérkőzésen töltötte be a kapitányi tisztsé­get. Sikereit a pozitív mérleg jelzi: 43 győzelem, 18 döntet­len, 19 vereség, 163:100-as gólarány. Barótival három világ­­bajnokságon, a Nemzetek Kupájában döntőt játszott a válo­gatott. Ha akadtak is menet közben konfliktusai a sajtóval, a mindig elégedetlen közönséggel, működésének egészére, de akár néhány kiemelkedő mérkőzésre, mint a brazilok angliai, a nyugatnémetek budapesti legyőzésére, elégedetten, jóleső érzéssel emlékezhetünk. Munkájának „titkairól” érdekesen beszélt: — Az első és legfontosabb, hogy ki-ki csak saját hatáskörében tevékeny­kedjen. Azaz az edző, a kapitány számára szakmai vonatko­zásban teljes szabad kezet biztosítsanak. Ezt én mindig meg­kaptam közvetlen munkatársaimtól, vezetőimtől. A következő a csapat megfelelő játékrendjének kialakítása. A válogatott­nál ez könnyebb, mert ott csak megfelelő embereket kell keresni az elképzeléshez. A klubban viszont a rendelkezésre álló játékosokhoz kell igazítani a szakmai elképzeléseket. Ez­után a játékosokkal való kapcsolatot említeném. Én is voltam fiatal, akkor másként gondolkoztam, mint a nálam 15—20 év­vel idősebbek. Mindig igyekeztem megérteni a játékosokat. A kis dolgokból sohasem csináltam nagyot, de ha kellett, büntet­tem. A játékosok irányában a teljes őszinteség vezérelt. A szemükbe ugyanazt mondtam, mint a hátuk mögött. Mindez együttesen azt jelenti, hogy az edzői munkának nincs külö­nösebb titka!... Figyelemre méltó, követendő példának tekinthető edzői felfogás ez. S bizony nehéz visszaadni azt a ragaszkodást, sze­­retetet és megbecsülést, ami Baróti Lajos felé az utóbbi évek­beli új otthonában, Újpesten irányult. A játékosok felnéztek rá, tisztelték, a szurkolók bíztak benne, becsülték. A szakmai körökben mégis egyre több bírálat érte. Részben, ez késztette most az újabb kedvező külföldi ajánlat elfogadására. — Már több ízben jártunk Peruban s legutóbb december­ben, mikor a szövetségbe hívattak, nem is vettem komolyan az Baróti Lajos még Újpesten, a Megyeri úti stadionban ... Körülötte Kedves játékosai (balról): Szentmihályi, Solymosi, Káposzta és Bánkúti ajánlatot — mondta útjáról. — De februárban írásban is meg­kaptam a meghívást. Nehéz volt döntenem, hiszen nagyon jól érzem magam Újpesten, nagyon szeretem a játékosokat. Most már sokat foglalkoztat az utazás. Megtiszteltetésnek tartom, hogy magyar edzőt hívtak meg Peruba. Dél-Amerikában egyébként most kezdődik az egyes országok válogatottjainak tornája. így az egész dél-amerikai labdarúgással módom lesz megismerkedni. Mindezt, remélem, később itthon kamatoz­tatni tudom, hiszen még csak 57 éves vagyok, e kirándulás után változatlanul itthon akarok dolgozni. Gondolatait szinte nem is rendezve beszélt. Egy-egy kér­désre áradt belőle a szó. A magyar futball általános problé­máiról, a válogatottról hiába kérdeztük, kitért a válasz elől. Útjával kapcsolatban egy régi közmondásra hivatkozott, ne­vezetesen: a jó pap holtig tanul... Vad Dezső • UÍM TM Hidegkúti egyik emlékezetes gólja... Az 19S4-es világbajnokságon a dermedten figyelő Maspoll kapus mellett előrevetődve fejelte a labdát az uguguayi csapat hálójába HATLACZKI Ferenc (1956, Mel­bourne, 2. a 10 000 méteres kajak egyesben). Az ötvenes években feltűnt kajakosok egyike. 1954- ben világbajnokságot nyerve tört be a nemzetközi élmezőny­be. Fiatalon visszavonult, mér­nökként dolgozik. HAZAI Kálmán (1936, Berlin, az aranyérmes vízilabdacsapat játékosa). A BSE sokoldalú, hát­véd és szélső posztján egyaránt kiváló teljesítményre képes já­tékosa 40 alkalommal szerepelt a válogatottban. Jövőre ünnepli hatvanéves születésnapját. Rég­óta Svédországban él, Stock­holmban úszóedzőként dolgozik. HEGEDŰS József (1932, Los Angeles, a 4. helyezett tornacsa­pat tagja). Az újpesti tornász Pelle, Péter és Boros meUett az együttes negyedik embere volt. Az összetettben tizennegye­dik lett, korláton érte el a leg­jobb eredményt. Négy évvel ké­sőbb Berlinben Is Indult, de már nem tudta megismételni Jó tel­jesítményét. HELLMICH Ottó (1912Ö Stock­holm, a 2. helyezett tornacsapat tagja). Az OTE, az Óbudai Torna Egylet egykori versenyzője, ké­sőbbi elnökhelyettese volt. Hiva­tását tekintve pedig katonatiszt. HERCZEG István (1912, Stock­holm, a 2. helyezett tornacsapat tagja). Szegedről, egyetlen vidé­ki versenyzőként került az olim­piai torna-együttesbe. HERNEK István (1956, Mel­bourne, 2. az 1000 méteres kenu egyesben). A Honvéd versenyző­je, a későbbi olimpiai bajnok Parti János hazai vetélytársa a rövid távok specialistája volt. A Melbourne-ben rendezett olimpia után Ausztráliában telepedett le. HESZ Mihály (1964, Tokió 2., 1968, Mexikó, aranyérmes az 1000 méteres kajak egyesben). A Vá­cott felnőtt sportember gyakran hajóján járt le edzésre a főváros­ba. özvegy édesanyjával él, fia­talon lett kenyérkereső. A tanu­lás terén később igyekezett pó­tolni a mulasztottakat. Könyveit a hajóra szerelt tartóra erősítet­te és Így edzés közben is tanult. Mexikó után teljesült vágya, fel­vették az Orvostudományi Egye­temre. Azóta kicsit visszaesett, de Münchenre Ígérete szerint a régi lesz, jelenleg is csak 28 éves. HEVESI István (1956, Melbour­ne, az aranyérmes, 1960, Róma, a a 3. helyezett vízilabdacsapat Já­tékosa). Az Egerből elindult, kemény hátvéd a csapat megbíz­ható embere volt. Visszavonulá­sa óta egykori klubjában a Bp. Honvédban a fiatal úszók patró­­nusa. HIDEGKÚTI Nándor (1952, Hel­sinki, az aranyérmes labdarúgó­csapat játékosa). Az úgynevezett aranycsapat egyik legjobban képzett játékosa. A csatársor minden posztján szerepelt a vá­logatottban is, az olimpián több­nyire jobbszélsőt játszott. Ké­sőbb visszavont középcsatárként új Iskolát teremtett Játékával. 68 alkalommal szerepelt a válo­gatottban és 39 gólt szerzett. Visszavonulása után Olaszország­ban. majd Győrben és az MTK- nál ért el edzői sikereket. Je­lenleg a Bp. Spartacus NB I B- ben szereplő együttesének szak­vezetője. HÚDOS Imre (1952, Helsinki, aranyérmes, 1956, Melbourne, 4. helyezett a kötöttfogású birkó­zásban, légsúlyban). Debrecen­ben tűnt fel és sikeres verseny­zői pályafutás után tért vissza a „cívis” városba. Helsinkiben 24 évesen elnyert aranyérme áz olimpia kellemes magyar megle­petése volt. A „kis” Hódos vas­úti tisztként dolgozik. HOLLOSI Géza (1960, Róma, 5. a szabadfogású birkózásban kö­zépsúlyban, 1964, Tokió, 4. a kö­tött, 5. a szabadfogású birkózás­ban, középsúlyban). Mexikóban is indult, de sérülése miatt a verseny feladására kényszerült. A sorozatos sérülések kedvét szegték. A kiváló, még csak 33 éves versenyző a csepelieknél edzősködik. (Folytatjuk) A Sportért, Olimpiáért akcióhoz az utóbbi időszakban többek között két ma­gyar egyesület, a Kossuth Betegsegélyző Egylet hamiltoni 1-es fiókja, valamint a William Penn Fraternal Association csat­lakozott. „A Kossuth szervezet helybeli tagsága sem hagyta figyelmen kívül a Sportért, Olimpiáért akció felhívását — írta leve­lében Sipos János fióktitkár Kanadából —, ha kissé késve is, de taggyűlésünk 100 dollárt szavazott meg a magyar sport olimpiai előkészületeinek támogatására. Sok sikert kívánunk!” John P. Veszprémi, a William Penn Fraternal Association pénztárosa 400 dol­láros csekket mellékelt leveléhez, amely­ben egyébként igy ír: „őszintén remél­jük, hogy szerény felajánlásunkkal segít­séget tudunk nyújtani a világhírű ma­gyar sportolók olimpiai szerepléséhez. Hosszú ideje csodáljuk a magyar sport ragyogó hagyományait, versenyzőik ki­váló olimpiai eredményeit. Mi, itt az Egyesült Államokban élő magyarok, biz­tosra vesszük, hogy a következő olimpián is sok sikert érnek el a magyar sportolók, nagyszerű eredményekkel térnek haza, erőfeszítéseiket siker koronázza.” A leláióról jelönijük... Tóth Géza, 39 éves szom­bathelyi testnevelő tanár (ké­pünkön) ritka sikeres pálya­futás végén búcsúzott a ver­senyzéstől az idei magyar súlyemelőbajnokságon. Két évtized alatt 167 magyar re­kordot (!!) állított fel, világ- és Európa-bajnokságon nyeri aranyérmet. A magyar súly­emelősport egyik kiemelkedő egyénisége. Az idei bajnok­ság különben a fiatalok je­lentős előretörésével, a meg­lepetések sorozatát hozta. Ve­res Győző visszatért, Földi Imre és Bagócs János viszont kiesett a küzdelemből. A ta­tabányai Holczreiter és a szombathelyi Máté világre­kordot javított. A kilenc baj­noki címből csak kettő ma­radt a fővárosban. Üjabb próbaversenyek után döntött Papp László és Adler Zsigmond, a magyar ökölvívó válogatott két igé­nyes, szigorú szakvezetője. Madridba, a soron következő Európa-bajnokságra nem külde­nek ki teljes csapatot. A három, még aktív Európa-bajnok (Gedó, Orbán és Kajái) mellett csak Badarit jelölték, s to­vábbi két-három versenyző kiküldetéséről lehet szó. Vági Kálmán, a Honvéd és Müller Sándor, a Vasas két fia­tal labdarúgója újra a sérültek listájára került. Vági saját kapustársával ütközött össze és orr-, valamint arccsonttörésl szenvedett. Müller sérülése pedig ismét izomszakadás. Moszkvában, a kiváló kapus, Jasin visszavonulása alkalmá­ból rendezett világválogatott mérkőzésre Mészöly Kálmán, a Vasas középfedezete is meghívást kapott. Könyv készül a Munkás Testedző Egylet, a híres MTE gaz­dag múltjáról. A könyvet összeállító munkaközösség tagjai már megkezdték az adatok, emlékek összegyűjtését. Hosszas hallgatás után ismét jelentkeztek a férfi tornászok. Bérezi István lólengésben, Molnár Imre pedig lóugrásban szerzett negyedik helyezést a Madridban megrendezett Euró­pa-bajnokságon. Szabó II. László és a fiatal Drapál János, a két legjobb ma­gyar motorkerékpáros japán gyártmányú Yamaha gépen ver­senyez. Mindketten sikeresen szerepelnek a különböző pályá­kon rendezett világbajnoki gyorsasági futamokon. E sorozat­­versenyek egyik főszereplője a jelenleg svájci színekben rajt­hoz álló, magyar származású Marsovszky Gyula. ŐSZINTE KRITIKA Egyik neves színészünk egy es- Egy ismeretlen lépett a színész­­télyen vett részt, ahol senkit hez és megkérdezte: sem ismert. A ház asszonya ép- — Mit szól hozzá, ugye szépen pen a zongora mellett énekelt. énekel a feleségem? — Tessék? — Azt kérdeztem, hogy tet­­szik-e a feleségem hangja? — Hogy?-- A feleségem éneke szép-e? — ordította most már az isme­retlen. A színész tehetetlenül csóválta a fejét, majd így szólt: Vízszin­tes 1., 32., függőleges 13. és 18. VÍZSZINTES: 1. A színész sza­vai (zárt betűk: K, E, R, N, E). 9. Díszes. 13. Cukrászsütemény. 14. Időegység. 16. Évszak. 17. Elnáspángol. 19. Nyugtalanító. 21. Helyet foglal. 22. Bírósági ügy. 24. U. A. T. 25. Azonos be­tűk. 26. öreg asszony. 27. Sport­­mez. 29. Tojás németül. 30. ökör vagy tehén. 31. ... Pannonius (Mátyás humanista udvarának tagja). 32. A színész szavai (zárt betűk: E, G, T, A, A).- 34. E. ö. 36. Veronese, a nagy olasz festő keresztneve. 37. G. A. E. 38. Visszaírt! 40. Antilopbőr utánzat. 44. Azonos betűk. 48. Rest, lus­ta. 49. Széchenyi Zsigmond egyik könyve. 50. Római 995. 51. Túloz. 52. Fejedelmi cím egyes mohame­dán országokban. 53. Román pénznem (többes számban). 55. Angol sör. 56. Római 1505. 57. ... -leng. 58. Meredek csavar­­menetű bevágással ellátott. 61. Mázolta. 62. Becézett Ilona. 63. Becézett Aranka. 65. A Szovjet­unió egyik népe. 66. Ország az Arab-félszigeten. FÜGGŐLEGES: 2. Lassan to­vább fejleszti. 3. Felajzott lelki­­állapotba, önkívületbe kerül. 4. Magasabbra visz. 5. Van bátor­sága. 6. N. S. 7. Téli csapadék. 8. Mátka. 10. Együttműködő tár­sadalmi, politikai egység. 11. Napszak. 12. Hint. 13. A színész szavai (zárt betűk: M, L, U, ö). 15. Lappangó, rejtett (ismert ide­gen szó). 18. A színész szavai (zárt betűk: N, L, Z, E). 20. A malom tölcsérszerű alkatrésze. 22. Néhány hónap. 23. A tó jege lehet ilyen. 26. Fényes Szabolcs operettje. 28. Francia regényíró. 30. M. G. P. 33. Egymásra he­lyez. 35. Északi váltópénz. 39. Faberakás. 40. Nyelvtani kifeje­zés. 41. Beszólít. 42. Bevetetlen föld. 43. K. N. 45. Fiatalabb leánytestvér 46. Materiális. 47. Virággá feslő. 50. Szelep. 53. Könnyed, szellős (öltözködés). 54. USA-állam. 57. Szándék, el­képzelés. 59. Német város a Du­na mellett. 60. Rét betűi, kever­­vve. 61. Ki birtokolja? 64. Izom­kötő szalag. 65. Lásd a 44. sz. sort. (BEDNAY JÓZSEF) A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szóra­koztatás céljából közöljük. Megfejtés a 9. számból: Hogy­ne, ha ön megengedi azt nekem, hogy a vezetéknevét használ­jam. KE N ú EK K 0 R K A 110 G T N E H A 0 tj M E G E l0 N I I T 0 R S 0 R A N T AG I 0 R S L A 0 K E R G E NI I R 0 K v V K E P TA T A 1 A L A t A T Z 0 E Vu A T I N E K B E I B HE S S K 0 R K I R A K A f AZ 0 M B A H P E R M E Z 0 TE R I R A T A L A 1 T 01 T f£ K E Z £ S TA N u DE K K R S PE i £ G IK T A f AP Ó K A T 0 K A KN E' B ÉV E s ID E V E T EV E T H A S z N A L J A M E1 V E S Z I S 0 E R Marseille után Szófia A Bécsben aratott sovány győzelem (2:0), a franciákkal szemben kivívott keserves döntetlen (1:1) után harmadik ta­vaszi mérkőzésén Szófiában újabb kudarc érte a magyar lab­darúgást. A bolgár válogatott a legutóbb 1948 őszén elért l:0-ás győzelme után most magabiztos fölénnyel 3:0-ra verte a kilencven perc alatt csak vergődő magyar csapatot az Euró­­pa-bajnokság selejtezője keretében. A Levszki stadionban újra kiütközött a magyar labdarúgás valamennyi ismert hibája. A közepes játékerőt képviselő bol­gárok is minden tekintetben, még tgchnikai téren, labdakeze­lésben is felülmúlták a magyarokat. A mérkőzés azt mutatja, hogy Marseille, a csehszlovákoktól a világbajnoki selejtező­ben elszenvedett hasonló kínos vereség óta eltelt idő alatt na­gyon kevés előrehaladás történt. Hoztak ugyan néhány jónak, régóta időszerűnek látszó intézkedést, határozatot. De a meg­valósítás egyre késik. Például a játékosok helyzetét tisztázan­dó szerződések megkötését is 1969 ősze óta egyre halogatják. A nehéz helyzetben minden kétséget kizáró jó szándékkal hi­vatalba lépett kapitány is benyújtotta lemondását. Hoí'fer Jó­zsef, az újságíró-kapitány egymaga nem sokat tehetett. Kez­deményezései rendre zátonyra futottak és a jelen helyzetben már nem volt más választása. Másfél éven át, tíz mérkőzésen (4 győzelem, 3 döntetlen, 3 vereség) vezette a csapatot. De ez a gárda, néhány lelkes, jó játékot leszámítva egyszer sem volt képes a magyar futball régi hagyományaihoz méltó, ki­emelkedő teljesítményre. Hoffer távozásával a válság távolról sem oldódik meg. A sportkedvelők most már radikális, sürgős intézkedéseket vár­nak a sportvezetéstől, a szövetségtől. Az idő sürget. S ha ed­dig csak három pontot sikerült is szerezni a selejtezőben, még nincs minden veszve. Ha ősszel a Budapestre látogató bolgárok és norvégok ellen, valamint a franciákkal szemben Párizsban sikerül nyerni, akkor még lehet remény a to­vábbjutásra ... 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom