Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-07-25 / 15. szám
/itA x y ro - Q ttA& n, MI A MENTÁLHIGIÉNÉ ? Dr. Horányi Béla, a neves pszichiáter véleménye szerint minden technikailag civilizált államban, nálunk is, állandóan emelkedik az önmagunkkal és az élettel harcban állók, boldogtalanok, a neurotikusok száma. Ezek az emberek a legnehezebben legyőzhető ellenféllel, önmagukkal vívnak sokszor kilátástalannak tűnő, energiájuk jelentős részét felemésztő harcot. A neurózis emelkedése társadalmi problémává nőtt. A neurózisok nagy száma és a betegség hosszadalmas lefolyása miatt sok a kiesett munkaóra, másrészt a neurotikusok többsége elégedetlen, belső diszharmóniájukat kivetítik a társadalomra és környezetükre is. így az új tudományág, a mentálhigiéné az ember pszichés egészségének megőrzésével foglalkozik. Feladata, minél több ember számára biztosítani a lehető legjobb értelmi és érzelmi fejlődést. Egyénileg boldog embereket akar kialakítani, akik hasznosak a társadalomra is. A mentálhigiéné megalapítója Clifford Beers. Ez az újságíró másfél évet töltött egy elmegyógyintézetben. Amikor meggyógyult, vissza akart térni » mindennapi életbe, de súlyos akadályokkal találta magát szemben. A szerkesztőség tagjai félve közeledtek hozzá, ismerősei elkerülték. Ez annyira bántotta, hogy könyvet írt: „A lélek, amely megtalálja önmagát” címmel. A mű nemcsak a közönség körében lett a legnagyobb könyvsiker, hanem az orvosok is nagy érdeklődéssel forgatták. Beers érve a következő volt: az idegrendszer megbetegedése lényegileg nem különbözik a szervezet más természetű megbetegedéseitől. A gyógyulás után az egyén ismét visszanyeri munkaképességét. Helyét a társadalomban elfoglalhatja, szóval minden tekintetben egészséges lesz. Beers könyve olyan mozgalmat indított el, amely páratlan a maga nemében. Az idegrendszer védelmét könyvek, folyóiratok, plakátok hirdették. Klinikákat állítottak fel kimondottan gyermekek számára, hogy zavartalan szellemi életük fejlődését biztosítsák. Hatalmas propagandája szétáradt a világ minden tájára, és elindított egy olyan mozgalmat, amely sok ezer labilis idegrendszerű embert mentett meg és adott vissza az egészséges emberek társadalmának. A mentálhigiéné sokrétű tudomány, amely az emberi lélek egészségtanát akarja rendszerbe foglalni és elterjeszteni. Testünk egészségtana ma már széles körű, gazdag múltra tekinthet viszsza, ugyanakkor a lélek egészségtanát elhanyagolták. Hiába mondta az ókori bölcs: Ismerd meg önmagad. Ez a hasznos tanács azonban valahogy elsikkadt. Pedig meg kell ismerkednünk a magunk titkaival, ösztönéletünkkel, képességeink határával és a lélek öntudatlan és ismeretlen világával. Életünk végéig küszködünk ezekkel az ismeretlen tényezőkkel, és ez a küzdelem nagyon sokszor a lelki betegségek, ideges állapotok polipkarjába kerget bennünket. Az atomkor és az űrkutatás mai embere nem tudja nagyszerű teljesítményeit élvezni, mert félelem gyötri testét, lelkét. Az ember behúzódik a házába, mint a csiga és nem törődik azzal sem, mi történik a lakásán túl, mi zajlik a társadalomban, amelynek ő is egyik részese. Barátja és informátora a rádió és a televízió, amelyet egyetlen gombnyomással kikapcsolhat, ha kedve tartja. Ez a gombnyomás már szinte szimbólum, ezt is az ember találta ki magányossága védelmére. De ez még nem elég. Az elkülönülés mellett az idegesség divat lett napjainkban. Okkal, de nagyon sokszor ok nélkül. Példa erre az ismert színész, akivel nemrégiben találkoztam. — Hogy vagy? — tettem fel a szokásos kérdést. — Hadd el — legyintett —, el kell pusztulni barátom. Kíváncsi lettem. — Valami bajod van? Beteg vagy? Meghökkenve nézett rám. — Nem, nincs semmi bajom. — Tovább folytattam. — Anyagi gondjaid vannak? — Szó sincs róla. Sokat dolgozom, tehát sokat is keresek. — Családi bajok? — Nem, az sem. Mindenki jól van odahaza. — Fúr valaki a színháznál? — Ugyan kérlek — mondta türelmetlenül. Nem folytattam a kérdezősködést. Ügy látszik, soha az életben nem tudom meg, miért kell barátomnak elpusztulnia. Ha egyénileg a boldog, társadalmilag a hasznos ember kiformálása a cél, akkor az önmegismerésen túl is keresnünk kell a lelki egészség feltételeit. Az első — Horányi professzor szerint — az anyagi jólét, a másik az egyedi érvényesülés lehetősége. Hazánkban ez a két feltétel nagyjában biztosítva Tan. De olyan országokban, ahol az anyagi jólét magasabb szintű, megnőtt az öngyilkosságok száma, és sokan menekülnek az alkohol és a kábítószerek karjaiba. Marad tehát a prevenció, a megelőzés. Az egyén pszichés egészségének biztosítását már a csecsemő- és gyermekkorban kell elkezdeni. Általánosan ismert, hogy a gyermekkorban elszenvedett tartós lelki megrázkódtatás befolyásolja az ember személyiségét. Ez azonban magában véve még nem véglegesen befolyásoló tényező. Sokkal jelentősebb az a megfigyelés, hogy az iskolai évek alatt a tehetséges gyermekek jelentős része elkallódik. A pedagógusok feladata, hogy az ilyen fiatalok teljes értékű kibontakozását minden körülmények között biztosítsák. Iskolai rendszerünk legnagyobb hibája az, hogy az iskola kevésbé fejleszti az érzelmeket. Az érzelem egyébként is mintha korszerűtlenné vált volna. Ideál a nihil, a mindentől való lelki függetlenség. Az emberek érzelmi elárvultsága szinte végzetessé vált. Nem is szólva a közömbösségről, amelyet embertársainkkal szemben tanúsítunk. Horányi professzor szerint a fokozódó érzelmi elárvulásért a művészetek is felelősek. Szerinte a művészek nem kis része megdöbbentő kultúrfilozófiai nézeteket hirdet. Ügy érzi, hogy a művésznek nem kell semmit sem mondania az emberről, a világról, a társadalomról. A művésznek hovatovább nincs mondanivalója az ember számára. Legkifejezettebben talán az egzisztencialista filozófia nézeteiben jut kifejezésre ez az értékdevalválódás, élettől, valóságtól való elkülönülés, elidegenedés, amikor az ember megoldhatatlan magányosságáról, magárahagyottságáról írnak. Befejezésül ennyit: ahhoz, hogy lelkileg egézségesek legyünk, ki kell alakítanunk magunkban egy belső békét, amelynek birtokában a külső világhoz való viszonyunk is emberségessé és értékessé válik. Dr. Marék Antal Kinek-kinek ízlése és testalkata szerint: egyszínű piké csipkével díszített bikini és üjvonalú, virágos karton egybe szabott fürdőruha í&udapesti nyár Szeszélyes, hol forró, hol hűvös az idei nyár, ez azonban nem éri felkészületlenül a divattervezőket. „Minden divatos” — mondják, de leginkább nappalra és estére is, a színes mintás anyagból varrt tunikás nadrágkosztümök, az ujjatlan érdekes nyak és hátkivágású, pasztellszínű lenvászon és kartonruhák, amelyeket egy-egy áttört mintás csipke szalmakalap varázsol igazán elegánssá. Az idén is, új színekben és mintákban pompáznak a magyar textilipar világszerte ismert és kedvelt gyűrtelenitett lenvászon és karton anyagai, amelyekből a divatos vonalú kisruhák készülnek. Az üzletek kirakatai ugyanilyen anyagból varrt plage-együttesekböl és fürdőruhákból is bőséges választékot kínálnak. Hogyan öltözik az idei nyáron, a divatos, mindig elegáns pesti nő? íme három öltözék, amelyet reggeltől estig viselhetünk, és a nyár legfontosabb kelléke: a színes karton fürdőruha. p. j. Virágmintás selyem, egyenes vonalú nadrágkosztümök minden alkalomra! (MTI Balassa felvételei) Sárga lenvászonból készült, úgynevezett „kánikula” ruha, a nyakkivágás a'att karikákkal díszítve, nagyszélű, nylon szalmakalap illik hozzá RECEPTEK Néhány egyszerű csirkereceptet közlünk, hogy kezdő háziasszonyoknak is úgy sikerüljön, ahogy a „nagykönyvben” megírták. bántott csirke. 50—60 dekás csirkét vásárolunk. A megtisztított csirkét, amit elkészítés előtt közvetlenül is levághatunk, 1/2 órára áztassuk hideg vízbe, azután daraboljuk fel 8 részre. A máját és zúzáját dugjuk a szárnycsontok közé. Gyengén sózzuk meg és deszkára téve szikkasszuk a nedvességtől. Egy tojást jól keverjünk fel pici sóval, a húsdarabokat sima lisztbe, tojásba és finoman átszitált zsemle- vagy kiflimorzsába forgassuk meg. Forró, de nem túlhevített, bő zsírban süssük mindegyik oldalát aranysárgára. Mérsékelt tűzön, kellő ideig végezzük a sütést, hogy belül se maradjon nyers. A májas szárnya sütésénél vigyázzunk nagyon, mert a máj fröcsköl és égési sebeket okozhat. Ajánlatos a májas szárnyakat egyszerre sütni és megfordítás után a lábast befedni. Ha kelleténél nagyobb csirkét rántunk, a sütést lassabban végezzük és megfordítás után fedjük be a lábast, de ne emelgessük a fedőt. Ha több csirkét rántunk egyszerre, az egyféle darabokat (combot, mellet) külön sütjük. A visszamaradt zsírban jó csomó, bokrétába kötött zöldpetrezselymet hirtelen süssünk át, és a tálat ezzel díszítsük. A rántott csirkét petrezselymes újburgonyával, fejes salátával vagy uborkasalátával frissen tálaljuk. BECSINALT csirke karfiollal. A csirkét alaposan megmossuk, megtisztítjuk és feldaraboljuk. Leveszöldséggel, kevés vöröshagymával, borssal, sóval ízesítve, körülbelül egyliter vízben lassú tűzön csaknem puhára főzzük. Közben két középnagyságú karfiolt megtisztítunk, megmosunk és enyhén sós vízben majdnem puhára főzünk. Kizsírozott vagy vajazott tűzálló tálban a csirkét a karfiollal váltogatva soronként lerakjuk (alulra karfiol jön) és kisütjük. A zöldi 'get tálalásnál a csirke mellé helyezzük. PÁRIZSI JÉRCEFILÉ. A jérce mellét óvatosan lefejtjük a csontról, úgy, hogy lehetőleg egyben maradjon. Mindkét mellerészét két, esetleg három vékony szeletre vágjuk, attól függően, hogy milyen nagy, és kiverjük. Sózzuk, lisztben megforgatjuk, majd forró zsírban rózsaszínűre sütjük. Amikor a lábasból kiszedjük, a pecsenyezsírba 5 deka vajat morzsolunk, és a szeleteket visszahelyezve, 10—15 percen át lassú tűzön pároljuk. Vajas zöldbabot vagy zöldborsót és hasábburgonyát tálalunk mellé. ROSTON SÜLT CSIRKE. Körülbelül másfél kilós fiatal csirkét megtisztítunk, megmosunk és félbevágunk. A máját és e zúzáját a szárnya alá helyezzük és infra- vagy villanyroston, esetleg faszénparázs felett, gyakran forgatva, megsütjük. Kürthy Hanna rajza DCinek nehezehh a d oltja NÉPMESE Egyszer a szegény ember majdnem hajba kapott a feleségével. Azon perlekedtek, kinek van nehezebb dolga, több gondja-baja. Az asszony azt hajtogatta: — Nekem nehezebb! Az ember sem engedett: — En meg azt mondom, hogy nekem! Nem tudtak semmiképpen igazságra jutni. Azt mondta akkor az asszony. — Hát cseréljünk. Holnap én végzem a te dolgodat, te meg az enyémet. Fölkeltek jó korán, az asszony kiment a mezőre szántani az ember meg odahaza maradt, nekilátott az asszony munkájának. Kenyeret dagasztott, vízért ment a kútra. Míg odajárt, a disznók megették a tésztát. Kiment az istállóba szénát vetni a jászolba, mire visszament, esztendős kisfia belemászott a káposztás hordóba. A macska meg a tejfeles köcsögből nézegetett kifelé. De a legtöbb baja a tehénnel volt. Nem akarta kihajtani a legelőre. A pajta tetején szép kövér fű nőtt. Fogott egy deszkát, odatámasztotta a pajtának, felhajtotta rá a tehenet, hosszú kötelet kötött a tehén nyakára, a kötelet leengedte a kéményen, rátekerte a derekára, úgy állt neki levest főzni. De a tehén megcsúszott, függve maradt a kötélen, az embert meg felrántotta a kéménybe. Szerencsére hazajött az asszony. Beszalad a házba, hát ott minden a feje tetején Ura kormosán kalimpál a kéményben. Rákiáltott az asszony, a kötél leszakadt, az ember belepottyant a levesesfazékba. — No, kinek nehezebb a dolga? — kérdezte az asszony. — Most belekóstolhattál az enyémbe! Kérsz-e még belőle? — Nem én többet — nyögte az ember, és kikecmergett a fazékból. Rejtvény, gyermekeknek Lóugrás A „C”-betűtől indulva lóugrásban olvassátok össze a betűket, egy magyar költő nevét kapjátok megfejtésül. Ki a költő? Z?HA IBU0310S3 : S9»f3jSaw Mérete: 120X120 cm, a szalvéta 30—30 cm. Sárga, lazaszövésü ienvásznat használunk fel, piros és zöld, színtartó bimzőfonallal hímezzük, a leveleket száröltéssel, a cseresznyéket tűhímzéssel. A terítő és a szalvéták oldalait 3—3 cm-re behajtjuk, és beszegjük. Az oldalaival párhuzamosan futó vonalat húzunk, amelyre az eredeti nagyságban közölt, papírra átrajzolt cseresznye- és levélkombinációkat elhelyezzük. Pataki Dezső budapesti keramikusművész a Torontóban élő család kívánsága szerint színes mázas kerámiából elkészítette a Haraszthyfamília Zsigmond király adományozta címerét (Novotta Ferenc felv.) JJj'oklYÚali/^ini’űja« ^ARA/ZTHT^Kc/aal^ira^ ab aijrjo "MlO? mm
