Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-13 / 12. szám

/láttuk, olvastuk, hallottuk...

A Budapest és Bécs között létesült új távközlési összeköttetést május 26-án dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter és Erwin Frühbauer osztrák közlekedésügyi miniszter beszélgetése avatta fel.

*

Magyar—román építésügyi együttműködési tárgyalások voltak Budapesten.

*

Hetvenötödé születésnapját aktív művészi megnyilvánulással,, a Trisztán és Izolda vezénylésével ünnepelte Komor Vilmos, az Operaház Kossuth-díjas karnagya, a magyar karmestergárda doyenje.

*

Prágában megnyílt az IBUSZ kirendeltsége a csehszlovák és külföldi utazóközönség számára.

*

Az Ifjú Zenebarátok ötventagú klubkórusa első díjat nyert a BBC által rendezett „Hagyjátok az embereket énekelni” című világversenyen, amelyet a műkedvelő énekkarok rádiófelvételei számára írtak ki. A Vándor Kórus a felnőtt vegyeskarok kategóriájában második díjat nyert a BBC versenyén.

*

Az Osztrák Sebész Társaság meghívására Becsbe utazott dr. Ladányi Józsa, a Debreceni Orvostudományi Egyetem II Sebészeti Klinikájának igazgatója. Mint az Osztrák Sebész Társdság tagja, a májusban megrendezett sebészkongresszuson előadást tartott az átültetett bőr új vérellátásáról.

*

Csortos Gyula halálának 25. évfordulójára Mikus Sándor Kossuth-díjas szobrászművész készít síremléket. Karinthy Frigyes síremlékének elkészítésére Borsos Miklós kapott megbízást.

*

Hollandiában a groningeni egyetemen magyar kiállítás nyílt meg, amelyet Tuula Niskonen, az egyetem finn lektora rendezett. Tuula Niskonen az elmúlt években két ízben vett részt a debreceni nyári egyetemen. Megtanult magyarul és a Magyarország iránt érdeklődő egyetemista hallgatók kedvéért rendezte a kiállítást.

■*

A körzeti gyermekorvosok működéséről adott ki utasítást az egészségügyi miniszter. A rendelkezés a többi között kimondja, hogy a körzeti gyermekorvos lehetőleg minden esetben otthonukban lássa el a csecsemőket. Az újszülötteket a szülőotthonból történt elbocsátását követő hat napon belül — az otthon született csecsemőt 48 órán belül — meg kell látogatnia és gondozásba kell venni. Ha a gyermek 14. évét betöltötte, a rá vonatkozó egészségügyi feljegyzéseket az illetékes általános körzeti orvosnak kell átadni.

*

Dr. Asztalos Sándor újságíró, a Muzsika című zenei folyóirat főszerkesztője 51 éves korában elhunyt.

*

Az osztrák Blaguss utazási iroda Bécs—Balaton—Hévíz közötti autóbuszjárata május 17-én megindult. A 40 személyes Mercedes busz szeptember 27-ig vasárnaponként közlekedik és Burgenlandon át, Kőszeget érintve érkezik a Balaton partjára, illetve Hévízre. A Balaton-expressz elnevezésű autóbusz reggel hat órakor indul Bécsből és 11.20-kor érkezik Hévízre, ahonnan 17.15 órakor indul vissza az osztrák fővárosba.

*

Hatvanezer forintért vásárolták meg Rárót, a Dalmandi Állami Gazdaság öt és fél éves sportparipáját. A fekete színű mén érdekessége, hogy hannoveri mén és magyar félvér kanca „házasságából” származik. Ráró már elutazott a Német Szövetségi Köztársaságba.

*

„Magyarországon megteremtették a turizmus kitűnő lehetőségeit'’ — mondotta Georg Faddoul, a Hivatalos Idegenforgalmi Szervezetek Nemzetközi Uniójának, az UIOOT-nak libanoni elnöke abból az alkalomból, hogy az Unió vezetősége három napig tanácskozott Budapesten.

*

Tasnádi Emilnek, az Országos Találmányi Hivatal elnökének vezetésével vett részt küldöttségünk a Washingtonban megtartott szabadalmi együttműködési szerződés tervezetét megtárgyaló diplomáciai konferencián.

*

Az IBUSZ szervezésében nagyobb észak-amerikai belgyógyász csoport tett látogatást az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben és a pomázi munkaterápiás intézetben. USA-beli szívgyógyászok pedig a budapesti III. számú Belgyógyászati Klinikán szakmai találkozón vettek részt.

*

73 éves korában elhunyt Fábry Zoltán író, publicista és kritikus, a szlovákiai magyar irodalom legjelentősebb képviselője.

Ludas Matyi: Csak az a fontos hogy ugyanolyan fiatalnak lássanak, mint amilyen huszonöt évvel ezelőtt voltam!

A szálloda látképe

SZÁLLODA BÉKÉSCSABÁN

Megnyílt Békéscsabán a Körös Szálló, a megye egyik legszebb új létesítménye. A százhúsz személyt befogadó szálló éttermében 500 vendég, tetőteraszán 200 vendég szórakozhat s töltheti kellemesen az idejét. Íme, néhány felvétel a Körösről, amelyben a vendég minden kényelmet megtalál.

Sarokrészlet az egyik kétágyas szobából

A Körös Szálló hallja (MTI felv.)

klLTlRA-boutique-ok a montreali „Miniexpo-n”

A kanadai Montreal nagy világkiállítási területén június 12-én megnyílt „Miniexpo” magyar kiállítási pavilonjáról egyik korábbi számunkban részletesen beszámoltunk olvasóinknak. Bár a kiállítás Montreal francia és angol nyelvű lakosságának nyújt tájékoztatást hazánk kultúrájáról, a kanadai és észak-amerikai magyarok is bizonyára nagy számmal keresik fel a magyar pavilont, ahol a budapesti KULTÚRA megbízottai a boutique-okban szívesen állnak a látogatók rendelkezésére és segítenek választani a legszebb magyar regényekből, művészeti könyvekből, más irodalmi müvekből és a magyar lemezekből. A magyar nyelven már kevéssé tudó vásárlók magyar szerzők angol és francia nyelven kiadott alkotásai közt válogathatnak.

A LÓSPORT VILÁGÁBÓL

Lefutották a magyar lóversenyzés egyik legnagyobb versenyét, az 1896-ban alapított Millenniumi dijat. A hűvös, szeles, esős Idő ellenére is nagy számú közönség nézte végig az 1800 méteres futamot. Kis mezőny, mindössze nyolc ló állt a nagy versenyben starthoz. A szokásos nagy küzdelem Is elmaradt az Idén, mert Norbert (apja: Nostradamus — anyja: Cirkálom) könnyen, öt hosszal győzött Cukorka (Bontur — Cukros) és Avence (Ivory Tower — Antarktlda) ellen. A nyerő ezzel a futásával egyik legkomolyabb jelöltje lett az osztrák és a magyar Derbynek. A győztest Vas József lovagolta és Kiss József készítette elő versenyére.

*

A warendorfi nemzetközi öttusaverseny utolsó számában, a lovaglásban gyengén szerepeltek a magyarok. Ebben a számban az NSZK versenyzői szerezték meg a győzelmet. Az öt sportágban elért eredmény alapján, mégis fölényes magyar győzelem született. Az egyéniben Balczó győzött Bakó, Villányi és Kelemen előtt. Csapatversenyben a Csepel lett első, a Bp. Honvéd előtt. Ez a sikeres szereplés öttusázóink emelkedő formáját igazolja.

*

Az amatőr versenyek első számaként az újságírók ültek kocsiba. A profiknak is dicséretére váló küzdelemből Sípos Tamás, a rádió és televízió munkatársa került ki elsőként Toldy Ferenc és Barna Jenő szerkesztő előtt. A győztes ló, Romantika 30,6 mp-es kitűnő átlagidőt ügetett. A második és harmadik ló neve: Özvegy és Pandur.

Sz. L.

Az újságírók futamának végküzdelme

(79.)

A lerázott Iga

Másfél évtizeden át az ország minden lakója, rendre és rangra való tekintet nélkül, arról álmodott, hogy a törököt kiűzzék az országból. Ez végre megtörtént, s a háború terheinek oroszlánrészét Magyarország viselte. Ez, a „hivatalos” terheken kívül, mint az adók, a katonaság ellátása, azt is jelentette, hogy az országot két sereg pusztítja: az előrenyomuló és a visszavonuló. A hullámzó háború szinte letarolta az országot, kipusztította még megmaradt lakosságának is jó részét. A súlyosabb gondok azonban a háború befejeztével következtek. /

A Mohács óta eltelt másfél évszázad alatt Európa-szerte végbementek azok a gazdasági és társadalmi változások, amelyek a feudalizmusból a kapitalizmusba való áttérést előkészítették. Magyarországon ez nem történt meg, s a továbbiakban sem tudott kibontakozni az intézményeiben, társadalmában kettős arcot mutató országban. A rendi intézmények és a centralizáció hatalmi szervei egymás mellett, egymást keresztezve működtek tovább. A földesúri majorépítés, amely a robotmunkán alapult és az árutermelő gazdálkodás irányába haladt, megkezdődött, de a pénzt nem tudták befektetni a termelésbe, mert ennek feltételét, a hitelt, meggátolták a középkori törvények. Az igazságszolgáltatás is megrekedt a középkorban.

Az ország lakossága, amely a XV. század végén 4—5 millió volt, 3—4 millióra apadt. Falvak maradtak üresen, városok utcasorai néptelenedtek el. Erősen változott az ország etnikai térképe: a kipusztult magyarság helyére különböző nemzetiségű telepesek jöttek, a megmaradt magyarság egy része pedig a védettebb vidékekre költözött. Az ország gazdasági és társadalmi arculata összekuszálódott, és tele volt ellentmondással.

Lipót császár már Buda visszafoglalása után iparkodott érvényesíteni nemcsak örökösödés és választás jogán, hanem immár fegyverrel is szerzett hatalmát. S az ellenállást — mint erre például a hírhedt Caraffa tábornok eperjesi vérengzései emlékeztetnek — kegyetlenül letörte. 1687 októberében országgyűlést hívott egybe, amelyen a Habsburg-ház trónöröklési jogának elismerését, fiának megkoronázását, és az Aranybulla 31. pontjának, a rendek ellenállási jogának eltörlését kívánta. A rendek a kívánságokat teljes hódolattal elfogadták. A dinasztiához hű főnemesi nagybirtok osztatlan fenntartása érdekében pedig bevezették a spanyol eredetű hitbizományt. Ez olyan, a családon belül meghatározott rend szerint öröklődő nagybirtok volt, amelyet az alapító tulajdonos akarata nyomán, a király tett érvényessé. Haszonélvezője mindig a család elsőszülött vagy legidősebb tagja lehetett.

A Habsburg-államhoz fűzött Magyarországot be kellett kapcsolni a birodalom vérkeringésébe. A kor merkantilista programjában Magyarországnak az osztrák ipart nyersanyaggal és élelmiszerrel ellátó szerepet szántak. De a töröktől visszafoglalt puszta ország, még ennek a feladatnak sem tudott megfelelni. Ezért Lipót császár 1688-ban megbízta Kollonich Lipót kalocsai érseket, a pozsonyi kamara elnökét, hogy dolgozza ki Magyarország gazdasági, pénzügyi és közigazgatási kormányzásának tervezetét. A tervezet nem nélkülözött hasznos, a fejlődés irányába mutató javaslatokat sem, de alapkoncepciója az volt, hogy az osztrák gazdasági fejlődést segítse elő, a hazai érdekek rovására. A tervezet lényege, az ország adózóképességét növelő telepítési program volt. Bár Kollonics egyes rendelkezéseket kiadott, a terv mégis hajótörést szenvedett a különböző hatalmi csoportok versengésén, az állam tehetetlenségén és a nemesség ellenállásán. A Habsburg-hatalom berendezkedését Magyarországon végső soron nem egy átfogó terv határozta meg, hanem az udvari csoportok pillanatnyi erőviszonya, az ingatag pénzügyi helyzet és a hitelezők mohósága.

A központi magyar kormányszervek formai önállósága is megszűnt, a visszafoglalt területeket nem mint egységes ország részeit, hanem mint egyes tartományokat igazgatták. A hajdani tulajdonosok közül csak az egyház kapta vissza birtokait, a nemesség csupán akkor, ha hitelesen igazolta birtokjogát, és megfizette a magas fegyverváltságot. Különben a birtokot a Neoacquistica Commissio (Üjszerzeményi Bizottság) kincstári tulajdonnak tekintette, és zsoldos tiszteknek, hivatalnokoknak, vagy kielégítetlen hitelezőknek ajándékozta. Erdélyben a Diploma Leopoldinum, amelyet 1691- ben adott ki a császár, biztosította a katonai megszállást. A hajdani fejedelemséget királyi kormányzó kormányozta.

A török kiűzését követő évtizedeket nem a rendeződés, hanem a teljes zűrzavar jellemzi. A központi abszolút hatalom kiépítését szolgáló intézkedések a helyi viszonyok közepette, a feudalizmust erősítő tényezővé váltak. A kívánt előrehaladás helyett, a feudalizmus önmagát túlélt, különösen reakciós formája elevenedett fel. Gazdasági anarchia, a mezőgazdaság hanyatlása és vallási türelmetlenség mindenütt. Ugyanakkor az udvar politikájának támogatóit nagy birtokadományokkal igyekezett még inkább magához kötni. A magyar főnemesség zöme hozzáidomult a császárváros cseh—osztrák udvari arisztokráciájához.

A köznemesi tábor viszont felbomlott. A háború, a Wesselényi-féle összeesküvés és a császári abszolutizmus berendezkedése nagyon megviselte. Egy részük hivatalt vállalt a kialakuló adminisztrációban, s magára vonta társainak gyűlöletét. akik „hitet csavarintó labanc”-nak nevezték őket. Csupán egy tartotta össze a köznemességet: a jobbágyaik felett való uralom s ennek biztosítása. A városok társadalma hasonlóképpen alakult.

1703-ban a Habsburg-birodalom pénzügyi csődbe jutott. Adósságait nem tudta megfizetni. Állambankot állítottak fel, amelynek azonban nem volt hitele a pénzügyi világban. A válság terheinek nagyobb részét Magyarországra hárították. Külföldi kölcsönt kerestek, az ország vám-, só- és adójövedelmeinek lekötésével.

Lipót politikája a főnemesség vékony rétegére támaszkodott, és összeroppanással fenyegette a polgárságot, a köznemességet, és a jobbágyságot. Nőtt a társadalmi elégedetlenség és a nemzeti érzés.

B. P.

(Következik: „A föld népe kész, csak legyen feje")