Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-08-20 / 17. szám

A Magyarok Világszövetsége évkönyveit. Kincses Kalendáriumát s más kiadványait év­ről évre szívesen, szeretettel fogadják honfi­társaink. Jó és hasznos javaslataik pedig a külföldön élő magyarság sokoldalú érdeklődé­sét és igényét jelzik. Jubileumi esztendőnk gaz­dag programjából nem hiányozhatnak tehát ezek a kiadványok sem, némelyik eljutott már olvasóinkhoz, némelyik éppen a megjelenés pillanatára vár. Hogy miről szólnak ezek a kö­tetek?'Csokorba kötve, íme, rövid ismertetést nyújtunk át. A Magyar Hírek Képes Krónikája nemcsak tájak, városok, üzemek és emberek esemé­nyeiről ad hírt, hanem a hazalátogató cso­portokról és az egyes emberekről is; az or­szág egyes tájairól, de a látogatók szemé­vel. A képek egymásutánja így vált a Ma­gyarok Világszövetsége, a magyar emigráció és a lap történelmévé is. Ahogy az emberek hétköznapjaiból összeáll életük, ahogy a nép­rétegek sorsfordulói adják egy-egy század történelmét, úgy jelzi az emigráció és a szü­lőföld kapcsolatainak fejlődésvonulata a szo­cializmust építő Magyarország jellegzetes, sa­játos politikáját, a szakadatlan közeledést, a fokozódó megértést minden egészségesen gon­dolkodó, tisztességes magyar patriótával, él­jenek itthon, vagy a nemzeti határokon kí­vül: ahogyan általánosítva, leegyszerűsítve a sokat emlegetett jelszó hirdeti — aki nem ellenünk, az velünk. A Képes Krónika anyagát nem a vak vélet­len alapján válogattuk ki, nem a statisztikai véletlenszerűség egyszerű számítási elvei ad­ták a szűrőt. Nem állítottuk fel a szépség és a maradandóság bonyolult mércéjét, amelyen felülemelkedve, máris oldalakba rendeződ­nek a legjobb képek. A kötet megszerkesz­tésénél az a szándék vezette az alkotói kollek­tívát, hogy a lap céljai szerint a legfontosabb témákat válogassák ki és ezáltal az elmúlt évek lapanyagának minden lényeges vonását tükrözze a kötet. HM M A haza fogalma mindent felölel: földet, tá­jat, nyelvet, levegőt, bút és örömet. És még valamit, amiben mindez benne van: az iro­dalmat. A Tankönyvkiadó Vállalat gondozá­sában megjelenő ÜZENET ... című antoló­gia a magyar irodalom áttekintését nyújtja a kezdetektől napjainkig minden magyar ol­vasónak. Célja egyfelől végigpillantani a ma­gyar irodalom egészén, másfelől figyelemmel kísérni irodalmunk kilenc évszázadának fo­lyamatát ... A magyar nép története, korhangulata, ér­zésvilága különös erővel tükröződik irodal­mában. Olyan a mi irodalmunk, amely egyes korokban sokkal inkább fejezte ki világun­kat, mint a történelemkönyvek vagy egyéb írásos megnyilvánulások. De az irodalom sze­repe túlnő bizonyos értelemben történelmén is. Nevezetesen abban, hogy az irodalom nem­csak tanít, hanem korhangulatot fest, nem­csak a nép életének nagy eseményeiről tudó­sít, hanem felráz vagy elandalít, tűnődésre késztet, elszomorít vagy mosolyra fakaszt, be­világít ismeretlen zugokba is. Berzsenyi, Vö­rösmarty, Petőfi, Arany, Ady, Móra, Juhász Gyula, Illyés, József Attila, irodalmunk mind­megannyi nagysága üzen a lapokról. Három szerző („plusz’' egy fő. a fotóripor­ter) sajátos alkotói szövetségre lépett, s egy­mást buzdítva, egymás rigolyáit tűrve, egy­mást vigasztalva, egymással perlekedve, víg, néhol borús kedvvel, de mindenképpen az igazság szomjával, bejárták Magyarországot a nyugati végektől a nyíri csendig. Mestersé­gük címere a kíváncsiság, látni akartak is­meretlen falvakat, paroláztak névtelenekkel, együtt ittak munkásokkal, parasztokkal, együtt nevettek lakodalmas néppel. Vállukra akarták emelni, meg akarták ismerni tulaj­don hazájukat, akár a pesti kőrengeteget jár­ták, akár távoli falvak csendességébe röpítet­te őket a jármű .. Az élet hitelével teli mon­dandóikat a Gondolat kiadó nyújtja át az ol­vasónak. A három szerző, a Magyar Hírek olvasói által is jól ismert riporterek: Kristóf Attila, Baróti Géza és Ruffy Péter (Vámos László felv.) Elindultam szép hazámból A legszebb magyar népdalok és műdalok A Budapesti Zeneműkiadó Vállalat „Elin­dultam szép hazámból. ..” című népdalgyűj­teményét is bizonyára szívesen forgatják majd honfitársaink. Az énekszólamokkal il­lusztrált szerény kötet emlékeztető, főként azok számára, akiknek fülében még vissza­cseng a három évtizeddel ezelőtt megindult népdalmozgalom sok kedves dallama. Régi egyházi énekek, régi és új stílusú népdalok, a szabadságharc nótái, egykori népszínművek műdalai és gyermekjátékok vidám énekei ele­venednek fel az idősebbek szívében, s emlé­keztetnek ifjúságukra, míg a fiatal generá­ciót megtanítják sok szép dallamra, s a szü­lők, nagyszülők emlékezéseinek szeretetére és tiszteletére. AUeijretU: —|—i-----­Gerencsér! utca (mf--------------p 1. Ge-rencsé-ri ut - ca, Vé-gigpiroa ró -zsa. ■P f---J----1 P j-E-. J Szállj le.koeais.a 7. ü- lés-ról, Szakajtó e - gyet ró la. A legfontosabb tanácskozásokon sem lehet mindig ünnepélyesnek és komolynak marad­ni. Kell időnként egy kis kikapcso­lódás, kis pihenés két „nehéz” nap között. Ilyen pi­hentető intermez­­zót jelentett az a kirándulás, ame­lyen az anyanyelvi konferencia buda­pesti szekciójának tagjai vettek részt augusztus 9-én. A kis túra „nyi­tányát” az időjá­rás szolgáltatta, hatalmas égzen­géssel és felhősza­kadással kísérve az indulást. S bár­ha az eső csendese­dett is később, hí­vatlan vendégként végigkísérte a résztvevőket egé­szen Visegrádig. Ám nem sikerült senki kedvét elron­tania; percenként fel-felcsattant • itt­­ott a nevetés. Pél­dául akkor, mikor az idegenvezető a Visegrád név ere­detét kezdte elma­gyarázni — elfe­lejtvén, hogy az autóbusz tele van nyelvészekkel, iro­dalmárokkal ... Mátyás király pa­lotája után Szent­endre következett. Ez a hangulatos kisváros sok temp­lomával, szűk és tekervényes ut­cácskáival, közép­kori jellegű terei­vel a magyar kép­zőművészet egyik fellegvárává lett: majd minden nagy mesterünket meg­ihlette Szentendre intim légköre. A kirándulók meg­néztek néhány több száz éves templomot, s még többet is megnéz­tek volna, de az esti mise ideje lé­vén nem akarták zavarni az isten­tiszteletek résztve­vőit. Így, mivel már jócskán söté­tedett, elindultak Szentendre és Le­ányfalu peremére, a Határcsárda felé. A csárda tejfölös paprikáscsirkével és jóféle egri bor­ral várta a megfá­radt utasokat. Et­tek, ittak a vendé­gek, s vacsora után kipróbálták, emlé­keznek-e még a ré­gi magyar nóták­ra. A próba fénye­sen sikerült. . . A kirándulók a visegrádi királyi palota esoazlatia kövein...............és a szentendrei Ferenczy-múzeumban, Csikszemmihályi Köbért fiatal szobrászművész tárlatán. (Alsó kép) (Vámos László felvételei) |;w&; J í SL * 11 \| 1 v $ i , ** Js ■ CJHK • 1____ h—._w. * * i THE HUNQARIAN HELICON Magyar antológia angol nyelven Kedves honfitársunk, dr. Gábor Emil küldte be az alábbi cikket, amelyet érdekesnek, figyelemre méltónak tartunk. A nemzeti irodalomnak a világirodalom áramába való bekapcsolódása szintén nemzeti ügy, így hát — miközben a magyar nyelv művelése egyik legfőbb célkitűzésünk s épp az elmúlt napokban külföldön élő és hazai magyar szakemberek, tanárok, tudósok a magyar nyelv és irodalom külföldi terjesztésének lehetőségeiről tárgyaltak az anyanyelvi konferencián — örömmel üdvözöljük a nyelvünkből kivirágzott alkotások angol nyelven való megjelenését is. A magyar költészet népszerűsítése a nagy­világban új fejezethez érkezik el a közeljövő­ben, amikor megjelenik Watson Kirkconnell professzornak, a kanadai • új-skóciai Acadia egyetem tanárának és volt rektorának ezer oldalra tervezett magyar versgyűjteménye an­gol nyelven „The Hungarian Helicon, Epic and Lyric” címmel, a magyar költészet első teljes prezentációja az 500 milliónyi angol nyelvterület közönsége részére, Angliától Üj- Zélandig. Kirkconnell professzor negyven éven át nagy szeretettel és szorgalommal, hozzáértéssel, pazar kettős nyelvérzékkel for­dította angol nyelvre a magyar elbeszélő és lírai költészet színe-javát és most csokorba gyűjtötte a gazdag termést. Watson Kirkconnell neve ismert az angol nyelvterületen kívül a magyarság körében itthon és külföldön is, főleg az Egyesült Álla­mokban és Kanadában. A new-brunswick-i (N .1.) Rutgers egyetem kulturális szomszédságá­ban Molnár Ágoston professzor által alapí­tott Amerikai Magyar Tudományos Alapít­vány Kirkconnell érdemeit néhány évvel ez­előtt a George Washington Award kitüntetés­sel jutalmazta. A Hungarian Helicon a magyar költészet történelmi illusztrációjának nevezhető. A ma­gyar költészet kezdetei nyitják meg a pano­rámát; első helyen áll a tatárjárás rémségeit panaszló egyházi ének 1242-ből. A jelentős magyar költők elsője, Janus Pannonius (1434 —1472), aki a középkor művelt magyar kö­zönségének „deák” nyelven, latinul verselt. Anonymus, Tinódi Sebestyén, Zrínyi Miklós, Balassi Bálint, Gyöngyösi István után felso­rakoznak, Csokonai Vitéz Mihály nyomában, a 19. század magyar költői, köztük a legnagyob­bak: Vörösmarty, Arany, Petőfi, Tompa; őket követik az újabbak és a legújabbak. Antológiákban, versgyűjteményekben álta­lában kisebb terjedelmű költői alkotások sze­repelnek. Kirkconnell magyar Helikonja túl­lép ezek szűk határán, felölel hosszabb elbe­szélő költeményeket, eposzokat is: Szigetvár ostroma, a Murányi Vénusz, Zalán futása, a Toldi trilógia (a Toldi teljej terjedelmében, a Toldi szerelme és Toldi estéje részletek­ben), a Buda halála teljes terjedelmében. A magyar drámai költészetet az antológiában Az ember tragédiája képviseli (részletekben). Watson Kirkconnell professzor, a magyar poézis szerelmese és népszerűsítője iránt e nagy mű létrehozásáért méltán érez hálát mindenki, akinek a magyar kultúra és az em­beriség kultúrája fontos. Gábor Emil (Cleveland) fi 2. Le is sz&kajtottam, El is hervasztüttam, Gerencaóri (del leányokból Egyet választott«m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom