Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-10-31 / 22. szám
Q zll óra rßan Jítú rh ia a l MŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA BUDAPESTEN kiállítást megnyitó beszédében kiemelte — a művésznő éppen ebben a jubileumi esztendőben kívánt jelen lenni személyesen is, alkotásaiban is. Mi pedig örömmel fogadtuk a bemutatkozást. Érdekes művészt, elgondolkoztató műveket ismertünk meg. Van valami, ami e festményekhez közelebb kerülve, tüstént megragad: az álom és a valóság ötvözete, ez az örök szintézis, amely min-Különös délután den emberben fellelhető, csak az arányok különböznek. Berényi Piroska művészeikében a kettő harmonikus egységét s egymásmellettiségét fedezzük fel. Hagyja hatni magára a valóságot — az Érzés című kép áldott állapotban levő fiatalasszonya testileg egybeolvad a zölden burjánzó, magasra szökő terméssel —, és éppen így engedi, hogy ecsetét az álmok vezessék, például a (Novotta Ferenc felvételei) USA-BAN képét nagyban befolyásolja az, ahogy a világot magyarázza magának, vagyis az a nyelv, amit használ. Ha a magyar iskolába járó tanuló két nyelvet bír: tulajdonképpen két világot ismerhet, így árnyaltabb, gazdagabb, több alternatívás, tehát végső fokon szélesebb lehetőségű, szabadabb, kreatívabb világképe alakulhat. Ha tehát az a kérdés merül fel egy magyar szülőben, hogy érdemes-e gyermekét a magyar nyelvre és kultúrára is tanítani és taníttatni — a válasz mind a gyermek, mind a szülő szempontjából határozottan igenlő. A másik kérdésre, hogy tudniillik hogyan lehetne ez legjobban véghezvihető az elszigetelődés veszélyének elkerülésével — az lehetne a válasz: egyrészt otthon a magyar nyelv sokoldalú, színes és következetes használatával, az amerikai iskolai élmények magyarul, és magyar témák angolul való megbeszélésével, elmondatásával, és főleg sok-sok mai magyar ifjúsági könyvvel, mesével, verssel, énekkel. A „hogyan” második része a magyar iskolákra vonatkozik: támogassák a szülők a külföldi magyar iskolák munkáját, segítsék szellemi, szakmai és anyagi fejlődésüket, lépjenek fel azzal az igénnyel, hogy azok az iskolák ne az elszigeteltséget szolgálják egy romantikus és szintetikus magyarságélmény tanításával, hanem a mai külföldi és magyarországi élet áramkörébe kapcsolódva a közvetítést tűzzék ki célul, állandóan fejlesztve szakmai, módszertani és pedagógiai tudásukat, anyagukat és eszközeiket. Különös délután elmosódó, sejtelmes tája, s figurái közt. Berényi Piroska nem absztrakt művész, nyugodt meggyőződéssel vállalja a figuratív festészetet. S nemcsak vállal, hanem bizonyít. Bebizonyítja, hogy így is lehet modern, így is kifejezheti a világ bonyolult sokrétűségét. Igaz, a nézőnek nem geometrikus formákat kell megfejtenie, de tájat s embert összeolvasztó kompozíciói éppen úggy megmozgatják a fantáziát s éppen úgy szabad asszociációkra késztetnek. Vajon az Elűzöttek puha felhőkbe, a semmi pasztellszínű ködébe vesző menete mi elől menekül s hová? A Csónakban ülők drámaian komponált kis csapata — a fejét tenyerébe hajtó lány, a gondterhelten előregörnyedő fiú, az asszony, ölében a kisgyermekkel — milyen sorsot cipel magában a sötét vízen? Az egyszerű brazil Asszonyok csoportja, a nyakukba, szoknyájukba csimpaszkodó gyerekekkel, az élet milyen örömeit s gondjait hordozva verődik össze egy pillanatra? Megkérdezhetnénk a művészt közvetlenül, de mégsem tesszük. A művek egyik célja éppen az, hogy e kérdések feszítőerejét érezzük, hogy a mű ember és világ ismeretlen színeivel, újszerű megjelenítésével szembesítsen. Berényi Piroskának inkább azt az egyszerű kérdést teszszük fel, mit érez itthon harminckét esztendő után. A válasz: — Fájdalmasan gyönyörű, szomorúan boldogító. Soós Magda A Műcsarnoktól a Hotel Duna Intercontinentálig, egy autó mélyén ezeket mondta el magáról: ötéves korában kezdett mintázni, nyolcadik esztendejében már napestig rajzolt, tízéves volt, amikor megkapta Herman Lipót üzenetét: okvetlenül tanuljon meg mérni... S később, amikor megkérdezték Pátzay Pált, vajon érdemes-e folytatni Mártának, amit elkezdett, a válasz ez volt: „Érdemes!” Tizenöt esztendős volt ekkor. A komoly tanulás csak ezután következett... A szolnoki művésztelepen Bernáth Aurél, Zebegényben Berény Róbert foglalkozott a fiatal tehetséggel. 1946-ban iratkozott be a Képzőművészeti Főiskolára... Az ismerkedés a szálló halijában folytatódott. 1947, Párizs! Az újrakezdés korszaka, az új benyomások adta sajátos stílus létrehozása, amely az otthon tanultak alapján építkezett. 1952-ben már kiállít a Galerie d’Amaud-on s ez lesz további párizsi kiállításainak is a színhelye. Amszterdamban a városi múzeum... Brüsszel, Svájc, New York... Azt vallja, hogy minden mozog, minden találkozik. Hogy a mozgás mindig felújuló viszonyt teremt és váratlan kapcsolatot létesít. A szobrok mozgásához akar tehát eljutni és ezt az elképzelését meg is valósítja. Gyerekkora óta vonzotta a tánc, s táncszeretetét sajátos szobraiban idézi. A neves francia koreográfussal, Maurice Béjárt-al balettet komponál, a színpadon „táncoló” szobra körül táncol a balett. Izgalmas kísérlet — nagy siker. A hollandiai Kröller-Müller Múzeum megbízásából 1961-ben készíti el első nagyméretű szobrát: az otterloi szabadtéri múzeum parkjának medencéjében azóta ott úszik szélre mozduló több mint két méter magas hattyúja. Ám ha zárt, harmonikus motívumai környezetükben mozgásra képtelenek is, mindig egyetlen ponton támaszkodnak, úgy tűnik, „lábujjhegyen” állnak. Hét, egymásba illő elemből álló szobra szervesen egészíti ki Párizs egyik újonnan épült orvosi egyetemének terét, egy libanoni középület hatalmas, negatív formákkal tervezett nyersbetonfala az építészeti elgondolás nélkülözhetetlen megoldása. Ugyanitt készül Márta új alkotása, a Nemzetközi Állandó Vásár szignálja egy 43 méter magas, rozsdamentes fémkonstrukció. Nem kisebb építésszel működik közre, mint a brazil Oscar Niemeyer. Nagy utat bejártak már s váltak közismerté Pan Márta absztrakt szobrai, amelyeket többnyire könnyű műanyagokból teremt, három esztendeje plexiüvegből. A külföldön élő magyar művészek kiállításán a Műcsarnokban ezekből is láthatott a közönség. — Boldogan fogadtam a kiállításra szóló meghívást. Ez kettős örömet is jelentett számomra: huszonhárom esztendő után ismét idehaza jártam és — bemutatkoztam a magyar közönségnek. De volt egy harmadik élményem is. A József Attila Művelődési házban fiatal művészekkel találkoztam. A- tehetséges festőkkel, szobrászokkal, építészekkel délután 3 órától késő estig beszélgettem. Tájékozottságuk, érdeklődésük, kísérletező kedvük jelzi, hogy cseppet sem elszigeteltek, jócskán benne élnek a kor nagy művészi áramlataiban. Búcsúzni kell, filmesek ragadják el Pan Mártát. Reggel repül vissza Párizsba, férje és munkatársa várja, aki nem más, mint a nagy francia építész, André Wogenscky... De jóformán meg sem pihenhet, hiszen októberben harminc plexi-szobrát mutatják be San Franciscóban, következő tárlatának időpontja pedig május és a színhely — Párizs. Pan Márta Hernádi Magda Szabadtéri szobor-Kompozíció Párizsban I *'/•**<
