Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-08 / 5. szám
„Akinek üstöké a markunkban!” 46. Keressük az okokat, amelyek Mátyás királytól Mohácsig vezettek... S az első kérdés, amely felmerül: ki ült a nagy király megüresedett trónjára? Mátyás igyekezett híveit rábírni, hogy halála után természetes fiát, Corvin Jánost válasszák meg királynak. A köznemesség hajlik is felé, de a főúri párt erős, és Jánosból hiányoznak apja erényei. A főúri párt világosan fogalmaz: Olyan király kell, akinek üstökét a markunkban tartjuk! — Mert eddig az ő Üstökűket tartotta a király... Sikerült ilyen királyt találniuk: Ulászlót, a cseh uralkodót, aki árnyékkirály volt mindkét országában csupán. Vagy mint azóta is a népnyelv nevezi: Dobzse Lászlót, mivel mindenre csak azt felelte, dobzse, azaz, jól van, hagyjuk... Tunya, tehetetlen uralkodó volt, aki a nagyurak akaratát hajtotta végre. Mindezt már régen is tanították a történelemórákon. De ha a hanyatlás okait keresték, be is érték ennyivel, a király tunyaságának emlegetésével, meg a főurak túlsúlyával. A kérdés azonban fennmaradt: miből jött létre ez a túlsúly? Miért nem sikerült megismételni azt, ami Mátyás megválasztásakor sikerült: felvonultatni a rendi erőket, ismét akár a Duna jegére is, mint tették annak idején a Hunyadiak érdekében, hogy a köznemesi réteg akarata diadalmaskodjék? Vizsgáljuk meg a társadalmi viszonyokat. A Mátyás előtti nagyurak ugyan kiszorultak Mátyás alatt a hatalomból, de megtartották birtokaikat. Mátyás halála után azonban mégsem tudták egyszerűen visszaállítani a korábbi állapotokat. Közben kialakultak a rendi formák és kialakultak a központi hatalom hivatali apparátusai. Ez az apparátus, és vezetői szervezetileg kezükben tartják az ország vezetését. Következésképpen a bárók nem nélkülözhetik őket, még ha személy szerint gyűlölik is egymást. Így aztán, ha formailag az alakuló új bárói szövetségek hasonlítanak is a hajdani ligákhoz, valójában különböznek azoktól: tagjaik közül sohasem hiányoznak az új hivatali arisztokrácia vezető emberei: Az apparátus nem nélkülözhető többé. így azután, bár a főurak számára mindez gondot és terhet jelent, a központosítás hivatali apparátusa fennmarad, sőt a XV—XVI. század fordulóján még jelentősen fejlődik is. Viszont a katonai apparátus szétesik. Fenntartása a nagyuraknak pénzbe került volna, léte pedig fenyegetés volt számukra. Ráadásul a központi hadsereg számára eddig szedett adókat, a bandériumok fejlesztése címén, egyszerűen kisajátíthatták maguknak. Mátyás nagyszerű seregét tehát előbb szétzüllesztették, majd maradékait kiűzték az országból. Az utolsó vereséget éppen az mérte rá, akinek neve pedig legszebb győzelmeihez fűződik: a molnárlegényből lett törökverő hős, Kinizsi Pál adta meg a nem éppen dicsőséges kegyelemdöfést Mátyás serege maradványainak. Persze, a megmaradt hivatali szervezet funkciója megváltozott. A központosítás fontos eszközéből, az éppen hatalmon levő nagyúri-rendi csoport akaratának végrehajtója lett. Sorsa világosan mutatja, mennyire téves az a nézet, hogy a hivatali apparátus létezése a cefttralizáció fő ismérve és biztosítéka. A magyar példa bizonyítja, hogy az apparátus a centralizáció nélkülözhetetlen eszköze, de egymagában még nem biztosítéka sikerének. A fő kérdés ezúttal is az: kinek a kezében van a hatalom — és annak apparátusa —, és mire, hogyan használja fel? Mátyás halála után a magyarországi társadalom szerkezete nem változott meg alapjában, de lényegesen más helyzetbe került az állam. Változásai persze visszahatottak a társadalom szerkezetére is. A közhatalom gyakorlásában a legfontosabb változás az volt, hogy a nagyúri kormányzat alakult ki, amely eleve lehetetlenné tette a központosítás eredményeinek fenntartását, vagy továbbfejlesztését. Miért nem tett valamit a király? Mert gyenge volt? Mert rossz tanácsosai voltak? Ez is, az is szerepet játszott. De a leglényegesebb ok: felbomlott az a sajátos szövetségféle király, köznemesség és városok között, amely az előző időszakban lehetővé tette a központi hatalom kiemelkedését és a központosítás sikerét! De miért bomlott fel? Ismét: mert alkalmatlan volt a király? Ezért is. De főként azért, mert a szövetség másik két tagjának is megváltozott a helyzete. Amikor a köznemesség tapasztalta, hogy a korábbi politikát már felújítani nem tudja, országgyűlési határozatai papíron maradnak, fokozatosan szembefordult a királyi hatalommal, s most már arra törekedett, hogy a közhatalomból maga is minél nagyobb darabot kanyarítson ki magának, akár a közhatalom gyengítésének árán is. így alakult ki a központi hatalom szervezetének birtoklásáért a nemesi-rendi harcoknak az a sajátos válfaja, amely a XVI. században azután oly sajnálatosan jellegzetes bélyeget ütött a magyar állam fejlődésére. Ezekben a harcokban a hajdani szövetség harmadik tagja, a városi rend már nem vett részt, mert részeire hullott, s egyre inkább kiszorult az országos politikából. A küzdelem mind jobban elfajult, s kialakult az az állapot, amelyet történetírásunk rendi anarchiának nevez. Mindamellett, a századfordulón még nem dőlt el, hogy a küzdelem az ország erejét; és végül függetlenségét morzsolja fel: még mindig el lehetett volna kerülni Mohácsot. Mit mutatnak a felszíni jelenségek? A nemesi rendi pártharcokban van némi szakaszosság: a XV. század kilencvenes éveiben alakul ki a nagyúri kormányzati rendszer. A köznemesség vezetőt keres. Miután Corvin Jánosban csalódik, a Mátyás alatt felemelkedett, és egyre gazdagabb Szapolyai családban találja meg vezetőjét. A Szapolyaiak is dinasztiát szerettek volna alapítani, szerepük, és céljaik azonban merőben ellentétesek a Hunyadi ház egykori céljaival. A köznemesség és főúri rend egy alkalommal fegyverszünetet köt: a parasztfelkelés, Dózsa jobbágyainak leverésére (erről később külön szólunk). 1514 után a köznemesség átmenetileg túlsúlyra jut, de vezetői szövetkezni akarnak az ellenpárt vezetőivel. Kísérletük csődöt mond, a főúri párt ismét hatalomra jut, és ettől kezdve már nincs megállás a szakadékig: Mohácsig. Ez a felszín. De mi rejtőzik mögötte? B. P. (Következik: "Nemcsak kard által gyarapodhatsz ...) F » TT 1»F A váci siketnéma intézet Angyal József (Törnek—Gyimesi felvételei) SZAKMÁK JÖVENDŐ MESTEREI Több mint másfélszáz szakmát tanulnak ma hazánkban az ipari tanulók. Éppen húsz esztendeje múlt a napokban, hogy a magyar országgyűlés megalkotta a modem iparitanulóképzésről szóló törvényt és ezzel eltüntette még az emlékét Is annak, ami az egykorvolt tanonc sorsra emlékeztetett. Az Ipari tanulók számára jól felszerelt tanműhelyeket létesítettek és az elméleti oktatást is a modem ipar színvonalának megfelelően szervezték meg. Az idők azonban változnak, tovább kell lépni. Most készül az iparltanuló-oktatás reformja, amely a szakmák túlzott decentralizáltságát megszűnteti és még magasabb szintre emeli az iparitanuló-képzést. Képeink — Székely László felvételei — néhány mozaikot mutatnak be az ipari tanulók életéből. * — /?'4| &jn í* iu 1£ Így készül a cipő Európai hírű gyógypedagógust ünnepeltek egy 167 éves váci tanintézetben Vác főterén, a 6-os számú ház az Országos Siketnéma Intézet, ma is 300 fogyatékos gyermek otthona. Díszes kapuja mellett márványtábla jelzi az alapítás évszámát: 1802. Az intézet kertjében áll az alapító Cházár András szobra. Tavasztól késő őszig mindig van virág a mű talapzatán. Nevét Vácott is, Budapesten is utcanév örökíti meg. A városban ügyvédeskedett s felesége halála után elhatározta, hogy élete hátralevő részét a mások nyomorúságának enyhítésére fordítja. Bécsben megismerkedett az osztrák siketnéma iskolával. Hazaérkezése után országos gyűjtést szervezett és lelkes buzgalmának eredményeként a bécsihez hasonló, első magyar siketnéma intézet 167 évvel ezelőtt megnyitotta kapuját. Másfél évszázad alatt 12 igazgatója volt az intézetnek. Nagy Péter, Szép József, Szentgyörgyi Gusztáv s a többi vezető munkájával továbbépítette, fejlesztette a híres iskolát. Nemrég ünnepelték a nagy múltú iskola jelenlegi vezetőjét, Angyal József igazgatót, az európai hírű gyógypedagógust. Huszonöt éve vezeti az intézetet és a személyes jubileum egyúttal az iskola újjászervezésének ünnepe is lett. Angyal direktor megkapta a „Kiváló tanár” címet, egy eredményes pedagógiai pályafutás jutalmául. 1949-ben ő szervezte meg az ország első óvodáját a siket gyermekek részére. Cikkeit, szakkönyveit számos európai országban megismerték. Körútja során Bréma, Drezda, Lipcse, Berlin, Erfurt, Moszkva és Pozsony gyógypedagógusai nagy figyelemmel hallgatták kutatásának eredményét. Életművét megkoronázta egy új intézmény alapjának lerakásával. Vácott épül fel 1970 végére a kettős fogyatékosságúak intézete, amely — a dán példát nem tekintve — egyedülálló lesz kontinensünkön. P. R. AZ UTASELLÁTÓ Pályaudvari éttermeiben ez évben is biztosítja turista csoportok étkeztetését KEDVEZMÉNYES ÁRON 32 féle menüből választhat 7 féle úticsomagot rendelhet Megrendelését legkésőbb 7 nappal az igénybevétel előtt írásban a következő címre kérjük küldeni: UTASELLÁTÓ V.: Üzemeltetési Osztály, Budapest, V., Veres Pálné utca 24. sz. Telefon: 189—900, 160 mellék. Turista csoportoknak kívánságra nyomtatott étkeztetési tájékoztatót küld, telefonon felvilágosítást ad az UTASELLÁTÓ Elméleti oktatás Szerszámkészítők lesznek ... ők meg varrónők (lent) i Sportra is jut idő S 9
