Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-17 / 10. szám
* litJüJris-QltÄOro Miért kevés a gyerek? EGY KUTATÓMUNKA TAPASZTALATAIBÓL Ha hosszabb Időn keresztül kevés gyermek születik, a népességben megnő az idősek aránya, a társadalom erősen öregszik. Ez a dolgozók vállára nehezedő eltartási terhet növeli, csökkenti a kezdeményező kedvet és a fiatalok előmeneteli lehetőségeit. Elve születési arányszámunk évekig igen alacsony volt, hoszszabb távon még a népesség egyszerű reprodukciójához sem elegendő. Az elmúlt három évben a születésszám normálisnak tekinthető szint felé kezdett emelkedni, ezzel párhuzamosan a vita is elcsltulóban van. A probléma azonban nem veszítette el tudományos és gyakorlati Időszerűségét. Általános társadalomtudományi szempontból is érdekes, hogy milyen tényezők befolyásolják az egyén és a társadalom életében egyaránt központi helyet elfoglaló családtervezést. A Népességtudományi Kutató Intézet munkatársai behatóan foglalkoznak e témakörrel. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tudományos folyóirata, a Valóság márciusi száma például terjedelmes tanulmányt közöl Andorka Rudolf tudományos kutatótól „A születésszám gazdasági és társadalmi tényezői Magyarországon" címmel. A születésszám alakulásával kapcsolatban történeti előzményként: pontos statisztikai adataink a magyarországi élve születések arányszámáról 1876 óta vannak. Ekkor 100« lakósra körülbelül 45 születés Jutott. 18S5—1895 körül — a tömeges kivándorlás megindulásakor — kezdődött a csökkenés és — az első világháborút követő rövid emelkedéstől eltekintve — folyamatosan tartott 1841-ig. Ekkor az élveszületési arányszám 18,9 volt. A második világháború alatt mintha stagnálás következett volna be, majd a háború után 20 ezrelék fölé emelkedett az arányszám. 1954-ben az „erélyes Intézkedések” idején 23,0 ezrelékkel tetőzött, azután meredek zuhanás következett, míg 1982-ben mélyponthoz ért el a 12,9 ezrelékkel. Három évig mintegy ezen a szinten maradt, majd 1966-tól fokozatosan emelkedik. A városiasodás hatása Mivel van olyan álláspont, hogy a magyar születésszámcsökkenés a második világháború óta a gazdasági fejlődés természetes velejárója volt, a tanulmány szerzője megvizsgálta, hogy valóban meg tudja-e magyarázni ez az elmélet a közelmúlt magyar népességfejlődését. Ebből a célból megnézte a termékenységnek és néhány olyan gazdasági és társadalmi folyamatnak, jelenségnek az összefüggését, amely a fejlődést, illetve fejlettséget jellemezheti: Hosszú időn keresztül vallották a demográfusok, hogy nagyobb jövedelmű családokban kevesebb a gyermek. Az egy főre jutó jövedelem és a termékenység közötti egyszerű kapcsolat feltételezését kétségessé teszi az a tény, hogy míg a jövedelem az elmúlt húsz évben nagyjából állandóan növekedett, a termékenység erősen ingadozott. „Magyarországon jelenleg nincs olyan jellegű egyszerű összefüggés a jövedelem és a termékenység között, hogy a nagyobb egy főre Jutó jövedelem mindenképpen nagyobb vagy kisebb termékenységgel jár együtt, hanem a kapcsolat iránya és erőssége az egyéb körülményektől függ”. A továbbiakban a háború óta kifejlődött iparosodás, a társadalmi mobilitás, a városiasodás, az iskolai végzettség, a családtervezés módszerei, művi abortuszra vonatkozó rendelkezések vizsgálataival foglalkozik a többi közt a tanulmány, mint a születésszám változásokat meghatározó tényezőkkel. Néhány érdekes megállapítása: a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági népesség termékenységét illetően, hogy „nem a paraszt népesség, hanem inkább a környezet ,falusias', parasztos’ jellege okozza a nagyobb termékenységet. Alátámasztja ezt az a feltevés, hogy a nagyvárosi és a községekben élő ipari munkások termékenysége nagyon különbözik: az előbbiek gyermekszáma közelebb áll a szellemi rétegéhez, az utóbbi viszont a legnagyobbnak látszik az országban. „Ami a társadalmi mobilitásra vonatkozik, a más lakóhelyet és más társadalmi pozíciót elfoglaló családok részben régi társadalmi rétegük termékenységét viszik tovább, részben új rétegük gyermekszámához alkalmazkodnak. A városiasodás hatásának vizsgálatánál megállapítja, hogy a termékenységet nem az befolyásolhatja, hogy a kérdéses település jogilag város-e, hanem a városias életmód, ami kisebb gyermekszámú családok építésére ösztönöz, mint a falusi életmód. A társadalmi légkör Ami az iskolai végzettség és a születésszám kapcsolatára jellemző: Nyugat-Európához hasonlóan nálunk is kezd az egyetemet végzett nők termékenysége és kívánt gyermekszáma a középiskolát végzetteknél nagyobbá válni. A művi abortuszok legújabb hazai vizsgálatáról megállapítja a tanulmány, hogy a születésszám 1966 óta bekövetkezett emelkedésével párhuzamosan a művi abortuszok száma nem csökkeni, hanem valamivel emelkedett. „A művi abortusz tehát csupán — kétségtelenül legprimitívebb — eszköze, de nem oka a születésszám csökkenésének Magyarországon”. A tanulmányban közölt elméletek vizsgálatai — és cáfolatai — hazánkban a születésszám alakulására teljes magyarázatot nem adhattak s még a termékenység időbeli alakulásának és területi különbségének elemzését követően is csak feltevésekre lehet szorítkozni. Sok további kutatás szükséges annak eldöntésére, hogy milyen hatások alakították ki az ország különböző területein a „termékenységi viselkedést”. Annyi bizonyos, hogy a népességpolitikai intézkedéseken (1966-ban a családi pótlék emelése és 1967-ben a gyermekgondozási segély bevezetése) túlmenően a közhangulat, a légkört teremtő hatás is kedvezően befolyásolják a születésszámot. Ami viszont gátolja ennek növekedését, az éppen „a fiatal házasok egy részére helyez súlyos anyagi gondokat a lakásszerzéssel kapcsolatban". A tanulmány szerzője hazánkra és csak a közelmúltra vonatkozó feltevéseit a magyar születésszámra jelenleg ható tényezőket illetően így összegezi: „A népesség termékenységét és ezen keresztül születési arányszámát a gyermekszámmal kapcsolatos társadalmi légkör határozza meg, vagyis az ország, a tájegység, a város, község társadalmában kialakult felfogás arra vonatkozóan, hogy egy családnak hány gyermeket kell. szabad, célszerű, a társadalom és az egyéni szempontjából hasznos és jó megszülni és felnevelni. A társadalmi légkör egyáltalán nem független az anyagi alapoktól, a gazdasági tényezőktől, de az utóbbiakat nem szabad az egy főre jutó jövedelemre, a mezőgazdasági népesség arányára, az iskolai végzettségre leegyszerűsíteni. A gazdasági tényezők hatásmechanizmusa sokkal bonyolultabb: a gyermeknevelés költségein, a gyermekek jövőjére vonatkozó elképzeléseken: az életszínvonal várható alakulásának, a fejlődési, társadalmi, emelkedési perspektívákon és a biztonságérzeten keresztül befolyásolják a termékenységet.” Egy optimális szám: 2,4 A Népességtudományi Kutató Intézet családtervezési vizsgálata szerint a családonként 2,4 gyermek majdnem elég lenne a kívánatos reprodukcióhoz. A családok azonban — a vizsgálat tanúsága szerint — saját körülményeik figyelembevételével a maguk számára kevesebb gyermeket (átlagosan 2,1) terveznek. „Mivel kívánatosnak tartjuk, hogy csak olyan gyermekek szülessenek, akiket családjuk tervezett és szeretettel vár, a ténylegesen tervezett gyermekszámot kell az ideálisnak tartott gyermekszám szintjére emelni, illetve az utóbbit kell kissé növelni. Ennek legjárhatóbb útja nyilvánvalóan a többgyermekes családok további támogatása. Különösen sürgetővé fog válni ez a kérdés néhány év múlva, amikor a demográfiai hullámvölgy kis nemzedékei lépnek a szülőképes korba és ezért újra visszaesés várható. Ha ebben az időszakban a mai fiatal házasok elég nagy része vállalkozik harmadik, illetve negyedik gyermek szülésére, akkor a helyzet teljesen normalizálódik és népességünk korfájának rendellenes beszűkülései is fokozatosan eltűnnek”. H. M. Divatbemutató a Fészekben Két divattervező iparművész, Szilvitzky Margit Munkácsy-díjas és Záhonyi Lujza tavaszi—nyári modelljeit méltó környezetben, a Fészek Klubban mutatták be. Harminchat egyszerű, ötletes modellt láttunk, amelynek külön érdekessége, hogy a legtöbb anyagot külön az iparművészek számára gyártotta a Magyar Gyapjúmosó, és az Iparművészeti Főiskola textiltanszakos növendékeinek újszerű, egyéni anyagait is feldolgozták. Az Iparművészeti Modell Stúdiónak finom kis üzlete van a Belvárosban, ahol a modellek a bemutatóval egyidőben már kaphatók is. Egy-egy modellből csak néhány darab készül, s így konfekció áron, de szalonkonfekciós kivitelben jelennek meg Budapest divatjában. Az iparművészek modelljeit különösen a fiatalok kedvelik. Minden darab fiatalos, üde és — nem bolondos ... De a kollekcióban szerepelnek olyan modellek is, amelyek minden korosztálynak megfelelőek, például a kiskosztümök, Chanel-kosztümök, s az ingruhák. Igen nagy sikert aratott a sárga tűzéssel díszített fekete ballonkosztüm. A szoknya hossza „középkorú”, vagyis éppen a térdig ér, tehát divatosan öltözteti a harmincon felülieket is. A Fészekben három modellt állítottunk fényképezőgép elé. (A hátteret is érdemes megnézni!) Az első képen Mari mutatja be a tejeskávészínű könnyű vászon kis nyári ruhát, amelyet az empire-vonal alatt, sötétkékkel keretezett kis „ablakok” szellőztetnek. A második képen Klárit látjuk élénk színösszeállítású strandkompiéban. A napozó és az új vonalú pantalló, meg az egyszínű egyenes vonalú ujjatlan mellény, a főiskolások anyagából készült. A harmadik képen: Masi, türkizkék alapon fekete pettyes twill selyemruhában. A szoknya csípő vonalától körben rakott. A díszítés fekete nyloncsipke s nyloncsipke borítja a fekete szalmakalapot is. (Komlós Lili felv.) (f. b.) cé huia fiú nie/} a einityf NÉPMESE Volt egyszer egy lusta fiú, olyan lusta, hogy naphosszat a kisujját se mozdította. Kinn heverészett egyszer a folyóparton. Forró nyári nap sütött. A fiú megfürdött volna a folyóban, de még arra is lusta volt. — De melegem van! — sóhajtott. — Milyen jó hűvös lehet a víz! Meghallotta a cinege, ott üldögélt fölötte az ágon. bekiáltott a fiúnak: — Hát fürödj meg! Vetkőzz le gyorsan, ugorj a folyóba! — Fürödj meg, fürödj meg! — csúfolódott mérgesen a fiú. — Könnyen adsz tanácsot! S ha elmerülök? — Fogódzkodj meg a parti sásban — tanácsolta a cinege, és lejjebb röppent egy ággal. — Akkor nem merülsz el. — Nem merülsz el, nem merülsz el! És ha a sás elvágja a kezem? — Hát húzzál kesztyűt! — felelte a cinege. — Kesztyűt, kesztyűt — mérgelődött a lusta fiú. Hiszen az átázik! — Megszáritod a napon. — Megszáritod, megszárítod! Akkor meg elszakad. — Hát ha elszakad, megfoltozod! De most aztán igazán megharagudott rá a fiú. Ilyen pöttöm madár, és őt akarja tanitgatni! Fölkapott egy kavicsot, megcélozta a cinegét. — Majd megtanítalak mindjárt! Abban a pillanatban megcsúszott és beleesett a folyóba. A cinege meg elröppent. A lusta fiú kivergődött a partra, elhevert a fűben, tovább lustálkodott. Heverészett és szidta a cinegét, mint a bokrot. A cinege meg ágról ágra szállt, és elbeszélte madárpajtásainak, hogyan fürdette meg a lusta fiút. Kürthy Hanna rajza tjyürtfölcsbefőzés CUKORBETEGEKNEK A cukorbetegek részére a gyümölcsök konzerválása nagyon fontos tennivaló, mert a téli Idényben a szervezetnek ugyanúgy szüksége van gyümölcsökre és gyümölcskészítményekre, mint nyáron. Gondoskodnunk kell tellát olyan módon konzervált gyümölcsökről, melyek cukormentesen eltarthatók. Ezeket kétféle minőségben készíthetjük el: szaharlnnal édesítve vagy szahartn nélkül. A gyakorlat azt mutatja, hogy a szaharln nélkül eltett konzervek utólag édesítve kellemesebb Ízűek. A cukor nélkül eltett gyümölcsnek az a hátránya, hogy ha nem patentzáras üvegben rakjuk el, a gyümölcs leve hamar beszárad. Tartós és szép készítményeket csak patentzáras üvegben tudunk eltenni. Ezekhez a készítményekhez minden esetben egy kevés konzerválószert adunk (sza- Ucilsav, benzolsavas nátrium — késhegynyit féUlteres üveghez), mert hiányzik a cukor konzerváló hatása. Konzerválás céljára egészséges, nem túl érett, egyenletes szemnagyságú gyümölcsöt választunk ki. Gondosan kiválogatjuk és a gyanús szemeket már a legkisebb sérülés esetén félretesszük. A gyümölcsöt megmossuk, lecsurgatjuk, szükség szerint daraboljuk, szemezzük. Legidőállóbbak a meggy, a sárgabarack, az alma, a körte, a ringló. Felhasználás előtt a befőttet ‘/a—1 nappal hamarabb leöntjük szaharlnos langyos vízzel, hogy az édesség beleivódjék a gyümölcsbe. * Játékos faliszőnyeg Hozzávalók: 130X60 cm piros lenvászon, maradék fehér vászon és fekete filc- vagy szövetdarabkák. Keménypapírra előrajzoljuk az egész egyszerű vonallal készült zsiráfot, s fehér vászonból e szerint kiszabhatjuk. Ráféredjük a piros vászonra, majd apró pelenkaöltéssel, fekete cérnával körül levarrjuk. Ezután a kivágott fekete filc- vagy szövetdarabkákat ráerősitjük az állat testére. Felső szélére bujtatókat varrunk, rúdra húzzuk és a falra erősítjük. MEGGYBEFŐTT CUKOR NÉLKÜL. Az egészséges, nem túl érett meggyszemeket leszedjük a szárakról, megmossuk, tiszta üvegekbe rakjuk. Forró vízzel leöntjük és a vizet azonnal leszűrjük. Vizet forralunk, lehűtjük, rátöltjük a gyümölcsre, kevés konzerválószert teszünk bele, az üveget lezárjuk, gőzölőedénybe rakjuk, letakarjuk és 18—20 percig gőzöljük. A gőzölés után kiszedett üvegeket lassan hütjük le, s pár napig megfigyelés alatt tartjuk. Ha az üvegek tetején a lé felületén buborékok Jelennének meg, újra átgőzöljük. RUMOS SZILVABEFŐTT CUKOR NÉLKÜL. A szilvaszemeket száruktól megtisztítjuk, megmossuk, vékony tűvel néhány helyen megszurkáljuk. Tisztára mosott üvegekbe rakjuk, vizet forralunk szegfűszeggel, fahéjjal, s forrón rátöltjük a befőttre. Literes üvegenként '/a deci rumot töltünk hozzá. Lezárjuk, 10 percig gőzöljük, kihűtjük, száraz, szellős helyen tartjuk. CUKOR NÉLKÜLI MEGGYDZSEM. A kimagozott, mosott meggyet egy óra hosszat főzzük. Forrón tiszta üvegekbe rakjuk, tetejére szalicllsavat hintünk, azonnal lekötjük és száraz gőzölésnek vetjük alá. Ugyanígy tehetünk el cukor nélkül sárgabarack-, őszibarack-, cseresznyedzsemmet is. Felhasználás előtt keverjük el langyos vízben oldott szaharlnnal. A sok levet bocsátó bogyós gyümölcsöket inkább gyümölcskocsonyának készítsük el. *
