Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-04-04 / 7. szám
Találkozásaim dr. Lőrincze Lajos professzorral az Újvilágban II. magyar leánnyal Is, aki a szombatjait áldozza fel, hogy hétvégi iskolát tartson magyar gyermekeknek. Hányszor mondta nekem meghatottan a professzor, milyen nagy dolog az, hogy ez a lány nem a „boyfriendjével” tölti a hétvégét, hanem az anyanyelvre oktat másod- és harmadgenerációs magyarokat... A magyarok megérezték azt az áldozatos lelkületet, ami Lőrincze professzorból árad. Chicagóban a Dobner-házaspár vette gondozásba, családtagnak fogadván be, Torontóban az Eifert-család úgy kezelte, mint egy nagykövetet (az édes anyanyelv küldöttjét), Los Angelesben Trombitás Dezső nagytiszteletű úr, a régi barát szeretetével, hűségével és ragaszkodásával tisztelte meg, Buffalóban Értavy Baráth József professzor a Hungarian Cultural Foundation nevében kalauzolta, Clevelandben Gombos Zoltán főszerkesztő cikksorozatot közölt lapjaiban a professzor útjának előkészítése végett, de fogadták őt mások is, másutt is, kivítték előkelő ranchokra, meghívták klubokba, interjúkat készítettek vele. Chicagóban a Kodály Zoltánról el nevezett művelődési egyesület — Mekkái Ádám egyetemi tanár és Szathmáry Lajos író lelkes és áldozatos közreműködésével — szervezte az előadását. Annak idején ez az egyesület látta vendégül Ádám Jenőt is. Nem hallgathatom el, hogy egy szűk réteg ellenvéleménynek adott hangot, távol akarta tartani a hallgatóságot Lőrincze Lajos előadásaitól, de ez nem akadályozta meg egyetlen előadás megtartását sem. Megjelent néhány cikk a professzor útja ellen. Érdekesnek tartom azt, hogy egyetlen cikkíró sem tudott felemlíteni egyetlen olyan dolgot a profeszszor személyes magatartásában vagy tudományos működésében, amit kritika illethetne. Kifogást ezek a cikkírók amiatt emeltek Lőrincze professzor útja ellen, mivel ő történetesen a magyar anyaországból jött közénk. Ugyanők kifogást emeltek a Hungarian Cultural Foundation ellen, amiért meghívta, ugyanúgy a meghívó hollywoodi református és a torontói baptista egyház ellen. Meg vagyok róla győződve, hogy Lőrincze professzor bölcs mérséklete, kedves egyénisége, imponáló tudományos felkészültsége és magával ragadó előadói modora széles körű népszerűséget biztosított neki a kinti magyarok között. Legközelebb hihetőleg el fog jutni azokra a helyekre is, ahová most idő hiányában nem tudott elmenni, mint Pittsburgba, Detroitba, Montrealba és máshová. A Debrecenben és Budapesten tartott anyanyelvi konferencia sok olyan problémát tárgyalt meg akár előadások formájában, akár pedig hozzászólások alapján, amely Lőrincze professzor kinti útja során is nemegyszer felmerült. Hiszen a konferencia központi gondolata a szétszórtságban élő magyarság léte és a vele kapcsolatos elméleti és gyakorlati problémák. Ebbe a problematikába tartozik az anyaország és a kivándorolt magyarság kapcsolata, a kinti magyarság kulturális élete, irodalma, könyvkiadása és lapjai. Az világossá vált a professzor útja során, hogy a kinti magyarság nyelve, kultúrája, művészete szervesen kapcsolódik az anyaországéhoz, de bizonyos tekintetben elkülönülve fejlődik, függetlenül is halad. Kiderült a professzor felmérése nyomán, hogy az emigrációs magyarság második vagy harmadik generációja ugyan még érzi azt, hogy magyar, de már elsősorban angolul érti meg az anyaország üzenetét. Szükséges ennélfogva különböző szintű művek írása, szerkesztése az amerikai magyar ifjúság számára. Szükséges ez a magyar nyelv jobb megismerése és a magyar irodalom népszerűsítése, általában a magyar kultúra terjesztése céljából. Egyszóval egy Magyarság ismereti könyvtár-féle sorozatra lenne szükség. Arról is szó volt az ő kinti tartózkodása során, hogy esetleg ezeket az emigráció és az anyaország összefogásával közös kiadásként lehetne megvalósítani. Ilyen közös kiadásra, de önálló amerikai kiadásra is több lehetőség kínálkozott, több javaslat, ötlet merült fel a kinti megbeszélések során. Értavy Baráth József professzor pedig az anyanyelvi konferencia idején és azt követően tájékozódó tárgyalásokat folytatott ebben az irányban a Kiadói Főigazgatósággal, a Corvinával és a Kultúrával, elsősorban a készülő József Attila-fordítás ügyében, de egyéb kiadványok ügyében is. (Folytatjuk) „GLAUBER gyógyvizet egészségünk védelmében! A ma emberének fokozott életritmusa fokozott egészségvédelmet követel, olyat, amely teljesítőképességének maradéktalan kifejtését teszi lehetővé. A rendszertelen életmód és helytelen táplálkozás gyakorta vezet ismétlődő mikrofertőzésekhez. Ezeknek a hosszabb ideig is rejtve maradó fertőzéseknek kezdeti tünetei: étvágytalanság, kőképződés, esetleg enyhébb fokú sárgaság. Kellő időben alkalmazott Mira Glaubersós gyógyvízkúra mindezeknek elejét veszi: fokozza a máj sekreciós tevékenységét, átmossa az epeutakat, elősegíti az epehólyagürítést. Az ivókúra nemcsak a betegség következményeinek elhárításában, hanem a májbetegségek megelőzésében is jelentős, a fertőző májgyulladások utókezelésében pedig elsőrendű szerepe van. A MIRA Glaubersós ivókúra a cukorbetegek vércukorszintj ének csökkentését, a szervezet cukorfelhasználásának fokozását segíti. Enyhébb esetekben az insulinadag csökkenthető és a koleszterinszint is süllyed. A Magyarországon évtizedek óta használt és jól bevált MIRA Glaubersós gyógyvíz mindenki számára elérhető. Ismertetőnket pontos használati utasítással és adagolási előírással a coupon beküldése után eljuttatjuk Önhöz is. COUPON HA-SE Import-Export-Ges. m. b. H. Auslandsvertretungen 1090 Wien, Mariannengasse 30 — Telefon 42 51 18 Kérek tájékoztatást a MIRA Glaubersós gyógyvízről Név Cím Ország: írta: Dr. Haraszti Sándor atlantai sebészorvos Tavasz, 1971. (Vámos László felvétele) Legközelebb Kanadában találkoztam ismét a professzorral, július 3—5 között. Ide a Torontói Első Magyar Baptista Egyháznak a meghívására érkezett, hogy részt vegyen azon a konferencián, amelyet Ramaban tartottunk, Torontótól vagy 150 kilométerre, egy gyönyörű fekvésű tó (Lake Couchiching) mellett, a kanadai és amerikai magyar baptista hívek részvételével. Voltunk vagy háromszázan a táborban, amely most ünnepelte 10 éves fennállását. A résztvevők a kontinens minden területéről jöttek. A legtávolabbiak 4500 kilométer távolságról valók voltak, ők is meg akarták hallgatni a professzort. Voltak magyarországi vendégek is vagy tízen. A professzor itt is bemutatta a Kodály-filmet. Olyan érdeklődés volt, hogy két előadást is tartott. Egyiket este 11-kor kezdte és éjjel egy órakor fejezte be, de nem volt fáradt ember, aki felállt volna, hogy aludni menjen. Beszélt a hazáról, az anyaország nyelvéről, a magyar névadásról, kinti megfigyeléseiről. Előadások közben állandóan kérdeztek tőle a konferencia résztvevői. Mindig egy kör közepén volt, és vagy beszélgetett, vagy felelgetett a körülötte összegyűlt embereknek. Hangszalagra vettem az itteni előadásait is, meg filmfelvételeket készítettem a tábor életéről és Lőrincze professzorról, ahogyan az előadásokat figyeli a hallgatóság, meg ahogy körülveszik léptennyomon. ő maga is részt vett a tábor életében. Meghallgatta az igehirdetéseket (én magam a lelki ajándékokról, meg a nyelveken szólásról tartottam bibliamagyarázatokat a korintusi levél alapján), együtt énekelt a többiekkel, akárcsak Miamiban a református hívekkel. Sokan megjegyezték, hogy Lőrincze professzor úr a magyar nyelv apostola, aki bejárja a fél világot, hogy új hiyőket toborozzon a drágalátos anyanyelv misztériumának ... Ügy vitték el tőlünk Torontóba, hogy ott meg a pedagógusoknak tartson előadást. Látni kellett volna, ahogy még utoljára búcsút intettek neki a Rámái Baptista Tábor magyarjai, a drága magyar haza aranyszájú küldötttjének, a Nagy Tavak vidékén, messze Kanadában. Ment ő mindenfelé. Ment ő mindenkihez. Táborozott ifjakkal, gyermekekkel, beszélgetett papokkal, szerzetesekkel, vitatkozott, tanácskozott egyetemi professzorokkal, előadásokat tartott a magyar nyelv szakembereinek, de megbeszélt problémákat egy fiatal £JLAJOS pof 1CUTA! * ///# v*V ed1<l O N B 1 Kutasi-Kovács Lajos külföldön éló honfitársunk 1963-ban Íródott sikeres regényével jelentkezett. A regény a barcelonai Edlciones G. P. kiadó gondozásában jelent meg Reparto Teatral (Szereposztás) címmel, Loly R. de Felgler spanyol nyelvű fordításában. A Dél-Amerika egyik városában játszódó regény alakjai egy magyar kolónia színtársulatának tagjai. A keserű visszaemlékezésekkel átszőtt dráma a második világháború előtti Magyarország hangulatát idézi Magyar regény Barcelonában
