Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-09-20 / 19. szám

KLAPKA GYÖRGY. 1120-1112 KLAFKA QCÖNGV HONVtOTÁlOIMOK UNOKÁJA. MAME 7NEKÉ» MASSBJN AKSZONY A HMM NÉWftnÁltSAsAcMAK AjÁlKjétOZTA NMYKMA IfiWHH QAKAMÓL ÁLLÓ HATHAByKT^CÁT a magvak omzisot levéltA* kiállítja A HAGYATOK KIS TÖMPÉKÉT: KLAPKA CYÖKSV PÁLYAFUTÁSÁNAK JELENTŐS EMLÉKEIT. Dr. Ember Győző akadémikus, az Országos Levéltár főigazgatója megnyitja a Klapka-kiállítást (MTI feiv.) JClapka lakoznak unokája Oliulup eiten Budapesten tartózkodott az 1848-as szabadságharc nagy­nevű hadvezérének, Klapka Györgynek az unokája, Marie- Thérese Masselin de Klapka. Leányával, dr. Sylvane Masse­­linnel együtt llku Pál művelődésügyi miniszter vendége volt. Ismeretes — lapunk is megírta —, hogy tavasszal Masselin de Klapka a magyar államnak ajándékozta Klapka György több, mint ötezer darabból álló irathagyatékát. A becses gyűjteményt az Országos Levéltárban helyezték el. A Klapka­­utódok látogatásának az adott aktualitást, hogy az iratok egy részét szeptember 5-től a várbeli Budapesti Történeti Múzeumban kiállításon mutatta be az Országos Levéltár. KERESKEDELMI KAPCSOLATOK LATES-AMERIKÁVAL Hazaérkezett Latin-Amerikából az a magyar kereskedelmi küldöttség, amely dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszter­­helyettes vezetésével Venezuelában, Ecuadorban, Peruban és Brazíliában járt. A delegáció tárgyalásairól a miniszter­­helyettes elmondotta: Latin-Amerikából a magyar vállalatok évente mintegy 35 millió dollár értékű árut, főként kávét, gyapjút, bőrt és egyéb mezőgazdasági terméket, időnként gyapotot és hallisztet importálnak. Az oda irányuló magyar export nem éri el az import mértékét, ezért kutatták annak lehetőségét, hogyan fokozható mind a behozatal, mind a ma­gyar áruk kivitele. — Partnereink körében megértést tapasztalhattunk és meg­győződtünk arról, hogy fejleszteni kívánják gazdasági kap­csolataikat Magyarországgal. A magyar iparnak elsődleges érdeke a gépek és berendezések, valamint műszerek szállítá­sának fokozása. Ilyen terület lehet az oktatásügy, a mező­­gazdaság és az élelmiszeripar egyes ágainak fejlesztése. — Brazíliában a már bevezetett magyar exportcikkek mel­lett szóba került most a búza eladása is, mivel Brazília gabonaimportőr. Eucadorből banánt importáltunk, míg az exportnál érdeklődést tapasztaltunk a magyar járművek, vil­lamos berendezések iránt. Peruból évente mintegy 3 millió dollár értékben szereztünk be takarmányozási célra hal­lisztet. Az ottani üzleti körök autóbuszok, izzólámpagyár és más termékek iránt érdeklődnek A miniszterhelyettes hangsúlyozta: a magyar vállalatoknak intenzív piaci tevékenységet kell folytatniuk Dél-Ameriká­­ban. A LÓSPORT VILÁGÁBÓL 90 éie, 1879-ben nyerte Kincsem, a magyar csodaló harmadszor a Badeni Nagydíjat. 1870-ban mint kétéves futott itt először és győzött a Zukunft Rennenben, majd egymást követő három évben 1877-78—79- ben megnyerte a Nagydljat. Kincsem leszármazottaival is maradandó sikereket szerzett. 1898-ban Tokió, 1900-ban Xamete, 1910-ben Ksiaze Pan, 1913-ban Mosel Ksiaze, majd később Wanfried győzött a Nagy­díjban. Lóversenyzésünknek és tenyésztésünknek ma sincs szégyellnivalója. Az 1969. évi badcn-badenl nemzetközi galoppversenyeken is sikere­sen szerepeltünk. Paroli (apja: Darling Boy, anyja: Pip and Pollch) megnyerte a Zukunft Rennent, a legjobb német kétéves Kurier ellen. Az Imperiál apaságú Ipamuram e futamban harmadik volt, jó angol, francia és német lovakat hagyott maga mögött. A 9800 méteres Haniel Rennenben és az 1500 méteres Badener Meilben is magyar győztest ünnepeltek, Grünrock (Niederländer—Grübchen), illetve Avance (Ivo­ry Tower—Antarktida) révén. A három győzelmen kívül még értékes helyezésre is futotta lovainknak. * A Bécsben rendezett Ausztria—Magyarország Ugetőmérközésen a visszavágót is a mieink nyerték. 