Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-10-17 / 21. szám

(Vámos László felvételei) Anya a gyermekkel K ftfi Budapesten, tó Emst Múzeum sokat átélt termeiben ezeken az őszi napokon egy öreg-ifjú művész képeit láthatja a közönség. Hogy mit keres egy művészről szóló beszámolóban — nem lévén művészi kategória — a kormeghatározás? Igaz, az életkor nem művészi értelmező, ifjú zsenik és már semmit sem mondó, önmagukat ismételgető aggok is benépesítik a művészet történetét. De mindig megújulni tudó öregek is. Bor Pál, a 81 esztendős, ezek közé tartozik. A képekről akarunk szólni természetesen, mindenekelőtt, hiszen beszélnek azok önmagukról, alkotójukról is. Mégis, nem hallgat­hatjuk el azt, hogy ezeket, a korszerű látásmódot mutató, a kísérletezést, tehát az örökös megújulást is tükröző, a mai világot olyannyira érteni akaró képeket egy nyolcvanegy esztendős ember festette. A szín, sajnos, nem áll rendelkezésünkre, és a képek garmadájából is csak egy-kettőt tudunk megmutatni. De talán néhány kép kalauz lehet Bor Pál művésze­téhez. Mi a jellemző festői világára? Az ember­­központúság, mindenekelőtt. Témái is mutatják ezt — Anya gyermekével, Balett, Család, Énekesek —, de a téma, tudjuk, üres formalizmus is lehet. Bor Pál ember­­központúságát nemcsak, az örökös kutatni vágyást mutató képei, hanem elsősorban az dokumentálja, hogy az ember egész világát akarja megérteni, megértetni. Ezért a lépéstartás, egy életen át mindmáig, a világ új és új jelenségeivel, ezért a nemes igyekezet nemcsak a festő eszközével megragadni a valóságot — a 30-as években földre és falra való kilim és figurális rongy­szőnyegeket tervezett, ma a betonba foglalt színes üveg­ablak anyaghoz, célhoz, környezethez legmegfelelőbb megoldását keresi —, ezért a törekvés, hogy a modern kor új ismereteit, új gondolatait kifejezni próbálja, hogy a korunk látvány élményei között élő embert a maga festőiségével is hozzásegítse a megértéshez. Az 1910-es évek elején, az izgalmas, nagy művészi forrongások között Párizsban élt, tanult festőt, akit a háború internáltként a lanveoci vár kazamatáiba szám­űzött, mindig nemcsak a művészet törvényei érdekelték, hanem a művészet szerepe is az emberi világban. Nemcsak — mint maga vallja — a képi megfogalmazás feladata foglalkoztatta, a különféle anyagokkal való bánni tudás képessége, hanem a művészet helye, céljai. Bor Pál tehát a tudatos, a magasfokú eszmeiséget valló művész-költők világából való. Erről vall nagyon szé­pen kiállítási katalógusában is, önmagáról beszélve, ezért szerénysége, amellyel azonban jól összecseng a maga helyét ismerő, öntudatos művész ars poeticája — „Nem az egyes művészek, műfajok számítanak, hanem az egész művészet, amelynek együttes munkálói va­gyunk valamennyien" —, ezért láthatjuk, hogy vissza­térjünk immár a mintegy két évtizedes munkásságot bemutató tárlatra, a terem falain a valőrrel is dinamikát teremtő Balettjét együtt a geometrikus elrendezésű, a sztratoszféra térélményét adó képével, és azokat a festményeket, amelyeken fellelhető a zene hatása éppúgy, mint az építészettel, a szobrászattal való testvériség. A kiállítás termeit járva felcseng bennem egy régi beszélgetés az idős mesterrel. A zsennyei kastély, az alkotóház magányában mondta: „Kísérletezni kell örökké, kísérlet nélkül nincs művészet.” Csatár Imre Újabb adományok az árvíz­­károsultaknak őszbe hajlik már az idő a magyar tája­kon, napos, csöndes őszbe. Ám Kelet-Ma­­gyarország árvíz sújtotta vidékein emberek ezrei tekintenek aggódón az ég felé, vajon mikor jelennek meg fellegek, mikor jön az eső, amely megnehezíti az újjáépítés üte­mét. Sok ház került már tető alá, sok van épülőben, a családok lassan berendezked­nek vagy ezekben a hetekben vesznek bú­csút a szükséglakásoktól. Egy ország gondja most az ő gondjuk, s még azon túl is, a határokon kívül élő ro­konok, barátok, ismeretlenek sokaságának gondja. Érkeznek az adományok megtetéz­ve a már eddig küldötteket. Minden dollár­nak, fontnak, schillingnek megvan a helye. Íme, a legújabb adományok: A Clevelandi Gömör megyei Segélyező Club 250 dollárt küldött, az American Hun­garian Citizens Club 50 dollárt. A The Hun­garian Friendly Circle Angliából ugyan­ennyit, fontban. A Detroiti és Környékbeli Magyar Hús- és Fűszerkereskedő)c Egyesü­lete 2000 dolláros adományáról értesítette szövetségünket a Magyar Vöröskereszt. Az adományozó levelet a detroiti egyesület el­nöke, Bajnai Károly, Kovács Bertalan pénz­táros és Ferenczi Péterné levelező titkár ír­ta alá. Gönczy Istvánná, az Indiana állam­beli Chestertonból közli, hogy az árvízká­rosultaknak az egyházak útján adakoztak, Szabolcsba pedig az IKKÁ-n keresztül küldtek támogatást. Az Ausztráliában élő Bijacsi család bankátutalásáról számol be, míg Kanadából Vásárhelyi József és Rév. Kocsis Joseph dollárküldeményük mellett megjegyzik: „Megdöbbenéssel olvastunk a szörnyű árvízről, ami szülőhazánknak oly sok kárt okozott. Bár mi az 1956-os esemé­nyek alkalmával elhagytuk hazánkat, ma is együttérzünk azzal jó- és balsorsban egy­aránt." Kanadai dollárt küldött P. Tóth és Por William, Leslie Bognár és István Aía­­tula. Az USA különböző államaiból indítot­ta útnak dollárjait Holvac Rózsi, Susan Ary, Joseph Németh, László Tóth, dr. Lász­ló Aramy, Michael Forgo, F. Ács, Stephen Szénássy, Steven Tóth, John J. Nanassy és Milkovics Miklós, Ausztráliából Gergely J., Svédországból pedig Stefan Iván juttatott svéd koronát az árvízkárosultaknak, 1970. október 1-ig. Dp. Nagy Károly i Teszlák Albert: Kit kép a planétái Gondoljon halott airal Az IKKA virágot helyez el Halottak Napján — On helyett — hozzátartozói sírjára Az IKKA vállalja: vágott virág, koszorú, cserepes virág sírhoz szállítását és virágültetést. Megbízását teljesíti, ha átutalása O vidéki sír esetén október 20-ig, O budapesti sírnál október 25-ig beérkezik és a megbízás a szükséges adatokat tartal­mazza. (Ä halott neve, az elhalálozás éve, a temető helye és lehetőleg a parcella, valamint a sír száma.) Kis koszorú vagy sírcsokor (örökzöld vagy élő virág) ára * 4-től $ 12-ig Koszorúszalag felirattal $ 1,— Koszorúszalag selyemből, felirattal $ 3,50 Urnakoszorú (örökzöld vagy élő virág szalaggal és felirattal) $ 6-tól ) 12-ig Krizantém (3 cserép, sírra beültetve) $ 5,— Befizetés az IKKA ügynökségeknél vagy bankátutalással közvetlenül az IKKA részére történhet. MAGYAR ISKOLÁK, MAGI Dr. Nagy Károly előadása az anyanyelvi konferencia debreceni szekciójában hangzott el. Terjedelme túlnS a hetilapban közöl­hető Írások méretein, ezért a leglényegesebb részleteit közöljük két folytatásban. Ismét az érdeklődés középpontjába került a probléma: megtartják-e — s ha igen: hogyan és miért — a külföldre került magyarok magyarságukat és különösen a magyar nyelvet. E kérdéscsoportnak egyik lényeges részét képezik — több más intézményesített nyelv­fenntartó, nyelvápoló, nyelvművelő szerv mellett — o külföldi magyar iskolák. Az Amerikai Egyesült Államok hét államában huszonhárom társadalmi szervezet és egyház folytat intézményes magyar nyelv és kultúra oktatást elemi és középiskolai fokon. A huszonhárom iskolá­ban körülbelül 650 tanulót körülbelül 75 tanár, tanító, ifjúsági - vezető és pap tanít évi átlag 110 órában magyar írásra, olvasásra, irodalomra, fogalmazásra, történelemre, néhol vallásra és nép­dalokra is. A 23 iskolából tizenkettőt egyházak, tizenegyet társadalmi szervezetek tartanak fenn, tizennégy az iskolaév alatt, kilenc nyáron tanít. (A fentiek egy — 1965-ben végzett — felmérés adatai.) A külföldi magyar iskolák támogatása, együttműködésre való elindítása, szakmai nivójuk, tankönyvellátottságuk, látogatottságuk emelése, és általában: aktivizálásuk, mindezidáig nem járt sikerrel, sem a felmérés, sem az azt követő visszhang eredményeképpen. Az amerikai magyar iskolák például válasz nélkül hagyták az együtt­működésre, konferenciákra, tanlkönyvcserékre, folyóirat:alapításra, stb. vonatkozó javaslatokat, csakúgy mint általában az egész fel­mérhető tanulmányt. A Magyarok Világszövetsége küldött néhány tankönyvcsomagot amerikai magyar iskoláknak és megjelent Magyarországon a Szülőföldünk című olvasókönyv, melyet több külföldi magyar iskola használ, de a konkrét, rendszeres lényeges támogatásnak az érdekelt magyar iskolákkal együttműködésben való megszervezése, kidolgozása és kivitelezése még a jövő — reméljük közeljövő — feladata. Miért nincs a külföldi magyar iskolákban, azok szervezőiben, fenntartóiban igény a szakmai együttműködésre? Miért nincs több magyar igény arra, hogy gyermekét magyar iskolába írassa be? A magyar iskolák tanulólétszáma a magyar lakosság számához viszonyítva rendkívül alacsony Amerikában is és Kanadában is. Míg például az Egyesült Államok összlakosságának körülbelül 5,44 százaléka jár általános iskolába, az előkészítő osztályból a nyolcadik

Next

/
Oldalképek
Tartalom