Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-04 / 7. szám
A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE ELNÖKSÉGE ..." ß' r*\M A i • * Hlp (1 “wQ m jHH^‘ *V- tej 1 'k\v ’ Klsfaludl-Strobl Zsigmond, Bognár József elnök és Kárpáti József főtitkár Kisfaludi-Strobl Zsigmond és Korbacsics Pál főtitkárhelyettes sült. Azóta megkezdődött a jelentkezések öszszegyűjtése és a beküldött művek zsűrizése. A Művelődésügyi Minisztérium szervezésében, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyarok Világszövetsége támogatásában kialakult a Debreceni Nyári Egyetem anyanyelvi konferenciájának programja, megalakult a konferencia védnöksége és útra keltek a meghívók. Ugyancsak elkészült a Bartók Béla halála huszonötödik évfordulója alkalmából rendezendő megemlékezések programja. Ezzel kapcsolatban a jelentés a többi között megemlíti, hogy a Világszövetség 1969-ben is megrendezte immár hagyományossá váló fogadását a Nemzetközi Bartók Szeminárium magyar (Novotta Ferenc felv.) Lőrlncze Lajos professzor résztvevői és a zenei élet neves hazai képviselői részére. Beszámol a jelentés arról a nyári táborozási ról is, amelyet a Világszövetség angliai, kanadai és ausztráliai magyar szülők gyerekei részére szervezett. A Jubileumi Évben, várhatóan, tovább növekszik a Magyarországra látogatók száma, ami természetszerűen növeli a Világszövetség feladatait, elsősorban is Idegenforgalmi Bizottságáét. Az IBUSZ-szal kötött megállapodás alapján létrejött és megkezdte működését a Magyarok Világszövetségének Utazási és Tájékoztató Irodája. Munkája, tervei iránt már eddig is jelentős érdeklődés tapasztalható. Foglalkozott végül a jelentés azoknak a magyar művészeknek külföldi sikereivel, akik a Világszövetség közreműködésével vitték el a szülőföld kultúráját olyan városokba, ahol sokan élnek Magyarországról elvándoroltak. Az Elnökség a jelentést sokoldalúan megvitatta. Juhász Róbert, a Hazafias Népfront képviseletében, beszámolt azokról az előkészületekről, amelyeket elsősorban a Honismereti mozgalom keretén belül István király születésének ezredik évfordulója alkalmából folytatnak. Lőrincze Lajos professzor, az MTA Nyelvtudományi Intézete tudományos osztályvezetője beszámolt a Kulturális Bizottság nevében a Debreceni Nyári Egyetem anyanyelvi konferenciájának előkészületeiről. Elmondotta, hogy a konferencia hármas feladatot tűzött maga elé: előadásokkal, gyakorlatokkal, kiejtési, helyesírási és módszertani tanácsokat nyújtani azoknak, akik a magyar nyelv oktatásával.idegen nyelvterületen foglalkoznak: ugyancsak tárgyi, módszertani támogatással szolgálni mindazoknak, akik a klubéletet a magyar kulturális értékek ismeretére, és ismertetésére is felhasználják; s végül tudományos szinten kerékasztal-konferenciákat tartanak az Irodalomtudományi Intézet, és a Nyelvtudományi Intézet közreműködésével azok számára, akik a nyelvészettel, irodalommal hivatásszerűen foglalkoznak. Lőrincze professzor elmondotta azt is, hogy Olvasókönyv készült a magyar irodalom gyöngyszemeiből, Daloskönyv a legszebb magyar népdalokból, továbbá módszertani füzeteket készítenek a magyar nyelv oktatásának megkönnyítésére. Zsebők Zoltán orvosprofesszor, Neményi Lili a Magyar Állami Operaház magánénekesnője, Kisfalvdi-Stróbl Zsigmond szobrászművész Káidy Zoltán evangélikus püspök és Rónay Mihály András író, részint külföldi útjaikon szerzett tapasztalataikkal, részint tanácsaikkal egészítették ki a jelentést. A vitát a jelentés fölött végül Bognár József, egyetemi tanár, a Magyarok Világszövetségének elnöke, és Kárpáti József, a Magyarok Világszövetségének főtitkára foglalta össze. Kárpáti József főtitkár ezután előterjesztette javaslatát a Magyarok Világszövetsége Elnökségének Állásfoglalására amely megbélyegzi a Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas, Amerikában élő világhírű magyar tudós ellen elkövetett fasiszta jellegű provokációt. A professzor elleni támadás akkor történt, amikor részt vett az Amerikai Magyar Társaskör által rendezett felszabadulási emlékünnepélyen és ott a többi között arról beszélt, hogy az ország huszonöt év előtti felszabadulását személyes felszabadulásának is tekinti. A Magyarok Világszövetsége az eléggé el nem ítélhető incidens alkalmából legteljesebb együttérzéséről és megbecsüléséről biztosította Szenit-Györgyi Albert professzort és mindazokat a szülőhazánktól távol élő becsületes magyarokat, akiknek szívében él a szülőföld szeretete és a haladás gondolata. Az Elnökség a javaslattal egyetértve, az állásfoglalást magáévá tette, s elhatározta, hogy arról Szent-Györgyi Albert professzort megfelelő formában értesíti. Bognár József ezután az ülést, mindenkinek jó egészséget és sikeres munkát kívánva, berekesztette. Káidy Zoltán evangélikus püspök és Neményi Lili, az Operaház magánénekesnője HŰSÉGGEL Jf felszabadulás napjaira emlékezik az ország. Ünnepel az apró falvak népe, amely végre a maga gazdájaként műveli a földet. Ünnepelnek a városlakók, az ipart teremtők, nem kell többé térdet fejet hajtaniuk tőkések, urak előtt. A hatalom birtokába jutott nép ünnepli e napokban a valóban történelmi sorsfordulót. A nemzet egyetemes ünnepének részese mindenki, aki szívén viseli sorsát. Mi sem természetesebb hát, hogy a papság — híven pásztori hivatásához — együtt ünnepel a néppel. Ezekben a napokban szerte az országban ünnepi gyűléseken köszöntötte a lelkészi kar a felszabadulás évfordulóját. Megemlékeztek a két évtized történelmi eredményeiről, az ország sikereiről, az egyház és az állam együttműködéséről, és fogadalmat tettek, hogy hivatásuk erejével is segítik a holnap formálását. E lelkészi gyűlések mintegy betetőzését jelentették az egyházak vezető testületéinek ünnepi tanácskozásai, amelyek szinte tudományos elemzéssel vonták meg a 25 esztendő történelmi mérlegét. A nyilatkozatok, amelyeket az egyház vezető testületéi az ünnepi alkalomból elfogadtak, a hűség, a néphez, választott életformájához való hűség deklarációi. „Köszönet illesse ezen az ünnepen minden dolgozó testvérünket — hangzik a katolikus püspöki kar nyilatkozata —, élükön népünk felelős vezetőit, a sokoldalú felemelkedésünk terén kifejtett készséges helytállásukért, üdvös iránymutatásukért. Köszönet illesse, és a mi részünkről különös hangsúllyal, a szocializmusnak azt a demokratikus bölcsességét, amelynek értelmében a szocialista hazában minden hivő testvérünkkel együtt szabadon dicsérhetjük istent és gyakorolhatjuk vallásunkat." Az egyházi deklarációk azonban nem szorítkoznak csupán az egyház hivatásából természetszerűen fakadó kötelességekre. Az egyházak, dokumentumai e deklarációk is, egyek kívánnak lenni a politikai tetteket végrehajtó nemzettel. A katolikus püspöki kar nyilatkozata, amelyből a hála szavai csengenek ki a felszabadító Szovjetunió iránt, kijelenti: a püspöki kar törekvése és feladata csak az lehet, hogy a katolikus egyház a szocialista hazában hatékony tényezője legyen a magyar nép további felemelkedésének. Népünk immár több mint két évtizede élvezi a béke sugárzó erejét. De a világban háborúk dúlnak, amelyek egy nap kegyetlen, nagy tűzze is fajulhatnak. Nem bújhatunk hát meg saját házunk védelmében, hiszen a tűz mindannyiunkat fenyeget. Csak örülni lehet tehát ama szavaknak, amelyek a református zsinati tanács deklarációjában elhangzottak s amelyek éppen a békéért érzett felelősségre hivatkozva ajánlják fel a református egyház segítőkészségét a béke védelmében. „örülünk annak — mondja többi között a zsinati deklaráció —, hogy a mi egyházunk olyan országban, olyan társadalomban él, amely egyértelműen és következetesen állást foglal és harcol az elnyomott embermilliók felszabadításáért és igazságosabb életéért." Néhány nappal ezelőtt az Országos Béketanács elnöksége kitüntető jelvényt adott át a béke védelmében kifejtett értékes szolgálatáért dr. Ijjas József kalocsai érseknek,' dr/ Brezanóczy Pál egri érseknek, dr. Beresztóczy Miklós címzetes prépostnak, Mag Béla címzetes apátnak, Horváth Richárd templomigazgatónak, dr. Bartha Tibor és dr. Bakos Lajos református püspöknek, dr. Káidy Zoltán evangélikus püspöknek, dr. Seifert Gézának, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete elnökének és Palotai Sándornak, a Szabad Egyházak Országos Tanácsa elnökének. Kállai Gyula, az Országgyűlés elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke köszöntve a kitüntetett papokat és egyházi vezetőket, elismeréssel szólt arról, hogy az egyházak tettekkel járulnak hozzá a világbéke megvédését célzó erőfeszítéseink hatékonyabbá tételéhez és részt vállalnak a nemzeti egység megteremtéséből. A nemzeti egység szilárdabbá kovácsolása mellett tett hitvallásként tekintjük az egyházak most elhangzott deklarációit is. A néphez, a hazához való hűség hangja szól belőlük. 3