1800 méteren Packard (Boccacció— Rekorder), 9200 méteren Óceán (The Skipper—Balaton) győzött. Mind­két Ugetőt Menyhért Ferenc hajtotta. A végeredmény 4:0 a javunkra. * A 180 éves múltra visszatekintő bábolnai gazdaság ismét a legelső vonalba került. A ménes állományát tíz telivér kancával és két arabs ménnel gyarapították. Az ősszel újból megrendezik a már jól bevált csikóárverést, amelyre sok külföldi vevőt is várnak. Sz. L. Hazatérő telivér ménes KÖVETEK KINEVEZÉSE Néhány, korábban követi, illetve nagyköveti tisztségvi­selő diplomatánkat az Elnöki Tanács a külügyminiszter előterjesztésére érdemeik el­ismerése mellett, más fontos munkakörbe helyezés miatt felmentette. Beck Jánost megbízta hazánk Bio de Ja­­neiró-i követségének vezeté­sével, Nagy Bélát a stockhol­mi nagykövetség vezetésével és képviseletünkkel az Iz­landi Köztársaság területén, Molnár István pedig djakar­­tai nagykövet lett. Űj könyvek Gál György Sándor: Hazám, hazám, Te mindenem (Erkel Ferenc életregénye) 24,50 Gál György Sándor: LISZT FERENC ÉLETE — — — 60,— Barát Endre: BOLYGOTUZ (Bihari János és Lavotta János életregénye, a ver­bunkos története) — — 34,— Bókay János: EGY RÓZSA­SZÁL SZEBBEN BESZEL .. . (Kacsóh Pongrác élete, a János vitéz daljáték szüle­tése) — — — — — — 36,— Molnár Gábor: BlBORVISKO (Atlantis keresése a brazil ősvadonban) — — — — 44,— Jókai Mór: A FEKETE VÉR (A Jókai-sorozat legújabb kötete) ----- 18,­­Biró András: KUTYA MAGAZIN 1969 (a magyar puli, vizsla, agár, tacskó, komondor, kuvasz stb. tenyésztése, gondozása; díjnyertes ma­gyar kutyák) — — — 20,— VARTÜRAK KALAUZA (az észak-magyarországi és az alföldi várak leírása, térképekkel, fotókkal, il­lusztrációkkal) — — — 43,— (A könyvek megrendelhetők a KULTÚRA Külkereskedelmi Vál­lalattól, Budapest 62. P. O. 149. vagy külföldi megblzottaltól.) Bélyegaarok Az „Evfordulök-események, 1969” elnevezésű bélyegsorozat keretében a szeptember 15-én. Budapesten megrendezett XXII. Nemzetközi Művészettörténeti Kongresszus tiszteletére 1 forintos címletű bélyeget bocsátott ki a Magyar Posta. A bélyegkép Rembrandt: „Asztala mellett ülő tudós” című tollrajzát ábrázol­ja világosbarna színben. XXII *EÍ»ZETKÖ2I KÖVÉSZETTÖRTEKETl KOIGRESSZDS 19(9 A CESES Balatonfüreden megtartott nemzetközi gazda­sági konferenciáján — ame­lyet első ízben rendeztek szo­cialista országban —, több, vitát kiváltó előadás hangzott el. Grassmann amerikai pro­fesszor A reformok és a pénz című előadásában kifejtette, hogy a pénz aktív meghatáro­zó szerepe a gazdasági folya­matok alakításában minden gazdaságban, tehát a szocia­lista országok gazdaságában is a gazdálkodás hatékonysá­gának alapkérdése. A magyar szakemberek vitatkoztak ez­zel az általános formával és kifejtették, hogy a pénzügyi modell nem lehet olyan ab­szolút rendszer, amely min­den körülmények között, minden szocialista országban érvényes. Az 1RODAGÉPTECHNI­­KA1 Vállalat, a Magyar Mű­szeripari Külkereskedelmi Vállalat és az olasz Olivetti cég között megállapodás jött létre, amelynek alapján a jö­vőben olasz, Quanta rendsze­rű elektromos összeadó gépe-Az Elektronikus Merőkészülékek Gyárának esztergomi gyáregységé­ben készítik nagy sorozatban az agy bioáramait vizsgáló 8 csatornás elektro-encephalographot. A brazil, indiai és szovjet kórházakban is alkalmazzák. LENT: A budapesti Technika Házában nagy érdeklődés mellett mutatta be a német szövetségi köztársaságbeli Bayer cég műanyag alvázzal készített gépkocsimodelljét (MTI felv.) lftMAGYAR POSTA két gyártanak Magyarorszá­gon. KOPPENHÁGÁBAN ma­gyar erősáramú kiállítás nyílt, amelyen a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat 15 magyar iparvállalat gyártmá­nyait vonultatta fel. Szeptem­berben még Oslóban, majd Göteborgban is bemutatják a magyar termékeket. MAGYAR—ANGOL mű­szeripari együttműködési szerződési tervezetet dolgoz­tak ki a Magyar Műszeripari Egyesülés' és Nagy-Britannia . műszeripari egyesülésének vezetői, Budapesten. HIVATALOSAN is megala­kult a Bygging—Ungarn 31. svéd—magyar részvénytársa­ság, az egész világon dolgozó svéd Bygging-cég és a ma­gyarországi 31-es Építőipari Vállalat közös vállalkozása. A részvénytársaság egy kö­zös svéd—magyar találmány, a Sveto-rendszerű csúszózsa­­luzós betonozó-berendezés hasznosítására alapozza mű­ködését. HAZÁNK először vesz részt a jelentős idegenforgalmi propagandát is kifejtő stras­­bourgi vásáron. 140 iparvál­lalatunk 70 termékével szere­pel a regionális vásáron- Szeptember 13. — a vásár magyar napja. A BOMBAYTŐL délre épü­lő új alumíniumkombinát évi 1000 tonna timföldet elő­állító gyárát és az évi 50 ezer tonna kapacitású alumínium­kohót a Magyar Alumínium­ipari Tröszt tervezőintézeté­nek mérnökei készítik. Ez az első eset, hogy India alumí­niumipari fejlesztéséhez a magyar szakemberek közre­működését veszik igénybe. Az indiai állami alumíniumipar másik nagy üzeme, a korbai kombinát létesítésében a ma­gyar szakértők 200 ezer tonna kapacitású timföldgyár ter­vezésével vesznek részt. MAGYARORSZÁG jármű­gyártó termékeivel és borai­val nyert aranyérmet a lip­csei őszi vásáron. A BÉCSI nemzetközi vá­sár magyar kiállításán az el­ső üzletkötés: az Elektro­akusztikai Gyár sztereofoni­kus keverőpultját megvásá­rolta az osztrák Weritas-cég. Ezenkívül komoly tárgyalá­sok folytak az EMG elektro­nikus asztali számológépéről, a magyar audio-vizuális ok­tatógépről és a Medicor izo­tópos vizsgálógépéről. Váci Mihály Az oldott kéve című írása megjelent a Népszabadság 1969. augusztus 3-i számában, elhangzott a Magyar Rádió műso­rán és megvitatásra került a Magyarok Világszövetsége Kulturá­lis Bizottságában is. Mivel honfitársaink körében egyre fokozódik az érdeklődés és mind nagyobb az Igény, hogy a magyar nyelv megmaradásáért folyó küzdelemmel kapcsolatos vitákról tudomást szerezzenek és hozzá is szólhassanak, közöljük a tanulmány né­hány részletét. HAZÁNK határain túl nagyszámú magyar él. Hogyan ma­radhatnak ezek a milliók kapcsolatban hazájuk, népük nyel­vével, jelen kultúrájával, hagyományaival, népi megtartó erőivel? E kérdésről kevés szó esett, hazai irodalma alig lel­hető. Szinte csak a hazaküldött levelek, szóbeli panaszok — a létező dokumentumok. Ebben a helyzetben örömmel fedez­tem fel Nagy Károly hozzám intézett leveleiben, egy rövid tanulmányában a gazdag információs anyagot. Nagy Károly Nyíregyházán tanítványom volt, majd tanyai tanító lett. Jelenleg az Egyesült Államok egyik egyetemén tanít, szocio­lógus, magyar nyelvű iskolákat szervez, tankönyveket szer­keszt. szociológiai cikkeket ír hazájáról és az egyesült álla­mokbeli magyarokról. Tanulmányából vettem át az Egyesült Államokban élő magyarságra vonatkozó adatokat. Célom csupán az információ, s az illetékes intézmények segítése. Száz évvel ezelőtt az Egyesült Államokban mintegy négy­ezer magyar ember élt. 1960-ra a magyar lakosság száma 701 637-re emelkedett. Az első magyar iskolát az Egyesült Államokban 1897-ben alapították. Az elmúlt évszázados tör­ténelmi időszakon át az emigránsok magyarságfenntartó erő­feszítéseit sem a hazai magyar, sem az amerikai kormányok nem támogatták soha számottevő mértékben, sőt az emigrán­sokkal szemben gyakran ellenséges magatartást tanúsítottak. Így a különböző szervezetek, csoportosulások önkéntes ala­pon folytatták munkájukat. A statisztikai adatok természe­tesen nehezen szerezhetők be. a múlt évtizedekre vonatkozóan nehezen tájékozódhatunk. Mindezek alapján föltételezhet­jük, hogy az Egyesült Államokban több magyar iskola mű­ködhet, mint amennyiről itt szó esik majd. Magyar iskolának számit minden olyan intézmény, amely elemi vagy közép­iskolai fokon magyar nyelvet, irodalmat, történelmet, föld­rajzot vagy a magyar kultúra más elemeit tanítja. A magyar iskolák számbavételére eddig módszeres fölmérés még nem készült, kivéve az amerikai magyar református egyházak magyar iskoláit. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN jelenleg 23 működő ma­gyar iskoláról van tudomásunk. Ez iskolák közül tizenkettőt egyházak, tizenegyet társadalmi szervezetek tartanak fenn. Tizennégy iskola a tanév alatt működik, míg kilenc a nyári hónapokban. A tanév alatt működő iskolák általában egy héten egyszer alkalmanként 1—4 órát adnak. A nyári iskolák különbözőek e téren. A tantárgyak közt szerepelnek: magyar írás és olvasás, a helyesírás, fogalmazás, nyelvtan, beszélge­tés, irodalom, történelem, földrajz és — népdalok(ü). Az egy­házi iskolák némelyike vallást is oktat, és van iskola, ahol a magyar emigráció történetét is tanítják. Ezekben az iskolák­ban neves tanárok és tanítók tanítanak, továbbá papok és ifjúsági vezetők. A tanítás nyelve általában magyar. Tizen­egy iskolában angol nyelven is tanítanak magyart. A tanu­lók létszáma az egyes iskolákban 12—70-ig terjed. A tan­anyagot a tanulók vagy a tanító saját jegyzeteiből, vagy az Egyesült Államokban 1940 és 1960 között kiadott tanköny­vekből sajátítják el. Csak három iskola használ modern tan­könyvet, amelyeket Magyarországon adtak ki az 1960-as évek elején. Az iskolák a fenntartó szervek anyagi támogatásával . működnek. A tanítás az egyházi iskolákban, templomokban vagy az egyházak helyiségeiben, másutt bérelt helyiségekben vagy amerikai iskolák és egyetemek helyiségeiben folyik. A magyar iskolák létesítése egy államon belül az ottani magyar lakosság koncentrált vagy szétszórt településmódjától függ. A meglevő huszonhárom iskolából tizennégyet 1956 óta alapítottak. 1956 előtt ugyanis magyar iskolái szinte kizárólag a magyar egyházaknak voltak. A tizennégy új iskolából ki­lencet társadalmi szervezetek létesítettek és tartanak fenn. Legtöbbnyire ez utóbbiakban tanítanak a legszakképzettebb tanítók, a legmodernebb tankönyvek segítségével, itt a leg­jobb az oktatás és itt emelkedik a tanulók létszáma. Ez utóbbi tünet nem tulajdonítható csupán az 1956 után Magyarország iránt megnyilvánuló érdeklődésnek. Van-e valami általános jelenség, amely meg tudná magyarázni a második és a har­madik generáció megújult és tartós érdeklődését szüleik, nagyszüleik kultúrája iránt? Minderre talán az lehetne a válasz — több ottani tanulmány alapján is —, hogy az első generációs emigránsok teljesen be akarván épülni az új haza társadalmába, feladják kultúrájukat, nyelvüket, viszont gyerekeik, a másodgenerációs emberek rájönnek, hogy szüleik a sikerekért drága árat fizettek- lemondottak eredeti kultúrá­jukról, hagyományaikról. Ekkor elkezdik keresni a vissza­felé vezető utat, nyelvtanfolyamokat látogatnak és gyerekei­ket, a harmadik generációt, megtanítják eredeti anyanyel­vűkre. A MAGYAR ISKOLÁK nagyon elszigeteltek. Az elszige­teltséghez hozzájárul a magyar emigráció egészének Magyar­­országtól és Amerikától való kisebb-nagyobb méretű, főleg szellemi elszigeteltsége is. Ez így együttesen nehézségeket okoz az iskolák tudományos szintjének fenntartásában. Mind­ez kitűnik abból, hogy az általában használatos ottani tan­könyvek Magyarországról hipotetikus képet rajzolnak. Az Egyesült Államokban működő magyar iskolák tanulói­nak átlagos létszáma 28. A körülbelül 650 tanulót 75 tanító tanítja. A tanítás évenkénti időtartama az iskolaévben tanító iskolákban átlagban 84 óra, a nyári iskoláknál 135 óra. Az oktatás nyelve mindenütt magyar. A kint élő magyarok jobbjai keresik a megfelelő megoldá­sok útját. Mindenütt csak szabad időben, önkéntes alapon, a legtöbb helyen társadalmi munkában tanítanak, dolgoznak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom