Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-05-29 / 11. szám
VAROSOK. «FÜRED I. ^wvwwww/yvwwv D FIA Füred fia: dr. Zákonyi Ferenc Hinnem kellett neki, mert időnként gyengélkedő szíve ellenére is, oly hatalmas volt benne a vágy, az erő, a mindent-lebírás akarata, Füred felragyogtatásának a szándéka, és oltalma mindennek, ami irodalom, történelem, ami Balaton, ami a Balatonhoz kötődik — legalább valamelyest. — Talán a szlovákiai Rimaszombattal kezdődött a külföldi portyák sora — beszéli el. — Elmentem oda és kérésemre visszaállították Füred Lujzájának, a rimaszombati születésű Blaha Lujzának a bronzszobrát, amelyet valamikor ledöntöttek. Viszonzásként felállítottuk Füreden a Svejk írójának, Haseknek a szobrát és emléktábláját, emlékezve arra, hogy egykor Hajmáskéren volt katona, s nagyon kedves balatoni történeteket írt, kemény társadalomkritikával. S visszakerült Rimaszombat közterületére Ferenczy István, az első magyar szobrász szobra is. A várkapitány és múzeumalapító, a betyárcsárdamentő és forráskutató „nyakába vette” Európát. Megszervezte azt, hogy Batsányi János kassai lakóházának falán emléktáblát helyeztek el, s bronztábla örökíti meg Krúdy Gyula diákoskodását a podolini iskolán, ö kezdeményezte, s ő intézte el, hogy a linzi ház falán — Landstrasse 28 — fehér márványemlék hirdesse, hogy itt töltötte száműzetése egy részét, 1814 és 1845 között, Batsányi János, s Kufstein polgármestere segítette őt igyekezetében, hogy megjelöljék azt a 13-as cellát, ahol Batsányi, s őelőtte Kazinczy raboskodott. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével rendeztette be Zákonyi Ferenc Magyarország első külföldi irodalmi múzeumát, amely Kufsteinban nyílt meg, pontosan abban a 13-as cellában, amelynek Kazinczy is, Batsányi is egykor lakója volt. Még hátra van Batsányi párizsi lakóházának a megjelölése, az épület sokáig ismeretlen volt, végül Svájcból Batsányi-levelek kerültek elő, s Zákonyinak sikerült megállapítania, hogy a költő Párizsban a Rue Mazarin 30. szám alatt lakott. — A te cikkeidből tudtam meg, ki volt John Paget — beszéli el a nekem nagyon kedves emléket. Erdélyben is, Magyarországon is sokat írtam arról az angol főúrról, aki — Rómában megismerkedve — Wesselényi Polyxéniát vette nőül, Magyarországra költözött, részt vett a szabadságharcban, Kossuth, Széchenyi barátja lett, megírta a legszebb — idegen nyelvű könyvet Magyarországról és a Balatonról Hungary and Transylvania címen, a bukás után viszaköltözött, visszamenekült Angliába, londoni palotájából ő készítette elő Kossuth angliai és amerikai útját, azután visszatért Magyarországra salvus conductusszal és Kolozsvárt halt meg. — John Paget Balaton-rajongó sorainak, s egész életpályájának emlékére angol és magyar nyelvű emléktáblát avattunk Füreden és 1968-ban az angliai Thorpe-Satchville-ben, az angliai Angol—Magyar Baráti Társaság szervezésében, a Paget-ek ősi fészkében tölgyfa emléktáblát állítottunk fel a helység templomában; az ünnep után a mai kastély ura, egy Paget-leszármazott háromszáz személyes fogadást adott, s én, magyarként, abban a székben ülhettem, amely a Paget-ek londoni palotájából való — e székben ült valaha, a londoni tárgyalások idején Kossuth, s Teleki László. Kifogyhatatlan. Követni is alig lehet. Most már jegyzeteimből szórom ki, nagynehezen, az emlékeket, mert szorít a helyszűke, a megszabott terjedelem. Még egyet, talán: — Franciákat kísértem Kisfaludy Sándor szülőhelyén, Sümegen, a múzeumban. Megjegyeztem, hogy Kisfaludy valaha Draguignanban raboskodott. Egy touloni tanárnő, a csoport tagja, Aimée Meridec, megjegyezte, hogy ő valaha ugyanott tanított. Annyira megragadta Kisfaludy pályája, hogy hazatérve Comité Alexandre Kisfaludy címen emlékbizottságot alapított, amelynek Toulon polgármestere lett az elnöke, Draguignan polgármestere az alelnöke, emléktáblával jelölték meg a költő draguignani házát — a Vigyázók utcájában —, lefordíttatták franciára Kisfaludy naplójának részleteit, azt kiadták és minden draguignaili házba eljuttatták, ingyen. — Ferikém, min dolgozol most? — kérdezem a fizikailag gyenge, megviselt szívű és nagyszívű embert hatvanegy esztendős nyugdíjas korában. Biztosan egy romot ás ki, vagy várat restaurál, vagy levéltárakban kutat. — A harmadik — feleli. — Füred monográfiáját írom, úgy ötszáz oldal terjedelemben. Végül is ebbe a munkámba költöztetek be mindent, minden ismeretet, történetet és tapasztalatot. Ruffy Péter A SZÍVKÓRHAZ Homályos történelmi legenda említi, hogy Galérius római császár tihanyi száműzetésben élő özvegyének Valériának anyja, Prisca római matróna a balantonfüredi gyógyforrásoknál szabadult meg gyötrő szívbántalmaitól. Napjainkban évi tízezer embert gyógykezelnek a Balatonfüredi Állami Kórházban, csaknem kivétel nélkül szív- és keringési zavarokkal küzdő, lezajlott szívtrombózis után lábadozó embereket. Vajon csak az áldott és gondosan óvott füredi csönd, a bakonyi erdőkön átszűrt kristályos hegyi levegő s a füredi parton felfakadó hét szénsavas forrás vize az a gyógyászati fundamentum, amelyre a füredi szívkórház, a szívbetegek Mekkájának hírét alapították? A legenda kútforrásának és a mai szívgyógyító nagyüzemnek a titkát, kétezer éves histórikumát azonban nem olyan könnyű megfejteni, segítségül kell hívnunk a történelmet és az orvostudományt, hogy a tudományok e két oszlopának segítségével meg tudjuk határozni Balatonfüred legendából táplálkozó történetét s a szívrohamokkal küzdő mai emberek életben maradásának, a betegség után az életbe való visszatérésének lenyűgöző valóságát. A történelem bőkezűen bánik Füreddel. E szépcsengésű néven — amely minden valószínűség szerint a fürj szóból ered — 1211-ben szerepel első ízben a Tihannyal átellenben fekvő szelíd és árnyas öböl. Ekkor írták össze a tihanyi apátság birtokait s e korai telekkönyvi lajstromba rótta először papírra a krónikás barát Füred nevét, de forrásokról, fürdőről még nem tesz említést. A török hódoltság idején már több külföldi útleíró említi Füred gyógyítóerejű forrásait, majd a török idők elmúlásával Füred, a falu és Füred, a fürdőhely külön válik egymástól s ezzel megszületik a Balaton vidék első írásban is elismert fürdőhelye. A XVIII. század elején rendezik a bencések birtokait s 1818-ban az összeírás már megemlíti a füredi apátsági birtokon található savanyúvizes forrásokat. Lenes Ágoston apát már felfigyel a forrásokra, száz évig azonban nem történik semmi. A XVII. század végén Tenkovics Miksa másfél nemesi telkén fürdőházat épít az arácsi faluszélen, kazánnal melegíti a 10—14 fokos forrásvizet s tíz kádat bocsát a betegek rendelkezésére. Tenkovics halála után Schuster József orvos vette meg a kezdetleges kis fürdőt, tovább fejlesztette. Az első füredi fürdőorvostól az apátság váltotta meg a kis gyógyfürdőt, Lenes apát egyesítette az apátsági földön fakadó forrásokkal, s hét fürdőházzal, huszonhárom káddal megalapította a mai gyógyfürdő ősét. A napóleoni háborúk alatt nem fejlődött a fürdőélet, sőt 1809-ben katonai ispotály céljait szolgálta, de a füredi vizek első angol krónikása, Bright doktor 1818- ban Edinburghban megjelent könyvében arról emlékezik meg, hogy Füreden törnek fel a leghíresebb ásványvizek, amelyek Füredet népszerű fürdőhellyé avatják. 1834-ben elkezdődött a Klotild-udvarnak nevezett fürdőház építése — 46 lakó- és 9 fürdőszoba — s megépült 19 parasztfürdő a . közrendű nép számára. 1870-re készült el az Erzsébet-udvar, a mai Állami Kórház balatoni traktusa, amelyet Balassa János egyetemi tanár javaslatára gőzzel fűthető fürdőkádakkal szereltek fel. Az első világháború előtt készült el a Tibor-fürdő s a bencések birtokában 1945-ig Erzsébet Szanatórium néven gyógyszállóként működött, üdülővendégei az előkelő és gazdag emberek közül kerültek ki. 1795-ben alapítottak ugyan az uradalmi jószágkormányzó házában egy szegénykórházat, de abba csak I. Ferenc császár külön engedélyével lehetett valakit felvenni. 1800-ban anyagi támogatás hiányában a szegénykórház meg is szűnt. A füredi gyógyvizeket tehát szegény ember nem fordíthatta egészsége ápolására, a gazdagok pedig nem tudták, miben rejlik a füredi források gyógyító hatása. 1837-ben már vegyelemzés alá vetették a füredi forrásvizeket s felsorolták azokat a betegségeket, amelyekre az orvosok javallták a füredi kúrát, ezek közt a betegségek között azonban a szívbaj nem fordult elő. Dr. Mangold Henrik ötvenkét évig volt Füred fürdőorvosa, az ő nevéhez fűződik a juhsavóval kevert füredi forrásvizek terápiája, amelyet leginkább légzőszervi betegségekre és emésztőszervi betegségekre tartottak előnyösnek. Ennyit mond Füredről a történelem. A Füredi Állami Kórház igazgatója, dr. Debrőczi Tibor 1951 óta dolgozik az intézetben. Igazgatói szobájában semmi nyoma az orvosi rendeltetésnek. Kellemes, világos férfiszoba ez, megnyugtató beszélgetésekre való s a látogató úgy érzi, ez a kórházi orvosszobának semmiképpen sem nevezhető szoba is beletartozik a füredi gyógymódba. — A népjóléti minisztérium — akkor az látta el a mai egészségügyi minisztérium feladatait is — 1949-ben állami kezelésbe vette az Erzsébet Szanatóriumot. A kórháznak akkor egy orvosa, négy ápolónője és egy sztetoszkópja volt. A kórház gyógyító profilja menetközben mos országban ma is ez az orvosi előírás szívbetegek számára. A korszerű szemlélet eltér a régi felfogástól s átadja a mozdulatlan pihenés helyét a tudományosan megírj. Novotta Ferenc felvételei A szívkórház alakult ki. Az első években csak utókezelési feladatokat láttunk el, szív- és keringési betegeket iparkodtunk meggyógyítani. Feladataink azonban menetközben növekedtek. Magyarországon, mint az egész világon, emelkedett a szív- és keringési betegek száma s egyre több ember került, úgyszólván élete derekán, rokkant állományba, mert hiányzott a megfelelő intézményes egészségügyi ellátás. Szükségessé vált tehát egy korszerű kardiológiai rehabilitációs központ létesítése, amely tudományos felkészültséggel, megfelelő eszközökkel és módszerekkel biztosítja a szív- és keringési betegek számára a szorosan vett kórházi kezelés után az életbe, a munkához való viszszatérést. Korunknak a szívbajoktól rettegő, szorongásokkal küzdő embere bizonyos megkönnyebbüléssel hallja, hogy ebben a gyógyintézetben a visszatérés útját készítik elő. — Hosszú évtizedeken át — mondja az igazgató főorvos — a szívbetegek számára az orvosi előírás a teljes pihenés és nyugalom volt. Száalapozott mozgás-terápiának. A rehabilitációs kezelés alá vont beteg korán kel, a tétlen pihenés helyett orvosilag adagolt testmozgással, fürdővel, úszással, tornával foglalkozik, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a módszer nemcsak azért hasznos, mert a betegek hamarabb nyerik vissza teljesítőképességük maximumát, hanem azért is, mert lelkileg nem a betegségükkel, hanem teljesítményükkel foglalkoznak. Intézetünkben ezzel a módszerrel sok ezer beteg állapotát tudtuk megjavítani s a füredi kórházban folyó tudományos munka eredményeképpen a régebben rokkantnak, munkaképtelennek minősített betegek nagy részét vissza tudtuk adni az alkotó életmódnak, a betegségükhöz alkalmazható elfoglaltságnak. A világ kardiológusai minden tavasszal találkoznak Balatonfüreden s az intézet vendégkönyvének tanúsága szerint úgy vélekednek, a füredi kardiológiai rehabilitációs központ tudományos munkássága világszínvonalon áll. Baróti Géza 13
