Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-05 / 7. szám
Megkezdődött a magyar televízió színes kísérleti adása (Székely László felvételei) A budapesti Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban a legmodernebb eszközökkel folyik a tanítás és a tanárképzés Az Egészségügyi Minisztérium jól felszerelt, kedves otthont rendezett be Ürömön az idős egészségUgyi dolgozók részére kt Ä {mLÍKSi°/<ajÍo2 Vidám rejtvónyvetólkedő Magyarországról 7. „Száll az ének szájrul szájra ...” — Adj isten, Kiss koma! — Adj isten, Nagy koma. — Mi az újság, Kiss koma? — Levelet kaptam, Nagy koma. — Kitói kapott levelet, Kiss koma? — Egyik buzgó olvasónktól, Nagy koma. — Aztán, mi állott abban a levélben? — Az állott abban a levélben, hogy a levélíró csodálkozott. — Az mindenkinek istentől való joga. Hogy csodálkozzék. Aztán min csodálkozott az illető? — Azon csodálkozott az illető, hogy honnan a csudából vettük mi a múltkori beszélgetésünkben azt a sokféle idézetet? Petőfit, meg Jókait. .. — Aztán mit felelt neki, Kiss koma? — Még semmit, Nagy koma. Megvártam kendet előbb. Mivelhogy a válasz magára is tartozik. — No akkor válaszolja meg a levelet azzal, hogy aki beszél magyarul, az — már énszerintem —, olvasson is magyarul. Mert már Arany János is megírta a Rege a csodaszarvasról című versében, hogy: Száll a madár ágrúl ágra, Száll az ének, szájrúl szájra; Fű kizöldül ó sírhanton, Bajnok ébred hősi lanton. — Azazhogy a dal, a vers, az irodalom, mint a madár, kel szárnyra, s terjed — de ahhoz, hogy terjesszék, le is kell írni, ki is kell nyomtatni, s végül: el is kell olvasni. Tisztelt olvasónk olvasott bennünket; mi olvastuk ugyebár Jókait, meg Petőfit; mármost, ha olvasónk olvasta volna szintúgy Jókait meg Petőfit, akkor nem írt volna levelet, amit olvasott kend, s biztat engem, hogy írjak választ én a tisztelt olvasónak; no ezzel a kör, gondolom, bé is zárult. — Kissé kacifántos kör volt, de lényegében igaz. A regény, a vers, egyáltalában: a szép szó kell az ember testének, lelkének, ha igazán szereti, becsüli a nyelvet amelyen először megszólalt. Mármost inkább azon gondolkodom, hogy elég-e a szándék ha már a gyakorlatról beszélünk? Mert egy dolog, hogy valaki akar-e olvasni magyar könyvet, s másik, hogy tud-e? — Már én azt hiszem, a kettő együtt jár. Hiszen van egy vállalat, a Kultúra, amelyik hivatásból terjeszti a magyar könyvet, s van ezer más forrás is, ámbár elismerem, nem mindig a szem előtt. De aki igazán vágyódik valami után, az meg is szerzi magának. És én nem ismerek olyan magyar családot erre a mi környékünkön, amelynél ne lenne legalább egy-két magyar könyv a polcon ... S mivel kend tudja, hogy nekem mindig van a tarsolyomban néhány számadat is, hadd mondjam meg, hogv amíg 1946-ban Magyarországon körülbelül ezer könyv jelent-meg, összesen hatvannyolcezer példányban, húsz esztendővel később közel négyezer könyv került egy esztendőben a kirakatokba, majd félmilliós példányszámban! Erre mondják Magyarországon, hogy „olvasó ország” lettünk.. S erre mondhatjuk mi, hogy aki akar, az talál olvasnivalót magának a hazai választékból... — Jó, hogy a választékot emlegeti — szólt közbe Kiss úr. Amíg mi itt a válaszon törjük a fejünket, elfeledkezünk arról, hogy kérdést tegyünk fel... Nos tehát, ha már a választékról esik szó, én megemlíteném, hogy Magyarországon tizenhat könyvkiadó gondoskodik róla, méghozzá úgy, hogy mindegyik ennek a választéknak egy-egv részét képviseli. Mai első kérdésünk tehát az, hogy nevezzenek meg legalább három mai magyar könyvkiadót, megjelölve, hogy milyen jellegű kiadványokat jelentetnek meg? Jutalom-pontot kap az, aki még hármat, tehát összesen hatot nevez meg. — Kár, hogy a mai, élő magyar irodalomról nem mondhatunk többet... De annyi lenne a mondanivaló, hogy még töredéke sem férne el a mi rejtvényünkben. Meg aztán legyünk csak őszinték, koma: az íróemberek kényes lelkek... Ha egyiket néven nevezzük még reklamáló levelet kapunk a másiktól, hogy ő ugyan miért maradt ki? Arról nem is szólva, hogy az olvasók ízlése is különböző, ki ezt az írót kedveli, ki azt. Vagy akár csak a véletlen hozza úgy, hogy melyik műveit volt alkalma megismerni... Pedig a mai magyar irodalom éppen mostanában kezd mind népszerűbb lenni külföldön is .. . Mert itt van például... De Kiss úr ismét közbevágott: — Ne mondjon nevet! Részint, mert imént fejtette ki, hogy miért nem ajánlatos, részint pedig azért, mert éppen ez lehet mai második kérdésünk: tessék legalább öt olyan író, költő nevét felsorolni, aki a felszabadulás után tűnt fel, kezdett írni? Jutalompontot kap, aki egy-egy művük, versük, kötetük címét is tudja! — Helyes — hagyta jóvá a kérdést Nagy úr. — Mármost, mivel utolsó kérdésünk mindig egy képhez kapcsolódik, legyünk ezúttal stílszerűek, s kép helyett egyik legnevesebb élő költőnk nagyon ismert szép versét idézzük. Kérdésünk, ma a harmadik: Ki írta a verset? — Jutalompontot kap, aki a vers címét, születésének évszámát is tudja. Megy az eke, szaporodik a barázda, mintha egy nagy könyv íródnék olvasásra. Papirosa a határ, a tengerszéles, a tolla meg az a szegény öregbéres. Megy az eke, telik a könyv sorról sorra. En vagyok az egyedüli olvasója. Én tudora csak, mit jelent ez és mit ér ez, először szánt a magáén az a béres. Megy az eke a felemás két tehénnel, mintha menne édesanyja kisdedével. Elkerülik a páncélos roncsát bölcsen; legyen az a magyarázó kép a könyvben. Megy az eke, megy a magyar, sorról sorra lankadatlan, mintha puszta szerszám volna. Fogy az ugar, nő a szántás telve-terjed. Magyarország, így írják a történelmed. Ki az a kéz, ki az a nagy névtelen toll? Megvárom, míg kifordul a mezsgyesorból, hadd szorítsam a kezembe valahára — De meg sem áll, de csak int, hogy még ml várja. (folytatjuk) A Magyar Televízió Szabadság téri központjában március 21-én, 11 óra előtt néhány perccel Tótfalvi Gyula Kossuthdíjas, az Elektromechanikai Vállalat főmérnöke jelentette Tömpe Istvánnak, a Magyar Rádió és Televízió elnökének és Horn Dezsőnek, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettesének, a posta vezérigazgatójának, hogy a vállalat elkészítette a Secam-rendszerü, első magyar színes televízió adóberendezést, amely készen áll a műsor sugárzására. A Széchenyi-hegyi tv-toronyban levő adót a stúdióból távvezérlő automatikával bekapcsolták. Az első színes adást 11 órakor a Himnusz hangjai vezették be, majd Tömpe István köszöntötte a nézőket. Az adósnál a televízió székházában a hazai szakembereken kívül ott volt Raymond Gastambide francia nagykövet és az eseményre hazánkba érkezett francia televíziósküldöttség. (ittaztL Jláixló ptű(uizM at'.SWSŰEketeiütiljeJjunj6tj.1 tuzűttsáujának e/nöűe Magyar javaslatra alakult meg az ENSZ nemzetközi kereskedclemjogi bizottsága (UNCITRAL), amely tavalyi, New York-i első ülése után ezekben a hetekben tartotta második ülésszakát Genfben. Réczei László egyetemi tanárt, hazánk képviselőjét a bizottságban, az alakuló ülésszakon alelnökké, ezúttal pedig Genfben — egyhangúlag — elnökké választották a 29 tagország képviselői. KARDOS TIBORNAK ÍTÉLTÉK FIRENZE IDEI DANTE-ÉRMÉT Firenze város 1969. évi Dante-érmét Kardos Tibor profeszszornak, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem olasz tanszéke vezetőjének ítélték, a megokolás szerint a Dantekutatásban elért kiemelkedő eredményeiért. Az aranyérmet Dante születése évfordulóján adják át a Palazzo Vecchióban, május 18-án. kUagyaf4 plnthónap Párizsban A párizsi Stúdió 43 filmszínházban, a Cinema National Populaire rendezésében március közepén megkezdődött a magyar film hónapja. A moziban négy héten át magyar filmeket mutattak be, összesen 32 játékfilmet és igen sok rövidfilmet is. A filmhónap keretében több vitaestet is rendeztek, ismert magyar filmművészek részvételével. A magyar film hónapjának megnyitása alkalmából Mód Péter, a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövete fogadást adott. Jogi tanácsok A tartásdíjak átutalásáról A megállapodáson, hatályos jogszabályon vagy magyar bírósági határozaton alapuló lartásdfj megfizetése (átutalása) bírósági végrehajtás Utján is kikényszeríthető kötelezettség. Az átutalások során észlelt huzavona (pereskedés) kiküszöbölése érdekében azt tanácsolom az érdekelteknek, hogy ne várják meg a hatóságok (bíróságok) megkeresését, hanem önként tegyenek eleget tartási kötelezettségüknek. Mindenekelőtt célszerű arra törekedni, hogy a tartásdíj összegét illetően megegyezés Jöjjön létre, amit ajánlatos írásba foglalni. Ha megegyezés nem Jött létre, az Illetékes magyar bíróság a tartásra kötelezett személy vagyoni (kereseti) viszonyai alapján állapítja meg a havonta esedékes gyermektartás összegét olyképpen, hogy a tartásdíj összege elérje a kötelezett személy átlagos havi Jövedelmének (keresetének) húsz százalékát. Ennél alacsonyabb tartásdíjat csak akkor állapíthatnak meg, ha a tartásra kötelezett személy legalább két másik gyermek tartásáról Is köteles gondoskodni és a húszszázalékos tartásdíj megállapítása e gyermekeknek megfelelő eltartását veszélyeztetné. A Magyar Népköztársaság (27 más állammal együtt) részese a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban 1956. Június 20-án kötött többoldalú nemzetközi egyezménynek, amely biztos Jogi alapját képezi a tartási igények érvényesítésének. Célszerű tehát az említett eljárás bevárása nélkül intézkedést tenni az átutalás érdekében. A tartásdijak átutalását a küllőid! pénzintézetek megbízás alapján bonyolítják le a Magyar Nemzeti Bank közbenjöttével. Az átutalásra vonatkozó megbízásban meg kell jelölni a magyarországi kedvezményezett személy nevét és pontos lakcímét, utalni kell továbbá arra. hogy az. átutalandó összeg tartásdíj kiegyenlítésére szolgál. Dr. M. Végig Dél-Atnerikán Mint már hírt adtunk róla, a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat egyik csoportja február végén dél-amerikai turnéra indult. Az alábbi nyilatkozatot a társulat egyik tagja, Gervai Imre adta a Magyar Hírek számára indulás előtt a Ferihegyi repülőtéren, jóllehet mire e sorok napvilágot látnak, a társulat már odakint van és bemutatkozott a dél-amerikai közönségnek. — Ezzel a vendégszerepléssel régi vágya teljesül a magyar artistáknak. Noha már a világ csaknem valamennyi országában megfordultunk, most eljuthatunk egy olyan területre, ahol eddig magyar cirkusz nem szerepelt. Három héttel ezelőtt behajózták már a teljes felszerelést és az állatseregletet. A premier 1969. március 9-én lesz Buenos Airesben. A tervek szerint Buenos Aires után Sao Paulo, Rio de Janeiro, Santiago de Chile következik s lehetséges, hogy ellátogatunk Paraguayba, Uruguayba és Ecuadorba is. Társulatunk ízig-vérig magyaros temperamentummal előadott cirkuszi műsorral kíván bemutatkozni Dél-Amerikában. A turné előreláthatólag öt-nyolc hónapig tart, sőt talán tovább. — Most itt a repülőtéren az artisták és hozzátartozóik búcsúznak egymástól. A mi köreinkben megszokott aktus a búcsúzkodás, hiszen életünk állandó utazásból, újabb és újabb állomáshelyeken való fellépésből áll. Ez az életmód, a családtól és a hazától való elszakadás sok izgalommal és megpróbáltatással jár. De az igazi szakmai, művészi izgalom a Buenos Aires-i cirkuszporondon kezdődik. Ezek az izgalmak a sikerben. a közönségtől kapott tapsban oldódnak fel. Bízunk benne, hogy a dél-amerikai közönség — s köztük a kint élő honfitársaink — elismerése ezúttal is kárpótolni fog az otthonunktól való hosszú távollétért. «
