Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-03 / 3. szám
Az IKKA-róI beszélünk Eredmények, tervek, új szolgáltatások Idestova egy esztendeje lesz. hogy az IKKA az Országos Takarékpénztár keretében működik, mondhatnánk úgy is, az IKKA tevékenységét az OTP vette át. Erről annak idején a Magyar Hírek tájékoztatta olvasóit. Nos, mint minden változás, ez is némi átmeneti zavarral járt. Ezúttal is jelentkeztek az önkéntes próféták, akik megjósolták és elhíresztelték, hogy az átszervezés az IKKA- akció végét jelenti, megszűnt az IKKA. Pedig egyszerűen csak arról volt szó: az áruellátás nagyarányú fejlődése, a hiánycikkek minimálisra csökkenése, az ország általános gazdasági színvonalemelkedése közepette az IKKA-ban folyó adás-vevés formailag, tartalmilag egyaránt elavulttá, jeleslegessé vált. Dehát a költött mesékkel. mint mindig, most is szembeszegeződtek a gyakorlat, az élet tényei. S most éppen arról szeretnénk beszámolni, hogy az átalakulás óta milyen sikeres munkát végzett az újjá alakult intézmény, mennyire megnövekedett népszerűsége. Nos, nézzük mi történt egy esztendő óta? Az, hogy az IKKA megújult (ugyanakkor nem győzzük hangsúlyozni: egy ideig jól, hasznosan töltötte be régi szerepét), vagyis hogy nem IKKA-áru, hanem IKKA- utalvány formájában jut el az ügyfelekhez a baráti, rokoni küldemény, ez sok előnnyel jár. Vidékieknek nem kell utalványaikkal Pestre utazniuk, helyben az OTP-fiókokban készpénzre válthatják utalványaikat, vagy a helyi áruházakban tetszés szerinti árucikkeket vásárolhatnak, amelyek választéka, minősége maximá-. lisan kielégíti az igényeket. Mint sajátosan IKKA-árucikk csak két áruféleség szerepel: az autó és az öröklakás. Az elmúlt esztendőben 219 olyan befizetés történt, amelyek ellenében a magyarországi címzett autót kapott s ugyancsak nagy volt az érdeklődés az IKKA útján devizáért vásárolható öröklakások iránt. De legnagyobb sikere a múlt esztendőben az életjáradék befizetési akciónak volt. Az, hogy a kint élő gyermek az itthon élő szülőnek nem havonta küldözgeti a pénzt, hanem egy összegben fizeti be. amely után havonta fix összeget folyósít az OTP s még betegtársadalombiztosítás is jár vele — ez nemcsak az itthon élők számára megnyugtató, hanem a külföldi rokon is megtakarítja a havonkénti befizetéssel járó fáradtságot. Ezt a körülményt felismerve, az életjáradék befizetés iránt már az eddig elmúlt, viszonylag rövid időszakban nagy volt az érdeklődés. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy az új konstrukció bevált. Több mint százezer címre érkeztek Magyarországra a legkülönbözőbb átutalások s a lebonyolítás gyors volt és zavartalan. S miközben a régi, jól kipróbált IKKA-képviseletek megmaradtak, itthon az OTP illetékesei azon gondolkodnak, hogy a lehetőségeket az érdekeltek kényelmére, megelégedésére tovább szélesítsék. A lehetőségek bővítése mindinkább a különféle szolgáltatások irányában történik. Az IBUSZ-szal kötött legújabb megállapodás alapján be lehet fizetni hozzátartozóknak magyarországi üdültetést, s az e célra átutalt összegben a szoba biztosítása mellett az illető számára napi 30 forint költőpénz is bentfoglaltatik. Mind e nagyobb arányú szolgáltatások mellett tovább folyik az egyedi export, sőt az egyéni alkalmi ajándékozás módja ugyancsak új színekkel gazdagodott. Ami az egyéni küldeményeket illeti, e téren legnagyobb sikert a karácsonyi ajándékcsomagok aratták. Tíztől huszonöt dollárig lehetett befizetni csemege-típuscsomagokra, s ezeket a csemegeboltok nemcsak nagy gonddal állították össze, hanem a házhoz szállításon túl az átadásban is messzemenő szívélyességet tanúsítottak. Egy idős néni például a gazdagon megrakott ajándékkosár italféleségeire nem tartott igényt. Telefon-bejelentése nyomán intézkedés történt s az italokat a legközelebbi csemegeboltban tetszés szerinti árura kicserélhette. A karácsonyi csomagok nagyon jó visszhangját számtalan külföldről érkezett levél tanúsítja. Ezért az OTP lehetőséget biztosít — s erről most ezúton is értesíti az érdeklődőket — hasonló húsvéti ajándékcsomag-befizetésre, amely szintén 10—25 dollár értékig összeállított csemegecsomag. Ezenkívül sokféle alkalmi ajándékküldés — nászajándék, születésnapi torta, névnapi virágküldemény — lehetséges az ország bármelyik részébe. Nagy érdeklődés mutatkozik a magyaros tárgyak iránt. Ezekkel sok esetben a külföldön élő honfitársaink ugyancsak külföldön élő rokonaiknak, barátaiknak akarnak kedveskedni. Herendi, porcelánokat, kézimunka térítőkét, népművészeti tárgyakat meg lehet rendelni egyedi export útján. Egy Dél-Afrikában élő honfitársnőnk például ugyancsak Dél-Afrikában élő keresztlánya számára matyó babát rendelt. S ha csak erre a matyó babára gondolunk, amely Budapestről egy másik földrész legtávolabbi csücskébe utazott, átérezhetjük, mit jelent voltaképpen az újjá alakult IKKA, azaz OTP múlt esztendei és jövőbeli működése: élő kapcsolatot, melegséget, figyelmességet, kedvességet, amely eleven hálózatként köt össze világrészeket, országokat, embereket. S. M. Meghalt dr. Mihalik Sáiíor A hazai múzeolójaj a művészettörténészek tábora dr. Mihalik Sándrt, a művészettörténeti tu0mányok doktorát, a kassí múzeum volt igazgatóit, a Nemzeti Múzeum nUgaimazott helyettes forgatóját gyászolja, aki 6: éves korában Budapestet elhunyt és akit nagy rátéttel búcsúztattak FaraSréten. Mihalik Sándor rmnkásságával szinte egy létén át gazdagította a magyr kerámia- és ötvösművé-jetet. Olaszországban több mint hét esztendeig tanulmá,y0zta a magyar—olasz lövészeti, történeti kapcs,jatokat s ő volt az, aki Hitben megtalálta Mátyás krály három serlegét, Rákóczi-hagyatékot mentett meg Európa nagyvárosaiban itatta a régi magyar ötösök adatait s kutatásainak eredményeit magyar, a,g0l, francia, olasz, német, sq0-Klaff ka (fyörqy iratait iMaqyarorszáqnak adományozta francia unokája Január 25-én Párizsban Madame lyasselin de Klapka, Klapka Györgynek, az 184X-49-es sza\adságharc legendás hírű hadvezérének unokája átadta Móh Péternek, hazánk párizsi nagykövetének nagyapja fennmaradt gazdag és felbecsülhetetlen történelmi értékű levelezései és egyéb iratemlékeit. Az iratok között található egyebek között több feljegyzés Komárom várának ostromáról, a magadásról folytatott tárgyalásokról, levelezés magyar és külföldi államférfiakkal, közöttük Kossuth Lajossal, Teleki Lászlóval, Bismarck kancellárral, Garibaldival és másokkal. Az ünnepélyes átadásnál jelen volt Madame Musselin de Klapka családjának több tagja, Jean Schoesing, az havas iroda igazgatótanácsának elnöke, ott volt Köpeczi Béig egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem rektoiheiyettese. Az értékes okmányok átadása után Madame hihsset-n de Klapka elmondotta, hogy nagyanyja mindig meghatoxtsággal mesélt arról a szinte diadalát számba menő látogatásról, amelyet az akkor 21 éves fiatal francia asszony féry? oldalán az 1867-es kiegyezést követően Magyarországon tett. A bécsi magyar kolónia jól sikerült karácsony-estet rendezett Bécsben a Collegium Hunga^icum épületében. A képen: Rossmy Rudolf, az ausztriai magyar egyesületek intéző bizottságának elnöke ajándékokat nyújt át az ünnepségen résztvevő gyermekeknek. * A Bécsi Magyar Munkások Egyesülete 1969. március 8-án ünnepli fennállásának 70. évfordulóját. Az egyesület vezetőségének terve, hogy a jubileumi ünnepségre neves osztrák közéleti személyiségeket hív meg és meghívja más magyar egyesületek vezetőit is. Az évforduló ünnepségén élvonalbeli művészek lépnek fel. * Színházi Világkongresszus Budapesten Budapesten rendezi tizenharmadik világkongresszusát június 8—14-ig az. ITr’ a Nemzetközi Színházi Intézet. A tanácskozás központi témája: ,.A színház az ember társa”. Mintegy kétszáz részvevőre számítanak a két szekció ülésén. Az egyik referátumot Walter Felsenstein, a berlini Komische Oper főrendezője tartja. Budapestre várják a többi között Jean Barraul-t is. * Dr. Mihalik Sándor vák és szerb nyelven adia közre. Több kitüntetés és nemzetközi elismerés birtokosa volt. A vonzóan szerény, a tudományos világ által nagyrabecsült művészettörténész az utolsó Holnapos-költőnk, Dutka Ákos leányának, dr. Dutka Mária műkritikusnak volt a férje. Jogi tanácsok A KÖZKEGYELEMRŐL A Magyar Népköztársaság Elnöki To Dácsa mintegy hat éve rendkívül humánus törvényerejű rendeleu-t hozott a közkegyelem gyakorlásáról, amely természeténél fogva a külföldön élő magyar állampolgárokat Is érinti. A törvényerejű rendelet alapján a többi között azok is közkegyelemben részesültek, akik a felszabadulás őta IS63. március 22-ig engedély nélkül elhagyták Magyarország területét. A törvényerejű rendelet humanizmusa kitűnik abból is, hogy akikre e kivétel folytán a közkegyelem nem terjed ki, de mellettük szól néhány, különlegesen méltányolandó ok, egyénileg kérhetik a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát, hogy a kegyelmet javukra is gyakorolja. Akik e jogukkal élni kívánnak, a lakóhelyük államában működő magyar külképviseletnél (nagykövetségen, követségen, főkonzulátuson) nyújthatják be az Elnöki Tanácsnak címzett kérelmüket. Ha az adott országban magyar külképviselet nem működik, a kérelmet ajánlott postai küldeményként kell feladni az alábbi címre: Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Budapest V., Kossuth Lajos tér 1-3. szám. Azok tehát, akik egyéni vagy közkegyelemben részesültek a magyar külképviseletek által kiállított hazatérési igazolvány birtokában bármikor hazatérhetnek «hazánkba anélkül, hogy az általuk itthon korábban elkövetett bűntettért felelössségre vonnák őket. Ugyanezek az okok teszik lehetővé a kegyelemben részesülők számára a konzuli útlevél kérelmezését is az illetékes magyar külképviseletek egyikénél. Akik a „Jogi tanácsok”-at figyelmesen olvassák, tudják, hogy a konzuli útlevélre kaphatnak — évente többször Is — beutazási vízumot. Ki Kitt fyfUK&k Afifß Vidám rejtvényvetélkedő Magyarországról 3. Szabad az útlevelet... — Hát ez micsoda, Kiss koma? — Asszony-riasztó, Nagy koma! — Hűha, akkor ez kisüsti, Kiss koma? — Méghozzá a javából, Nagy koma! — Hazulról hoztam ... Na isten, isten ... — Isten, isten ... Aztán mondja csak, Kiss koma, minden baj nélkül sikerült kihoznia ... Már úgy értem, a vámon át... — Nem hordóval hoztam, Nagy koma, csak egy üveggel. Azt meg senki se tiltja... — Akkor nagy becsben tartsuk, mert hamar elfogy... Ámbár, én úgy vagyok vele, hogy sose ismerem ki magam, mit lehet vám nélkül ki- meg behozni... — Tőlem ugyan ne várja, hogy elsoroljam, de gondolom, a lényeg az, hogy ami személyes holmija valakinek, vagy nyilvánvalóan ajándéktárgy, arra senki se vet vámot.... Mert más az, ha valaki becsomagol néhány pár harisnyát ajándéknak a kofferbe, vagy ha az egész koffer csak harisnyával van tele ... — Mit képzel maga rólam!? — kapta fel a fejét Nagy úr (persze, a kisüsti is segített már az önérzetéhez), de Kiss úr sietett megnyugtatni: — Nem magára értettem, csak a példa kedvéért mondtam. Ha valaki Magyarországra utazik, akkor először is, költse a forintját, amit a forintcsekkre kapott, s ha az kevés, még mindig válthat be valutát... Már ha van neki... — Azért ne gondolja, hogy én is veréb vagyok... — önérzeteskedett Nagy úr. — Ha én Budapestre utazom, akkor nemcsak egyszerűen kiváltom a forintcsekket, hanem turistacsekket is váltok ... És mit gondol, miért? — Én ugyan tudom — mosolygott Kiss úr, akinek önuralma is bizonyította, hogy nagyobb gyakorlatot szerzett mái' a kisüstiek élvezetében. — De vajon tudja-e az olvasó? Legyen tehát ez mai első kérdésünk: mi az a turistacsekk és milyen előnnyel jár? — Persze — jegyezte meg végül Kiss úr, a téma lezárásául — az is megoldás, ha valamelyik magyarországi Kon- í sumturist üzletben valutáért veszem meg, amit el akarok hozni magammal. Akkor az üzletben kapott számla mindjárt kiviteli engedélyül is szolgál... Tölthetek? — Mivel ma kocsit nem vezetek, se nem vadászom — töltsön! — A vezetést még csak értem... De mikor szokott maga vadászni? — Amikor lehet. .. Szarvasra szeptembertől az év végéig, őzre májustól szeptemberig. . . Nyúlra meg éppen szeptember közepétől június közepéig. A fogoly pedig... a fogoly szeptember elejétől novemberig lőhető ... — Atyaisten! — csapta össze a kezét Kiss úr. — De hiszen a koma még egy puskát se tud elsütni! — Elsütni nem, de sorolni igen — felelte Nagy úr. — Ma ma, jegyezz fel poént a javamra! — Csak röpködtök, ajándékozgattok a határon át — sr 4 lalt meg csendesen Kissné. — De arról egy szót se szólt. <0^. hogyan léptek át a határon? — No nézd csak, már asszony is kérdezhet? — csodálkozott Kiss úr, mivel Kecskemét kispstön főtt leve csak hatni kezdett őrá is. — Tudod drágám, az úgy vagyon, hogy az ember zsebébe duggya az ő útlevelét, aztán elballag a magyar képviseletre és béütteti a vízum nevezetű stemplit. Akkor aztán felül a vonatra, repülőgépre, vagy éppen a nyeregbe, ha úgy vagyon ked'"e és meg sem áll a határig, ahol azt mondják nékije. Sk .ad az útlevelet, uram... — Álljon meg a ménét! — emelte fel a kezét Nagy úr. — És ha az illető nem üttette be induláskor a vízumot, mivel sietett, mivel elfelejtette, mivel csak útközben jutott eszébe, hogy Magyarország felé veszi az irányt, mivel... mivel arrafelé fújt a szél és nem vonta be a vitorlákat... Mivel... mit akar még ... — Én semmit — húzta fel a vállát Kiss úr. — Akkor az illető utas, lovas, vagy vitorlás olyan határállomáson lép át, amelyen ott helyben is kiválthatja a magyar vízumot. — Aha. Mármost csak az a kérdés, ha úgy tetszik, a mai második kérdés: melyek azok a magyar határállomások, amelyeken ott helyben vízumot lehet váltani? Legalább négyet soroljon fel közülük, de aki mind a kilencet tudja, jutalompontot kap! — No persze, ez is csak azért van, mert a hazaiaknak egyszerre olyan fontos lett az idegenforgalom. Mivel az hozza a finom kis valutát... — Hát aztán? — csodálkozott Nagy úr. — Mondjon nekem hirtelenében egy országot a föld kerekén, amelyik megveti az idegenforgalmat, meg az abból eredő jövedelmet? Még sokkal gazdagabb országok is, mint a kis Magyarország, szívesen veszik ... De Magyarország nemcsak a valutát nézi, nemcsak a külföldiek „idegenforgalmával” törődik, hanem a saját állampolgáraival is. Tudja maga, mi az a szociális idegenforgalom ? — Én tudom, de kérdezzük meg az olvasót is. Ez tehát mai harmadik kérdésünk: mit neveznek szociális „idegenforgalomnak?” Jutalompont jár annak, aki azt is tudja, a szociális idegenforgalom költségeinek körülbelül hány százalékát fedezi a magyar állam, s további jutalompont, ha hozzávetőleg arra is tud számot mondani, hogy 1949-től a hatvanas évek elejéig hányán vettek benne részt? Könnyítésül, serkentőül pedig, szolgáljon a kérdéshez az alábbi kép ... (Folytatjuk.) (Novotta Ferenc felvétele)
