Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-25 / 2. szám

J-étAan, - QttAoro Móricz Zsigmond A török és o tehenek Volt egy török, Mehemed, Csudálkozik Mehetned, Sose látott tehenet. Ilyenek a tehenek? Z UJ EV GYEREKEI Nem is tudta Mehemed, Milyenek a tehenek. Egyszer aztán Mehemed, Lát egy csomó tehenet. Számlálgatja Mehemed, Hányfélék a tehenek. Meg is számol Mehemed, Háromféle tehenet. Amig a világ közvélemé­nye — a miénket is beleért­ve — Sophia Loren-ért druk­kolt, s megnyugodva vette tudomásul a kis Carlo vílág­­rajöttét, határainkon belül is nagy versengés folyt csecse­mők . világrahot atala ügyé­ben. Vajon kinek kedvez a Szilveszter, merrefelé dur­­rogtatnak pezsgősüvegeket nemcsak az új esztendő tisz­teletére, hanem a várva várt gyermek, a fiú vagy leány (ilyenkor, a végső percekben, úgy hisszük, a családnak tel­jesen mindegy, „csak már itt lenne!”) érkezésére? A mamán, a papán, a nagyszülőkön és a rokonokon kívül ilyenkor — kizárólag Szilveszter éjszakájára vo­natkozik ez — idegen, isme­retlen emberek is izgulnak és türelmetlenül lesik az óráju­kat, vajon melyik kórházból, klinikáról érkezik a telefon­értesítés, budapestiből-e vagy valamelyik vidéki városból, községből, jelezvén: gyermek született, az új esztendő el­ső gyermeke. Ismeretlen honpolgárok lesték az idén is az óramu­tatót, az éjfélt, az Állami Biztosító ügyeletesei, akik a hagyományokhoz illően elő­készítették a két húszezer forintos életbiztosítási köt­vényt, hogy éppen csak az il­lető hölgy vagy fiatalember nevét kelljen beírniuk az üresen hagyott rubrikába. Negyvenezer, tehát kétszer húszezer forint összegű köt­vény várta idén is az érke­zőket, a főváros és a vidék újszülötteit. S ezúttal igazán nem az Állami Biztosítón múlott, hogy már az új esz­tendő első perceiben húsz­ezer forintnyi többletkiadás­sal kellett számolniuk. Ugyanis Máté Lajost, ha­zánk elsőnek, pontosan 0 óra 0 perckor érkezett új állam­polgárát rövid két perc le­cSzon jet (Limitbemutató ^Budapesten „Én vagyok a Mehemed!" Fehéret, feketét, tarkát. „Mi vagyunk a tehenek!” Meg ne fogd a tehén farkát! Nem tudta ezt Mehemed, S felrúgták a tehenek. Kürthy Hanna rajza Suba párnák (és az újdonsült ikertulajdo­nos papa), hozták a gyönyö­rű virágkosarat, az ajándé­kokat, táviratokat, s kattan­tak a fényképezőgépek meg­örökítendő a két kiló 40 de­­kás Lajost és a háromkilós Józsefet. Hát kell ennél szebb újévi ajándék? Van-e ennél nagy­szerűbb évkezdés? És távolabb a fővárostól, Ózdon megismétlődött o ked­ves jelenet, a pálmát és az Állami Biztosító húszezer fo­rintos kötvényét az éjfélkor született első vidéki leányzó, Kis Mónika nyerte el. Egyébként ezen az éjjelen viszonylag sok dolga akadt a gólyának, 24 gyereket tett le 23 mama mellé, 16 csecse­mőt vidéken, nyolcat Buda­pesten, 16 kislányt, nyolc fiút. * Ami az óesztendő statiszti­káját illeti, hozzávetőleges számítások szerint a legör­­vendetesebb adat: tovább növekedett az élveszületések száma. Az emelkedés körül­belül 5 százalékos és a termé­szetes szaporodás három szá­zalékkal volt magasabb, mint 1967-ben. Azt még nem mondtuk el, hogy hány gyermek született a múlt évben. Ez a szám 150 ezer. És mennyien kötöttek házasságot? A válasz: 96 ez­ren. A házasságkötési csúcsfor­galom a karácsony előtti na­pokban tetőzött, s az esküvők száma többszöröse volt a ko­rábban — többnyire — szom­batonként kötött frigyeknek. A legtöbb kerületben túlóráz­tak az anyakönyvvezetők, reggel 9-kor kezdték és este 9-ig eskettek. Optimizmusban tehát nincs hiány és ez nagyon jó dolog. Hernádi Magda Két ötletet adunk suba­párna készítéséhez. Mérete: 35X35 cm. A két párnához 80 cm kongré anyagot vásárolunk, félbe­vágjuk, majd mindkettőt félbehajtjuk, s a színén elő­rajzoljuk az egyszerű min­tát. A halas párnához kék alapszínt vegyünk, a halat piros, fehér és narancssárga színű szőnyegfonallal cso­mózzuk. Az autós párna alapszíne fehér, a kocsi kör­vonala fekete, a kocsi piros, az ablaka pedig narancssár­ga. Ez a mi javaslatunk, de lehet másként is színezni. Az öltéstechnikát az aláb­bi rajz szemlélteti. Kb. más­fél centi széles és 10—15 cm hosszú karton- vagy mű­anyag lapocska, hímzőtű és olló szükséges hozzá. Ezzel a technikával szőnyeget és falvédőt is készíthetünk. Disznóöléskor A húsok sózása é A sertés feldolgozásánál igen fontos a helyes sózás és páco­lás. 10 kiló húsra 80 deka sót, 4 deka salétromot, 4 deka cuk­rot, 1 deka borsot számitunk. Ezeket az anyagokat össze­keverjük és egy részével a húsokat jól bedörzsöljük, hogy a felület egészen habos legyen. Különösen a csontok körüli részekre fordítsunk gondot. Ezután berakjuk a húst a sózó­kádba. A sonkákat rakjuk legalulra, vastag bőrével lefelé, hogy a sós lé behatolhasson a húsba. A sonkákra rakjuk a szalonnát, a kisebb húsokat, legfelül a csülköt, fület, orrt, amiket a leghamarabb elhasználunk. Így hagyjuk a sóban állni 5—6 napon keresztül, és gyakran megforgatjuk. Ezután elkészítjük a páclevet. A besózástól megmaradt anyagot 4—5 liter vízzel felfőzzük, hozzáadva egy kávéskanálnyi koreán­­dert, 1—2 babérlevelet, pár szem fenyömagot, egy fej fok­hagymát. A páclevet kihűtjük, és csak azután öntjük a húsokra a sózókád egyik oldalán, hogy a legkevesebb húsrész se érintkezzék a levegővel. A nyelvet, sonkacsülköt, kisebb darab húsokat 5—6 nap múlva kiszedhetjük a pácból — azok fogyasztásra, füstölésre elkészültek. A karajok 14 napig, a sonkák nagyságuktól függően 3—4 hétig maradjanak a pác­lében. Minden második nap forgassuk meg a húsokat. A son­kákkal együtt pácolhatjuk a szalonnát is, 6—8 napig a pác­lében tartva. A húsok a sóban és páclében +7, +8 C° hőmér sékletű helyen legyenek. Miután a sonkákat a pácléből ki­­vettük, 1—2 napig szikkadni hagyjuk és azután füstöljük. forgása után követte öccse, Máté József. A gólya igencsak jó szil­veszteri hangulatban lehe­tett, hogy így megtréfálta, de mondjuk inkább azt, hogy megörvendeztette a szülőket, a 21 éves mamát, az Ásvány­olajforgalmi Vállalat gépíró­nőjét és a papát, aki ugyan­csak ennél a vállalatnál gép­kocsiszerelő. És persze az Állami Biz­tosító osztályvezetőjét, Erős Rezsőt, akinek évek óta is­métlődő megbízatása, kedves kötelessége, hogy személye­sen nyújtsa át a boldog tu­lajdonosoknak, azaz hozzá­tartozóiknak a kötvényt. Fel­adata az idén csak annyival bővült, hogy még egy köt­vényt kellett kiállítania, az igazgatósággal való legtelje­sebb egyetértésben. A vidám szertartás annak rendje, módja szerint le is zajlott, a Baross utcai 1-es számú klinika az érdeklődés középpontjába került, újév reggelén már ott gratulált a biztosító küldötte a mamánál, átnyújtotta a két gyermeknek a húsz—húszezer forintos életbiztosítási kötvényt, ami­re azonban Lajcsi és Jóska — nem lévén még anyagiasak — rá se hederített. (Végül is, mit kezdjenek vele most, gondolhatták, hiszen csak 18 éves korukban válthatják be.) Annál jobban örült a mama Sajátosan orosz, ugyanakkor nagyon mai és divatos — így jellemezném tömören azt a száharminc modellből álló szép kollekciót, amelyet a moszkvai GUM Aruház manekenjei mutattak be Budapesten, Szegeden és Debrecenben. A szovjet divattervezők az elmúlt esztendőkben gyakran szerepelték nemzetközi fórumokon — a többi között New Yorkban, Belgrádban, Helsinkiben, a Német Szövetségi Köz­társaságban, Kubában —, mindenütt sikert, elismerést arat­tak. Az általános divatvonailakat követő elegáns és szépen kidolgozott modelljeikkel, betörtek az élvonalba. Elsősorban csodálatosan szép szőrméikről kell szólni, a sötét és arany­barna nerzről, a szürke, mogyoróbarna és fekete perzsákról, perzsalábakról (a Budapesten bemutatott kollekció két leg­sikeresebb modellje a mogyoróbarna nerz övvel díszített perzsaláb-kosztüm és a szürke, magasan záródó nyakú per­zsaláb bunda szürke nerz kézelővel), a színesre festett piros, aranysárga róka szőrmedíszítésekről és az ismét divatos nagy szőrmekarmantyúkról. Az orosz divat és a népművé­szet szoros és ötletesen gyümölcsöztetett kapcsolatáról valla­nak az alkalmi ruhákon elhelyezett remekmívű féldrágakő csattok, ékszerek, hímzések. Meglepő ötlet — és a kivitelezés nagy tetszést aratott —, hogy a tojáshéjszínű alkalmi szövet­ruha nyakkivágását és kézelőjét csiszolatlan borostyánkövek­kel hímezték. A sokat vitatott szoknyahosszat illetően a szovjet divattervezők a térdközépig érő hosszra szavaznak, de fiatal lányok számára enyhén mini ruhákat, kabátokat terveztek. A kollekcióban nagy sikerük volt az ötletes, kü­lönféle kivágásokkal variált kötényruháknak, az élénkszínű szövetből készült redingot vonalú kabátoknak, láttunk diva­tos nadrágos kosztümöket és banánsárga aranybrokátból estélyit is. A kollekciót nagyszerűen egészítették ki a valódi antilopból és bőrből készült félmagassarkú, csattal, ékszerrel díszített remek divatcsizmák. A GUM Áruház őszi-tavaszi modelljei sok tapsot kaptak a divat újdonságaira, szépségére fogékony budapesti, szegedi és debreceni közönségtől. Potoczky Júlia Középkék setland szövet nadrágos kosztüm fiatal lányoknak (Komlós UU felv ) A budapesti újszülöttpár A moszkvai Twigy — Tamara — mutatta be ezt a homokszinü redingot kabátot, amely­hez széles barna antilopövet és sapka-kala­pot viselt A GUM Áruház kollekciójának egyik sztárja: fekete perzsaláb kosztüm, piros rókakucsmá­val

Next

/
Oldalképek
Tartalom