Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-15 / 1. szám
VÁROSOK. ’A I. SZÍNHELYE A paradicsomi állapotokat bemutató Remeteségpuszta lelkes természetleírók szerint a táj romlatlanságával a középkori vadászidőket ábrázolja. A harmincöthektáros összefüggő parkerdő ősi szépségével kevés földdarab vetekedhet Európában. A hatvanöt hektárból fennmaradó harminc hektáron most bizonyos természetátalakító munkálatok folynak, amelyek egy korszerű vadgazdaság keresztmetszetét fogják nyújtani anélkül, hogy a zárt erdőség a legkisebb sérülést szenvedné. A harmincöt hektár lesz a vadaskert, a harminc hektár pedig annak a másik bemutatónak a színhelye, amely majd azt ábrázolja, hogyan és miből él a nemes vad. Az erdősávok majd természetes koszorúba fogják az élő vadbemutatót. Az erdősávokba telepítik mindazokat a fafajtákat, amelyek egy-egy jellegzetes nemes vad természetes otthonát alkotják, az erdősávok között húzódó területeket bevetik azokkal a takarmánynövényekkel, amelyek a vadak legkedveltebb takarmányát alkotják. A gímszarvas „szülőotthona” és állatóvodája mellett feltárul a vadak terített asztala s a téli éléskamra is, amely segít átvészelni a havas teleket. A kiállítás tatai bemutatóterme elsősorban azt ábrázolja, hogyan lehet a korszerű nagyüzemi mezőgazdálkodás mellett az értékes vadállományt fenntartani, tenyészteni és fejleszteni. Százezer látogatót várnak Tatára a világkiállítás két hónapja alatt, mert hiszen ez a rezervátum esik a legközelebb Budapesthez az egész országot behálózó kiállítási területek közül. A pusztai kastélyban már mesteremberek dolgoznak és kényelmes szállodává alakítják át a kastélyt, de épül a turistaszálló és a kiállítási terem is. A Fényes tavak kempingjében, e vadászhoz illő faházakban legalább annyi vendég fordul majd meg, mint a fényes szállóban, hogy a szabad természetben rendezett kiállításokon tanulmányozhassa a magyar titkot, a gépekkel, vegyszerekkel müveit s agyonzaklatott területnek hitt mezőkön folyó sikeres vadtenyésztést. Hogyan is történik a vadak szaporítása ebben a korban, amelyben Európa legtöbb országában már végzetesen megfogyatkozott a vadállomány s a francia, olasz, holland, nyugatnémet vadászok előtt két választás áll. Eljönnek Magyarországra értékes vadat lőni, vagy megvásárolják és letelepítik a vadat — élő állapotban — a saját hazai területükön. A tatai kiállítóteremben majd láthatók lesznek a kotlóstyúkkal vagy keltetőgéppel keltetett fácánok, amelyek természetes környezetben nőnek fel, de a természetes elhullásuk kis hányada annak, amennyi a vadon született állatoknál előfordul. A kiállítás színhelye most téli álmát alussza, a havas mezőkön háborítatlanul porzik a nyúl s a felrebbenő fácán röptét nem töri meg a puskalövés. A szarvasbikák már elkezdték felrakni agancskoronájukat s ügyet sem vetnek az emberekre, akik jövő nyári szállásukat építik az erdőben. Százezer ember vonul majd végig a kiállítás „termein” 1971 nyarán és kora őszén, hogy bepillantson a természet titkos műhelyébe. Baróti Géza AZ EDZŐTÁBOR Ha a tatai edzőtáborról akarunk szólni, alaposan vissza kell nyúlnunk az időben, s csak így érthetjük meg, mit jelent a magyar sport számára ez a két évtized óta meglevő s azóta egyre gazdagodó létesítmény. __ ""Emlékeztes, hogy az 1948- as londoni olimpián átütő sikerrel szerepeltek a magyar versenyzők, tíz olimpiai győzelemmel tértek haza. Felkészülésük idején akkor is megkaptak minden lehető támogatást, de a később híressé vált tatai edzőtábor akkor még nem létezett. Az ötvenes évek elejétől számíthatjuk azt az időszakot, amikor a sporteredmények — legyen bár atlétikáról, úszásról, vagy súlyemelésről szó — addig nem ismert tempójú fejlődésnek indultak. Ez a tempó lankadatlanul tart azóta is, sőt szemlátomást fokozódik, tízhúsz év előtti eredmények és teljesítmények már-már nevetségesnek tűnnek. A modern módszerek, az edzésmunka mennyiségi növekedése. és minőségi változása, robbanásszerű „kiugrásokat” eredményezett. Nehéz lépést tartani ezzel a fejlődéssel, a mostani időszakban, amikor a tehetség önmagában mór kevés, s nem jelenti a siker zálogát a szorgalom sem, korszerű sportlétesítményekre van szükség, rengeteg uszodára, labdajáték és atlétikai pályára, hogy tömegek sportolhassanak, s egész fiatal korban ismerkedhessenek meg a jövő versenyzői sportáguk alapjaival, lényegével. A tatai edzőtábor létrejöttekor ennek a törekvésnek egyfajta jelzése volt; a tudományos alapon rendkívüli szervezettséggel való felkészülés fellegvára. Az 1952-es olimpia előtt már huzamosabb időt töltöttek el itt a magyar élversenyzők; az eredmény: 15 aranyérem. Tatának ebben minden bizonynyal lényeges szerepe volt. Az edzőtábor létrehozásának ötletét és lehetőségét a Cseke-tó közelében levő Eszterházy-kastély adta. Az ötvenes évek elején bizonyos átalakítási és korszerűsítési munkák után az akkori idők egyik legmodernebb sportkombinátja jött létre itt, a magyar sport legjobbjai zavartalanul készülődhettek nagy versenyeikre. Hangsúlyozni kell. hogy az idő tájt a tatai edzőtábor szinte egyedülálló volt Európában, nemcsak létezése, hanem korszerűsége, felszereltsége tekintetében is. Kezdetben egyetlen célt szolgált: nagy versenyek előtt nyugalmat, ideális felkészülési lehetőséget biztosítani az élversenyzőknek. Aki eredményeivel kiérdemelte, hogy Tatára kerüljön, attól az adott időre eltávoztak a mindennapi élet gondjai, nem kellett mással törődnie, csak hogy kondícióját, formáját az elérhető legmagasabb szintre növelje. Természetesen, ez a lehetőség csak a nagy versenyek előtti időszakokra szól. Mai szemmel nézve ez természetesen nem túlságosan rendkívüli dolog. A világ számos tóján működnek hasonló létesítmények. A tatai edzőtábor bizonyos értelemben az egészség szanatóriumához volt hasonlatos. Az ott eltöltött két-három hét vagy egy hónap, semmiképpen sem tehetett csodát, a sportolót nem cserélte ki, csupán energiáit helyezte készenlétbe. Korunkban már a világ valahány élversenyzője, legyen bár labdarúgóról, atlétáról vagy úszóról szó, megkapja ezt, illetve okvetlenül megszerzi magának, mert enélkül egy olimpián, világ- vagy Európa-bajnokságon kiemelkedő eredményt elérni képtelenség. Így hát — ha a fejlődéssel lépést akar tartani — a tatai edzőtábor nem maradhatott ugyanaz, ami létrejöttekor volt. Bővült, növekedett, bizonyos értelemben funkciója is megváltozott. Vegyük hát szemügyre a jelent. A Cseke-tó gyönyörű ősparkkal körülvett partján szép homlokzatú emeletes épület áll. Itt van az edzőtábor bejárata. Az épület halijából ajtók nyílnak, különböző edzőtermek ajtajai, az ökölvívók, súlyemelők speciális „munkaszobái” és az úgynevezett kondicionáló terem van itt. Ebben a teremben esténként filmvetítéseket, kvízeket, műsorokat szoktak rendezni, hiszen a napi program a sportpszichológia jelenlegi állása szerint nem csupán edzésekből, fizikai tréningből áll, hanem tartalmazza a harmonikus szellemi-idegi állapothoz szükséges aktív, alkotó pihenés adagjait is. A műsoros esteken neves művészek lépnek fel, sütik sportszeretetből vállalják ezeket a tatai kirándulásokat. A parkosított udvar mögött ismét edzőcsamokok következnek, a birkózók, tornászok, labdajátékosok csarnokai, az atléták futófolyosója. Nem messze innen van az ebédlő. Az étterem önkiszolgáló rendszerben működik, és kitűnő, speciális és megfelelő kalóriatartalmú ételeket biztosít a legkülönbözőbb sportágak versenyzőinek. Az edzőtábornak külön könyvtára, orvosi rendelője, klubhelyisége és eszpresszója van. Ez a presszó csak abban különbözik más szórakozóhelyektől, hogy itt szeszes ital egyáltalán nem kapható. Őspark veszi körül az épületeket, hátrább szabadtéri sportpályák következnek, és még távolabb az öreg fák közt, apró motelházikók állnak. Ezek a faházak a tatai edzőtábor jelenének egyik érdekességét rejtegetik, ugyanis nyaranként 14—15 éves gyerekek töltenek el itt néhány hetet, nem élsportolók, hanem kezdők, akik tehetségükkel érdemelték ki ezt az „üdülést”. Az ország különböző vidékein szakemberek, edzők figyelik a fiatal sportolókat, s a legtehetségesebbeket meghívják Tatára, Így az olimpiai bajnok Zsivótzky Gyulával „egy fedél alatt dolgozhat” a kezdő atléta, a kezdő öttusázó pedig Balczó András „titkait” lesheti el. A 15 évesek száméra a tatai táborozásnak óriási erkölcsi nevelő szerepe van. A kis faházikók lakói közül kerülnek ki ta'án a jövő bajnokai, az edzőtábor immáron nemcsak az élsportot szolgálja, hanem segít a „kiválogatózás” aktusában is. Az igazi edzőtáborba most is a válogatott kerettagok kerülnek, télen itt végzik alapozó edzőmunkájukat, s a jelentős versenyek előtt is Tatán töltenek egy-két hetet. Az edzőtábor a létrejötte óta eltelt két évtizedben sok magyar sportembert segített ahhoz, hogy tehetségét kamatoztatva győzelmeket szerezzen olimpiákon, vb-ken és Európa-bajnokságokon. 1970 tele ugyanezt a célt szolgálja. München eljövendő olimpiai bajnokai közül talán néhányan ezekben a pillanatokban is a tatai edzőtáborban készülődnek az elkövetkező küzdelmekre és lehetséges győzelmekre. Kristóf Attila
