Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-10-31 / 22. szám
/láttuk, olvastuk, hallottuk... A nyári hónapok zsúfolt programja után az ősz sem készteti pihenésre az IBUSZ dolgozóit. Október végén északamerikai utazási irodák vezetőinek három csoportja érkezik Budapestre. Ütjük célja: hazánk idegenforgalmi vonzerejének és az amerikai magyar idegenforgalom továbbfejlesztése lehetőségeinek tanulmányozása. Ugyancsak az IBUSZ szervezésében 300 főnyi holland turistacsoport ismerkedik a magyar szürettel, svéd erdészeti szakemberek járják az országot, a különböző magyar erdőgazdaságokban elsősorban a fanemesítést tanulmányozzák. New York-i belgyógyászok tesznek látogatást az I. számú Belgyógyász Klinikán, japán építészek több új lakótelepet tekintenek meg, csehszlovák borászati szakemberek a magyar szőlő- és gyümölcstermesztést tanulmányozzák és chilei és uruguayi turistákat fogadunk. Száz esztendeje alakult meg a budapesti egyetemen a török filológiai tanszék. Ezen a katedrán kezdte meg professzori működését Vámbéry Armin is. Az évforduló alkalmából a Nemzeti Múzeumban kiállítás nyílt meg Az egyetemi török intézet száz éve címmel. A Perui Atomenergia Ellenőrzési Bizottság elnöke, Rubio Esendero tábornok, az Országos Atomenergia Bizottság vendégeként hazánkban tartózkodott. Az első bukaresti nemzetközi vásár megnyitásán a magyar pavilonban Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, a magyar kormányküldöttség vezetője, Martin Ferenc nagykövet és Szepesy István, a Hungexpo rendezte kiállítás igazgatója fogadta Nicolae Ceausescut, a román Államtanács elnökét. Bodó Béla, a kitűnő újságíró és író, a népszerű Brumi gyermekkönyvek szerzője, 67 éves korában Budapesten elhunyt. Straub F. Brúnó akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökét a Nemzetközi Tudományos Szövetségek Tanácsa (ICSU) Madridban megtartott 13. közgyűlésén négy évre a tanács végrehajtó bizottságának tagjává és két évre alelnökévé választotta. Nyelvművelő napokat rendeztek Szarvas Gábor szülővárosában, a jugoszláviai Adán, a nyelvtudós halálának 75. évfordulója alkalmából. A tudományos találkozót a jugoszláviai magyar nyelvművelő egyesület és az újvidéki egyetem magyar tanszéke szervezte. A találkozón részt vett dr. Bárczi Géza akadémikus, dr. Lőrincze Lajos egyetemi tanár, dr. Deme László és dr. Grétsy László. A Nemzetközi Népzenei Tanács rádió-, televízió- és hangarchívum bizottságának rendes évi konferenciáját a Gellért Szállóban, a kanadai Graham George professzor, a Nemzetközi Népzenei Tanács elnöke nyitotta meg. Tizenöt rádióállomás képviseltette magát a tanácskozáson. A világhírű Baradla cseppkőbarlang föld alatti mesevilágát az idén százezer hazai és külföldi látogató tekintette meg. Az Idegenforgalmi Hivatal most átalakíttatja a régi, elavult barlangszállót: az emeleti részen túristaszállót, földszintjén barlangi múzeumot létesít. Hazaérkezett Zólyomi Bálint akadémikus, aki a biológiai tudományok nemzetközi uniójának Washingtonban tartott 17. közgyűlésén képviselte hazánkat. A magyar tudóst a közgyűlés újabb három évre beválasztotta az unió 16 tagú vezetőségébe. Hetvenéves korában elhunyt Gosztonyi Alice, a harmincas években az Egyesült Államokban élt, majd onnan hazatelepedett neves szobrászművész. Zala György, Ligeti Miklós és Kisfaludi Strobl Zsigmond tanítványa. Egy kis idegenforgalmi statisztika: 1970. januártól szeptember végéig 2 873 184 beutazót és 2 396 083 átutazót fogadtunk. Az 5 269 267 külföldi 130 országból érkezett. Hamarosan új lappal gazdagodik a magyar sajtó: a Balatoni Intéző Bizottság és a Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatal gondozásában hetenként egyszer megjelenik a Balaton című újság. Godfrey Turton angol író Vili. Henrik korát idéző regénye, a Canterbury érseke nemrég jelent meg a magyar könyvpiacon. A szerző járt már Magyarországon és jól tud magyarul. Sok magyar verset fordított angolra és új regényéhez forrásmunkául Sztárai Mihály 1582-ben kiadott művét is felhasználta. G. Turton néhány napot Budapesten töltött és az Európa Könyvesboltban találkozott magyar olvasóival. A nemzetközi vegyi-marketing konferenciát az Európai Vegyi Piackutató Egyesület tavalyi, londoni határozata alapján az idén hazánkban rendezték meg. A budapesti tanácskozáson a szocialista országokból 160, a tőkésországokból 240 vendég vett részt. A Magyar Pen Club emlékéremmel tüntette ki Mordecháj Aví-Shaul magyar származású izraeli írót, aki számos magyar irodalmi müvet, a többi közt Arany János, Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós és Illés Béla müve ft fordította le héber nyelvre. Jelenleg Babits Mihály Jónás könyve című költeményének átültetésén dolgozik. Egerben, október 11-én, kilencvenéves korában elhunyt Otta Nándorné, Knézich Károlynak, az 1848-as szabadságharc tábornokának, a 13 aradi vértanú egyikének unokája. Az elhunyt leszármazottaiként Knézich tábornoknak ükunokái is élnek Egerben. Kellemes meglepetést szerzett a fővárosi tanács azoknak a látogatóknak, akik október 9-én délután tekintették meg az Iparművészeti Múzeumban a „Párizs tegnap, ma, holnap” című kiállítást. Meghívták M. Rouisselhe-t, Párizs városrendezési és lakásépítési igazgatóságának vezetőjét, aki szóban is bemutatta a francia fővárost. A szép magyar beszéd a témája Péchy Blanka új könyvének, amelynek ideiglenes címe: Beszélgetések a beszédről. A könyv nemcsak színészeknek, hanem a közönségnek is szól. MAKACS ÜGYFÉL — Vegye tudomásul, addig nem megyek le a nyakáról, amíg el nem intézi az ügyemet 1 A Bartók vonósnégyes Bartók-hangversenye a Zeneakadémián \ \ • M n Q <?' Mint már hirt adtunk róla: szeptember 25. és november 3. között rendezik meg a magyar kulturális élet egyik legnagyobb idei eseményét: a Budapesti Művészeti Heteket. Ez a nagyszabású ünnepi előadássorozat átfogja a magyar művészet szinte valamennyi fórumát. A Zenei Hetek a Bartók- és Beethoven-jubileum jegyében zajlottak le. A legkiválóbb magyar toimácsolók mellett olyan neves külföldi előadóművészek Is föllépnek, mint Doráti Antal, André Previn, Anda Géza, Misztyiszlav Rosztropovics. Pesten vendégszerepei az Állami Orosz Kórus, és a tokiói Toho Gakuen String Orchestra. A Magyar Drámák Hetén Örkény István, Devecserl Gábor, Vas István és Illyés Gyula új színműveit mutatják be. A Rádió új magyar zenemüvekkel kapcsolódik a bemutatók sorához, Sárai Tibor, Sárközy István, Maros Rudolf és Horusltzky Zoltán egy-egy kompozícióját közvetítve. A Magyar Televízió öt önálló tv-játékot nyújt át nézőinek a Művészeti Hetek alkalmából. A szerzők: Fejes Endre, Németh László, Lengyel József, Örkény István, Babits Mihály. A Budapesti Filharmóniai Társaság hangversenye a Zeneakadémián. Közreműködött a világhírű zongoraművész, Anda Géza. Vezényelt: Kórodi András A Nemzeti Színház bemutatta Örkény István Sötét galamb című színmüvét. Képünkön: Sztankay István, Ronyecz Mária és Patóh István Budapest legújabb színháza, a 25. Színház Németh László Gyász című műve drámai változatával nyitotta meg kapuit. Képünkön a főszereplő (Kurátor Zsófi) Berek Kati (MTI felv.) (87.) Magyar jakobinusok II. József kísérlete, hogy felülről modernizálja feudális birodalmát, kudarcával még jobban kiélezte a magyar társadalom belső ellentmondásait. Egymás után vetődtek felszínre a polgári átalakulás kérdései, anélkül, hogy Magyarországon valóságos polgári osztály létrejött volna. A szerepét átvevő középnemesség mindössze a gúzsbakötő vámpolitikában látta a gazdasági haladás akadályát, s nem, vagy alig ismerte fel, hogy az igazi akadály o feudális termelési viszonyokban rejlik. Ugyanakkor a francia forradalom eszmei kisugárzása megrázkódtatta egész Európát, mindenütt forradalmi mozgalmak törtek felszínre. Tükröződött a magyar köznemesi mozgalomban is, amelynek nézeteit Balogh Péter, a Hétszemélyes Tábla bírája fogalmazta meg programtervezetében, s amely program a köznemesség hegemóniáját kívánta biztosítani. Berzeviczy Gergely, a nagy műveltségű közgazdász röpirata 1790- ben már a Habsburgok trónfosztását, a gyarmati viszonyok felszámolását és a jobbágyság felszabadítását követeli. A köznemesség, persze, zömében tartózkodott az ilyen követelésektől, de kapcsolatot keresett a porosz királyhoz. 11. Lipót, József öccse azonban kihúzta a külpolitikai támaszt a belső ellenzék alól, leszerelte a porosz ambíciókat, és békét kötött a törökkel. Az arisztokrácia pedig igyekezett közvetíteni az uralkodó és a köznemesség között. Sikerült Lipótnak a városi polgárságot és a parasztságot is szembefordítania a nemességgel, sőt, a nemzetiségek uralkodó osztályait is a rendek ellen hangolta, majd amikor a köznemességet így térdre kényszerítette, mind a városokat, mind a parasztokat magukra hagyta, kiszolgáltatva a nemesség megtorló intézkedéseinek. Az egyezkedés 1791-ig elhúzódott, de Lipót megkoronázásával, fia nádorrá választásával, a követelések tekintetében pedig kompromisszummal végződött. A gazdasági, társadalmi és politikai reformok szükségessége azonban nem került le a napirendről. 1792 márciusában váratlanul meghalt II. Lipót, és fia, I. Ferenc került a trónra, aki apjáénál sokkal merevebb és konzervatívabb politikát folytatott. Az abszolutizmus kemény politikai nyomása, besúgórendszere ellenére a francia forradalom keltette hullámok nem ültek el, s a nemességből, részben pedig nem nemesektől származott értelmiség köreiben újabb radikalizálódás indult meg. A feudalizmus válsága mondhatni „a levegőben lógott”, s valamilyen formában egyaránt téma volt a főúri szalonokban és plebejus értelmiségi körökben, noha a téma megközelítése és a nézetek célja távolról sem voltak azonosak. Az újból elégedetlenkedő nemesség zöme nem óhajtott többet függetlenségénél és a rendi alkotmány fenntartásánál. De a korábbi mozgalom és a demokraták nézeteinek hatása alatt eljutottak a mérsékelt polgári reformok elismerésének határáig. Kialakult egy tábor, amely a függetlenség és polgári átalakulás megvalósítását tűzte célul maga elé. Kiemelkedett közöttük Hajnóczy József, aki ez időben a magyar kamara titkára volt, Berzeviczy Gergely, aki a Helytartótanácsnál dolgozott, Szentmarjay Ferenc, és az írók, költők közül: Kazinczy Ferenc, Batsányi János és mások, ök toborozták az ellenzéket, főleg a megyegyűléseken. Érő, de formába nem terelt mozgalom volt a magyar demokraták buzgalma, amikor megjelent közöttük Martinovics Ignác, történelmünk e különös, ellentmondásos és végül tragikus sorsú alakja. Martinovics katonacsalád gyermeke volt, ferences szerzetesként kezdte pályáját, de rendfőnökével öszszetűzve egy lengyel főúr bizalmasaként bejárta Európát, és megismerkedett a francia szabadkőművesek balszárnyával. Később, karrierje érdekében beállt a titkosrendőrség besúgói közé, de Ferenc trónra léptekor elvesztette állását. Megismerkedett a pesti demokratikus értelmiséggel, s amikor Bécsben ismételten hiába folyamodott újra állásért, végleg szakított korábbi kapcsolataival és megkezdte a magyar jakobinus mozgalom szervezését. Két egymástól független társaságot hozott létre, a Reformátorok Társaságát, amely a függetlenséget tűzte ki célul, és Szabadság és Egyenlőség Társaságát, amelynek a polgári átalakulás megvalósítása lett a programja. Az első társaság tagjai nem tudhattak az utóbbiról. Az első szervezet céljait a Reformátorok Kátéjában, a másodikét pedig az Ember és Polgár Oktató Könyvecskéjében foglalta össze. A Reformátorok Társasága élére Sigray Jakab grófot, a kőszegi tábla bíráját nevezte ki igazgatónak, míg a másik társaság igazgatóságával Hajnóczyt, Szentmarjayt és Laczkovics János volt huszárkapitányt bízta meg. A szervezkedés mindössze három hónapig tartott és tagjainak száma legfeljebb 200—300 lehetett. Főként az északkeleti megyékben volt sikere. 1794 júliusában a bécsi rendőrség hirtelen letartóztatta az ottani radikálisokat és az ott tartózkodó Martinovicsot. Martinovics vallomása alapján elfogták a négy igazgatót is. Decemberben kezdődtek meg a tömeges letartóztatások. 1795 tavaszán folyt le a legszigorúbb titoktartás közepette a per a pesti Királyi Táblán, és az 53 vádlottból 18-at halálra ítéltek. Martinovicsot, a négy igazgatót, őz Pált és Szolártsik Sándort a Vérmezőn kivégezték, a többi halálraítélt büntetését bizonytalan ideig tartó börtönre változtatta az uralkodó. Hibás szervezési elvek, politikai járatlanság és nemes elképzelések egyaránt jellemezték a mozgalmat. De bukásának igazi oka az elmaradott társadalmi viszonyokban rejlett. A nemesség nagy egésze még rendi jogainak védelmét tekintette feladatának, s nem vállalta azt a szerepet, amelyet fél évszázaddal később betöltött. A merész, de gyökértelen kis csoport vállakózása mintegy nyitánya, előhangja volt annak a küzdelemnek, amely fél évszázaddal később folyt le a független polgári Magyarország megteremtéséért. De addig a magyar köznemességnek több leckét is meg kellett tanulnia: a jólét és a bukás leckéjét egyaránt. A jólét leckéjét — jellemzően — a háború hozta meg. B. P. (Következik: „Csűreidért Európa irigyed”)
