Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-08-09 / 16. szám
A RÁKRÓL Tévhit Az orvostudomány az utóbbi évtizedekben mind jobban szűkíti azoknak a betegségeknek a körét, amelyeknél még nem ért el teljes sikert. A rosszindulatú daganatok, a rákok korai felismerése, gyógyítása, megelőzése is hatalmas lépésekkel haladt előre. Mégis a rák sokak szemében még egyet jelent a halálos ítélettel. Pedig bármennyire is szokatlanul hangzik, néhány országban már neonfényes betűk hirdetik a kórházat, hogy ott rákos betegeket kezelnek. Tehát mégsem kilátástalan a rákos beteg helyzete? Jó-vagy rosszindulatú? A daganatképződés alapja a szervezet sejtjeinek és a sejtekből kialakult szöveteknek rendellenes szaporodása. Ez elég lassan megy végbe, és így megvan a lehetősége, hogy kellő időben felismerjék és megakadályozzák teljes kifejlődését. A daganatok jórésze jóindulatú, viszonylag könnyen eltávolíthatók és áttételek nem hátráltatják a gyógyítását. Mindamellett a jóindulatú daganatokat sem szabad elhanyagolni. Ezzel szemben a rosszindulatú daganatok átterjednek a környezetükbe, áttételeik a véráramlat és a nyirokkeringés útján távoli testrészekbe is eljutnak és ott újabb daganatokat alakíthatnak ki. Megelőzhető? A rosszindulatú daganatos betegek sorsa nem kilátástalan és az esetek jelentős részében meg is lehet előzni, hogy a betegség kialakuljon. A megelőzés itt is, mint minden területen az egészség megtartására törekszik. A rákos megbetegedés nem egyik percről a másikra jön létre, mindig hosszabb előzménye van. Ezt az állapotot a rákos betegség előállapotának nevezzük. Így például a légutak megbetegedésének (gége- bronchus-, tüdőrák) egyik legfontosabb oka a mértéktelen dohányzás. Meg kell itt említenünk: étkezési, ipari, éghajlati, hygiéniás és élvezeti szokások szerepelhetnek okként. A rákos megbetegedések okai között szerepelhet a hajlam (családi, rokonházasság stb.), a levegő szennyezettsége, és sok olyan tényező, amelynek kiiktatásával elkerülhető a megbetegedés. Az étkezés túlzásai, a forró italok, nagymértékű alkoholfogyasztás, mint erős ingerek, a fűszerek mértéktelen használata hurutos megbetegedést idézhet elő, és így a nyelőcsőben és a gyomorban, ha az egyén hajlamos erre, felléphet a rákos megbetegedés. Az egészségügy foglalkozik e tényezők kiiktatásával, a sugárvédelem pedig a besugárzás elleni védekezéssel. _Igen nagy fontossága van a megelőzés szempontjából a nővédelmi szűrővizsgálatoknak, amelyek nagy százalékban mutatják ki a fennálló rákos előállapotokat, valamint felfedezik a rákot igen korai állapotában. Felismerhető? A tudományos vizsgálatok mind világosabban bizonyítják, hogy különösen kedvezőek a kilátások, ha a rákot idejekorán felismerik és kezelik. Ma már milliónyi vizsgálat és sok százezer gyógyult eset bizonyítja a gyanújelek életmentő fontosságát. A tünetek legtöbbször még nem a betegség jelei! A szakorvosok feladata annak eldöntése, hogy mit jelentenek. Mire kell tehát ügyelnünk? Milyen jelenségeknél kell kikérni a szakorvos tanácsát: 1. A bőrön vágj’ a nyálkahártyákon keletkezett, huzamosabb időt át nem gyógyuló sebek; 2. Az emlőkben, vagy másutt létrejött csomók, amelyek akár egyesével, akár többedmagukkal lépnek fel; 3. Rendellenes vérzések, amelyek szokatlan időben, vagy helyen jelentkeznek. Különösen figyelni kell a nőknél a változó kor után; 4. A bőrön levő szemölcsök, vagy veleszületett anyajegyek tartós viszketése vagy növekedése; 5. Nyelési nehézségek és időnként visszatérő emésztési zavarok; 6. A rekedtség és a kínzó köhécselés, amely gyógyszerek ellenére sem javul; 7. A bélürítés váltakozása székrekedéssel és hasmenéssel, sokszor kínzó görcsökkel. E hét tünet közül már egy is arra int, hogy azonnal forduljunk orvoshoz. A rák kezdetben ugyanis nem kifejezett daganat formájában jelentkezik, hanem csak igen kis elváltozásként, ami még eleinte fájdalommal sem jár. Azt mondhatnók, jobb lenne, ha a fájdalom hamarabb jelentkezne, mert akkor emiatt hamarabb is menne orvoshoz a beteg. Gyógyítható? A rákbetegséget évezredek óta próbálják gyógyítani, és a gyógyítás éppen a mi korunkban érte el azt a fokot, amely reményt ad arra, hogy ezt a súlyos népbetegséget leküzdhessük. Hangsúlyoznunk kell, hogy a rák korai szakaszában ugyanúgy gyógyítható, mint minden más betegség. Ez még akkor is így van, ha már néhány áttételt is létrehozott. A gyógyíthatatlanság fogalma beszűkült. Később természetesen nehezebb a gyógyítás. A, közhiedelem azonban gyanakvással fogadja azt az orvosi álláspontot, hogy a rák gyógyítható, ha korai szakaszában fedezzük fel! Ma már ismeretes, hogy például az emlőrákok 60 százaléka, a bőrrákok 90 százaléka teljesen meggyógyítható, sőt az eddig gyógyíthatatlannak ítélt tüdőrák is 20 százalékban gyógyul. A női nemzőszervek rákja pedig korai szakaszában ugyancsak egyre jobban gyógyítható. Hasonlóan jó eredményt mutat a gégerákok műtéti és sugaras kezelése. Mire jó a szűrés? A rákellenes küzdelem legfőbb eszköze a megelőzés. Hazánkban a szervezett rákellenes küzdelem 1952-ben kezdődött, és ma már a fővárosban és vidéken az Egészségügyi Minisztérium vezetése alatt az Országos Onkológiai Intézet, a megyei és területi onkológiai gondozók, szakrendelések és szűrőállomások sűrű hálózata gondoskodik az egész lakosság szervezett rákszűréséről (nővédelmi szűrésekről), a betegek ellátásáról, műtéti vagy sugárkezelésről és a gyógyszeres kezelésről is. Jelenleg a rákszűréseken a női nemzőszerveket, az emlők állapotát, a bőrt és a látható nyálkahártyákat vizsgáljuk elsősorban. A férfiak rendszeres szűrővizsgálatára eddig még nem kerülhetett sor, ennek módszertanát most dolgozzák ki. Az egyéb rákfajtákra vonatkozólag azonban az úgynevezett apró tünetek megállapításával a szakorvos a jelentkezőket részletes vizsgálatra irányítja. Ilyen módon az esetek többségében meg tudjuk előzni a rákos betegségek gyógyíthatatlanná válását. Ha jelentkezéskor elhanyagolt állapotban vannak és már nem lehet teljes eredménnyel gyógyítani, akkor csupán az élet meghosszabbítására van lehetőség. Az évenként rendszeresen végzett rákszűrés biztosíték arra, hogy a rákot a szakorvos még igen korai, tehát gyógyítható állapotban fedezi fel. Jelenleg a női lakosságot 30 éves kortól szűrjük. Az idejekorán felfedezett rákos betegség tehát gyógyítható! Dr. Kutl László onkológus főorvos Már megint — vagy még mindig — a pantalló... A pantalló divatja Párizsból indult el, kissé lassan ért el hozzánk, de most aztán itt van. Pantalló... pantalló ... pantalló ... Minden divatbemutatón, minden táncdalénekesnőn, minden divatlapban, sőt mi több minden készülő őszi kollekcióban. A pantalló-divat kedves és fiatalos. Éppen itt a bökkenő: fiatalos! Vagyis igazán csak a fiataloknak illik. Különösen a mostani változata, a bő szárú pantalló. Kivétel a szinte minden nőnek jól illő és jól kihasználható sportpantalló. A lastex helyett most inkább a jersey a kedvenc, három változatot mutatunk be az őszi modellek közül. Külön figyelmet érdemel a divatos kosztümkabát, hosszú mellény és hoszszú kardigán. Az első képen Marit látjuk a városligeti tónál, fekete tölcsér vonalú pantallójához szürke-fehér-sárga hosszában csíkos jersey kosztümkabátot terveztek. A következő képen Zsuzsi: narancssárga jersey pantallóé együtteséhez piros-kék-fehér csíkos hosszított vonalú kardigán-kabátot visel. S végül a harmadik képen Kitty mutatja be a bézs jersey pantallót, hosszú ujjú, aranygombos ingblúzzal és színes új vonalú hosszú mellénnyel. (f. b.) (Komlós Lili felv.) Ktirthy Hanna rajza A kislibák GÁRDONYI GÉZA MESÉJE A kertek alján zöld pázsit, és a zöld pázsiton apró sárga libák. Éppen olyan a színük, mint a láncvirágé. Mintha a láncvirág megnőne nagyra és gömbölyűre, és egyszer csak elkezdene két piros lábon járni. Még a pihéjük is olyan, csakhogy finomabb. A libák előtt Tabi Jóska gyerek heverész, meg a kis Vas Rozi. No, nagy feladat ez! Királyság! A király Tabi Jóska. A királyné meg Vas Rozi. Koronájuk is van pitypangból. A népség meg: a libák. Jóska gyerek a tanítás után kihajtotta a libákat. A libák a füvet csipkedik. Az öreg lúd vezeti őket. Nem csekély gond ám lúdnak lenni, ezt meggondolhatja akárki! Az öreg lúd minden pillanatban féloldalt fordítja a fejét, és felkacsint az égre. Olyan mintha valami bölcs mondáson gondolkodna ilyenkor. Pedig nem azon gondolkodik, hanem a héját vizsgálja, hogy nem kóvályog-e a magasban. A két gyerek meg is bízik benne, összeülnek a fűben egy cserebogár mellett, annak segítenek: fűszálakat raknak eléje. A kis ostoba mogyorószínű cserebogár bizalommal fogadja a segítséget. Fölkapaszkodik és mászik-mászik a fűszálon fölfelé, aztán meg a Jóska gyerek ujján még feljebb. Egyszer csak szétnyitja gyenge kis barna szárnyait: fölül a két keményet, alul a két finom fátyolszárnyat, és — brim-hrum — halk bugással tovarepül. A két gyerek bámulva és tetszéssel néz utána. Sportblúz Hozzávalók: 230 g sötétkék. 5 g fehér és 5 g rózsaszín zefírfonal kettős szála, l*/j-es horgolótű. Minta. . 2 sor rövidpálca után a harmadik sorban 1 egyráhajtásos pálca és 1 láncszem Ismétlődik, minden második szembe öltve. A páros sorokban az előző sor láncszemeibe rövidpálcákat öltünk, köztük 1 láncszemmel. A szabásminta szerint fogyasztjuk. A blúz hátán a nyakrésznél lévő nyílást 1—2 gombbal csukjuk. összeállítás után horgoljuk rá a háromszínű gaUért. Mindig a rövidpálca sorban szaporítunk; minden tizedik ívbe 2 rövidpálcát öltünk, hogy szépen kifeküdjön. «•> *•—Ü-J‘ Receptek VELŐ LEVES. Borjú- vagy marhavelőt kevés vízben, hártyáitól megtisztítva, néhány percig főzünk. A velő súlya körülbelül negyedkilónyi legyen. Amikor kissé megpuhult, deszkán finomra aprítjuk. Tíz deka sampinvongombát alaposan megtisztítva, darabosra vagdalva, petrezselyem zöldjével kevés zsíron vagy olajon megpárolunk és liszttel meghintünk, majd hozzáadjuk a velőt is, hogy együtt párolódjék tovább. Az egész masszát hideg vízzel feleresztjük, sót, borsot adunk hozzá és felfőzzük. Pirított zsemlekockával tálaljuk. LIBAMÁJJAL TÖLTÖTT CSIRKE. Egy vagy két, darabonként 60 dekás fiatal csirkét és egy 15 dekás liba- vagy kacsamájat vásárolunk. A csirkét megtisztítjuk, alaposan megmossuk, kibelezzük (vigyázva, hogy a nyílás alul kicsi legyen). Közben három deka füstölt szalonnát kockára vágva világosra pirítunk. A libamájat szintén apró kockákra metéljük és a szalonnával együtt néhány percig pirítjuk, majd két, vízben áztatott kicsavart zsemlével, finomra metélt zöldpetrezselyemmel, pici sóval, törött borssal, majoránnával ízesítjük és hozzáadunk 5 deka vajat, két tojással babosra keverve. Az egész tölteléket Jól összegyúrjuk, és kissé állni hagyjuk, hogy megszikkadjon. A csirke bőrét a mellén óvatosan felnyitjuk és megtöltjük, úgyszintén a hasát is. Majd megsózzuk, tepsibe rakjuk, forró zsírral leöntjük, ha erősen sül, kevéske vizet öntünk rá, és a pecsenye levével sütés közben gyakran meglocsolva, rózsaszínűre sütjük. GYUMÖLCSKENYÉR. öt egész tojást és 10 deka cukrot összekeverünk, majd habüstben, gőz felett fölverjük. Elvesszük a gőzről és hülésig tovább verjük. Amikor teljesen kihűlt, 10 deka lisztet és 5 deka vajat keverünk hozzá. Közben mintegy 10 deka apróra vagdalt cukrozott gyümölcsöt, 2 deka alaposan megmosott mazsolát, reszelt citromos narancshéjat, 5 deka darabos diót és fél citrom levét összekeverünk s a tésztamasszához vegyítünk. Vigyázzunk, a keverésnél, ne törjük meg nagyon a tésztát. Amikor elkészült, kizsírozott őzgerinc formába öntjük, és lassú tűzön sütjük. ALMAKRÉM JOGHURTTAL. Két kis üveg joghurtot porcelán vagy zománcozott keverőtálba teszünk. Most 3 darab almát meghámozunk, magházát kivágjuk és citromlével jól megdörzsöljük, finom reszelón belereszeljük a joghurtba. Megszórjuk 6—7 deka porcukorral, hozzácsavarjuk egy fél citrom levét, végül egy kevés reszelt citrorahéjával ízesítjük. Habverővel simára keverjük és talpas poharakba egyenletesen elosztva hűtőszekrénybe tesszük. Jéghidegen tálaljuk, tetejét egy kevés vágott mandulával vagy gorombára vágott dióbéllel megszórjuk. Ostyát vagy babapiskótát adunk hozzá.
