Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-22 / 4. szám

BETŰREJTVÉNY GYERMEKEKNEK Az alábbi bctürejtvények megfejtése egy-egy sze­mélynév. BŐVÜL A KISMAMÁK KÖRE Három évre emelik a havi gyermekgondozási segélyt Beszélgetés Ortutay Zsuzsával, a Magyar Nők Országos Tanácsa főtitkárával A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kong­resszusán hangzott el az a javaslat, amelyet Kádár János terjesztett elő. — Szükségesnek látszik — mondotta a többi között—, hogy az illetékes kormányzati szervek foglalkozzanak a népesedés alakulásával és a társadalmi szer­vek bevonásával dolgozzák ki mindazokat az intézkedéseket, amelyek a nők, az anyák, a család, a társadalom érdekének megfelelnek, és a kérdés társadalmi, etikai, közegészség­­ügyi és anyagi oldalát egyaránt átfogják. Ja­vasolta, hogy a dolgozó kisgyermekes anya munkaviszonyából eredő jogait biztosítva, gyermeke gondozása céljából két és fél éven át otthon maradhasson és havi 600 forint gyer­mekgondozási segélyt kapjon. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb rende­letét a kormány most módosítja, a gyermek­­gondozási segély időtartamát 3 évre felemeli és a segélyre jogosultak körét kiterjeszti. Azok számára, akik 1967. január 1. napján vagy azt követően született gyermekük után az új kor­mányrendelet szerint gyermekgondozási se­gélyre jogosultak, ezt 1969. április 1-től kell folyósítani. Mi a véleménye a gyermekgondozási segély módosításáról Ortutay Zsuzsának, a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagjának, a nők ügyeivel foglalkozó legilletékesebb társadalmi szerv, a Magyar Nők Országos Tanácsa főtit­kárának? — Mielőtt erre rátérnék, néhány olyan problémát említenék, amelyek tulajdonképpen szükségessé tették a gyermekgondozási segély bevezetését. Gondolok itt az anyasági kedv két év előtt még tapasztalt csökkenő tenden­ciájára, mely már aggasztó méreteket öltött. A jogszabályaink humanitásából eredő gon­dokra is: ha nálunk egy dolgozó anya kisgyer­meke beteg, az anya otthon maradhat vele, ápolhatja. Ezek a hiányzások gyakran megza­varták az üzemi, hivatali munka rendszeres­ségét. De említhetem azt is, hogy a dolgozó nők munkaviszonya akkor is érvényben ma­rad, ha anya lesz. Igénybe veheti a gyermek­­intézmények kiterjedt hálózatát. (3 éves korig a gyermekek 40 százalékára bölcsődékben, a három éven felüliek 53 százalékára óvodában ügyelnek). Ennek ellenére a pedagógusok, or­vosok, pszichológusok s a családok körében az a vélemény alakult ki, hogy a gyermek és az anya számára előnyösebb, ha az első években az anya neveli a gyermekét. S végül még egy ok s nem is jelentéktelen. A kisgyermekes anyának nagy megterhelést jelent munkába járni, dolgozni. Milyen tapasztalatokat szereztek az alapren­delet bevezetése óta? — A Nőtanács, elsősorban a szakszerveze­tekkel és más társadalmi szervezetekkel részt vett az alaprendelet és a módosított rendelet kidolgozásában, véleményezésében, a végre­hajtás tapasztalatainak összegyűjtésében. Ami szerintünk igen jelentős: az önkéntesség elvé­nek tiszteletben tartása. Az anya maga dönt­heti el, hogy gyermeke születése után igénybe veszi-e az állam segítségét vagy tovább dol­gozik s gyermekét bölcsődében, majd óvodá­ban helyezi el. Egyébként a jogosultak mint­egy 80 százaléka élt az otthon maradás lehe­tőségével. 1968 végéig 105 ezer szülőanya él­vezte a 600 forintos gyermekgondozási segélyt, (termelőszövetkezeti asszonyoknak 500 forint jár) s minden más juttatást (évi szabadság, nyugdíjjogosultság stb.), amely megilleti a dol­gozó nőket. 12 százalék viszont egy évi otthoni kismamaság után ismét munkába állt, nyilván megoldotta gyermeke gondozásának problémá­ját s vágyódott vissza munkahelyére, ahol ugyanolyan feltételekkel dolgozhat, mint ko­rábban. Azokban az üzemekben, ahol időköz­ben fejlődött a technika, a visszatérő dolgozó nőket továbbképezik. — Természetesen az otthon maradt anyák­ról sem feledkezünk meg, látogatjuk őket s a velük való törődésre felhívjuk az üzemek fi­gyelmét Is. Egy érdekes megállapítás: sok ö a Jutka ... (F. G. felvétele) anya felhasználja az alkalmat arra, hogy ta­nulmányait folytassa. Beiratkozik valamilyen esti iskola vagy főiskola levelező tagozatára. Mi tette szükségessé a gyermekgondozási se­gély időtartamának felemelését és a segélyre jogosultak körének kiterjesztését? — A korábbi rendelet szerint, amikor a gyermek két és fél éves lett, az anya akkor tér vissza a munkahelyére. Az óvodai felvétel viszont csak hároméves korú gyermekekre vonatkozik. Választani kellett. Vagy az óvodai kor alsó határát szállítjuk le, ami nevelési, pedagógiai és gondozási nehézségeket jelent, vagy pedig három évre kellett emelni az anya­sági segélyt. Az utóbbi bizonyult helyesebb­nek. Egyébként ami a bölcsődékben az első évesek számarányát illeti, tapasztalható némi csökkenés. Az óvodák iránti igény viszont nö­vekszik és ez természetes. A módosító rendel­kezéssel egyidejűleg a kormány és a társadalmi szervek tovább ösztönzik az üzemeket, taná­csokat, termelőszövetkezeteket, létesítsenek minél több óvodai férőhelyet. A kormány je­lentős összeget szavazott meg erre a költség­­vetésben és a legutóbbi parlamenti vita hatá­sára az előirányzott összeget felemelte. A fő­városi tanács is jelentős összeggel növeli az óvodai férőhelyekre előirányzott költségvetést. — Ami a gyermekgondozási segélyre jogo­sultak körének bővítését illeti: eddig csak az a dolgozó nő kaphatott anyasági segélyt, aki a munkakörére megállapított teljes munkaidő­ben dolgozott. Tekintettel arra, hogy nálunk a nyolcórás munkaidő hivatalosan is rövidül és éppen az anyák érdekében időközben sok hat­órás munkahelyet is létesítettünk, az új ren­delkezés azokra is kiterjed, akiknek munka­ideje legalább napi hat óra. Gyermekgondo­zási segélyre jogosult, függetlenül attól, hogy mennyi ideje dolgozik az a nő, aki bármilyen iskola, főiskola nappali tagozatát elvégezte, s tanulmányainak befejezése után 90 nap alatt akár meghatározott, akár meghatározatlan időre szóló állást vállal. Az alaprendelet megjelenése óta tapasztal­ható már valamiféle demográfiai hatás? — Azokra a nőkre is kiterjesztik a gyer­mekgondozási segély-jogosultságot, akik mun­kahelyükön próbaidősek, vagy egy bizonyos időre vállalnak állást, például szerződést köt­nek egy vállalattal, üzemmel, hogy éppen az otthonmaradt kismamát helyettesítik. Ha a szülést megelőző 12 hónapot ledolgozzák (eny­­nyit ír elő az alaprendelet), akkor is megkap­ják három éven át a havi 600 forintos segélyt, ha időközben munkahelyükön a szerződésük megszűnik. Reméljük, minden olyan problé­ma amely az eredeti rendelkezéseknél felme­rült, a jelenlegi módosításokkal megoldódott. — Társadalmi jelentősége a rendelet egé­szének, hogy államunk az anyaság hivatását a legmesszebbmenően elismeri és honorálja, de­mográfiai kihatása pedig egy számadat: a szü­letések száma 13 ezrelékről megindult, és ed­dig 16 ezrelékre emelkedett. 1963-ban 17 ezer­rel több gyermek született, mint a segély be­vezetését megelőző évben, 1966-ban. Milyen érdeklődés tapasztalható a rendelke­zés iránt a külföldi nőszövetségek részéről? — Delegációink sok szocialista és nyugati or­szágban megfordulnak és gyakran mi is ven­dégül látjuk a külföldi nőegyesületek képvise­lőit. A gyermekgondozási segélyről szóló intéz­kedéseinket világviszonylatban is elismerik és nagy érdeklődéssel tanulmányozzák. Jóma­gam is jártam Lengyelországban, Ausztriában, Franciaországban, Jugoszláviában, mindenütt hasonló elismeréssel fogadják a rendeletről szóló tájékoztatásokat. Nyáron Helsinkiben 'megrendezik a Nők Világkongresszusát. Erre az alkalomra négy nyelvű kiadványt készítünk s ebben összegezzük a már módosított gyer­mekgondozási rendelet tapasztalatait is. H. M. Magyaros tészták A Divattervező Vállalat sajtótájékoztatón ismertette a divattudósítókkal legközeleb­bi terveit. Az első divatesemény: a londoni magyar héten a Hungarotex divatbemuta­tója a Hilton szállóban. Ezt követi a KGST országainak nagy divatkongresszusa a budapesti Gellért Szállóban. A következő divatállomás: Kuwait: az ottani Hilton szálló megnyitásán és a ma­gyar hét keretében mutatkoznak be a bu­dapesti modellek, azután a tokiói Nemzet­közi Vásáron és a magyar héten, majd a lipcsei, a frankfurti és a tripoliszi kiállí­táson szerepelnek. A Divattervező Vállalat nagy tavaszi-nyári divatbemutatóját má­jusban rendezi a Margitszigeti Nagyszálló­ban. ősszel ismét utaznak reprezentatív ma­gyar modellek; a koppenhágai Nemzetközi Vásárra, októberben pedig Becsbe, ahol a Collegium Hungaricum meghívására ren­deznek bemutatót. S végül 1969 telén a moszkvai KGST-palota felavatását a revü­­szerü magyar divatbemutató is ünnepli. A londoni magyar hétre készült kollek­ciót, amelyet „Budapest Show" névre ke­reszteltek, a Hungarotex idehaza is bemu­tatta, mintegy főpróbájaként a londoni vend égszerep lésnek. A sok különleges modell közül a legérde­kesebb a lazaszövésü, bézs maxi kosztüm, zsinórozással díszítve, pávakék fodros blúzzal, a legfinomabb a barna arany­­lurex kiskosztüm, aranylánc övvel, a leg­­mutatósabb a „Chanel de Budapest” nevet viselő álomszép fehér szövet kompié sok­sok aranylánccal díszítve, gyönyörű fehér ujjatlan kötöttruha, narancssárga-arany, fekete palóc hímzéssel díszítve, különleges a mélykék posztó magyaros pelerin, fekete szűrrátét dísszel (a pelerin alatt piros szok-i nyát és kék mellényt viselt a manöken). A bemutató után a „Budapest Show" mo­delljei manökenjeik kíséretében elutaztak Londonba. (f. b.) •niAjg 'S t (3113-1 •£ -szánta 'Z S3uja 'I :s?l(a(äaw Horgolt kabátka Hozzávalók: 30 deka sötétkék, középvastag műszál­­fonal, 3-as horgolótű, 6 db gomb (lehet aranygomb is) MINTA 1. sor: a szabásminta szerint megfelelő hosszúságú láncszemsorra rövidpálcákat horgolunk. 2. sor: 1 kispálca és 2 láncszem váltakozik végig a soron. 3. sor: minden második láncszemre 2 egyráhajtásos pálcát öltünk. 4. sor: azonos a második sorral, tehát 2 láncszem és 1 kispálca ismétlődik, a kispálcákat az előző sor második pálcájára öltjük. A második és harmadik sor mintáját ismételjük. Ha a darabok elkészültek, enyhén átgőzöljük őket, összeállítjuk, majd a széleket két sor rövidpálcával körülhorgoljuk. Tavaszra kedvenc, jól kihasználható ruhadarabunk lesz e sötétkék kiskabát. VARGABÉLES. 20 dekányi tisztből rétestésztát készí­tünk. Amikor elkészült, negyedkiló lisztből tésztát gyú­runk egy tojással, kevés vízzel és közepes szélességű metéltet készítünk belőle. Közben egy tálban 70—80 deka túrót szitán áttörünk, öt tojás sárgájával összekeverünk, hozzáadunk Jó adag mazsolát, 15 deka vaníliás cukrot, a kifőzött metélttésztát, 6—7 deci tejfölt, mintegy 10 deka olvasztott vajat és a kemény habbá vert tojásfehérjét. A tepsit vajjal kikenjük, és kibéleljük 4—5 réteg rétes­tésztával, a rétegek közé olvasztott vajat locsolunk. Ezután ráhelyezzük a túrós-tojásos metélttészta masz­­szát. A tetejét ismét rétegenként vajazott rétestésztá­val borítjuk. Középmeleg sütőben sütjük, hogy a főtt tészta is megszikkadhasson benne. Kockára vágva, va­níliás cukorral meghintve, forrón tálaljuk. KÜRTÖSKAI.ACS, 50 deka lisztből, 10 deka cukorból, 15 deka vajból, mintegy fél liter tejből, 3 tojás sárgájá­ból csipetnyi sóval és 2 deka, tejben felfuttatott élesz­tőből könnyű tésztát gyúrunk. Araikor megkelt, alapo­san bellsztezett gyúródeszkára öntjük, ujjnyi vastagsá­gúra kinyújtjuk, s mintegy két és fél centiméter széles csíkokra vágjuk. A kürtőskalács sütőt alaposan kizsí­rozzuk, és a tésztaszalagokat egymás mellé felsodorjuk. A tojások fehérjéből kemény öntetet keverünk. Ezzel kenjük meg a tésztacsikokat és gorombára vágott dió­val vagy mandulával megkenjük. Forgatva, faszénpa­rázs fölött sütjük meg, majd a formáról lecsúsztatjuk és meghintjük vaníliás cukorral. Kicsit meghűtve, de még melegen tálaljuk. POZSONYI KOCKA. 50 deka lisztből, 1 tojásból és vízzel kemény tésztát gyúrunk (lehet kész kockatésztá­ból is). Vékonyra nyújtjuk, 2 centi átmérőjű kockákra metéljük, és lobogó, forró, sós vízben kifőzzük. Átszűr­jük, hideg vizet öntve rá, a szitán lecsurgatjuk. 1 deci vízből néhány kockacukorral szirupot készítünk, amit hozzá keverünk 20 dekányi, kevés mézzel és reszelt citromhéjjal ízesített, őrölt mákhoz. Utána 3 tojás sár­gáját összekeverünk egy deci tejföllel és 5 deka zsír­ral, ehhez a masszához hozzáadjuk a tésztát és a 3 to­jás fehérjéből felkevert, kemény, cukros habot. Zsír­ral megkent, morzsával hintett lábasba öntjük a tészta felét, majd rákenjük a máktölteléket, amit a tészta másik felével beborítunk. Lassú tűzön kisütjük. Vaní­liás cukorral meghintve, melegen tálaljuk. A magyar cukrászsütemények Is híresek (Dr. M. J. P. felv.) Három modell a Hungarotex kollekcióból: Üvegzöld kéziszöttes anyagból tervezett ruha, harangosan szabott szoknyarésszel, a felsőrészén mintás szövésű beállítással. A kendöcske is a kétféle anyag összehangolásával készült. Középen: Különleges megol­dású, lila muszlin koktélruha. Romantikus és libbenő. Jobbra: Kakaóbarna aranylurex Chaneles megoldású kiskosztüm, féloldalas gombolással, aranylánc övvel rßudapeit cS/t on) '■Sü*v.- 7-► 13 (U)-5(6) 5(6>-)3(H)+7-19(20) 10 -‘9(10)<

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom