Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-11-15 / 23. szám

/láttuk,olvastuk, hallottuk... A Magyar Népköztársaság és a Chilei Köztársaság kormá­nya között 1967 novemberébn Santiago de Chilében aláírt első magyar—chilei kulturális és tudományos együttműködési megállapodás megerősítő okiratait dr. Házi Vencel külügy­miniszter-helyettes és Hugo Lea-Plaza, a Chilei Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője kicserélte. * Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke fogadta dr. J. Zijlstra professzort, a holland nemzeti bank és a nemzetközi fizetések bankjának elnökét. A megbeszélé­sen részt vett dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke is. Dr. J. Zijlstra elnök a két jegybankot érdeklő kérdésekről tárgyalt Budapesten a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel. * Magyar tájékoztatási küldöttség tartózkodott Indiában és Japánban, a két ország külügyminisztériuma sajtófőosztályá­nak meghívására. A küldöttséget dr. Bányász Rezső, a Kül­ügyminisztérium sajtófőosztályának főosztályvezető-helyet­tese vezette. * Az október 23-i Times meleg hangú cikket közölt a magyar­­országi Shakespeare-kűltuszról. „A Duna partján Shakespeare ritkán nyugszik, jelenleg is a fővárosban három Shakespeare­­produkció látható" — írja a többi közt. A lap azt is javasolja, hogy az edinburgh-i fesztivál vagy a világszínház hívja meg Gábor Miklóst a Macbeth vagy más Shakespeare-dráma fő­szerepének eljátszására. * Magyar vendégművészeknek tapsolt a nantes-i opera kö­zönsége. Operaházunk két művésze, Eszenyi Irma és Szalma Ferenc a Tannháuser-ben — Vénusz, illetve az őrgróf szere­pében — három alkalommal lép fel. S még egy operai hír: november 3-án ismét külföldi turnéra indult az Operaház balettkara: a párizsi táncfesztiválon szerepelnek. * A kiállításán Budapesten tartózkodó Victor Vasarelyt — Vásárhelyi Győzőt —, a négy évtizede Franciaországban élő világhírű festőművészt a Magyar Iparművészeti Főiskola tiszteletbeli tanárává fogadta. Neves hazánkfia meghatottan köszönte meg a címet és az erről szóló oklevelet. * Dr. Kurt Enderl, az Osztrák Köztársaság budapesti nagy­követe hazája nemzeti ünnepe alkalmából október 24-én fogadást adott a nagykövetségen. * Jövőre lesz háromszáz esztendeje, hogy Hollandiában el­hunyt Comenius Ámos János, a kiváló cseh pedagógus, aki. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony meghívására több éven át nevelő igazgatója volt a sárospataki kollégiumnak. Az évforduló alkalmából a sárospataki tanács Comenius­­emlékplakettet készíttet. * A Kulturális Kapcsolatok Intézete vendégei közül néhányan: ■ Az oslói egyetem professzora, dr. Knut Aukland előadást tar­tott a Magyar Tudományos Akadémián a vese vérkeringésé­ről; Jean Vercors francia író feleségével a magyar főváros­ban töltött néhány napot. Dedikálta műveit magyar olvasó­­közönségének és előadást tartott az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem bölcsészeti karán; Karel Jonckheere költő, a flamand kulturális minisztérium irodalmi főosztályának ve­zetője ismerkedett a magyar fővárossal. S még egy író­vendég, a Magyar Pen Klub meghívására: az „Oppenheimer­­ügy” írója, a müncheni dr. Heinar Kipphardt járt Buda­pesten. * Medveczky Bella írónő 72 éves korában elhunyt. Pályáját énekesnőként kezdte, csaknem egy évtizeden át az Operaház és az akkori Városi Színház tagja volt. * A finnugor rokonság bizonyításával összefüggésben vér­­vizsgálatok kezdődtek Magyarországon és Finnországban a két ország tudományos akadémiájának közös kezdeményezé­sére. öt alkalommal vesznek vért húsz-húsz ,olyan személy­től, akik az antropológiai vizsgálatok szerint finnugor őstől származnak. * Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója az október 31-i takarékossági világnap alkalmával elmon­dotta, hogy az OTP betétállománya október 1-én elérte a 34 milliárd forintot és a 3,5 millió darab forgalomban levő betétkönyv azt jelenti, hogy tulajdonképpen minden család rendelkezik takarékbetéttel. Az egy főre eső takarékbetét összege 3400 forint. * A Rádió és Televízió Újságban olvastuk: Hollandiából nem­rég tért haza Bokor Péter, aki a frankhamisítási perről ké­szülő dokumentumfilmjéhez gyűjtött anyagot, betekintve az ottani rendőri szerveknél archivált, hallatlanul izgalmas té­nyeket tartalmazó jegyzőkönyvekbe. * Laraberto Gardelll mindig szívesen látott vendég Budapesten. Most, a Budapesti Zenei Hetek alkalmából ismét fővárosunkban lépett fel. Műsorán — az Állami Hangversenyzenekart vezényelte — ezúttal Vivaldi Négy évszak című sorozata, Mozart Linzi szimfóniája, Ros­sini Korinthus ostroma című nyitánya és egy Kodály-oratórlum sze­repelt (Vámos László felv.) Báthory István 1571-ben meghalt János Zsigmond, Erdély fejedelme. Utód nem maradt utána. A Habsburg császár és a török szultán egyaránt igényt tartott az örökségre. Ez az örökség, Erdély és a Részek (Partium) voltak. Lakos­ságát számtalan érdekellentét osztotta meg. Erdélyben nagy hatalommal és birtokkal rendelkező főúr csak egy volt: a vajda. A Partiumban viszont Magyarország leggazdagabb oligarcháinak várai állottak. Erdélyen kis- és középbirtokosok osztoztak, és a lakosság jelentős része nem süllyedt olyan jobbágyi sorba, mint az ország más területein. A határőr­­vidékek lakosságának hagyományosan sok szabadságjoga volt (amelyet utóbb számos véres felkelésben igyekezett meg­védeni — hiába). Lakosságának nemzetiségi összetétele is vegyes volt. A gazdag szász városokkal a század második felére a nyolcezer lakosú Kolozsvár állott szemben. A széke­lyeket már megosztotta a vagyoni helyzet: a primőrök és lófők nemesi kiváltságokat élveztek és földesúri szolgáltatá­sokra akarták kényszeríteni a közszékelyeket, akiknek fel­kelését 1562-ben János Zsigmond könyörtelenül leverte. 1571 májusában az erdélyi nemesség — a török hallgatóla­gos beleegyezésével — Báthory Istvánt választotta meg feje­delemmé. Báthory István a kor jelentős alakja volt. A pado­­vai egyetemen tanult nagy műveltségű humanista, a hatalmas és rendkívül gazdag Báthory család Somlyói ágának tagja. A Habsburg-udvarban apródoskodott, majd János Zsigmond követeként 1565-ben Bécsbe utazott, ahol elfogták és házi­fogságban tartották. Szem- és fültanúja volt annak a felzúdu­lásnak, amely Miksa császár tehetetlenségét kísérte az 1566-os török támadás alkalmával. Az ezt követő drinápolyi béke arról győzte meg, hogy a két hatalom közti erőviszonyok kiegyenlítődtek, egyik sem képes megsemmisíteni a másikat. Szüli mán és V. Károly nagy harcainak ideje lejárt. Követ­kezésképpen az erdélyi uralkodónak — utóbb talán egész Magyarországénak — olyan politikát kell folytatnia, amely számol ezzel az új helyzettel. Egyik hatalomra sem szabad kizárólagosan támaszkodnia, de mindkettővel baráti politikát folytatva kell a támadás lehetőségét elhárítani, és a belső erők megerősödésére fordítani az így nyert időt. E politika bázisa Erdély, amelyet Fráter György elképze­léseinek megfelelően, erős, önálló fejedelemséggé kell alakí­tani. Védekezni a török ellen, a távoli, de nem feledett táma­dás és felszabadítás céljával a szem előtt. A Habsburgra azonban az idő szerint nem lehetett úgy számítani, mint György barát a maga idején gondolta. Fejedelemségében Báthory a központi hatalmat erősítette, adminisztrációját tehetséges és hozzá feltétlenül hű, nagy műveltségű közneme­sekből építette fel. Felismerte a hajdúság katonai értékét, és hozzálátott megszervezésükhöz. A közszékelyek jobbágy­ságát azonban örökössé tette, mert szüksége volt adójukra. A katonai felemelkedés, és nemességszerzés útját azonban szélesre tárta előttük. Tiltakozásuk ellenére, beleszólt a váro­sok ügyeibe is, és szabályozta az árakat. A Habsburgok hamarosan rájönnek, hogy Báthory csak formálisan ismerte el a király hatalmát, valójában saját el­képzelése szerint kormányoz. 1571-ben Lepantónál súlyos vereséget mér a Habsburg-hatalom a törökre, és ez felbáto­rítja Miksát. Elutasítja a vajda kérését, hogy egy Habsburg hercegnőt kapjon feleségül. Szembe kerülnek Lengyelország­ban is: a megüresedett lengyel trónra a köznemesség Bátho­­ryt, a főnemesség Miksát jelöli. Egy főúr, Békés Gábor Habs­burg támogatással meg akarja buktatni a vajdát, de amikor 1575 nyarán Erdélybe tör, Báthory a kerelöszentpáli csatában tönkreveri. Ezzel megszakad az utolsó szál, amely Erdélyt még a Habsburg királyhoz köthette volna. A csatával azonban eldőlt a harc a lengyel trónért is. A lengyel köznemesség megválasztotta királynak, és Báthory 1576-ban elhagyja fejedelemségét, Erdélyt, hogy éltében soha többé ne lássa viszont. Feleségül veszi Jagelló Annát, és ezzel a maga oldalára állítja az ellenpártot is. Nehéz, kemény küz­delmet folytat a feudális anarchia ellen és Lengyelország egyik legnagyobb uralkodója lesz. Mindamellett, lengyel királyként is, Erdély fejedelmének tartotta magát, és folyamatosan foglalkozott ügyeivel, noha vajdává előbb öccsét Kristófot, majd annak fiát, Zsigmondot választtatta meg. Az ország ügyeit a Krakkóban székelő erdé­lyi kancellária útján irányította. Terve az volt, hogy a két ország erőit egyesítve űzi ki a törököt az országból. A Habs­burgok azzal vádolták, hogy a törökkel szövetkezik ellenük, jóllehet Báthory sem tett mást, mint az európai nagyhatal­mak : céljai érdekében adófizetéssel szelídíti potenciális ellen­felét békére, de szándékaiban szerepelt nem csupán az ország, hanem az egész Balkán megtisztítása a töröktől. Terveket, felméréseket is készített ehhez a tervhez. A barcelonai Ondas-fesztiválon magyar siker is született. A Rádió zenei főosztálya „Szereti ön Bartókot?” című doku­mentumműsora a „legjobb zenei érték” díjat kapta. EGYÉNISÉG — Ez mindig más akar lenni, mint a többi!... Vajda Ernő, a magyar fotóművészet doyenje néhány hét múlva töl­ti be 80. életévét. Az idős mester, fotósnemzedékek tanítója életmű­vének Jelentós bemutatója lesz a közeljövőben, a Magyar Nemzeti Galériában november 16-án nyflik meg a Magyarország öreg fái cí­mű kiállítása. Képünk a kiállításról való: 700 éves kocsonyás tölgy Hédervárott t/A * Magyar könyv a legjobb barátja! Üjabb beszerzési lehetőség URUGUAYBAN ALEJANDRO ERDŐS-nél Casilla de Correo 879 MONTEVIDEO MAGYAR ÜJSAGOKRA. FOLYÓIRATOKRA ELŐFIZETÉST IS FELVESZ! Megvalósításához azonban kevés volt az ereje. Sőt, arra sem volt elég, hogy a soknemzetiségű Erdélyben létrehozza az erős állami centralizációt. A belső társadalmi helyzet és a külpolitikai körülmények megalkuvásra kényszerítették, ami számos ellentmondást okozott politikájában. Adminisztráció­ját kizárólag a nemességre építette, mert a tekintélyes polgári réteg hiányzott hozzá; hadseregét igyekezett ütőképessé szer­vezni, de a szökött jobbágyot visszakényszerítette urához. A vallási türelmességnek, a bevett négy vallásfelekezet sza­badságának őre és tisztelője volt, de maga, mint katolikus, bevitte Erdélybe a jezsuitákat, akiknek működése ádáz har­cokat és ellentéteket szitott. Külpolitikai terveinek perspektí­vájában Erdély állott, de a Balti-tengerért folyó évtizedes háborúban, amely Lengyel-, Orosz-, Svédország és Litvánia között folyt, gyakorlatilag a lengyel fő- és középnemesség érdekeit szolgálta, s e harcokba Erdély adóját és katonaságát is bevetette. 1586-ban halt meg, váratlanul. Megvalósítatlan terveket, félbehagyott törekvéseket hagyott maga mögött. De lehetősé­get is arra, hogy a török és a Habsburg-hatalom között önálló politikát folytató erdélyi állam jöjjön létre. B. P. (Következik: A királynak nincs pénze) Oiill Y «31 LittJOÓ ■ * * * NA ZOTT KALODA — 34,— Ft H. G. Wells: A VAKOK ORSZÁGA — — — 20,— Ft Hegedűs Géza: KULCS­­RAZART SZOBÁBAN 30,— Ft Fekete István: BARAN­GOLÁSOK — — — 17,50 Ft Huba László: SZABALY­­TALAN HAJÓNAPLÓ 22,— Ft Passuth László: ÖRÖK HISPÁNIA — — — 14,— Ft Kertész Magda: VENDÉG VOLTAM JAPÁNBAN 23,50 Ft Passuth László: RÉZKOR 60,— Ft Hunyadi József: A NAP­ISTEN FIAI — — — 34,— Ft Az új könyvek megrendelhetők a KULTÜRA Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalattól (Bu­dapest, 62., P. O. B. 149.) vagy külföldi megbizottaitól. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom