Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-05-29 / 11. szám
HAJRÁ, MAGYAROK! A MAGYAR HÍREK TÍZFORDULÓS OLIMPIAI FEJTÖRŐJE 9. A legjobbak között London. Helsinki... Melbourne... Róma... Tokió... Mexikó... Ki kíváncsi már az én emlékezetemre? Olimpia idejére még a nagymamák is odaülnek a képernyő elé, amely lóvasutas ifjúságukban még képzeletben sem létezett, ma pedig mesterséges holdak segítségével a Föld túloldaláról is egyidőben az eseménnyel hozza el a nagytalálkozó összecsapásait. .. Ha tovább nem, de két hétre ma mindenkiből szurkoló lesz, s közöttük én, Drukk Ernő, csak szürke veréb vagyok ... No nem azért mondom, mintha meg volnék bántva, dehogy is! Ellenkezőleg: örülnöm kell, hogy ennyien lettünk, szurkolók ... És azt is tudom, miért: mert kinek és van miért szorítanunk. Sportolóink a legnagyobbé, legjelentősebb sporteseménnyé nőtt olimpiákon szereztek örömet, bút, de nem vallottak szégyent egyszer sem! Ha mi teli torokkal biztattuk őket a lelátóról — Hajrá, magyarok! — ők teljes szívvel és lélekkel küzdöttek odalent a salakon, gyepen, páston, medencében, szorítóban a győzelemért. Íme, a fenti elsorolás is bizonyítja: vannak ugyan sportágak, amelyekben időnkénti kudarcok ellenére is bérelt helyünk van a dobogón, a magyar sportra mégis inkább az a jellemző, hogy a sportágak sokféleségében jeleskedik. Ügyességi és erőszámok, egyéni és csapatversenyek, férfi és női versenyzők között mindenütt megtaláljuk a mieinket. Büszkék vagyunk reájuk és nincs okunk rejtegetni ezt a büszkeséget. A háborúban feldúlt, kifosztott Magyarország alig három esztendővel később ott volt a londoni tizennegyedik nyári olimpián és versenyzői túlszárnyalták a berlini eredményeket. Ismét megszerezték a tíz aranyérmet és hozzá hat ezüstöt, tizenhárom bronzot is! Újjá alakult a háború alatt visszaállított Magyar Olimpiai Bizottság és a sportügyek központi intézésére létrehozták az Országos Sporthivatalt. Sportolóink minden addigit felülmúló állami támogatást kaptak ahhoz, hogy a legmegfelelőbb körülmények között készülhessenek fel a nagy versenyekre. Ide tartozott a tatai edzőtábor megépítése is, amely azóta is fellegvára a magyar sportnak. London azonban még csak nyitány volt a négy évvel későbbi, addig sosem elért — és mi tagadás, azóta sem ismételt — diadalhoz, Helsinkiben. Talán még a gyerekek is el tudnák sorolni, ezért meg sem kérdem, kik és milyen sportágakban érték el a tizenhat győzelmet! Amelyhez tíz ezüst és ugyancsak tizenhat bronzérem csatlakozott, hogy bármely pontszámítási metódus szerint is, a két nagy, a Szovjetunió és az Egyesült Államok után, Magyarország versenyzőit hozza be az előkelő harmadik helyre hatvankilenc ország legjobbjai között! Több kötetnyi emlékezéssel kell megmérkőznie az én memóriámnak is, hogy méltóan idézhessem fel e két hét történetét, amely a közepén kezdődött. A küzdelem ugyan az első napon megindult a selejtezőkön, előversenyeken, sőt, egyes döntőkben eljutottunk a bronzéremig is, de az első aranyra öt teljes versenynapot kellett várni! Akkor aztán a két tornásznő, Keleti Ágnes és Köröndi Margit felálltak a dobogó felső fokára és felhangzott a már régen várt magyar himnusz. S attól kezdve alig volt nap, hogy ne kúszott volna felfelé a magyar zászló a középső oszlopon ... Pedig voltak torokszorító pillanatok.,. Amikor a labdarúgódöntőben kimaradt egy tizenegyes ... Még a vízilabdázók szívére is nehéz kő gördült, akik ugyanakkor vívták döntő csatájukat, s ki tudja, honnan vették hírét a medencében ... Ma már mosolygunk rajta, hiszen tudjuk, hogy végül mind a két csapat, a vízilabdázók és futballisták is győztek ... Pedig a vízilabdázók a Londonban elvesztett elsőség visszaszerzéséért küzdöttek! Űszónőink egymással versenyeztek, melyikük győz, s melyiküknek kell megelégednie a helyezéssel ... Istenem, de szép is volt... Ügy elábrándozom felette, hogy még kérdezni is elfeledek... De mit is kérdezzek Helsinkiből, amire ne tudnának válaszolni, ha igazi szurkolók, majdnem olyanok mint én ... (Mert „olyan” szerénytelenség nélkül mondhatom, nincs még egy!) Talán azt a nagy hajítást... Igen, arról a dobásról, amely egy addig bűvös számot, vagy ha tetszik: bűvös határt lépett át... Ki dobta, mivel és mekkorát? Világcsúccsal lett bajnok az egykori kőfejtő gyerek! (1. kérdés) De menjünk tovább... Az olimpiák sem állottak meg Helsinkinél. Eltelt ismét egy olimpiász és a láng már a földgolyó túlsó felén lobbant fel. Sok minden történt e négy esztendő alatt, s noha a magyar sportolók iparkodtak alaposan felkészülni, hogy helyt állhassanak sikereikért, nem rajtuk múlott egyedül, hogy megismételni nem tudták. És nem is pusztán csak azon, hogy közben a világ sportjának színvonala hatalmasat fejlődött, és szinte mindenütt elterjedt a tudományos alapokra helyezett, laboratóriumokban kikísérletezett edzési módszerek alkalmazása. A Föld másik féltekéjén számunkra télen van nyár, az olimpiára tehát novemberben került sor. 1956 novembere — talán nem is kell hozzátennünk semmit és megértik, milyen körülmények között, milyen lelkiállapotban indultak — kerülőúton — versenyzőink Melbourne-be. S amikor ott voltak, mennyire tudtak koncentrálni a versenyekre. A nagy távolság még fokozta a zaklatot légkört, ál- és rémhírek tömkelegében kellett helytállniuk. De helytálltak. A számtalan külső és belső akadály ellenére, a magyar veresenyzők kilenc aranyérmet, tíz ezüstöt és nyolc harmadik helyezést szereztek! A bajnokságokat számolva így is a negyedik helyre kerültünk az országok közötti nem hivatalos versenyben, az első hat helyezést számítva pedig a közös német csapat mögött az ötödikre. A győzelmek közül ezúttal csak egyet szeretnék felidézni, amelyet nem lesz nehéz kitalálniuk. Mégis ezt emelem ki, mert egy nagyszerű sportember nagyszerű teljesítményéről van szó: harmadszor egymás után került a dobogó tetejére egy olyan sportágban, amelyben ez még sohasem fordult el:. A győztes később, hivatásos versenyzőként sem szenvedett sohasem vereséget és máig talán a legnépszerűbb sportember Magyarországon. És most sem pihen. Sportágában az utóbbi esztendőkben visszaesés következett be, míg az elmúlt évben ő és mestere, az ugyancsak neves és népszerű edző vették kezükbe az irányítást, és azóta Magyarországon ez a sportág újra fellendülőben van. Mivel kettejük neve hovatovább elválaszthatatlan lesz, együtt is illik rájuk kérdezni. De harmadikként tegyék hozzá a sportág pontos megnevezését is. (2. kérdés) Melbourne után tudjuk, Róma következett. A magyar sportot ért veszteségek hatása itt mutatkozott meg: versenyzőink a hatalmas hírveréssel és nagy pompával, de sok szervezési hibával rendezett olimpián „mindössze” hat aranyérmet szereztek. No meg néhány csalódást is .i.. No de hol van már a tavalyi hó! Róma után megint a Föld túlsó fele következett, Tokió. A japánok nem kisebb költséggel és pompával, de óramű pontosságú szervezéssel rendezték olimpiájukat, amelyen újra meglett a tíz arany! Sportéletünk magához tért és bizonyította, hogy tartalékai kimeríthetetlenek; mi pedig a képernyő előtt, vagy éjszaka, hajnalban a rádió mellett szorítottunk ... és nem hiába. Pedig a győzelem századunk második felében egyre nehezebb... A tudományosan szervezett módszerek és edzések a lehetőségek határaihoz vezették el a versenyzőket, kiegyenlített lett a mezőny és parányiak a különbségek. Valljuk meg, ha a technika fejlődése nem produkálna egyre finomabb mérési módszereket, a sporteredményhirdetés csődöt mondott volna régen! Adós vagyok még a harmadik kérdéssel... Tokióból egy győztest? Jó. De akkor valaki olyat, aki szintén nemcsak eredményeivel, hanem egyéniségével is belopta — kilókra is súlyos — egyéniségét a szurkolók szívébe. És aki azóta egy tragikus autóbaleset áldozata lett. Nem frázis: nem felejtjük el őt... (3. kérdés) A „Hajrá magyarok!” című olimpiai rejtvény pályázatunkra ismét számos megfejtés érkezett a világ minden tájáról, örömünkre sok a Jó válasz, ami arra mutat, hogy a sport és persze mindenekelőtt a magyar sport olvasóink egyik legkedvesebb témája — jól ismerik és szeretik. A helyes megfejtések második, harmadik és negyedik sorsolása alkalmával következő honfitársaink nyertek könyvjutalmat, amelyet elküldtünk cimükre: Ernő Ferecskó (Svájc); Lukácsi András (Svájc); Jung Rudolf (Német Szövetségi Köztársaság); Kuks Tibor (Izrael); Dr. Halász Ferenc (Izrael); Thomas Peyer (USA); Stuhl Iván (USA); Attila Puskás (Svédország) ; Susanne Kenedi (Ausztria); Andrea Vidoni (Olaszország); Forró Lajos (Német Szövetségi Köztársaság): Kornelius Werner (USA); Denes J. Bogner (USA); Nicholas Hermann (Kanada); Helena Mező (Brazília). Egyúttal több olvasónk kérdésére közöljük, hogy — mivel tízfordulós pályázatunk minden szakaszában bármelyik fordulóra adott helyes válaszok részt vesznek a sorsolásban, így a megfejtéseket természetesen csak az utolsó fordulóra beérkezett válaszok megérkezése után közöljük. így hát szives türelmüket kérjük és addig is jó szórakozást kívánunk! A budapesti Vidám Színpad ismét vendégszerepei Bécsben. A Pesten is nagy sikerrel futó politikai kabaréműsorát mutatja be a bécsi közönségnek a Collegium Hungaricumban június 5-én és 6-án este Pénz beszél címmel. A képen: egy jelenet az előadásból, Kabos László, Kósa András, Gálcsiky János és Viola Mihály Talán még sohasem tettek így törvényt Magyarországon. Az egész világ hangos a fiataloktól. Tüntetések, forrongások, tiltakozások, furcsa, idegen dalok, izzó, lázító szövegek, tarka, fantasztikus öltözékek dúlják fel New Yorktól Rómáig, Angliától Nepálig a megszokott hétköznapi utcaképet. Harsány zene üvölt bele a nagyvárosi éjszakákba, ideges motorberregés sivít az országutakon. A fiatalokból „probléma” lett. így van ez Budapesten is? így, illetve majdnem így. A zene éppolyan hangos, vannak fiatal fiúk ijesztő fizimiskával, vannak lányok, akiknek öltözéke éppolyan kihívó, mint a világ bármely nagyvárosában. Mégis, van különbség. A tartalomban. A rendőrök nem rontanak rohamláncban békéért tüntető fiatalokra ... A magyar ifjúságnak is megvannak a saját problémái; a kevés lalakás, a viszonylag alacsony kezdő fizetések, a munkahelyi konfliktusok a vezetőkkel, az idősebb kollégákkal. Szükségessé vált, hogy egy törvény rendezze az ifjúság társadalmi helyét, azokat a kedvezményeket, amiket egy fiatal kaphat, azokat a jogokat, amelyek megilletik. így került sor annak a törvénynek az előkészítésére, amelyet ma már mindenki, mint „ifjúsági törvényt” emleget. Ezt a törvényt tulajdonképpen azok alkotják, akiknek és akikről szól: a fiatalok. Gyakorlatilag bárki, akinek javaslata, ötlete volt, lehetőséget kapott, hogy elmondja, megvitassa. A „Magyar Ifjúság” című lap új rovatot indított, amelyben hétről hétre közölte a levelekben beérkezett javaslatokat, problémákat, később az ellen javaslatokat, a vitatkozó, egymásnak ellentmondó^ véleményeket. A laphoz és az ifjúsági szervezetekhez beérkezett javaslatok alapján készült el a törvény első tervezete. ff.GLAUBER gyógyvizet egészségünk védelmében! A ma emberének fokozott életritmusa fokozott egészségvédelmet követel, olyat, amely teljesítőképességének maradéktalan kifejtését teszi lehetővé. A rendszertelen életmód és helytelen táplálkozás gyakorta vezet ismétlődő mikrofertőzésekhez. Ezeknek a hosszabb időig is rejtve maradó fertőzéseknek kezdeti tünetei: étvágytalanság, kőképződés, esetleg enyhébb fokú sárgaság. Kellő' időben alkalmazott Mira Glaubersós gyógyvízkúra mindezeknek elejét veszi: fokozza a máj sekreciós tevékenységét, átmossa az epeutakat, elősegíti az epehólyagürítést. Az ivókúra nemcsak a betegség következményeinek elhárításában, hanem a májbetegségek megelőzésében is jelentős, a fertőző májgyulladások utókezelésében pedig elsőrendű szerepe van. A MIRA Glaubersós ivókúra a cukorbetegek vércukorszintjének csökkentését, a szervezet cukorfelhasználásának fokozását segíti. Enyhébb esetekben az insulinadag csökkenthető és a koleszterinszint is süllyed. A Magyarországon évtizedek óta használt és jól bevált MIRA Glaubersós gyógyvíz mindenki számára elérhető. Ismertetőnket pontos használati utasítással és adagolási előírással a coupon beküldése után eljuttatjuk Önhöz is. COUPON HA-SE Import-Export-Ges. m. b. H. Auslandsvertretungen 1090 Wien, Mariannengasse 30 — Telefon 42 51 18 Kérek tájékoztatást a MIRA Glaubersós gyógyvízről Név:.................................................................................................................. Cím:.................................................................................................................. Ország:............................................................................................................ A tervezetet sokszorosították és elküldték az egyes ifjúsági szervezeteknek, újságíróknak, szakértőknek. Mindenki megtehette és meg is tette a maga észrevételét. Módosították az egyes paragrafusokat, átírták, vagy egészen új pontokat illesztettek a szövegbe. A vezető testületek egységes módosítási indítványa, a változtatások figyelembevételével elkészült törvényjavaslatot az országgyűlésnek kell elfogadnia, hogy javaslatból törvény legyen. Az áprilisban újjáválasztott parlamentben nemcsak a gazdasági, politikai és kulturális élet szakértői ülnek, hanem fiatalok is: har-, mine, sőt húsz éven aluliak. Ok lesznek e törvényjavaslat igazi szakemberei. Természetesen minden törvény csak annyit ér, amennyi meg is valósul belőle. Hogy az ifjúsági törvény ne maradjon holt betű, arra is született biztosíték: a törvény keletkezésével egyidejűleg, ugyanazon az úton, végrehajtási utasítás is születik. Az országgyűlés a törvényjavaslat mellett a végrehajtási utasítási javaslatról is dönt. Ez a végrehajtási utasítás tartalmazza, hogy ki a felelős az egyes paragrafusok megvalósításért, milyen miniszteri rendeleteket kell hozni, s milyen szervezetek ügyelnek majd a törvény pontos betartására. A törvény még nem született meg, csupán a tervezete. De már maga a tervezet, s elsősorban a megalkotás mikéntje azt sugallja, hogy nagy jelentőgű lesz. A törvény: a nép akarata. S ez a törvény valóban a fiatalok és az egész nép akaratát mondja ki. — spé — Lexikon-kiadásunk ismét bővült: megjelent a Természettudományi Kislexikon az Akadémiai Kiadó gondozásában. Az új kiadvány összeállításában a szerkesztőség az 1964—68 közt napvilágot látott hatkötetes Természettudományi Lexikon ismeretanyagára támaszkodott, az ott összefoglalt tudományos eredményeket igyekezett azonban korszerűsíteni. A kötet tartalma változatos, tömör, közérthetően tájékoztat a matematika, a csillagászat, a fizika, a kémia, a biológia, a geológia legfontosabb tudnivalóiról, és választ ad politikai, világnézeti, filozófiai, tudományos, művészeti, továbbá sporttal, utazással összefüggő kérdésekre is. Az 1192 oldalas, mintegy tízezer címszót, háromezer ábrát és képet, 16 oldal fényképmellékletet és 32 oldal színes táblát tartalmazó Kislexikon a felszabadulás óta az első egykötetes általános lexikon. Szakembereink egész sorának közreműködésével készült a kötet. A Műszaki Kiadó gondozásában, új, átdolgozott, bővített kiadásban Jelent meg dr. Rados Jenő „Magyar építészettörténet” című kötete, amely könyvművészeti szempontból is jelentős alkotás. Az 500 oldalas, félezernél több fényképpel és rajzzal illusztrált, szép stílusban megírt kötet múltunk és jelenünk építészeti kérdéseiről szól. A pannónlai romleletekről, az Árpádok, Anjouk, Hunyadiak korának román, gótikus és reneszánsz emlékein, az izlam és barokk építészetet követő klasszicista építőművészeten, majd a Budapestet világvárossá emelő különféle építészeti irányzatokon át szocialista építőművészetünk legújabb eredményeiig a művek gazdag sorát tárja az olvasó elé. Jelentősen bővült az anyag a magyar építőművészet utolsó 25 esztendejének rendszeres feldolgozásával. S ugyancsak jelentősen növeli az új kiadás értékét a magyar műemlékvédelem történeti fejlődésének tárgyalása Is. Dr. Rados Jenő művét 1—1 ív terjedelmű angol, francia, német és orosz nyelvű összefoglalás és ábrautalás egészíti ki. 9
