Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-07-26 / 15. szám

QAZDASÄQI mozaik ÜJ MAGYAR VEGYIÜZEM JUGOSZLÁ­VIÁBAN. Trieszt közelében, Koperban, ma­gyar tervek alapján felépített és hazai gyárt­mányú gépekkel berendezett üzem kezdte meg működését — miután széles körű piac­kutatás alapján — a Chemolimpex Külkeres­kedelmi Vállalat nyerte el a jugoszláv Iplas­­cég rendelését műanyaglágyító gyár létesíté­sére. MAGYAR—FRANCIA KÖZÖS KUTATÁS, INFORMÁCIÓCSERE. A magyar—francia kormányközi megállapodás értelmében július 11-én a két ország között mezőgazdasági és élelmiszeripari tudományos együttműködési megállapodást írtak aló Budapesten. A meg­állapodás 21 témakört tartalmaz, a mezőgaz­daság, az élelmiszer-termelés, és a feldolgozás különféle területeiről. A tudományos témákon 12 magyar és francia intézet szakemberei dol­goznak majd együtt. A megállapodás lehető­séget kínál a növényi és állati termékek, sza­porítóanyagok cseréjére és a tudományos in­formációk kölcsönös közlésére. VIDEOTON—NDK ÉS NSZK KOOPERÁ­CIÓK. A székesfehérvári Videoton gyár együttműködési szerződést kötött az NDK-beli schalkaui Elektra K. G.-vel, a német üzem által szabadalmaztatott forgókondenzátorok gyártására. Az idén 120 ezer kondenzátor ké­szül a schalkaui gyár részére, a német üzem dokumentációinak, szerszámainak felhaszná­lásával. A német szövetségi köztársaságbeli Volks­wagen Művekkel autóvilágítási kapcsolók gyártására kötött kooperációs szerződést a székesfehérvári Videoton. A magyar gyár ed­dig 20 ezer kapcsolót szállított a Volkswagen­­nak, jelenleg tovább) 40 ezret csomagolnak az NSZK-ból érkezett különleges formaládákba. MAGYAR—ANGOL TÁRGYALÁSOK. A Magyar Kereskedelmi Kamara vendégeként Budapestre érkezett K. J. C. May és A. N. Jackson, a Londonban működő angol kelet­európai kereskedelmi tanács két tanácsadója. Tanulmányozzák a magyar—angol gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit, tár­gyalnak a gazdasági minisztériumok, vala­mint több vállalat képviselőivel. Az angol vendégeket fogadta dr. Szalai Béla külkeres­kedelmi miniszterhelyettes. MAGYAR HIDAK PAKISZTÁNBAN. Az Üt- és Vasúttervező Vállalat szakembereinek tervei előkelő helyet foglalnak el a magyar szellemi exportban. Legutóbb Kelet-Pakisz­­tánnak terveztek tizenkét vasúti acélhidat, huszonöt, harminc, illetve negyvenöt méter hosszúakat. Exportmunkájuk értékét növeli, hogy az acélszerkezetet is a magyar ipar, a győri Magyar Vagon- és Gépgyár szállítja. ÚJ TERMÉK: A DANAMID SELYEM. Új termékkel jelentkezett a piacon a Nyerges­újfalui Viscosagyár: átadták az első szövött danamid-selyemszállítmányt a Lőrinci Vatta­­árugyárnak. BEVÁLT A SKÓT LICENC. A Szeszipari Vállalat szabadegyházi gyárában néhány hó­napja kezdődött meg a skót whisky gyártása skóciai licenc alapján. Az eredeti skót alap­anyagú sűrítményből készülő italt Club 99 né­ven hozzák forgalomba. r' HyBP1*!i r Magyar vállalatok kooperációjával épült fel a pozsonyi kikötő központja éWVWV Jogi tanácsok HÁZASSÁGKÖTÉS MAGYARORSZÁGON Az utóbbi években egyre gya­koribbá vált, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok haza­­látogatásuk során házasságot kötnek. Tanácsos dolog azonban a házasságkötés jogi előfeltéte­leit biztosítaniuk. Különösen indokolt ez a gon­dosság, ha a házasulok egyike idegen állampolgár. Fontos ér­dekük fűződik ugyanis ahhoz, hogy házasságukat mindkét ál­lam hatóságai érvényesnek is­merjék el. A házasulóknak a házasság megkötése előtt már fel kell ke­resniük a magyar anyakönyvve­­zefőt ék kV .... jelenteniük, hogy Meghalt Paál Ferenc, a Budapester Rundschau főszerkesztője Fájdalmas veszteség érte ismét a magyar újságíró­­társadalmat: 65 éves korában elhunyt Paál Ferenc, a Buda­pester Rundschau főszerkesz­tője, a Magyar Nemzet volt szerkesztő bizottsági tagja. 40 esztendős újságírói pályája alatt osztrák, prágai és buda­pesti lapok szerkesztője és főmunkatársa volt. Mint a német nyelvű, 1967-ben ala­pított lap főszerkesztője azt hangoztatta, hogy a vezetése alatt álló folyóirat — ha né­met nyelven is — elsősorban magyar lap, amelynek fel­adata, hogy a világot tájé­koztassa országunk gazda­sági, politikai és kulturális eseményeiről. Paál Ferenc tekintélye, diplomáciai érzé­ke, európai horizontja bizto­sította, hogy lapja kedvelt olvasmánya lett a hazánk iránt érdeklődd külföldiek­nek. ^vww\ Magyarország csatlakozni kíván a GATT-hoz Július 9-én a magyar kor­mány hivatalosan közölte az általános vám- és kereske­delmi egyezmény szerződő feleivel, hogy az egyezmény­ben lefektetett eljárás szerint csatlakozni kíván az egyez­ményhez. A magyar kormány kife­jezte azt az óhaját, hogy az egyezményhez való csatlako­zásának kérdését a GATT- tanácsa soron következő ülé­sén vizsgálja meg. * Hatalmas méretű vegyipari tartályok készülnek exportra a Kiskun­félegyházi Vegyipari Gépgyárban. LENT: A Magyar Vlscosa nyerges­­újfalui ■ gyára új danamid selyemüzemének távlati képe t (MTI fotó) a tervezett házasságuknak leg­jobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya. A korábbi házasság megszű­nését az anyakönyvvezető előtt okirattal (halotti anyakönyvi ki­vonattal, a házasságot felbontó vagy érvénytelenné nyilvánító jogerős bírósági határozattal) kell előzetesen igazolni. Ha az egyik házasuló (vagy mindkettő) külföldi állampolgár vagy külföldön lakó hontalan, az Illetékes külföldi hatóság ál­tal kiállított bizonyítvánnyal (tanúsítvánnyal) igazolja, hogy a házasságkötés a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütkö­zik akadályba. Ennek az okirat­nak a bemutatása alól — előze­tes kérésre — a magyar igaz­ságügyminiszter felmentést ad­hat. A magyar állampolgárnak külföldivel kötendő házasságá­hoz ma már sem az Elnöki Ta­nács, sem más magyar hatóság engedélye nem szükséges. B. József (Stockholm) azt kér­dezi levelében, hogy a Budapes­ten történő házasságkötésnél nem lesz-e probléma amiatt, hogy svéd állampolgárságú menyasszonya nem érti a ma­gyar nyelvet. Megnyugatatására közlöm, hogy ilyen esetben a házasuló vihet tolmácsot. Ha a tanúk egyike mindkét nyelvet jól beszéli, egyúttal közremű­ködhet mint tolmács is. K. Elek zürichi lakos legutób­bi levelében megemlíti, hogy időközben megszerezte a svájci állampolgárságot is, de magyar állampogársága nem szűnt meg. Augusztusban szülővárosában, Szegeden élő menyasszonyával szeretne házasságot kötni. Szi­ves tájékoztatásul annyit, hogy magyar állampolgárként kötheti meg a házasságot Magyarorszá­gon, de ezt a szándékukat elő­zetesen jelentsék be annál az anyakönyvvezetőnél, ahol a há­zasságot majd megkötik. Az Itt­hon kötött házasságát egyéb­ként Svájcban is érvényesnek fogják tekinteni. Dr. M. A bejelentésről a magyar kormány különmegbízottja az alábbiakat közölte: A vámtarifákra vonat­kozó általános egyezmény, a GATT, kormányok közötti több oldalú szerződés, amely a nemzetközi kereskedelem­mel foglalkozik. Jelenleg 87 ország alkalmazza az egyez­ményt valamilyen módon ke­reskedelmi kapcsolataiban. Az általános egyezmény többoldalú kereskedelmi szerződés, amely kölcsönös jogokat és kötelezettségeket foglal magába. Alapelve, hogy a kereskedelmet disz­krimináció nélkül kell foly­tatni; a hazai ipart kizárólag vámokkal szabad védeni, más kereskedelmi eszközökkel nem. Az egyezmény szellemében konzultációt kell majd foly­tatni, hogy a szerződő felek kereskedelmi érdekeit ne érje károsodás. Az egyezmény egyben keretet ad a vámok és a kereskedelem egyéb akadályainak csökkentését célzó tárgyalásoknak is. Az egyezmény jelentőségét az is mutatja, hogy részvevőinek külkereskedelme a világ ösz­­szes kereskedelmi forgalmá­nak 80 százalékát képezi. A magyar kormány az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elvének alapján fej­leszteni kívánja kereskedel­mét azokkal az országokkal, amelyek tagjai az egyez­ménynek; kész multilaterális és bilaterális tárgyalásokat folytatni a legnagyobb ked­vezmény elve alapján a vá­mokról és a behozatallal és kivitellel kapcsolatos minden egyéb közteherről és szabá­lyozásról azokkal a szerződő felekkel, amelyek erre igényt tartanak. RÓNAI MIHÄLY ANDRÁS: cS^ój átülve emlékezete Jelentette a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége, jelentette a Magyar írók Szö­vetsége, hogy Sós Endre hat­vannégy éves korában tragi­kus hirtelenséggel — autó gázolta el a Mártírok útján —■ elhunyt. Jelentjük, mind­két testület gyászában osz-Sós Endre (Novotta Ferenc felvétele) tozó fájdalommal jelentjük mi is: hisz’ Sós Endre éveken át egész haláláig a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagja volt. A külföldre sza­kadt magyarságnak jelent­jük, melynek körében Sós Endre tollának s személyé­nek nagyon sok tisztelője él. Tollának tiszteletét a legtöb­ben még hazulról vitték ma­gukkal, emlékezvén a bátor, derekas küzdelmekre, melye­ket e toll megvívott a gonosz, az őket szülőföldjükről elűző sötét hatalmak ellen; szemé­lyét pedig igen sokan tanul­ták tisztelni előadói pó­diumokon s baráti beszélge­tések során épp az utóbbi években, amikor sűrűn for­dult meg humanitárius kül­detésekben odakünn. Benedek Marcell, Ter­­sánszky J. Jenő, Hajdú Hen­rik, Zolnai Béla, Genthon Ist­ván, Gertler Viktor, Bársony Jenő, Paál Ferenc: ilyen nagy, gyászos rendet vágott a magyar kultúra, az irodalom, a tudomány, az újságírás me­zején ez a tavasz és ez a kora nyár. Nem érte be eny­­nyivel, elvitte Sós Endrét is. hogy szegényebbek legyünk még egy baráttal, kire szá­míthattunk, erősebbek még egy emlékkel, mely munkára inspirál és kötelez. A húszas évekből, gimna­zistakoromból, az első nagy olvasások s előadásra járások idejéből való első emlék: a lázasan aktív, az itt is, ott is feltűnő, heves, izga­tott fiatalember. Születése, neveltetése sze­rint nem szerkesztőségekbe, kávéházakba való lett volna, nem keserű és lelkes, jogos haragtól füstölgő, bátran op­ponáló összejövetelekre sze­gény diákok s rongyos kisem­berek, az akkori társadalom üldözött és letaposott egzisz­tenciái között; választhatta volna, kényelmesen és ura­sán, osztálya biztosnak látszó fellegvárát, a mágnások Nemzeti Casinója s a dzsentri Országos Kaszinó mellett az akkori uralmi rend harmadik sarokbástyáját, a nagyipari s merkantil Lipótvárosi Casi­­nót. Csakhogy ő pontosan tudta, hogy ennek az uralmi rendnek, e kevély s szilárd látszató bástyarendszernek meg kell dőlnie, sőt tudta a sorrendet is. E feltétlen bizo­nyosságra pedig egyszerűen az embersége vezette rá, minden igaztalanságra azon­nal és hevesen szinte fizioló­giai módon reagáló szíve, melynek lüktetésével lépést tartott esze is. Ezt színezte még az irodalomnak az a mélységes tisztelete s a ro­tációs papírnak az a szenve­délyes szerelme, melyhez alig láttam foghatót — s együtt volt az, ami magában még nem minden (hisz’ támogatta ezt őbenne alapos felkészült­ség, még képzőművészeti tá­jékozottság is), de ami nélkül a mi pályánkon semmi sincs: az, aminek röviden, de meg­­tanulhatatlan valója, csakis veleszületetten elnyerhető adománya szerint újságírói temperamentum a neve. Ebből volt benne bőven, futotta belőle egész pályá­jára, mely egyenes volt, kö­­vetkezeites, politikailag is a harc logikája szerint igazodó. Stílusa nem változott: mindvégig napi, aktuális bajvívás volt, heves, rövid, sűrűn felkiáltójeles monda­tokkal, nyilvánvaló igazsá­gokért. Főszíntere ennek a hú­szas—harmincas években a baloldali radikális sajtó klasszikus orgánuma, a Világ, illetve annak korai elnémítása után, szinte ele­jétől fogva, a belőle keletke­zett, átszervezett Magyar Hírlap volt — átmenetileg pedig a liberális ellenzéki Esti Kurír, Újság, Reggeli Újság, s közben előadások, ankétok s a hazai baloldal csaknem összes, hosszabb­­rövidebb életű kombattáns hetilapjai. 1940 és 1945 között meg is járta mindezért a győri katonai fogháztól kü­lönféle munkásszázadokon keresztül az újságírók hírhedt horthyligeti táboráig s a de­­portációíg az akkori pokol valamennyi bugyrát. Szinte törvényszerű is volt, hogy e pálya a felszabadulás után a Népszavánál folytatódott, majd a népfront-napilap, a Magyar Nemzet kötelékében, melynek Sós Endre egészen haláláig főmunkatársa, illetve formai nyugdíjazásáig is (mert dehogy volt az neki va­lódi „nyugállomány”!) szor­gos dolgozótársa volt. Ekkor, a felszabadulás óta jelentek meg egymásután könyvei, tanulmányai, élet­rajzi esszéi is, Cervantesrői, Karinthyról, Mikszáthról, Jaurésről, aztán dokumen­tumértékű íróportréi, emlé­kezései és a részben nemzet­közileg is sikeres könyvek a Mann fivérekről, Franklinról, Lincolnról, melyeknek társ­szerzője volt. Regényfordí­tások, kritikák, rádió, cikk­írás — ezer kézzel dolgozott. Mind e mellé, mindennek te­tejébe az 1956-os megrázkód­tatás után vagy tíz évig még új terhet is vállalt, zsidó fele­­kezete budapesti hitközségé­nek és Országos Irodájának elnökségét, mindazzal a rop­pant hazai és külföldi mun­kával, ami velejárt. S jutott ebből az utolsó percig lankadatlan energiá­ból a Magyarok Világszövet­ségének is, melynek elnök­ségi munkájában valódi, ne­mes ambícióval s eredménye­sen vett részt, az elnökség minden ülésén aktívan, oda­adó figyelemmel s hasznos tanácsadással volt jelen, ha­zalátogató honfitársainknak Budapesten és vidéken szíves házigazdája, kalauza, men­tora, a küföldieknek fáradsá­gos utazások árán is lelkes tájékoztatója, hírvivője, segí­tője volt. jságért szaladt le az utcasarokra, akkor gá­zolta el az autó. Egyszer tért csak a kórházban magéhoz, akkor azt mondta: Vigyetek haza és adjatok egy újságot. Hadd terítem frissen hán­tolt sírjára ezt az utolsó újságlapot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom