Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-11-15 / 23. szám
/láttuk,olvastuk, hallottuk... A Magyar Népköztársaság és a Chilei Köztársaság kormánya között 1967 novemberébn Santiago de Chilében aláírt első magyar—chilei kulturális és tudományos együttműködési megállapodás megerősítő okiratait dr. Házi Vencel külügyminiszter-helyettes és Hugo Lea-Plaza, a Chilei Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője kicserélte. * Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke fogadta dr. J. Zijlstra professzort, a holland nemzeti bank és a nemzetközi fizetések bankjának elnökét. A megbeszélésen részt vett dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. Dr. J. Zijlstra elnök a két jegybankot érdeklő kérdésekről tárgyalt Budapesten a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel. * Magyar tájékoztatási küldöttség tartózkodott Indiában és Japánban, a két ország külügyminisztériuma sajtófőosztályának meghívására. A küldöttséget dr. Bányász Rezső, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának főosztályvezető-helyettese vezette. * Az október 23-i Times meleg hangú cikket közölt a magyarországi Shakespeare-kűltuszról. „A Duna partján Shakespeare ritkán nyugszik, jelenleg is a fővárosban három Shakespeareprodukció látható" — írja a többi közt. A lap azt is javasolja, hogy az edinburgh-i fesztivál vagy a világszínház hívja meg Gábor Miklóst a Macbeth vagy más Shakespeare-dráma főszerepének eljátszására. * Magyar vendégművészeknek tapsolt a nantes-i opera közönsége. Operaházunk két művésze, Eszenyi Irma és Szalma Ferenc a Tannháuser-ben — Vénusz, illetve az őrgróf szerepében — három alkalommal lép fel. S még egy operai hír: november 3-án ismét külföldi turnéra indult az Operaház balettkara: a párizsi táncfesztiválon szerepelnek. * A kiállításán Budapesten tartózkodó Victor Vasarelyt — Vásárhelyi Győzőt —, a négy évtizede Franciaországban élő világhírű festőművészt a Magyar Iparművészeti Főiskola tiszteletbeli tanárává fogadta. Neves hazánkfia meghatottan köszönte meg a címet és az erről szóló oklevelet. * Dr. Kurt Enderl, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából október 24-én fogadást adott a nagykövetségen. * Jövőre lesz háromszáz esztendeje, hogy Hollandiában elhunyt Comenius Ámos János, a kiváló cseh pedagógus, aki. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony meghívására több éven át nevelő igazgatója volt a sárospataki kollégiumnak. Az évforduló alkalmából a sárospataki tanács Comeniusemlékplakettet készíttet. * A Kulturális Kapcsolatok Intézete vendégei közül néhányan: ■ Az oslói egyetem professzora, dr. Knut Aukland előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián a vese vérkeringéséről; Jean Vercors francia író feleségével a magyar fővárosban töltött néhány napot. Dedikálta műveit magyar olvasóközönségének és előadást tartott az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészeti karán; Karel Jonckheere költő, a flamand kulturális minisztérium irodalmi főosztályának vezetője ismerkedett a magyar fővárossal. S még egy íróvendég, a Magyar Pen Klub meghívására: az „Oppenheimerügy” írója, a müncheni dr. Heinar Kipphardt járt Budapesten. * Medveczky Bella írónő 72 éves korában elhunyt. Pályáját énekesnőként kezdte, csaknem egy évtizeden át az Operaház és az akkori Városi Színház tagja volt. * A finnugor rokonság bizonyításával összefüggésben vérvizsgálatok kezdődtek Magyarországon és Finnországban a két ország tudományos akadémiájának közös kezdeményezésére. öt alkalommal vesznek vért húsz-húsz ,olyan személytől, akik az antropológiai vizsgálatok szerint finnugor őstől származnak. * Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója az október 31-i takarékossági világnap alkalmával elmondotta, hogy az OTP betétállománya október 1-én elérte a 34 milliárd forintot és a 3,5 millió darab forgalomban levő betétkönyv azt jelenti, hogy tulajdonképpen minden család rendelkezik takarékbetéttel. Az egy főre eső takarékbetét összege 3400 forint. * A Rádió és Televízió Újságban olvastuk: Hollandiából nemrég tért haza Bokor Péter, aki a frankhamisítási perről készülő dokumentumfilmjéhez gyűjtött anyagot, betekintve az ottani rendőri szerveknél archivált, hallatlanul izgalmas tényeket tartalmazó jegyzőkönyvekbe. * Laraberto Gardelll mindig szívesen látott vendég Budapesten. Most, a Budapesti Zenei Hetek alkalmából ismét fővárosunkban lépett fel. Műsorán — az Állami Hangversenyzenekart vezényelte — ezúttal Vivaldi Négy évszak című sorozata, Mozart Linzi szimfóniája, Rossini Korinthus ostroma című nyitánya és egy Kodály-oratórlum szerepelt (Vámos László felv.) Báthory István 1571-ben meghalt János Zsigmond, Erdély fejedelme. Utód nem maradt utána. A Habsburg császár és a török szultán egyaránt igényt tartott az örökségre. Ez az örökség, Erdély és a Részek (Partium) voltak. Lakosságát számtalan érdekellentét osztotta meg. Erdélyben nagy hatalommal és birtokkal rendelkező főúr csak egy volt: a vajda. A Partiumban viszont Magyarország leggazdagabb oligarcháinak várai állottak. Erdélyen kis- és középbirtokosok osztoztak, és a lakosság jelentős része nem süllyedt olyan jobbágyi sorba, mint az ország más területein. A határőrvidékek lakosságának hagyományosan sok szabadságjoga volt (amelyet utóbb számos véres felkelésben igyekezett megvédeni — hiába). Lakosságának nemzetiségi összetétele is vegyes volt. A gazdag szász városokkal a század második felére a nyolcezer lakosú Kolozsvár állott szemben. A székelyeket már megosztotta a vagyoni helyzet: a primőrök és lófők nemesi kiváltságokat élveztek és földesúri szolgáltatásokra akarták kényszeríteni a közszékelyeket, akiknek felkelését 1562-ben János Zsigmond könyörtelenül leverte. 1571 májusában az erdélyi nemesség — a török hallgatólagos beleegyezésével — Báthory Istvánt választotta meg fejedelemmé. Báthory István a kor jelentős alakja volt. A padovai egyetemen tanult nagy műveltségű humanista, a hatalmas és rendkívül gazdag Báthory család Somlyói ágának tagja. A Habsburg-udvarban apródoskodott, majd János Zsigmond követeként 1565-ben Bécsbe utazott, ahol elfogták és házifogságban tartották. Szem- és fültanúja volt annak a felzúdulásnak, amely Miksa császár tehetetlenségét kísérte az 1566-os török támadás alkalmával. Az ezt követő drinápolyi béke arról győzte meg, hogy a két hatalom közti erőviszonyok kiegyenlítődtek, egyik sem képes megsemmisíteni a másikat. Szüli mán és V. Károly nagy harcainak ideje lejárt. Következésképpen az erdélyi uralkodónak — utóbb talán egész Magyarországénak — olyan politikát kell folytatnia, amely számol ezzel az új helyzettel. Egyik hatalomra sem szabad kizárólagosan támaszkodnia, de mindkettővel baráti politikát folytatva kell a támadás lehetőségét elhárítani, és a belső erők megerősödésére fordítani az így nyert időt. E politika bázisa Erdély, amelyet Fráter György elképzeléseinek megfelelően, erős, önálló fejedelemséggé kell alakítani. Védekezni a török ellen, a távoli, de nem feledett támadás és felszabadítás céljával a szem előtt. A Habsburgra azonban az idő szerint nem lehetett úgy számítani, mint György barát a maga idején gondolta. Fejedelemségében Báthory a központi hatalmat erősítette, adminisztrációját tehetséges és hozzá feltétlenül hű, nagy műveltségű köznemesekből építette fel. Felismerte a hajdúság katonai értékét, és hozzálátott megszervezésükhöz. A közszékelyek jobbágyságát azonban örökössé tette, mert szüksége volt adójukra. A katonai felemelkedés, és nemességszerzés útját azonban szélesre tárta előttük. Tiltakozásuk ellenére, beleszólt a városok ügyeibe is, és szabályozta az árakat. A Habsburgok hamarosan rájönnek, hogy Báthory csak formálisan ismerte el a király hatalmát, valójában saját elképzelése szerint kormányoz. 1571-ben Lepantónál súlyos vereséget mér a Habsburg-hatalom a törökre, és ez felbátorítja Miksát. Elutasítja a vajda kérését, hogy egy Habsburg hercegnőt kapjon feleségül. Szembe kerülnek Lengyelországban is: a megüresedett lengyel trónra a köznemesség Báthoryt, a főnemesség Miksát jelöli. Egy főúr, Békés Gábor Habsburg támogatással meg akarja buktatni a vajdát, de amikor 1575 nyarán Erdélybe tör, Báthory a kerelöszentpáli csatában tönkreveri. Ezzel megszakad az utolsó szál, amely Erdélyt még a Habsburg királyhoz köthette volna. A csatával azonban eldőlt a harc a lengyel trónért is. A lengyel köznemesség megválasztotta királynak, és Báthory 1576-ban elhagyja fejedelemségét, Erdélyt, hogy éltében soha többé ne lássa viszont. Feleségül veszi Jagelló Annát, és ezzel a maga oldalára állítja az ellenpártot is. Nehéz, kemény küzdelmet folytat a feudális anarchia ellen és Lengyelország egyik legnagyobb uralkodója lesz. Mindamellett, lengyel királyként is, Erdély fejedelmének tartotta magát, és folyamatosan foglalkozott ügyeivel, noha vajdává előbb öccsét Kristófot, majd annak fiát, Zsigmondot választtatta meg. Az ország ügyeit a Krakkóban székelő erdélyi kancellária útján irányította. Terve az volt, hogy a két ország erőit egyesítve űzi ki a törököt az országból. A Habsburgok azzal vádolták, hogy a törökkel szövetkezik ellenük, jóllehet Báthory sem tett mást, mint az európai nagyhatalmak : céljai érdekében adófizetéssel szelídíti potenciális ellenfelét békére, de szándékaiban szerepelt nem csupán az ország, hanem az egész Balkán megtisztítása a töröktől. Terveket, felméréseket is készített ehhez a tervhez. A barcelonai Ondas-fesztiválon magyar siker is született. A Rádió zenei főosztálya „Szereti ön Bartókot?” című dokumentumműsora a „legjobb zenei érték” díjat kapta. EGYÉNISÉG — Ez mindig más akar lenni, mint a többi!... Vajda Ernő, a magyar fotóművészet doyenje néhány hét múlva tölti be 80. életévét. Az idős mester, fotósnemzedékek tanítója életművének Jelentós bemutatója lesz a közeljövőben, a Magyar Nemzeti Galériában november 16-án nyflik meg a Magyarország öreg fái című kiállítása. Képünk a kiállításról való: 700 éves kocsonyás tölgy Hédervárott t/A * Magyar könyv a legjobb barátja! Üjabb beszerzési lehetőség URUGUAYBAN ALEJANDRO ERDŐS-nél Casilla de Correo 879 MONTEVIDEO MAGYAR ÜJSAGOKRA. FOLYÓIRATOKRA ELŐFIZETÉST IS FELVESZ! Megvalósításához azonban kevés volt az ereje. Sőt, arra sem volt elég, hogy a soknemzetiségű Erdélyben létrehozza az erős állami centralizációt. A belső társadalmi helyzet és a külpolitikai körülmények megalkuvásra kényszerítették, ami számos ellentmondást okozott politikájában. Adminisztrációját kizárólag a nemességre építette, mert a tekintélyes polgári réteg hiányzott hozzá; hadseregét igyekezett ütőképessé szervezni, de a szökött jobbágyot visszakényszerítette urához. A vallási türelmességnek, a bevett négy vallásfelekezet szabadságának őre és tisztelője volt, de maga, mint katolikus, bevitte Erdélybe a jezsuitákat, akiknek működése ádáz harcokat és ellentéteket szitott. Külpolitikai terveinek perspektívájában Erdély állott, de a Balti-tengerért folyó évtizedes háborúban, amely Lengyel-, Orosz-, Svédország és Litvánia között folyt, gyakorlatilag a lengyel fő- és középnemesség érdekeit szolgálta, s e harcokba Erdély adóját és katonaságát is bevetette. 1586-ban halt meg, váratlanul. Megvalósítatlan terveket, félbehagyott törekvéseket hagyott maga mögött. De lehetőséget is arra, hogy a török és a Habsburg-hatalom között önálló politikát folytató erdélyi állam jöjjön létre. B. P. (Következik: A királynak nincs pénze) Oiill Y «31 LittJOÓ ■ * * * NA ZOTT KALODA — 34,— Ft H. G. Wells: A VAKOK ORSZÁGA — — — 20,— Ft Hegedűs Géza: KULCSRAZART SZOBÁBAN 30,— Ft Fekete István: BARANGOLÁSOK — — — 17,50 Ft Huba László: SZABALYTALAN HAJÓNAPLÓ 22,— Ft Passuth László: ÖRÖK HISPÁNIA — — — 14,— Ft Kertész Magda: VENDÉG VOLTAM JAPÁNBAN 23,50 Ft Passuth László: RÉZKOR 60,— Ft Hunyadi József: A NAPISTEN FIAI — — — 34,— Ft Az új könyvek megrendelhetők a KULTÜRA Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalattól (Budapest, 62., P. O. B. 149.) vagy külföldi megbizottaitól. 8
