Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-07-25 / 15. szám
Magyar tánccal a világ körül őszülő halántékáról, elmélyült tekintetéről kutató orvosra, vagy tervezőmérnökre gyanakodna az ember. De a fényképek másféle szférákra utalnak: az őszülő halánték fölött pörge kalap ül, s a töprengő arcú fiatalember (mert a képeken kirobbanóan fiatalnak látszik) bő ingujjas, mellényes népi viseletben hatalmas ugrással a levegőbe szökken, szinte repül. A nagy ugrás és repülés illúziója egyszeriben konkréttá, valóságossá válik szavai nyomán. Most éppen Honoluluból „ugrott” s röpült haza. Honoluluból, ahol — magyar csárdást tanított. Igen, magyar csárdást a honoluluiaknak. De hiszen a hawaiiak híresek saját forró, színes, izgató népi táncaikról. Akkor tehát ? ... És Pálffy Csaba mesélni kezd, módszeresen, mint egy tervezőmérnök, aki minden lépést kiszámítottt, s mint egy kutatóorvos, aki felfedezte, hogy az emberi testet miként lehet világszerte a zene, a ritmus, a szép mozgás bűvkörébe vonni. S egyebet is felfedezett. Hogy a világnak valami másra is szüksége van, a tánc csak közvetítő forma, csak egyik lehetőség a sok közül, hogy a földgolyó különböző pontjain élő emberek közelebb kerüljenek egymáshoz. Hogyan is kezdődött tulajdonképpen? Pálffy Csaba csárdáslépést mutat be a hawaii YMCA egyesület helyiségében Mindjárt a felszabadulás után, 1946 tavaszán részt vett a Nemzeti Színházban rendezett táncbemutatón, amely jellegét tekintve a népi együttesek őse volt. A bemutató után amatőr mozgalom formájában a Népi Kollégiumok Szövetsége táncegyüttest szervezett, abban táncolt Pálffy Csaba 1951-ig. Majd az Állami Népi Együttesbe ment át, amelynek 1962-ig szólistája volt. Közben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen néprajz és újkori művelődéstörténet szakból diplomát szerzett. Járta az országot, fölkereste eldugott kis falvak néptánc-csoportjait, s mindenütt adott és kapott: részint sajátos helyi táncmotívumokat gyűjtött, részint az önerőből létrejött tánccsoportoknak segített munkájuk művészi szintre emelésében, a színűit Magyar népitánc — Honoluluban (Francis Haar felv.) padi forma kialakításában. S amidőn eletelemévé vált, hogy amit tud, átadja másoknak is, a hazai tájak után nagy szökellésekkel körbejárta, körbetáncolta a világot. Mindenhová hívták, mindenhonnan megkeresték. Első állomása 1963—64-ben a müncheni balettiskola volt, majd a kölni Sommerakademie des Tanzes következett, ahol két nyáron át tanított. 1966-ban amerikai turnéra indult. 1967 — Svédország, 1968 — Ausztrália, majd megint Svédország, 1969— 1970 ismét Ausztrália (ahol például iskolák művészeti nevelési programjukba iktatták be Pálffy Csaba népitáncanyagát s módszetanát), végül Ausztráliából Amerikán át érkezett haza. W w T '■ Uli,---, a PS a í Wl-W^bF '' "t—* ■ ~JV »«j A sydneyi University of New South Wales néptáncos találkozóján (Pálffy Csaba a kör közepén) Az előzmények összegezése után válaszol az eredeti kérdésre. Vajon miért tanulnak ausztráliai, kaliforniai, vagy éppen honolului fiatalok magyar csárdást ? — Az Egyesült Államok egyetemein népitánc fakultások vannak, de ezen kívül, vagy ezekhez csatlakozva a hallgatók egy része akár a klasszikus testnevelés, akár a versenyszerű sportolás helyett a zenével, tánccal s művészi lehetőséggel összekapcsolt testmozgást választja. Az Egyesült Államokban a különböző népitáncok kultuszának hagyománya van. Hiszen az Amerikába egykor bevándorolt őslakosság — a skótok, írek, franciák — megőrizte népi táncait. Például a Squer Dancemozgalomnak, amely Amerika-szerte elterjedt, skót nemzeti tánc volt az előde. Napjainkban azonban a fiatalság tovább akar lépni. Elmosolyodik, mert az önkéntelenül használt „lépni” szóval meghatározott tánclépésékre utal. — Az ifjúság jugoszláv, görög, bolgár táncok felé vonzódik. Hogy miért? Mert ezekhez kitűnő muzsika áll rendelkezésükre, hozzávaló tüzes népzene, amely egyszersmind művészileg magas színvonalú és ritmikailag érdekes, ráadásul kevés mozgással könnyen megtanulható. 1956 táján a sok kitelepült magyar hatására természetszerűleg elkezdtek érdeklődni a magyar népi táncok iránt. Csakhogy hiányzott a megfelelő zene s a megfelelő metódus. Rossz cigányzenekarok gyatra produkcióit vették föl lemezekre. Néhány esztendeje azonban komolyan foglalkoznak a magyar népitáncok elsajátításával, és ehhez igyekeztem segítséget nyújtani jó zenével és korszerű táncpedagógiával. De persze nekem is meg kellett tanulnom valamit. S tüstént megmagyarázza: — Fel kellett ismernem, hogy az amerikai néptárícmozgalom nem színpadi, hanem szórakozásforma. Nem nézni akarják, hanem csinálni, nem másokat akarnak mulattatni, hanem ők akarják jól érezni magukat. Ebből következik, hogy klubszerűén — rendszerint egyetemi klubokban — járják a világ népeinek táncait, köztük a magyar csárdást. És ugyancsak ebből következik, hogy saját módszeremet, tananyagomat a tapasztalatokkal párosítva a követelményekhez kell hozzáigazítanom. — De a munkámban nem csupán az érdekes, hogy San Francisco-i vagy camberrai diákokat magyar táncokra tanítok. Mert nemcsak a test, a végtagok, az izmok mozognak. A fejekben is megmozdul valami. Az embereket egyszercsak érdekelni kezdi a háttér, ahonnét ezek a táncok elindultak, s igy alkalmam nyílik, hogy a tánccal és a táncon túl, egész gazdag népi kultúránkkal s hazánk művészeti életével megismertessem más népek, más kultúrák fiataljait. Ismét töprengő tanár-arca van, s azt mondja: — A világ legkülönbözőbb részein élnek egyének és rétegek, telve a vággyal, hogy közelebb kerüljenek más népekhez, hogy a sport, a tudomány, a művészet területén, ki hol mozog otthonosan — megismerjék a másikat s a megismerésből később a népek közti barátság szálai szövődjenek. Pálffy Csaba most újabb meghívásra ismét amerikai turnéra indul. Tulajdonképpen a világ legtermészetesebb óhaját elégíti ki a maga sajátos eszközeivel. Fölismerte az igényt, hogy az emberek barátságban, békében akarnak élni, s ő a magyar tájak zenéjével, a magyar táncok forró ütemű lépteivel hozza őket közelebb egymáshoz s hozzánk. Soós Magda Jókai Mór: AZ ARANYEMBER Képregény-változat: CS. HORVATH TIBOR—KORCSMAROS PAI. TimXR MlHXLy MINOS-J FART! VARRÓMRÓL TUD VALAMI ÉRDEKES TÖRTÉNETET. TÍMEA XHrrAClTAL HALLSATAA .MERT OtyAN Száp&N TUD BESZÉLNI, S MERT IGAZJ HÓST lAr BENNE tétu-óéássnárainazre kockára, Hoey mesmentse üst. cs. iwASnap ALKDrsryAr Euínr horaOKíyr vet a szent borbaú_a . HAjÓBirTOS CSÓNAKBA SZÁLL, HOGy vadnvadarat vacsorára
