Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-07-25 / 15. szám

A székesegyház megújulása, Szent István ünneplése9 kapcsolat a külhon magyarjaival Beszélgetés dr. Cserháti József pécsi püspökkel A püspöki dolgozószoba ablakából az impo­záns térre látni. Balra a megújult székesegy­ház — hófehéren ragyog a tizenkét apostol szobra —, a fák alatt meg lassan gyülekezik a vendégsereg, kedves ünnepség készül kö­szönteni a várfal helyreállított részletét. Óha­tatlanul a nagy művészi munkák részleteit tudakolja az első kérdés. — Igen — mondja dr. Cserháti József —, a székesegyház külső és belső restaurálása be­fejeződött. Lotz és Székely freskói megszé­pültek — Illés János és felesége, Szentéi Ró­zsa, nagyszerű munkát végzett —, elkészült a templom hangulatához illő, mégis modern világítás is. Szent Mór ünnepén, október 25-én gyulladnak majd ki először fényei. S megol­dottuk a székesegyház kondicionált fűtését is. A püspöki palota, a plébánia épületének tata­rozása, a tér rendezése is befejeződött. Mindez kilenc esztendő munkája. Tizenegymillió fo­rintba került az egész restaurálási komplexus. Dr. Cserháti József (Novotta Ferenc felvétele) Jelentős részét a püspökség vállalta, de pél­dául a 12 apostol szobrának helyreállítását, a palota, a plébánia épületének rendbehoza­talát már az állam. Hogy mik a további ter­vek? Bizony nem kicsik, és egyházunk meg az állam, a nemzet közös érdeke, hogy meg­valósuljanak. Feltárjuk majd teljesen a sír­­kamrákat, az ókeresztény és a hétkaréjú temp­lomot, a székesegyház altemplomát. A régi várfalakat is — láthatta — teljesen restaurál­ják. Nagy rejtélyt, titkot is kutatnak a régé­szek a feltárások során, keresik a IV. század előtti korszak kapcsolatát Bizánccal és Ra­­vennával is. E nagy munka, reméljük, 1975-re befejeződik. — Püspök úr egyik legutóbbi nyilatkoza­tában az állam és az egyház közötti egyez­mény jelentőségéről szólt. Milyen új vonásai vannak ennek a kapcsolatnak? — Merőben új vonásai nincsenek az egyház és az állam közötti kapcsolatnak. Fontos sze­repek és vonatkozások stabilizálódtak. Kiala­kult az egyháznak az a belső törvényszerűsé­ge, amely szerint az állammal való kapcsolat­ban az állammal való közös anyagi és szemé­lyi ügyeit már megszokottá vált formák ke­retei között tárgyalja le és intézi el. Még to­vábbi alakulásokban is bízunk, különösen ami a magyar államnak a Szentszékkel való kap­csolatát illeti. Mindannyian tudunk bizonyos nyitott kérdésekről, reménykedünk, hogy ha­marosan megoldódnak. — Népünk az államalapító nagy király, István születésének millenniumi ünnepségé­re készül. A katolikus egyház miként kapcso­lódik bele az ünnep nagy programjába? — Az egyház örömmel köszönti a nagy ki­rály születése évfordulójának méltó megün­neplésére tett előkészületeket. Egyházunk nagy készséggel kapcsolódik bele az állami ünnepségsorozat megrendezésébe. Mint az ün­nepségeket előkészítő országos bizottság tagja, ezt különös hangsúllyal emelem ki. Egyházi ünnepséget csak a katolikus egyház tart, ma­gyar egyházunk alapítójára méltó módon, tisztelettel emlékezünk. A püspöki karnak a jubileumi év programját részletező körlevelét felolvassák majd a templomokban. Augusztus 20-án a püspöki kar koncelebrációs misét mond a Szent István bazilikában, a püspöki kar elnöke ekkor nyitja meg hivatalosan is az egyházi ünnepségsorozatot. A püspöki székvá­rosokban is misét mondanak, és megnyitják a helyi ünnepeket. Egyházunknak általában az az álláspontja, hogy küsöségek mellőzésé­vel, a belső lelki tartalomra helyezzük a fő­súlyt, közelebb jutni Szent István személyisé­géhez, mély tartalmú keresztényi és szociális mivoltához, A pécsi egyház az ünnepségsoro­zat keretében Szent Mórra, Pécs második püs­pökére is emlékezik halálának 900, évforduló­ján. Nagy örömmel vettük az állam beleegye­zését, hogy a Pécs melletti Kozármislenyben Szent Mór tiszteletére egy modern templomot építtessünk. A templomot, amelynek épülő fa­lait még az idén megáldani szeretnénk, Szent Mór rézdomborítású szobra díszíti majd. A pécsi egyház a Szent István-esztendőnek még egy vonatkozását emeli ki. A Baranya megyei Nádasdon született Szent István rokona, a skót királylány, Skót Szent Margit, a Réka völ­gyében most tárják majd fel a romjait a vár­nak, amelyben élt. A pécsi egyház szeretettel ápolja emlékét. Talán nem érdektelen meg­említeni, hogy dr. Nagy Kázmér a londoni le­véltárban egyházi és történelmi szempontból is jelentős adatokat tárt fel életéről. Még egy­szer hangsúlyozni kívánom azonban, hogy az államalapító nagy királyunkat köszöntő álla­mi ünnepségek fényét minden módon erősíteni kívánjuk. Ott leszünk valamennyi ünnepsé­gen, papságunk részt vesz minden rendezvé­nyen. — A magyarságot korszerű életre, hala­dóbb útra vezérlő nagy királyra tisztelettel gondol a haza és a külhon magyarsága Püspök úr, mint a Magyarok Világszövetsé­ge elnökségének tagja, milyen tapasztalato­kat szerzett a külföld magyarjaival valé kapcsolatban, és milyen feladatokat lát < vonatkozásban7 — Egy nagy történelmi korszak vibrálásé érezzük mindannyian. Mi is, akik kifelé szó lünk, azok is, akik kintről hozzánk szólnál. A külföld magyarsága, nem egyszer tapaszta’­­tam, állandó érdeklődéssel, együttérzéssel fi gyeli a haza mindennapjait. Nem kell jobb példa erre, mint az elmúlt tragikus hetek, az árvíz, amikor egy emberként fordultak se­gítő kézzel és aggódással felénk. Nem min­denki ismeri azonban, nem is ismerheti, mi van idehaza. Nekik, papjaiknak is csak azt üzenhetjük, jöjjenek haza, nézzenek körül, tekintsék meg, hogyan él népünk, miként bol­dogul egyházunk. De feltétlenül szükség len­ne a magyar egyház és a külföld magyar ka­tolikus körei között olyan kapcsolatra, amely­nek során püspökeink, neves lelkipásztorok éí a hittudományi karok képviselői találkozhat nának a kintiekkel, magyar véreink lelki é: kulturális ügyeinek előmozdítása érdekébet is. Egyébként is, a személyes találkozás a leg­jobb diplomácia. Magam is szívesen veszet részt ilyen misszióban. Máig is szeretetté gondolok például amerikai utamra, egy cleve­landi élményre. Amikor püspöki ornátusbai kiléptem a Szent Margaret templom előcsar­nokába, egy magyar asszony így szólt hozzám: „Bárcsak többször ilyen közvetlen hangon hal­lanánk az otthoniakról beszélni és mi is el tudnánk mondani ilyen embereken keresztül örömünket és bánatunkat." A külhoni magyar­ságot segíteni, a szülőhazával való kapcsolatát erősíteni, anyanyelvi, műveltségi színvonalát emelni mindannyiunk kötelessége. Egyházunk szíves-örömest vesz részt ebben a munkában, e misszió szolgálatára — ismétlem — készsé­gesen vállalkozom magam is. Cs. I. KÉT HÉT A BALATONON A balatonszabadi-sóstói úttörő­táborban a magyar úttörőkön kí­vül külföldi gyerekek Is nyaral­nak. Radányi Dominique Fran­ciaországból, PUler Elizabeth és Andrea Kanadából érkezett. Két hetet töltenek a Balatonon, együtt játszanak, fürdenek az újdonsült barátokkal. Eközben megismerik azt az országot, amelyről Idáig csupán szülők, ismerősök elbe­széléseiből, újságokból hallottak. Budapest nevezetességei, a Bala­ton hullámai, a magyar gyerekek, mind-mind közelebb hozzák őket az eddig ismeretlennek számító Magyarországhoz. Az MVSZ Uta­zási és Tájékoztató Irodájának képviselője a minap meglátogatta őket és ajándékot adott át nekik. A három kislány olyan tiszta ma­gyarsággal köszönte meg az aján­dékot, amelyről érződött: az új barátokkal töltött Idő alatt csiszo­lódott Ilyenné. Radányi Dominique, Pillér Eliza­beth és Andrea az MVSZ ajándé­kaival. Körülöttük magyar pajtá­saik (Novotta Ferenc felvétele) ARCKÉPEK A MÁBÓL OlayymLWjdi Jlliluíhf A ZALASZENTMIHÁLYI TERMELŐSZÖVETKEZET ELNÖKE NAGYVÁRADI: ötvenhat. RIPORTER: Képzettsége? NAGYVÁRADI: Tanító. RIPORTER: Hogyan lett tanítóból téesz-elnök, és mi­óta vezeti a szövetkezetei? NAGYVÁRADI: 1959-ben községünkben részt vettem a szövetkezet szervezésében. Az emberek megkérdezték tőlem, nem tartanék-e velük? Ügy éreztem, jogos a kérdé­sük, és magam is beléptem. Megválasztottak elnöküknek, s azóta tizenegy éve, én töl­töm be ezt a tisztséget, RIPORTER: Pedagógus lé­tére, hogyan tanult bele a mezőgazdaságba? NAGYVÁRADI: Eredetileg is biológus szaktanár voltam. Falun éltem, mindig is ott tanítottam, és közben nyitott szemmel jártam. Amióta a szövetkezet elnöke vagyok, sok mezőgazdasági könyvet olvasok, és több alkalommal szervezett képzésben is részt vettem. RIPORTER: Mennyi a ter­melőszövetkezet tagjainak száma, és közülük mennyi az aktív dolgozó? Mennyi a szö­vetkezet területe, s melyek a legfontosabb üzemágai? NAGYVÁRADI: A tagok száma 546, ebből 248 járadé­kos, illetve nyugdíjas. Terü­letünk 6700 katasztrális hold. Legfontosabb üzemágaink a Összes vagyon: Nagyváradi Mihály kenyérgabona-termelés, a ta­karmánygabona, a gyümölcs, a szőlő, a kertészet és a szarvasmarha-tenyésztés. RIPORTER: ön szerint melyek egy mezőgazdasági termelőszövetkezet eredmé­nyes működésének legfőbb mutatói? Hogyan alakultak ezek ebben a szövetkezetben, az utolsó öt évben? NAGYVÁRADI: Vélemé­nyem szerint egy szövetkezet eredményes működésének legfontosabb mutatói a beru­házott és forgóvagyon ará­nya, a gazdaságeszköz-ellá­­tottsága és a termelési költ­ségszint alakulása. Ezek a mutatók a szövetke­zetünkben a következőkép­pen változtak: Termelési alap:Fel nem osztható alap: 1965. 1966. 1967. 1968. 1969. 47 980 000 63 234 000 70 269 000 81 922 000 98 845 000 5 956 000 6 482 000 7 941 000 9 666 000 (forgóalap): 10 882 000 (fejlesztési alap): 3 405 000 15 493 000 25 586 000 30 405 000 35 049 000 38 029 000 A LÓSPORT VILÁGÁBÓL A kerteskői ménesben nevelt Nostradamus apasága há­­rnmóyps mén Norbert a Magyar Derbyben aratott győzel­me után megnyerte a usensziova«. —. cmz neten belül öt futásból négy első és egy második helyezést ért el. Istállója most a Berlin-Hopegarteni főversenyre, utána a baden-badeni nagy díjra készíti elő. Ebből megállapítható, hogy a szövetkezeti beruházott va­gyon nálunk 64 százalék, a forgóvagyon pedig 36 száza­lék volt 1969-ben. Ez nagyon magas. Rájöttünk ugyanis, hogy a beruházásokat csak a fejlesztési alap teherbírásáig szabad eszközölni, mert a túlzott fejlesztés a tagok jö­vedelmének rovására megy, ami egyenes arányban áll a munkakedv és a szövetkezet fiatalításának alakulásával. Más szóval, ha szövetkeze­tünk jó munkájából szárma­zó bevételeink túl nagy há­nyadát visszük vissza a gaz­daságba, az próbára teheti c tagok türelmét. Másik felis mérésünk, hogy nagyon fontos a szociális és kultur lis alapokat úgy fejleszti hogy biztosítsák a szőve4 zet vonzóerejének növel RIPORTER: Ha az en közgazdasági mutatóm alakulnak, az automaié­­biztosítja a tagok jöv nek növekedését? zgaz-NAGYVÁRADI: Julása dasági mutatókim nö­­megteremti a jövalapját. vetésének szilágzesedése 1965-ben a tagolt, ez az 5 293 000 forinfa ’ évben összeg a temelkedett. 8 520 000 forir . . la most koz-RIPORTE[st tartanánk, véleményki£rint a tagság véleményeka kezdene új­hány szá$zdálkodásba? "ARADI: »«Rés , semmivel se 5~i srt egyénileg sem be­­tobb, r sgm termelni nem ruház’ szövetkezet szín­­tudnC Másrészt a paraszt-. v,01}fn adja ma már az ui értelmiség jelentős, ré­f?ét. Ck különösen átlátják azt h°0V a kisparaszti gaz- Zjagok képtelenek lennének a korszaknak, megfelelő ter­méseredményeket és jövedel­met elérni, RIPORTER: Kérem, fogal­mazza meg néhány mondat-A Budapest lovasbajnokságon jó eredményt értek el a fiatalok. A felnőtteket is próbára tévő 130 centiméter ma­gasságú akadályon is többen hibapont nélkül szerepel­tek. A csapatversenyben a Budapest Lovas Klub győzött 8 hibaponttal az Újpesti Dózsa (24 hibapont) és a Bp. Hon­véd S. E. „A” csapata (26,5 hibapont) előtt. Az európai fiatalok vetélkedőjét a jövő hónapban St. Moritzban ren­dezik meg. Sz. L. Ifjúsági versenyző egy nehéz akadályt ugrat zett, becsületes munkatársak­ra van szükség. A tisztvise­lőknek és az üzemi vezetők­nek biztosítani kell az önálló intézkedés jogát. A szövetke­zet tagságával szoros szemé­lyi kapcsolatot kell kialakí­tani, mert ezt a parasztember kiváltképpen igényli. Az in­tézkedéseket következetesen kell végrehajtani, végül mos­tani korszakunkban talán legfontosabbnak a szakmai és kulturális színvonal emelését, a folyamatos képzés biztosí­tását tartom. Ezzel függ ösz­­sze az a tapasztalatom, hogy nélkülözhetetlen és gyorsan megtérül, ha mind a vezetők, mind pedig a tagok minél többet utaznak, látnak. RIPORTER: Köszönöm a figyelmét és az idejét. Salamon Pál <JJ KÖNYVEK Zsebők Zoltán: A gyógyító sugár. Minerva zsebkönyvek, fűzve 10,— Ft Hárdi István: Lelki élet, lelki bajok 25,— Ft Kókay György: A magyar hírlap- és fo­lyóirat-irodalom kezde­tei 1780—1795 70,— Ft Kálicz Nándor: Agyagistenek, A neoliti­­kum és a rézkor emlékei Magyarországon 28,— Ft Harsányi Zoltán: Stíluselemzés. A tanítás problémái 7.50 Ft Hegedűs Géza: Várj madár, várj ... Példázat a veszedelmck­ről 25,50 Ft Solymár József: Madonna két élete 12,50 Ft Szlnnyei Júlia: Hosszú fiatalság 24,— Ft Szabó Magda: Katalin utca 22,— Ft Mezei András: Kezdetben 14,— Ft Vértes László: Kavicsösvény. A vértes­­szőllősi ősember regénye 64,— Ft Az új könyvek megrendelhetők a Kultúra Külkereskedelmi Válla­lattól (POB. 149, Budapest 62.), vagy külföldi megbfzottaltól. Oiélyeífsai'O k Az amerikai „Apollo—13” űrhajó szerencsés visszatérése emlékére négy darab, különböző rajzú 2,50 Ft-os bélyegkis­­ívet bocsátott forgalomba a Magyar Posta. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom