Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-02 / 9. szám

/i& A jö rb'Q-Ó tA o ro A 31 százaléktól a 97 százalékig TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSUNK 25 ÉVÉRŐL - VÁZLATOSAN A MAGYARORSZÁGRÓL SZÓLÓ, színes kartogram­­mokkal illusztrált 15 oldalas füzetecske (a Kartográfiai Vállalat kiadása) kettéhajt­va egy kabátzsebben is elfér. A sokszínű ábrák hazánk né­pessége, a lakosság foglalko­zása, a beruházások, a nem­zeti jövedelem, az ipar, a me­zőgazdaság alakulása, a köz­lekedés, a szállítás, a jöve­delem, a fogyasztás, a szociá­lis-kulturális viszonyok, az idegenforgalom, a külkeres­kedelem, a diplomáciai kap­csolatok egykori és jelenlegi állapotát jelzik. A 11. oldalon egy piros és sárga színű, kocka formájú, aprócska kartogramm a tár­sadalombiztosításban része­sülők százalékos arányát mu­tatja, a szöveges ismertető­ben erről mindössze ennyit mond: „A felszabadulást kö­vetően a társadalombiztosí­tásban részesülők száma gyorsan növekedett. A mező­­gazdaság szocialista átszerve­zése óta a társadalombiztosí­tás kiterjed a parasztságra is, így gyakorlatilag felöleli a teljes népességet." (Érdemes a magyar társa­dalombiztosítás 25 éves fejlő­déséről kicsit bővebben szól­ni, hiszen egy ország társa­dalmi viszonyai alapvetően befolyásolják, milyen réte­gekre terjed ki, és milyen színvonalat ér el társadalom­­biztosítása.) • Az idősebb korosztály még bizonyára jól emlékszik, s ki-ki a saját bőrén tapasztal­ta, milyen luxust jelentett valamikor betegnek lenni, hacsak nem tartozott ama szerencsések közé, akikről az 1938-as, az úgynevezett utol­só „békeév’’ statisztikája be­szél, amikor a lakosság 31 százaléka élvezte a társada­lombiztosítást. Ha fizikai munkás volt az illető, a betegség első három napjára sem fizetést, sem táppénzt nem kapott, csak a betegség negyedik napjától járt az átlagos napi bérének 55 százaléka. Az alkalmazot­tak táppénze a kereset 60 százaléka volt, kiváltságos helyzetben voltak a közszol­gálati alkalmazottak, 6 hóna­pon át betegségük alatt is teljes fizetést kaptak. A ma­gyar munkásság szociális el­látásának színvonala a leg­alacsonyabbak közé tartozott Európában. A mezőgazdasági dolgozók s szegényparasztok szociális és egészségügyi el­látása pedig a mélyponton volt. AZ ELMÜLT 25 ÉV alatt a fejlődés átmeneti formái után a szakszervezetek kere­tei között alakult ki az új, szocialista jellegű társada­lombiztosítás, amely a meg­változott társadalmi viszo­nyoknak megfelelően a la­kosság csaknem egészének biztosít ellátást. A régi, rossz emlékű OTI megszűnt, s megszűnt az egyes dolgozó rétegeket hát­rányosan sújtó megkülönböz­tetés. A szakszervezetek szé­les társadalmi bázissal, aránylag kis létszámú ügyvi­teli apparátussal, a dolgo­zókhoz közel vitt, decentrali­zált ügyintézéssel, a szolgál­tatások színvonalának a nép­gazdaság fejlődésével párhu-TARSADALOM - BIZTOSÍTÁSBAN RÉSZESÜLÖK ARÁNYA 1938 1950 1960 1968 zamos emelkedésével valósít­ják meg a társadalombizto­sítást. Az évek folyamán a társa­dalombiztosítás fokozatosan kiterjedt a munkaviszonyban álló dolgozókon kívül a me­zőgazdasági és kisipari ter­melőszövetkezetek tagjaira, a kisiparosokra, kiskereskedők­re, a különböző alapok és munkaközösségek tagjaira, az egyházi személyekre, a ta­nulóifjúságra. Rendkívül ki­­szélesedett a' társadalombiz­tosítási ellátás szempontjából számbavehető családtagok köre is. A biztosítás jelenleg — a családtagokat is beszá­mítva — az ország lakosságá­nak 97 százalékára, csak­nem egészére terjed ki. TERMÉSZETBENI SZOL­GÁLTATÁSOK. Minden idő­ben korlátozás nélkül jár in­gyenes gyógykezelés a dol­gozóknak. Ingyenesek a fer­tőző betegségek megelőzésé­hez szükséges védő oltóanya­gok és gyógyszerek, a külön­leges életmentő gyógyszerek, a gyermektápszerek és az életmentő vér. Az egyéb gyógyszerekért és gyógyásza­ti segédeszközökért 15 száza­lékot kell fizetni. Kórházi ápolás addig jár, amíg azt a beteg egészségi állapota szük­ségessé teszi, a családtagokat 90 napon át illeti meg kórhá­zi ápolás. KÉSZPÉNZSZOLGÁLTA­TÁSOK. A keresőképtelen dolgozók megbetegedésük el­ső napjától kapnak táppénzt. A táppénzalapba újabban be­számítják a béren kívül a nyereségrészesedést és a ju­talmat is. Gyermekápolási táppénzt kapnak a dolgozó anyák, az egyedülálló dolgo­zó férfiak, akik beteg kis­gyermeküket otthon ápolják. A felszabadulás előtt kórházi ápolás esetén az egyedülálló dolgozó nem kapott táppénzt, a családfenntartó dolgozó pe­dig táppénzének felét kap­hatta. Ma a kórházban ápolt egyedülálló dolgozó táppén­zének 50 százalékát, a csalá­dos dolgozó a táppénz 80 szá­zalékát kapja. SZÜLÉSI SEGÉLYEK. Az anyák és a gyermekeik egész­ségének messzemenő védel­mére a korábbi 12 hétről 20 hétre emelkedett a terhessé­gi-gyermekágyi segélyezés időtartama, rendellenes szü­lés esetén ez meghosszabbít­ható. A segély a szülő nő tel­jes keresetével azonos összeg. A gyermek születésekor a dolgozó nő, csakúgy, mint a dolgozó felesége, élettársa — anyasági segélyt kap. TEMETÉSI SEGÉLYT az­előtt csak az elhalt biztosí­tott után folyósítottak, ma mind a dolgozó, mind család­tagjai elhalálozása esetén jár temetési segély. GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY. Nemzetközi vi­szonylatban is figyelemre méltó az anya- és gyermek­­védelmet szolgáló ellátás, a gyermekgondozási segély, amely gyermeke 3. életévé­nek betöltéséig illeti meg az anyát. Ez havi 600 forint. A termelőszövetkezeti tagoké és mezőgazdasági dolgozóké 500 forint. A segély igénybevéte­lének tartama alatt a dolgo­zó nő helyzete munkajogi­lag és társadalombiztosítási szempontból lényegileg ugyanolyan, mintha dolgozna. CSALÁDI PÓTLÉK. Régen csak a közszolgálati alkalma­zottak részesültek családi pótlékban, és néhány munka­körben olyanok, akik húsznál több munkavállalót foglal­koztató üzemben dolgoztak. A felszabadulást követően megszűnt a fizikai és szellemi dolgozók családi pótléka kö­zötti méltánytalan megkü­lönböztetés. Családi pótlékra jogosultak a munkaviszony­ban álló dolgozók, a mező­­gazdasági munkások, a mező­­gazdasági és kisipari terme­lőszövetkezetek tagjai, a nyugdíjasok, a jogosultság ki­terjed a vér szerinti gyerme­keken túl a nevelt gyermek­re, a testvérre és az unoká­ra is. A családi pótlékot ál­talában két vagy több gyer­mek után fizetik, az egyedül­álló nődolgozók és az egye­dülálló férfiak egy gyermek esetében is kapnak családi pótlékot. 1969 végére a kifi­zetett családi pótlék összege 2,902 millió forint volt. A NYUGDÍJRENDSZER fejlődésére elmondhatjuk, hogy a felszabaduláskor a dolgozók különböző rétegeit megkülönböztető nyugdíj­­rendszert örököltünk. Az 1952-ben hatályba lépett első egységes nyugdíjtörvény alapvető érdeme az volt, hogy hazánkban első ízben egységes elvek alapján bizto­sított nyugdíjat az idős vagy rokkant dolgozóknak, elhalá­lozás esetén pedig, hozzátar­tozóiknak. Jelenlegi nyugdíj­­törvényünk szerint a hosszú szolgálati idővel rendelkező dolgozók munkabérük 65—70 százalékát kapják meg öreg­ségi nyugdíjként, ami nem­zetközileg is figyelemre méltó. Nyugdíjtörvényünk gondos­kodik a rokkantakról, az öz­vegyekről, az árvákról, az el­halt dolgozó ellátatlan szü­leiről, és kifejezésre juttatja a dolgozó nők megbecsülését, amennyiben a nyugdíjra jo­gosító korhatárt a férfiaké­nál alacsonyabban határozza meg. A bérből és fizetésből élő­kön kívül nyugdíjat kapnak 1951-től a kisipari szövetke­zeti dolgozók, 1958-tól a me­zőgazdasági termelőszövetke­zeti tagok, 1962-től a magán­kisiparosok, 1970-től a ma­gánkiskereskedők. Ma a nyugdíjasok száma megköze­líti az 1,4 millió főt. A kifize­tett összeg 1969-ben 11,2 mil­liárd forintot tett ki, 1939- ben mindössze félmillióan kaptak nyugdíjat. A nyugdí­jak 1970. március 1-től ha­tályba lépett kiegészítése mintegy 900 millió forinttal javítja a nyugdíjasok helyze­tét, 1971-től kezdve pedig va­lamennyi nyugdíjat évente 2—2 százalékkal emelik majd. Emlékezetes, hogy valami­kor a társadalombiztosítás központosított ügyintézése nehézkes és bonyolult volt. Ma a széles körű decentrali­zálás eredményeként a dol­gozók 86 százaléka munkahe­lyén, a bérfizetéskor kaphat­ja kézhez a táppénzt, a pos­tás pedig lakására kézbesíti a nyugdíjat és a gyermekgon­dozási segélyt. H. M. c-hupíU napáim jobbAqy karoly VERSE A napsugár énreám nemcsak délben árad. Munka után jó anyám megjön, kicsit fáradt, de szemében láthatom­­nap süt, mint az égen. Édesanyám! Szép napom, ragyogj soká nékem! Kürthy Hanna rajza TAVASZI KOSZTÜM Hozzávalók: 80 deka, kétszálas zefírfonal, 3-as horgolótű, 8 gomb, s a szoknyához ^10 bélés­­taft. Minta: a megfelelő hosszúságú láncszemsorra az első-második láncszembe 1—1 magasra felhú­zott, egyszerre befejezett, egyrá­­liajtásos pálcát öltünk, majd egy láncszem kihagyása után a leír­takat ismételjük. A következő sorok azonosak az elsővel, de itt a közös szemmel befejezett pálcákat az első és második, illetve második és har­madik ívbe öltjük. Ezzel a min­tával horgolunk, a széleken a szabásminta szerinf szaporítva és fogyasztva. Jobb elején arányo­san elosztva 4 gomblyukat ha­gyunk ki, gallérnak 5, a hamis zseblapnak 4 sorból álló, megfe­lelő hosszúságú pántot horgo­lunk. Az elkészült részeket a munka visszáján nedves ruhán átgőzöljük, majd összeállítjuk. A széleket 2 sor rövidpálcával kö­rülhorgoljuk. A szoknyát kibclel­­jük. t^Leceplek HÜSOS BURGONYAGOMBÖC. Harminc deka sertéshúst kis koc­kákra vágunk. 2 kanálnyi zsírban vagy olajban megpirítunk 1 közép­nagyságú, apró kockára vágott hagymát. Amikor már rózsaszín, meghintjük kávéskanálnyi pirospaprikával, és rögtön hozzáadjuk a hUst. Kevés vízzel feleresztve puhára pároljuk. Amíg a hUs pároló­dik, ]/, kiló burgonyát megfőzünk héjában, melegen meghámozzuk, áttörjük. Egy egész tojással és annyi liszttel, amennyit felvesz — hogy kemény, ruganyos tésztát kapjunk —, összekeverjük, kinyújt­juk, és mintegy 6 centis kockákra vágjuk. A megpuhult hUst kiszed­jük a pörköltmártásból, kihűtjük, és húsdarálón áteresztjük. Megtölt­jük a kockákat, majd gombócokat formálva belőlük, lobogó forró, sós vízben kifőzzük. Amikor megpuhultak, visszarakjuk a pörkölt­lébe, amit közben 2 deci tejföllel elkevertünk. Egy forrásnyira fel­főzzük a gombócokat, és melegen tálaljuk. HÜSOS RAKOTT TÖK. Egy kilő tököt megtisztítunk, a magházát eltávolítjuk, megmossuk, majd lobogó forró vízbe mártjuk. Két cen­tis csíkokra szeletelve, szitán lecsurgatjuk. Tűzálló tálat vajjal vagy zsírral kikenünk, a tök egy részét lerakjuk az aljára, és megsózzuk. Darált maradék sült vagy főtt hUst, törött borsot, 1 egész tojást és 10 deka, puhára főt rizst összekeverünk, s ebből a keverékből teszünk egy sort a tökre. Üjra tök következik. Így folytatjuk, amíg a tök és a hüs elfogy. A tetejére 3 deci tejfölt locsolunk, és a sütőben mintegy fél órán keresztül rózsaszínűre sütjük. RAKOTT KARFIOL DARÄLT HÚSSAL. Két kiló megtisztított, ró­zsáira szedett karfiolt enyhén sós vízben puhára főzünk. A felét le­rakjuk tűzálló tálban, amelyet előzőleg kizsíroztunk és morzsával megszórtunk. Kb. kiló megdarált maradék sült, főtt vagy pörkölt húst meghintünk törött borssal, ráterltjük a karfiolra- és rátesszük a kelvirág másik felét. Olvasztott zsírral és 2 deci tejföllel meglocsolva, a sütőben rózsaszínűre sütjük. A PIQUE DAME DIVATBEMUTATÓJA A ruházati boltokban minden évszakban, különleges szalonkonfekciós modellek kaphatók. Ezek a kis szé­riában készülő ruhák, a „Pique Dame” névjegyet, vagyis védjegyet viselik. Tervezőjük az ifjú Hiczkó Katalin. Neve alig két éve szerepel a divatban, de máris ismerik, szeretik modelljeit, a Pique Dame ruhákat. 1970. tavaszi-nyári kollekciója is ötletes, szellemes, fiatalos és modern. A legkedvesebb ötlete a francia müszálas vászon nyári ruha, amelynek az alját fehér hímzéssel és cak­­kozással díszíti. Több színben — piros-sötétkék és kávébarna — láttuk és mutatjuk be az első képen a kedves modellt. A második kép a divatbemutató fináléját, a manö­kenek estélyi ruhás felvonulását mutatja, Miniruhával kezdődik s maxi ruhával végződik az estélyi ruhák sorozata. A mini estélyi ruha kékróka színű selyemből készült, különleges ujjamegoldással. A ruha csípővona­lig letüzött, onnan guruló hajtásokba rakott. Az estélyi ruhák között kétségtelenül a legérdeke­sebb az arany gyöngyhímzéssel díszített, sárga muszlin pantallós estélyi ruha. (A képen a harmadik manöken viseli.) A divatbemutatót a tervező konferálta, s elmondotta, hogy modelljei valamennyi ruházati boltban kapha­tóak. Nagy örömöt szerzett a bejelentéssel, mert mind remek kiskosztümjei, mind Courreges stílusú pantallós összeállításai, maxi kabátjai, s legújabb ötlete a mini­kabát — amelyet pantallóhoz, midi szoknyához mutat — a modern divatot képviseli a konfekcióban. (í. b.) (Bohanek Miklós felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom