Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-02 / 9. szám
'I anaaDJíí^-r t> ira üu« 2>4i il ÍAt U-LLUI umtiüiüroo») imux jimt MONTREAL. JÚNIUS Montreal, Kanada legnagyobb városa immár harmadszor rendez nemzetközi kiállítást a népek közötti ismerkedés és közeledési szándék szellemében. Ennek az alapgondolatnak a jegyében az idei kiállítás központi témájául a turisztikát választotta. Mi is meghívást kaptunk: mutassuk be mindazt a szép és vonzó látnivalót, amit hazánk nyújtani tud. Ez lesz az első, valóban nagyszabású nemzeti bemutatkozásunk Montreal angol és francia nyelvű lakossága előtt, akiket kétnyelvű meghívóval — RENDEZVOUS WITH HUNGARY — RENDEZ VOUS AVEC LA HONGRIÉ — vár a kiállítás rendezősége a június 12-től szeptember 17-ig tartó ismerkedésre. Magyar honfitársaink — ha csak történetesen ebben az időszakban nem itthon élvezik a turizmus örömeit — nyilván szívesen kalauzolják majd kanadai és Észak-Amerikából átlátogató barátaikat, ismerőseiket a világkiállítás területén, a 2000 négyzetméteres, háromszintes pavilonban, a „randevú” színhelyén, ahol a HUNGEXPO építészei, grafikusai, szakemberei mintegy odavarázsolják a hármas jubileumra — hazánk felszabadulásának 25., Szent István születésének 1000., és Bartók Béla halálának 25. évfordulójára — emlékező Magyarország kicsinyített mását. Jöjjenek velünk a randevú „főpróbájára”! Először is tekintsük meg a nagyméretű, színes grafikát, a főbejárattal szemben fogadja az érkező közönséget, majd térjünk be a lesötétített földszintre, ám ne csodálkozzunk, hogy csupán impresszókat ébresztenek bennünk a különleges fényhatásokkal felvillantott látnivalók, lesz bőven alkalom az emelet erősen kivilágított terében megszemlélni hazánk gazdasági, kulturális, történelmi és művészeti kincseiből — a lehetőség adta terjedelemben és tartalommal — összeállított kiállítást. De most még nézzünk körül a földszinten. Majd húsz különböző témakör villan elénk angol és francia nyelvű feliratokkal. Elénk tárul Budapest, a főváros érdekes történelmi emlékeivel, s a csillogó Duna. A szöveges ismertetés kanadai emlékre is utal, mégpedig a XV. században élt Parmenius nevű magyar utazóra, aki részt vett Kanada és folyóinak felkutatásában. Elénk villan mozgó figuráival a hullámzó Balaton, és megismerkedünk nevezetes gyógyfürdőinkkel. Látjuk a megelevenedett pusztát és a legjellegzetesebb népszokásokat, köztük a mohácsi múzeum busóálarcait. Ott lesz a kiállításon a tradicionális magyar „Do it yourself” sok használati tárgya és a magyar műveltségi kultúra illusztrálására az Iparművészeti Múzeum óragyűjteményének néhány régi értéke. Hagyományos képzőművészetünket egy XVI. századi gótikus oltárkép — a Szépművészeti Múzeum tulajdona — képviseli, míg a modern képzőművészetet a szentendrei művésztelep neves festőinek alkotásai tárják elénk. Múzeumaink ismertetésére néhány érdekes tárgyi anyag szolgál, köztük a vértesszőllősi ősemberlelet. A magyar zenei életet Bartók Béla neve fémjelzi, a Bartók Archívum néhány eredeti dokumentumot adott kölcsön. Sok mindent elmond a kiállítás a mai modern magyar zenei életről, fiatal operaszerzőinkről és műveikről is. Szembeötlik a kiállítási teremben elhelyezett, mintegy 3 méter magasságú óriási, csillogó, tükrös üveggolyókból öszszeállított szőlőfürt, utalva a híres magyar borokra, másutt meg a gasztronómia örömeiről, receptekről vallanak vidám, rajzos szakácsfigurák. S ha már a vidámságnál tartunk, sok mozgással és technikai érdekességgel a magyar fiatalok élete is felvillan, ám a kétnyelvű szöveges magyarázat lányainkfiáink életének, tanulásának, munkájának motívumait komoly szóval is jelzi. Ott lesz a földszint egyik falfelületén a jövő évi Budapesti Vadászati Világkiállítás néhány múzeumi világrekorder trófeája, s ha már ismét Budapestnél tartunk, említsük meg a főváros éjszakai életéről, szórakozási lehetőségeiről felvillantott képeket. Nem szóltunk még a sportról, bizonyára sokat időznek majd az „aranyeső az Olimpiákon” című kiállítási részlet előtt, amelyen 1200 db aranyérem-másolat függ. De jó lesz sietni fel a mozgólépcsőn, ahol a mozgás vonalában a „Magyar tájak, városok, emberek” összefoglaló témájú fotóanyag bontakozik ki, és kezdetét veszi a Magyar történelem című impozáns kiállítás, történelmi anyagában kanadai—magyar kapcsolatokra is emlékező dokumentumokkal. Fotók, korabeli rajzok, metszetek, okmányok utalnak a régi századokra, és a honfoglalástól napjainkig sok érdekes múzeumi anyag tekinthető meg. Felszabadulásunk negyedszázadát jelentőségéhez méltón foglalja keretbe az ismertetés. Mondjuk még el ennek a nagyszabású randevúnak a főpróbáján azt is, hogy az emeleti non-stop filmbemutatón idegenforgalmi és hazánk szép tájait ismertető filmek lesznek, másutt meg kalocsai pingálóasszonyt állhatnak körül, láthatják, mint virulnak ki keze alól a szép minták, arrébb információs szolgálat ad választ kérdéseikre. S ha már mindent megtekintett a kedves vendég, s ha jól felpakolta magát a butikokban vásárolt ajándéktárgyakkal, s kicsit fáradtan igyekszik kifelé — óriási dilemma előtt áll. Választania kell: vagy tényleg 'hazamegy vagy betér a magyar motívumokkal díszített étterembe, ahol Magyarországról kiküldött szakácsok várják finom ételekkel-italokkal, és háromtagú népi zenekar muzsikál. Ügy hiszem, az utóbbit választja! H. M. Szerte e hazában és számos országában a világnak csak úgy ismerik: a „balatonológus”. Lipták Gábor úgy hozzátartozik Balatonfüredihez, mint maga a tó, amelyet annyiszor és annyiféleképpen megörökített. Tizenöt elbeszéléskötet, tanulmány, útikönyv sorakozik az ötezer könyv között, amely tanúskodik Lipták Gábor és a Balaton közötti szerelemről, hűségről. Hat kiadást ért meg németül a magyarországi útikönyvsorozatban kiadott Bálaton-ja, de lefordították oroszra, angolra, franciára is. ö szerkesztette és válogatta A tihanyi ekhóhoz című vers- és rajzantológiát, amelyben Illyés Gyulától Keresztúry Dezsőig és Egry Józseftől Borsos Miklósig csupa rangos költő és képzőművész vall a Balatonról. Es ott van az Aranyhíd, a balatoni mesék, mondák története. Csupa apró kis gyöngyszem, ami kagylóhéjában maradt volna, feledésbe merült volna Lipták avatott tolla nélkül... Így vall erről: — Áldom sorsom, hogy itt élhetek Balatonfüreden, e tájon, amelyhez hasonló nincs Európában! Nem vad hegyekkel, félelmetes csúcsokkal, vadregényes vízesésekkel bűvöl el, hanem szőlős lankáival, lágy halmaival, fehér pincehajlékokkal, és a déli lejtőre könyöklő öreg falvakkal... Annyi szépséggel, amennyit a költő szerint: „a szív felfoghat magába ...” Sokan vagyunk „bálatonológusok" 1 Nemcsak festők, írók, tudósok, művészek, hanem a tó és a vidék megszállottjai, akik öreg présházakat formáltak tanyájukká. S fortélyos pincemesterek, halászok, jégvágók, nádazók, akik régi mon-Llpták Gábor könyvel között Előfordult már, hogy Japánból érkezett hozzánk ven először járt nálunk, de amint elrendezkedett, egy pan asszony felől kezdett érdeklődni, s kérte: hadd látó hassa meg ezt az asszonyt. De gyűjtőútja során eljött ide annak idején Bartók 1 Kodály Zoltán, a hazai néprajz ismerői pedig már évtiZ' óta különös zarándokhelynek tekintik a kis Pest környék lut, Galgamácsát. Az asszony, aki miatt mindannyian eljönnek ide, Vt Imréné Dudás Julianna. Ki is hát ez az asszony, aki annyi embert tart munkí bűvkörében? m m m m m dákat, víz-súgta történeteket őriznek. S a pedagógus, aki a tó mellett letelepedvén, múzeumot szervez, a kórházigazgató, aki balatoni poharak százait gyűjtögeti össze, a szőlész, aki öreg pincéket tart számon... Otthona valóságos néprajzi múzeum, az öreg ház pezsgő viták színhelye. Értékes régi bútorok, vidámságot, hangulatot sugárzó népi cserepek, használati tárgyak ölelik körül Liptákékat és a házból szinte soha nem hiányzó vendégeket. Írásban és rajzban, cserépben és fában mindenütt visszatérő motívuma ennek a nagyon kedves otthonnak a Balaton, a tó és a táj ezernyi szépsége. Fehér Rózsa „A nemzetek dicsősége... emlékjeleinek fenntartásában és gondozásában magasztaltatik és öröklődik át a jövő századokra ...” Bél Mátyásnak, a 18. században élt pozsonyi evangélikus lelkész-tanárnak, kora kiemelkedő tudósának mottója vezeti be azt a sok fényképanyaggal, metszettel, korabeli és mai helyszínrajzzal illusztrált, több mint háromszáz oldalas érdekes könyvet, amely időrendi sorrendben feleleveníti Budavár és környéke kertjeinek történetét. Gombos Zoltán kertészmérnök, a budavári kertek mai kialakítója hatalmas feladatra vállalkozott: hazai levéltárak, könyvtárak, intézetek, hivatalók hiteles forrásanyagait tárta fel, hogy a történeti összefüggések ismertetésével megértesse az olvasóval, mit is jelentett a magyar középkorban a kertművelés, szőlő- és gyümölcstermesztés, s hogyan lettek Európaszerte híressé Zsigmond és Mátyás kertjei. Történelmi kertjeink krónikása óriási ismeretanyaggal szegődik mellénk, hogy meséljen a múltról — a „kert” szó kialakításától kezdődően. Kert szavunk, amely elkerített, elkertelt helyet jelent, 1055-ben olvasható először magyarul a tihanyi bencés apátság alapítólevelében. A középkori Vízmedence az ősi falak tövében a Nyugati zárt udvaron szerzetesrendek kolostorainak udvarán létesült kolostorkertek, a budai királyi kertek elődei, közöttük a Nyulak szigete, a Margitsziget már 1259-től, IV. Béla korától díszessé vált. Virágzott a gyöngyvirág, a zsálya, a Boldogasszony rózsája, a viola, a csillagfürt, a körömvirág, a sarkantyúka, a harangláb, a kankalin, a magyar tulipán, az erdei ciklámen, a sáfrány, a százszorszép, a majoránna, a bazsalikom, a levendula, az ártatlanság jelképévé vált liliom, és itt virítottak az első francia rózsák, amelyeket a francia származású rendtagok és építőmesterek hoztak magukkal. A budai királyi kertek telepítésének megkezdését Zsigmond császárnak tulajdoníthatjuk; a kertek a Várhegy nyugati oldalán, a tabáni völgyben terülhettek el. Mátyás király kertjeiről bőséges dokumentumanyag tanúskodik a szép kötetben. Mátyás a kert szeretetét a szülői házból hozta magával, hiszen apja már 1451-ben Raguzából kért kertészeket és szőlőműveseket. A Mátyás udvarában élő olasz történetíró, Antonio Bonfini munkái a reneszánsz kertművészet pompás részleteit is elénk tárják. Olvashatunk a főpapi, főúri és polgári kertek, a középkori szőlőskertek, a budai gyümölcsös, zöldséges és gyógy -Feljárat a múzeumba 4
