Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1971-04-04 / 7. szám

JitA xyn s-Q fá A o n s Lesben a tavaszi fáradtság Vége a hosszú télnek, végre itt a tavasz. Az ember örül az egyre erősödő napfénynek, megcsodálja a fákon-bokrokon kipattanó rü­gyeket, örül a zsendülő fűnek. És mégis van valami, ami kedvét szegi, ami üröm az öröm­ben, s ez a tavaszi fáradtság. Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy a tavaszi fáradtság, mint betegség, nem szere­pel az orvosi tankönyvekben. Ennek oka az, hogy nem okoz munkaképtelenséget, nincse­nek szövődményei és nem szorul különösebb gyógykezelésre. Oka — bármennyire is hihetetlenül hang­zik — még nem tisztázott. Kialakulásában va­lószínűleg több ok is szerepel. Tavasszal a szervezet különlegesen fokozott érzékenysége tapasztalható. Általában megnövekszik a ve­getatív idegrendszer ingerlékenysége, a vér­ben több lesz a foszfor, kevesebb a mész. Ez az oka annak, hogy verőfényes tavaszi na­pokon ún. tetániás görcsök jelentkeznek. A tetánia a szervezet görcskészségének fokozó­dásával járó betegség, aminek oka a vér mész­­tartalmának csökkenése. Ez úgy jön létre, hogy télen, a meggyengült ibolyántúli sugár­zás idején csökken a szervezet D-vitamin tar­talma, márpedig a D-vitamin segíti elő a mész beépítését a szervezetbe. A D-vitamin­­hiány mellett a tavaszi fáradtságot más vita­minok, köztük a C-vitamín hiánya is okozza, mert a C-vitaminraktárok a tél folyamán ki­ürülnek. Tudjuk, hogy a vitaminokat az emberi szer­vezet nem állítja elő, azokat kívülről kell megkapnia. Különösen fontos a C-vitamin, mert a test hormonháztartásában játszik ve­zető szerepet. Az idős embereknek kétszeres mennyiségű vitaminra van szükségük, amely ebben a korban erősítő, fokozza a test ellen­állóképességét. Annál is inkább, mert az idő­sek ellenállása csökken a fertőző, vírusos be­tegségekkel szemben. Az influenzajárvány is főleg tavasszal tör a téltől meggyötört embe­riségre. A felnőtt ember napi C-vitaminszükségle­­te 50—100 milligramm. Tabletta egymagában nem pótolja, gondoskodnunk kell olyan ter­mészetes élelmiszerekről is, amelyben C-vita­min van. Változatos étrend szükséges, amely­ben helyet kap a tetemes C-vitamin tartalmú burgonya. Ajánlatos nyersen a savanyú ká­poszta, az ecetes paprika, aztán a primőrök: friss retek, új hagyma, friss zöldség és korai eper. Az eperben éppen annyi vitamin van, mint a citromban. De ne csak a C-vitamin­­ra gondoljunk, hanem a többi vitaminra is. Ez a mai fejlett gyógyszertechnika korában nem is olyan nehéz. A polivitamin tablettából naponta egy szem is elegendő, túlzásba vinni a vitaminok szedését nem szabad. De ez még mind nem elég. A tél vége felé kevesebb lesz a vér jódtartalma, ami meg­változtatja a pajzsmirigy működését Tavasszal a szervezet a téli vörösvérsejte­­ket is kicseréli újakkal, ez ugyancsak fáradt­ságérzéssel jár. Életünk tavasszal is megszokott ritmusá­ban zajlik, nem érnek váratlan stressek, és mégis érezzük, hogy fáradtabbak vagyunk a megszokottnál vagy mint a téli hónapokban. Furcsa anakronizmus ez, körülöttünk harsog­va ébred a természet, s mi ugyanakkor von­szoljuk magunkat. Mintha a természet meg­újulási törvénye nem vonatkozna az ember­re. Kellemetlen tünetek jelentkeznek, teljesít­ményünk sem hibátlan. Tudatunkba jut a lég­zés változása, a szívdobogás ritmusa, rossz közérzetet, bágyadtságot tapasztalunk és in­gerlékenyebbek leszünk. A tavaszi hónapokban a családban és a munkahelyeken több türelemmel legyünk egymáshoz. Azok a szerencsésnek nevezhető emberek, akik télen is kitörnek a lakásból, sétálnak, kirándulnak, téli sportokat űznek, észre sem veszik a vátozást. Tavasszal régen a borbélyok eret vágtak a rászorulókon, ami annak a jele, hogy őseink is ismerték a tavaszi fáradtságot. Ma a fá­radtság ellensúlyozására sokan ajánlják az izzadást, ahol van gőzfürdő, erre is sor ke­rülhet. Divat volt egy időben az úgynevezett vértisztító főzetek használata. Ezek a rossz ízű folyadékok ma is ajánlhatók, C-vitamin tartalmuk és enyhe hashajtó hatásuk miatt. Ha hozzájutunk, ajánlatos nyitott ablak mellett a napozás. A bőr száraz dörzsölése, a bőrerek hideg-meleg ingerekkel való tornáz­­tatása még akkor is segít, ha télen a bőrün­ket ellustítottuk, ha petyhüdtté vált. Ajánlatos este 1—2 órás séta fák alatt vagy víz mellett, különösen azoknak, akik nem jó alvók. Az alvásra fordítsunk ezekben a hóna­pokban több gondot, mint bármikor az év fo­lyamán. Dr. Marék Antal (Kürthy Hanna rajza) dúúwéii kfrsziUitö Szépen kérem az apját, De még szebben az anyját: Adja elő a lányát, Hadd locsolom a haját I Hadd nőjön nagyra, Mint a csikó farka; Még annál is nagyobbra, Mint a Duna hossza. Szabad-e locsolni? Magyar népdal, Orosháza (Békés). Az Ortutay Gyula szerkesztette „Magyar népdalok” gyűjteményből. JÁTSSZUNK NÉPI JÁTÉKOT! 76a£, rOiUő! A villőzés a tavaszköszön­tés énekes népi játéka. Fő­képpen a Nyitrától a Ga­­ramig terjedő tájon, az Al­földre néző völgyekben köz­ismert. A „villő” tündért je­lent a szláv nyelveken. Ma­gyarul ugyancsak villőnek, vagy villőfának nevezik a ta­vaszi zöldágat, a fűzágból ké­szült csokrot, amelyet szala­gokkal színesen feldíszítenek és hosszú póznára tűzve kéz­ben hordozza egy köszöntő. Nevezik „termőágnak" is. Mindenképpen az új életet jelenti, amely minden ta­vasszal ránkköszönt. Néhány gyermek, fiúk vagy leányok, csapatban jár­nak házról házra és elének­­lik a tavaszköszöntőjüket, majd ajándékot kapnak érte. Egy gyermek előresiet és megkérdezi: Szabad-e „Haj, Villőt" kö­szönteni? A „Szabad!" elhangzása után társai melléállnak, és énekelnek: 2. Jaj, de fényes a mező, A sok szép rózsától, Jó Illatos az erdő A sok Ibolyától! (Az elhangzott két ütem dalla­mára énekelnek még három-négy sort:) De nem a rózsától, Nem is Ibolyától, Hanem kis fiától! (Hanem kis lányától!) Haj, Villő! Falu végén selyem sátor, Haj, Villő! Egy gyermek szaval: Sok szerencsét, boldogságot kí­vánunk az új élethez! Mindnyájan ráénekelik a ref­rént: Haj, Villő! Falu végén selyem sátor, Haj, Villő! Azzal elbaUagnak. Jegyzet. A régi tavaszköszöntőt az újszülöttek köszöntésére al­kalmazta és bemutatta a Tavasz­ünnep X9S1. előadáson a Budapest —Soroksár főúti általános Iskola gyermekcsapata, Széder Jánosné vezetésével. A városi életbe is beszivárgott a népi játék, és kis­gyermekek érkezését köszönti a „Haj, Villő!” ... Volly István Moderato w » 11 -i ,ki-é ez á ház? Itt lakik a Benne van egy vetett ágy,Meg egy rengő bölcaő: Haj, Vil .....• * ’ é * * t ^ ; ir 11- lő! Fala végén selyem sátor,Haj,Villő! Tavaszra 50 ---------------- 10 Hozzávalók: 30 deka világos műszálfonal, 3-as horgolótű, 14 cm-es cipzár. Mintája egyszerű: 4 rövidpálca és 1 kétláncsze­­mes egyráhajtásos lyuksor váltakozása. Érdekes­séget az elrendezés adja. Elejét és hátát 2—2 részből horgoljuk, a végén finoman, sűrű öltésekkel összedolgozzuk úgy, hogy 1—1 lyuksor a szemben levő darab 4 rövid­pálcás sorának 2. és 3. sorával illeszkedjék. Te­hát a bal oldali darabot az alapsor után 4 sor rö­vidpálcával kezdjük, majd a lyuksorral folytat­juk, jobb oldali részét pedig 7 rövidpálca sorral kezdjük, s ezután készítjük a lyuksort. Befejezésé­nél is természetesen az egyik oldalon több a rö­vidpálca sor. Ujjánál nincs komplikáció. összeállítás után még 1—1 sor rövidpálcával körülhorgoljuk a széleket. A TAVASZI-NYÄRI DIVAT SAJTÓBE MUTATÓJA Keceltek Az OKISZ Tervező Laboratóriuma és a kisipari szövetkezetek szalonjai (számtalan van belőlük mind a fővárosban, mind a vidé­ki városokban), a Duna Hotel Intercontinen­­tálban mutatták be tavaszi—nyári nagy kol­lekciójukat. Mi a sajtófőpróbát láttuk, ame­lyen a nagy kollekció kiválogatott újdonságai szerepeltek. A nadrág 1971. tavaszi divatjában új formá­ban, azaz új hosszúságban, de főleg új rövid­ségben jelenik meg. A klasszikus pantallótól a mininadrágig minden változatban szerepelt. Láttuk bőrből, szövetből, jerseyből, kockás, csíkos, sőt virágos mintával is. A szoknya hosszánál még mindig kísért a maxi, bár erősen lemarad a midi, meg a tér­det takaró szoknyahpssz mögött. A bemutatón nagy sikert arattak a hazai anyagok. A kockás és a csíkos tweed, a min­tás selyemjersey, a nyomott piké, s az álom­szép tisztaselymek. Az egész világon nagy di­vat a színes, mintás, kesztyű puhaságú műbőr. A Grabona-műbörök külföldön is ismertek és elismertek. Az OKISZ kollekcójában kávé­barna mintás bőrkosztümöt mutattak, a tér­det takaró nadrággal és boleróvonalú kabát­kával. Üjdonság volt a bemutatóan a ruhák anyagából készült magas szárú fűzős cipő. Mutatós és bizonyára rendkívül kényelmes is. A kabátoknál továbbra is divatos a redin­­got szabás. Divatszabály, hogy a kabát min­dig hosszabb, mint a szoknya. Ismét feltű­nik a trencskó, vidám színes változatokban. Képeinken három érdekes modell szerepel. Az elsőn Klári mutatja be a kéziszövők min­tás jersey anyagából tervezett szoknya-nadrág együttest. A szoknya hosszabb, a nadrág pe­dig rövidebb, mint a midi hosszúság. A mo­dellt emprimé muszlin blúz és rojtos „há­­rászkendő” egészíti ki. A második képen már a nyári divat — és Anikó — szerepel: csípőre csúsztatott maxiszoknya tarka pikéből, alat­ta bikini, fölötte ötletesen megoldott fodordí­szes napozó. Középen pedig... a gyöngysor öv. A harmadik modell: Saci négerbarna kötött szoknyájának az elejét bézs és világosbarna széles csíkos beállítás díszíti. A pulóver bézs­színű, a trencskóvonalú kabát pedig üveg­zöld. Az OKISZ tervezői így várják a tavaszt és a nyarat. (f. b.) (Komlós Lili felvételei) BURGONYÁS TÉSZTÁK A jó burgonyás tészta készítése. Hozzávalók: 1 kg burgonya, kb. 20—30 deka liszt (attól függ, mennyire lisztes a burgonya), egy jó kanál búzadara, 3 deka zsír, 1 tojás, só. A héjában megfőtt és áttört burgonyát elvegyit­­jük a zsírral, liszttel, darával, megsózzuk és egy to­jással összegyúrjuk. Pihentetés nélkül dolgozzuk fel. Többféle készítményhez használható. NUDLI. A burgonyás tésztát cipókra osztjuk, ujj­nyi vastagra kinyújtjuk, ezután kétujjnyi csikókra vágjuk. Ezeket a csikókat >/t cm széles metéltre vágjuk és Jól megllsztezve a darabkákat, egyenként a deszkán tenyérrel egy mozdulattal felsodorjuk. Sós vízben kifőzzük, jól leöblítjük, 10 deka zsíron 10 deka zsemlemorzsát rózsaszínűre pirítunk, és a kifőtt tésztát abban óvatosan megforgatva, illetve gyengén összerázva és Jól átforrósítva, azonnal tá­laljuk. Készíthetjük pirított morzsa helyett mákkal is (10 deka mák, 10 deka cukor, de akkor csak nagyon gyengén zsírozzuk. SZILVAS GÖMBÖC. Az előbbi módon burgonyás tésztát készítünk, y, cm vastagságúra kinyújtjuk. 8 cm-es kockákra vágjuk. Mindegyik közepébe egy szem szilvát helyezünk, amelynek magvát kiszed­jük és helyébe fahéjat töltünk (készíthetjük teljesen ép, érett, nem kimagozott szilvából is.) A négyszö­gek sarkait összefogjuk és gombócokat formálunk belőle. Sós vízben főzzük, amíg a gombóc feljön a víz tetejére és egyet forr. Leszűrve leöblítjük, és zsírban pirított morzsában megforgatjuk. A barackos gombós úgy készül, mint a szilvás gombóc, csak szilva helyett kisebb fajta vagy félbe­vágott barackot teszünk a tésztába. A lekváros gombóc ugyanúgy készül, mint a fen­tiek, csak kemény szllvalekvárral vagy gyümölcs­ízzel töltjük a gombócokat. HÚSSAL TÖLTÖTT BURGONYAGOMBÖC. Hozzá­valók: burgonyás tészta az előbbiek szerint. Tölte­lék: 25—30 deka borjú- vagy sertéshús, 5 deka zsír, 2 deci friss tejföl. — A húsból pörköltet készítünk. A megfőtt húsokat kiszedjük, átdaráljuk vagy desz­kán jól megvagdaljuk. A burgonyás tésztát >/s cm vastagra kinyújtjuk, 6 cm-es kockákra felvágjuk, a darált húsból mindegyik közepébe kis halmokat ra­kunk és gombócokká formáljuk. A gombócokat sós vízben kifőzzük. Csak egy forrásig szabad főzni, amíg a víz tetejére feljön, aztán pár percig forrás nélkül a vízben hagyjuk, amíg Jól megdagad. A gom­bócokat szűrőkanállal kiszedjük. A pörkölt vissza­maradt levébe 2 deci friss tejfölt öntünk, egyet for­raljuk és a gombócokat belekeverjük. Igen tartal­mas, olcsó étel és kevés hús kell hozzá.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom