Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-09-20 / 19. szám
A halasi csipke regénye Sok külföldi vendég, akit nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékok híre vonzott a magyar fesztiválvárosba, nem hagyta ki útjából a Szegedtől néhány kilométernyire fekvő Kiskunhalason a Csipkeház megtekintését. Legtöbbjük már hallott valamit a halasi csipke híréről, amely vetekszik a brüsszeli csipkéével; 1937-ben a párizsi világkiállításon a halasi csipke megnyerte a Grand Prixaranyérmet és az 1958. évi brüsszeli világkiállításon ugyancsak megtartotta az első helyet A legidősebb halasi csipkevarró asszony, a hetvenéves Kocsis Mihályné már ötvenöt éve varrja a csipkét, minden egyes díszítő öltésbe szinte belevarrja élete történetét. Mert a halasi csipke az a ritka csipke, amely az első öltéstől az utolsóig kézimunka. Tű, cérna az eszközük, mindent kézzel varrnak; vagy negyven különféle díszítő öltést ismernek, míg a brüsszeli csipkénél csak hatféle öltésmintát alkalmaznak. Egy nagyobb halasi csipketerítő elkészítése százhúsz napig is eltart, napi nyolcórai munkával. Két-hórom év szükséges, míg önállóan elkészítheti vizsgamunkáját a csipkevarró. Egy tenyérnyi nagyságú halasi csipke ára ma háromszáz-négyszáz forint, de van olyan halasi csipke is, amelyet harmincezer forintért vettek meg. Ilyen nagy értékű, külön erre a célra készített, jellegzetes páva motívumú halasi csipkével ajándékozta meg Bács-Kiskun megye a kecskeméti születésű Kodály Zoltánt nyolcvanadik születésnapja alkalmából. A kiskunhalasi Csipkeház előtt emlékmű áll, rajta Markovit« Mária arcképét ábrázoló dombormű. Ez a halasi születésű iparművésznő fiatal leány korában fogott a halasi csipke megteremtéséhez és idős korában is fáradhatatlan áldozatos munkával szentelte életét a halasi csipkének, ám az nem adott neki többet, mint világsikert és puszta létminimumot. A halasi csipke megteremtésének gondolata voltaképpen egy erdélyi származású, Kiskunhalasra került rajztanárban, Dékáni Árpádban vetődött fel. Összegyűjtötte Halas és környéke halódó népművészeti formakincsét abból a célból, hogy megkísérelje az összegyűjtött anyagnak iparművészeti alkalmazását. Ezirányú munkássága egybeesett a magyar iparművészet megújulására törekvő mozgalommal. Az volt az elgondolása, hogy az olasz és brüsszeli csipkékkel azonos értékű magyar csipkét teremtsen, és tervezésében érvényre juttassa a magyar ornamentikát. Törekvése némileg hasonlított Bartók és Kodály zeneszerzői útnak indulásához. Dékáni Árpád azonban elképzelését a magyar csipkéről nem tudta volna megvalósítani, ha történetesen nem találkozott volna a fiatal magyar iparművésznővel, Markovits Máriával, aki a budapesti női ipariskola elvégzése után hazament szülővárosába és kézimunkaműhelyt nyitott. Dékáni, miután már több éve kísérletezett csipketerveinek megvalósításával, megbízta Markovits Máriát két csipketervének elkészítésével. Markovits Mária az akkor ismert varrott csipkeölléseket nem találta megfelelőnek a csipkék' elkészítéséhez, ezért új, addig nem ismert öltéseket talált ki. Ez az új csipkevarró technika lett alapja a halasi csipkének. Dékáni első pesti sikerei után, amelyeket a Markovits Mária készítette csipkéivel aratott, a halasi Jótékony Nőegylet segítségével csipkeműhelyt szervezett. 1906-ban a halasi csipke első külföldi sikerei után Dékáni Árpádot a Budapesti Iparművészeti Főiskola tanárává nevezték ki. Az ő feladata lett volna országosan megalapítani a magyar cslpkeipart, hogy exportcikk legyen a hazai csipke. Budapesten erre a célra tanfolyamokon is képeztek ki egy sereg csipkevarró leányt, műhelyt létesített és vidéki asszonyt, akiknek nagy része azonban nem tudta elsajátítani a halasi csipke bonyolult technikáját. A mozgalom végül is nem hozta meg a várva várt sikert, a kudarcért Dékáni Árpádot tették felelőssé, és az addig dédelgetett főiskolai tanárt úgyszólván máról holnapra félreállították. Markovits Máriát nem törte le Dékáni Árpád kudarca, bár nehéz életkörülményei indokolttá tették volna, hogy hagyjon fel a csipkekészítéssel, hiszen kézimunka szaktudása jó megélhetést adott volna neki. De ő ennél többre vágyott: olyan értékű művészi kézimunkákat akart alkotni, amelyek felveszik a versenyt a brüsszeli és olasz csipkékkel. Az 1930-as években úgy látszott, hogy mégis megérdemelt méltánylást kap a sorstól. Az akkori kormány és a megye vezetőinek támogatásával megépített Csipkeházból kikerült halasi csipke a külföldön és itthon is felkeltette az érdeklődést. A párizsi világkiállításon elért sikerek után mintha Markovits Mária legszebb reményei váltak volna valóra. De az 1939-ben kitört második világháború terveit mind öszszezúzta. Teljesen magára maradt. A háború vége romokban találta a Csipkeházat. Éveknek kellett elmúlnia, hogy a felújításán fáradozó Háziipari Szövetség újjáépítse. Vezetésével Markovits Máriát akarták megbízni, erre azonban már nem kerülhetett sor, mert 1954-ben, nyolcvanéves korában, meghalt. Művészi törekvéseiért vállalt áldozatos életének emlékét ma Kiskunhalason a Csipkeház előtt felállított emlékmű és ezernyi szép, értékes halasi csipke őrzi. (környei) SIKK ÉS KEDVESSÉQ BUDAPESTRŐL ezt a címet adta a Hungarotex legújabb exportkollekciójának, amelyet Koppenhágában, Oslóban és Bergenben mutatott be. A hagyományokhoz híven az utazó kollekcióból idehaza sajtóbemutatót rendezett. A Hungarotex Szép utcai székházának színpadán újszerű díszletek között, vidám zeneszóra revüszerűen felépített bemutatón idézték elénk a csárdásozó, twistelő manökenek az álomszép anyagokból remekbe készült modellekkel az őszi-téli divat újdonságait. Láttunk hosszú pantallót, bermuda nadrágot, sőt bricsesszt is, műbőrből, szövetből, jerseyből. Az esős őszi időre fekete lakkból készült hétnyolcados esőkabátot mutattak, szőrmével bélelt csuklyával, fekete-fehér csíkos bermuda nadrággal és a komor őszi eső hangulatát elűző, bézs színű esőkabátot, fekete lakk gallérral övvel és sapkával. A sok sok újdonság között a divatrevü legérdekesebb része mégis a kötöttruhák felvonulása volt. Éppen ezért képeinken is közülük mutatunk be néhány igazán szépet. Az első képen: a szőke Márta szürke melírozott kötött kompiéban. A rövid ujjú ruhához kardigán vonalú hosszú ujjú kabátkát terveztek. A sapkát is a ruha anyagából kötötték. Finom dísze a ruhának a dohánybarna széles bőröv, és remek kiegészítője a bőr sportcipő. A második képen három lány táncol s mutatja a magyaros hímzéssel díszített, különleges kötöttruhákat. Az egyik ruha, halvány rózsaszín, a másik zöld, a harmadik fehér. A kiegészítő kötött fejkendőcske rojtja, a hímzéssel azonos színű. A harmadik képen a kék-barna kockás kora őszi kötöttkosztüm érdekessége mind a kabáton, mind a szoknya alján a barna bőr paszpól. Mire e sorok megjelennek, reméljük, a szép magyar kollekció már ugyanannyi tapsot kapott a skandináv országokban, mint Pesten a Szép utcában. (f. b.) (Komlós Lili felv.) Kürthy Hanna rajza Tőőrpentő SZABÓ LŐRINCZ VERSE Gá-gá, bíró, bumbele, Máté, nem apádé, nem anyádé, tied ez a nagy karéj, tej van hozzá, hófehér. Míg ezt szépen megiszod, húz a liba papucsot, indul messze Indiába, fél, hogy fázni fog a lába. Azt üzeni odaér, mire elfogy a karéj, s ahogy iszod a tejet, kortyok szerint lépeget; lép, lép, lépeget, még, még, még egyet, az utolsót! Így, ni! Már egész üres a pohár! Ennek aztán örvendek, s én is nagyot hörpentek. CSIPKEKARDIGÁN Hozzávalók: 40 deka középvastag műszálfonal, 3-as. horgolótű, 6 behorgolt fagomb. MINTA: 1. sor: a rövidpálcás alapsor után (fordulásnál) 8 láncszemet 1 rövidpálcával a harmadik rövidpálcába öltünk, 4 láncszem után 3 kétráhajtásos pálca a harmadikötödik pálcába öltve, 4 láncszem, 1 rövidpálca a harmadik rövidpálcába, majd elölről ismételünk. 2. sor: a háromtagú pálcacsoportra 5 rövidpálcát öltünk (szaporítás az első és utolsó pálcánál), 4 láncszem után elölről ismételünk. 3. sor: az előző sor négyláncszemes ívébe 7 kétráhajtásos, az öttagú rövidpálcák közül a középsőre pedig 1 egyráhajtásos pálcát öltünk. Pontos méretünk szerint készítsük el a szabásmintát, s a munkadarabokat eszerint fogyasszuk és szaporítsuk. A kész darabokat összeállítjuk, s a széleket hat sor rövidpálcával körülhorgoljuk. A gombokat úgy készítjük, hogy sima fagombot — középen kezdve — rövidpálcával behorgolunk. TEJES ÉTELEK MANDULATEJ. Négy deka édes mandulára fél deka keserűt számítunk. A leforrázott és meghámozott mandulákat finomra törjük, vagy mcgreszeljiik, azután l1/-. deka cukor hozzáadása mellett V« Uter tejjel leforrázzuk. Végül egy tiszta ruhán át megszűrjük és melegen vagy lehűtve tálaljuk. TEJSODÓ. Két tojás sárgáját két kávéskanál porcukorral, kis vanllluporral habosra keverjük habverővel. Két ded tejet öntünk hozzá és folytonos habarás mellett felforraljuk. MADARTEJ. Három deci tejet porcukorral és egy kis darab vaníliával egy lapos edényben a tűzhelyre állítunk. Két tojás fehérjét kemény habbá verünk és vaníliás cukrot keverünk hozzá. A kemény habból evőkanállal galuskákat szaggatunk és ezeket a forrásban levő tejbe dobjuk, kél percnyi forrás után megforgatjuk és újabb két perc után óvatosan egy szitára kirakjuk. Két tojás sárgáját kevés tejjel elkeverünk, lassan a tejhez öntjük és keverés közben forrásig melegítjük, azután megszűrjük, egy mély tálba öntjük és lehűtjük. Mire kihűlt, a habgaluskákat rárakjuk, hámozott mandula hosszúra vagdalt szeleteivel megtűzdeljük és a madártejet jégre tesszük. Hidegen tálaljuk. HABKOCH. Fél kiló rizst vaníliás, cukros tejben felfőzünk. Mikor már langyos, 3 tojássárgáját keverünk bele, és egy tűzálló tál fenekét szépen elegyengetjük. 8 tojás fehérjéből kemény habot verünk, vaníliás porcukrot és 3 evőkanál maracklekvárt keverünk bele, a rizs fölött kúpot formálunk belőle, irfegtüzdeljük tisztított, hosszúkás mandulaszeletekkel és közepes jó tűznél a sütőben pirosra sütjük. Négy személyre elegendő, gyermekek nagyon szeretik. KARAMELL FELFÚJT. Hét kanál tört cukrot aranybarnára pirítunk, öt kanál lisztet keveiünk hozzá, felengedjük negyed liter hideg tejjel és sűrű péppé főzzük. Kihűtjük és azután 6 tojássárgát, 3 deka lágy vajat, vaníliát, végül 6 tojás habját keverjük hozzá. Lezárható formában egy óráig főzzük egy fazék vízben. Tálra borítva, Ízlés szerinti öntettel tálaljuk. TEJLEVES. Két és fél deci tejben egy kis vajat eldörzsölünk, azután feltesszük főni. Egy kevés hideg tejben lisztet simára elkeverünk és a forrásban levő tejhez adjuk és megvárjuk, míg újból felforr. Közben egy tojás sárgáját cukorral és vaníliával eldörzsölünk, majd kevés finom metélt befőzése után a forró levesbe keverjük. Melegen tálaljuk.
