Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-17 / 10. szám
HONFITÁRSAINKAT KERESSÜK Magyarul beszélő indiánok JARINA LAJOS (született Pécsbányatelepen 1923. július 23-án, anyja neve Papp Teréz) 1945-ben külföldre távozott. A hírek szerint 1968-ban Ausztráliába vándorolt. Keresik hozzátartozói Budapestről. 1966 októberében írt utoljára. NAGY MIHÁLY (született Cibakházán 1938-ban, anyja neve Tóth Teréz) 1956-ban Belgiumban telepedett le. Keresik öreg szülei Cibakházáról, akiknek kb. három éve nem írt. TÓTH LÁSZLÓ (született Budapesten 1937. május 22-én, anyja neve Lampé Mária) 1956-ban külföldre került, örökségl ügyben keresi nevelőanyja, aki Tóth Lászlótól 1958 óta nem kapott hírt. Mme JULES NAGY (született KOSE BAILLY) franciaországi születésű párizsi lakost keresi Kaposvárról férje, aki 1946 óta nem tud róla. RODER JÁNOS (született Budapesten 1906. december 27-én, anyja neve Égető Teréz) 1943 decemberében mint katona írt a Don-kanyarból Pécelen lakó feleségének, aki ezúton is keresi a férjét. FÉLIX VENDEL (született Mesztegnyőn 1875. március 9-én, anyja neve Ivók Julianna) 1918 táján Cszak-Ámerikába vándorolt. Keresi unokája Soroksárról, akivel eddig nem volt kapcsolatban. KÖRTVÉLYESSY PÁLT, aki 1951. február 26-ig a francia idegenlégióban szolgált, keresi régi osztálytársa az Egyesült Államokból, Kaliforniából. MAKOVICKI (CSERVAK) JÖZSEFNÉ, leánynevén GAAL JÜLIA (született 1878. szeptember 11-én Alacskán, anyja neve Bartus Zsuzsanna) 1909 körül kivándorolt férje után két gyermekével, akiknek adatai a következők: MAKOVICKI (CSERVÁK) KLÁRA, született 1901. június 25-én Alacskán, MAKOVICKI (CSERVAK) JÁNOS, született 1903. augusztus 8-án Alacskán. A Makovicki (Cservák) családot keresi unokatestvérük Sajószentpéterről. BRÖDI LÁSZLÓ (született Bródban 1894-ben, anyja neve Tarjáni Mária) 1923-ban az Egyesült Államokba vándorolt ki. öt fia van, 30—45 év közötti korúak. Keresi unokahúga Budapestről. BALOGH GÁBOR (születési éve 1936) 1956-ban az idegenlégióba került. Keresi régi barátja Franciaországból, akivel 1961-ig együtt szolgált egy században Algériában, az Atn Sefra környékén. TAKÁCS JÓZSEF LÁSZLÓ (született 1928-ban Újkígyóson, anyja neve Beilovai Mária) 1967. év közepén Bécsen keresztül Ausztráliába, onnan Kanadába vándorolt. Keresi leánya Gyöngyösről. STARK JÓZSEF (született 1912-ben Budapesten) 1947-ben Londonba vándorolt. A háború alatt az angol hadseregben szolgált. Keresi barátja az Egyesült Államokból, Pittsburghból (Pa.). GÁRDOS GERTRUD MÁRIÁT (született Pozsonyban 1917. március 13-án), aki Budapesten, IX., Vámház körút 14. szám alatt lakott, keresi unokatestvére Wienből. KUTI ANNA (született Soboron 1914. október 15-én, anyja neve Varga Anna) 1945. márciusában Ausztráliába (Melbourne) távozott. Keresi testvére, János, akinek 1965 júniusa óta Kuti Anna nem írt. GOMBOS ERZSÉBET (született Siófokon 1913-ban, anyja neve Schwarz Jolán) 1938. május 1-én Angliába vándorolt. Keresi Siófokról szüleinek régi alkalmazottja. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őkel keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, Postafiók 292, BUDAPEST 62. Ohm sóink (iqjyjd.mébi A Magyar Hírek kéthetenként (tehát évenként 26 ízben) jelenilt meg. Előfizetési ára Magyarországon 78 forint, egyes szám ára 3 forint. Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy csekkbefizetési lapon, valamint átutalással a KHI MNB. 8. sz. egyszámlájára. Ha lapunkat külföldről fizetik elő, a Magyar Hírek évi előfizetési díja az egyes országokból a következő: Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3,60 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria: 85 schilling. Franciaország: 16 frank. Nagv-Britannia: 24 schilling, Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM. Svájc: 14,50 svájci frank. Ezekben a díjakban a postai szállítás költsége benne foglaltatik. Az alant felsorolt országokból a Magyar Hírek előfizetési díját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni: Ausztrália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok. Franciaország, Japán, Marokkó, Nagy-Britannia, Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Svédország. Az előfizetési díj bármely országból bank útján átutalható a Magyar Nemzeti Banknál vezetett 171.223—70. sz. folyószámlánk javára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-order beküldésével. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfogadunk egyévi előfizetési díj fejében a fent Jelzett pénzösszegeknek megfelelő számú nemzetközi postai válasz-coupont is, amelyek mindenütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkalmával le kell azokat bélyegeztetni. A Magyar Hírek külföldön előfizethető közvetlenül, a következő cégek útján is: ANGLIA: Collet’s Holdings Ltd., Dennington Estate, Wellingborough, Northants. — AUSZTRIA: Vertrieb Ausländischer Zeitungen, Hochstädt-Platz, 3. Wien 20. — BRAZÍLIA: Livraria Brody Ltda. Calxa Postal 6366. Sao Paulo. — Livraria D. Landy, Calxa Postal 7943, Sao Paulo. — FRANCIAORSZÁG: Agence Lltteraire et Artistique Parisienne 7, Rue Debelleyme, Paris. — Société Balaton, 12 Rue de la Grange Bateliére, Paris. 9. — KANADA: Délibáb Film and Record Studio, 19 Prince Arthur Street, West-Montreal 18, P. Q. — Pannónia Books, 2, Spadina Road, Toronto 4. — NEMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kunst und Wissen, Erich Bieber, Wilhelmstrasse 4., Stuttgart N. — Griff Verlag., Sedan- Strasse 14., München 8. — Kubon und Sagner, Schliessfach 68. München 43. — USA: Stechert and Hafner Inc., 31, East 10th Street, New York 10003, N. Y. — Elő lehet külföldről fizetni lapunkra a KULTÚRA cégnél is, amelynek címe: p. O. B. 149. Budapest 62. Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevüket és címüket NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL szíveskedjenek leírni, hogy pontosan címezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és címhelyesbítések közlését is. Postacímünk: Magyar Hírek, P. O. B. 292., Budapest, 62. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek címe: Budapest, VI., Benczúr u. 15. A Szülőföldünk hullámhosszai Félórás adásainkat naponta a következő időben és hullámhosszakon sugározzuk az Európában és Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai Időszámítás szerint) 20.00-tól 20.30- ig a 25,2, 30,5, 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Eszak-Amerikában élő honfitársaink számára a keleti partvidéken (helyi Idő szerint 19.00-tól 19.30-ig) a 19,8, 25,2, 30,5 és 48,1 méteres rövidhullámon. A nyugati partvidéken (helyi idő szennt 16.00-tói 16.30-lg) ugyancsak az előbb említett rövidhullámokon. Ezenkívül a keleti partvidéken (helyi idő szerint 23.00- tói 23.30-ig) és a nyugati partvidéken (helyi idő szerint 20.00- tól 20.30-ig) a 19,8, a 25,2, 30,5 és 48,1 méteres rövidhullámon. A Dél-Amerlkában élő honfitársaink számára (riól Időszámítás szerint) 20.00-tól 20.30-ig a 16,8, 19,8, 25,2 méteres rövidhullámon. Egyórás adásainkat naponta a következő Időben és hullámhosszakon sugározzuk az Európában és a Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai időszámítás szerint) 21.30- tói 22.30-ig a 25,2, 30,5, 42,2, 48.1 méteres rövid- és a 221 méteres középhullámon. Az Észak-Amerikában élő honfitársaink számára a keleti partvidéken helyi idő szerint 21.00-tól 22.00-ig, a nyugati partvidéken helyi idő szerint 18.00-tól 19.00-ig a 19,8, 25,2, 30,5 és a 48,1 méteres rövidhullámon. Vasárnap délután 15.00-tól 17.00 óráig: a műsort az Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóinknak közvetítjük, minden vasárnap a 19,8, 25,2, 30,7, 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. MAGYAR HÍREK Hungarian News Nouvelles Hongroises Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja, P. O. B. 292. Budapest «2. A szerkesztő bizottság elnöke: BOGNÁR JÓZSEF, egyetemi tanár. Főszerkesztő: SZÁNTÓ MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Sala Sándor Igazgató Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás Index: 26.506 Arapongasi történet Szerkesztőségünkbe folyamatosan érkeznek a külföldön élő magyarok és az anyanyelv viszonyáról szóló levelek, cikkek, kisebb tanulmánynak is beillő írások. Mindegyikből érződik, hogy milyen fontos és eleven probléma ez. A sok hozzászólás közül ezúttal a távoli Brazíliában, Arapongasban élő E. L. E. honfitársunk leveléből idézünk részleteket. „A Magyar Hírek több alkalommal írt a külföldre került, vagy ott született magyar származású gyermekek magyarnyelv problémáiról. A Magyar Hírek 1968. november 30-i száma közli Sinor Dénes professzor írását. Minden sorával egyetértek. Szíves engedelmükkel hozzászólnék, mivel többször felmerült már az a kérdés, hogy a szülő mit tegyen, hogy külföldön született gyermekei megtanulják, vagy ne felejtsék el a magyar nyelvet.’’ E. L. E. honfitárs a továbbiakban kifejti, hogy a legelső és legfontosabb, hogy a szülők otthon a magyar nyelvet használják. A gyermek az utcán játék közben és az iskolában úgyis jobban elsajátítja az illető ország nyelvét, mint a szülő húszhuszonöt évi ottlét után. Ami különösen értékessé teszi ezt a megállapítást, az az, hogy arapongasi honfitársunk saját példájával gyakorlatban áll helyt elveiért. Nem elég, hogy kint született gyermekei megtanultak magyarul, ráadásul a gyerekek csak félig magyar származásúak, édesanyjuk brazil. Annál meglepőbb s megindítóbb tény, hogy E. L. E. családja körében a brazil mama és félbrazil gyerekek közt kizárólag magyarul folyik a beszélgetés. „A feleségem megható készséggel és akarattal az én kedvemért megtanult magyarul. Megértette azt a kívánságomat, hogy gyermekeink mind beszéljék a magyar nyelvet, megértette, hogy gyermekeink nem lesznek rosszabb brazilok azáltal, ha édesapjuk anyanyelvét is elsajátítják, ellenkezőleg, okosabbak, többetérők lesznek ...’’ Talán a szülőhaza nyelvéhez való ragaszkodás szép példájaként ennyit is elég volna idéznünk e levélből. De nem tudunk ellenállni a kísértésnek, hogy legalább röviden ne ismertessük az E. L. E. által rendkívül plasztikusan, érzékletesen elbeszélt történetet, amelyet azonban teljes terjedelmében helyszűke miatt nem közölhetünk. E. L. E. elmeséli, hogy egy alkalommal Parana állam fővárosába, Curitibába kellett volna utaznia. Két kedves brazil barátjával kelt útra autóbuszon. Tikkasztó hőségben indultak, de útközben a trópusokra jellemző, mindent elsöprő vad vihar kerekedett. A busz megállásra kényszerült s ők betértek egy vendéglőbe. A tomboló förgeteg miatt szó sem lehetett, az utazás folytatásáról, s evéssel, beszélgetéssel próbálták agyonütni az időt. De adjuk át ismét a szót E. L. E.-nek:„ ... felfigyelek, mintha magyar szót hallanék. Nézek körül, vadidegen brazil nép, barnák, feketék, mulattok, mindenféle színárnyalattal, de kevés európai vonással. Es mégis, valahol magyarul beszélnek. ... A második asztalnál egy indián férfi és egy nő két nyolctízéves fiúcskával a határmenti népek viseletében, amolyan spanyol-indián öltözetben, de tiszták és csinosak. Körös-körül mindenütt idevaló népek. Jobban kezdek figyelni. Szétnézek, de ismét az indián családnál kötök ki. Mintha a hang onnan jönne. Tisztán hallom ismét a szép magyar szavakat.’’... „Odamentem hozzájuk, hogy megtudjam, hol tanultak magyarul, mert az indián legfőképpen a tupi guarani nyelvet beszéli és csak azutan a portugált vagy spanyolt, de hogy a brazil-indián magyarul beszéljen Parana állam kellős közepén, az már nekem is sok volt.” Nos, nem akarjuk tovább csigázni olvasóink kíváncsiságát. Honfitársunk letelepedett s beszédbe elegyedett az indiánokkal, j,természetesen” magyarul, s megtudta a következőt: a férfi nagyapja az első világháború előtt került Magyarországról Brazíliába, hozzászegődött Candido Roudon ezredesmérnök seregéhez, majd megnősült s indián lányt vett el. Parana államban telepedett le s kis földbirtokot szerzett. Fia — tehát E. L. E. honfitárs új ismerősének apja — már a birtokon született indián nőt vett feleségül. A birtokon — noha nagyapja csak indián alkalmazottakat tartott — mindenkinek meg kellett tanulnia magyarul. E. L. E. honfitárs ezek után már csak arra volt kíváncsi, hogy vajon a kedves indián házaspár fiacskái is tudnak-e magyarul. „A kérdésre mind a két gyerek elneveti magát — írja —, s azt felelik: Még a cirmos is tud.” Befejezésül brazíliai honfitársunk ismét saját családja nyelvi viszonyaira tér rá s levelét a következő humoros-pedagógiai közléssel zárja. „Három gyermekem kitűnően beszél magyarul, de hogy nekem is vannak ezen a téren nehézségeim, az bizonyos. Például az iskolás nagyfiú, Julios (itthon Gyuszi), ha kedve van moziba menni és pénzt kér rá, én meg sem hallom, ha portugálul vagy spanyolul kéri. De ha magyarul mondja: Édesapám, szeretnék moziba menni — akkor a dolog rendben van. Francisco vagy Giselle kérése is teljesül, ha magyarul kér. Egyébként Francisco itthon Ferkó, Giselle itthon Böske névre hallgat.” WS/WWWVWAAAAAíWWWW/WWWWWWVSAAAAAA/VVA/WWAAA/WWWWWSAA/WVWV Lapunk nem először ír az ausztráliai Corryong városban élő honfitársunkról, Szentessy tanár úrról, aki állandóan lelkesen tevékenykedik Magyarország megismertetése érdekében. A közelmúltban például magyar kiállítást rendezett. A kiállítás, amelyre népművészeti tárgyakat küldött a Magyarok Világszövetsége, „Magyar Hét” néven került bemutatásra a corryongi iskolában, de más kiállítótermekbe, más ausztráliai városokba is eljut majd. Szentessy tanár úr levelében ezt írja: „...a magyar kultúra teljes elismerést nyert és tudom, hogy elértük célunkat hazám megismertetésében, úgyszintén elősegítettük a két nép közötti jobb megértést.” S hozzáfűzi még: „Szeretném ez alkalommal megköszönni a Magyarok Világszövetsége megértő segítségét a népművészeti tárgyakat illetőleg. Ezek most iskolánkat ékesítik és jövőben a kiállítással együtt fognak vándorolni.” Az eseményről egyébként a helyi újságok is hírt adtak. Kiemelték: első ízben rendezett kiállítást ausztráliai Iskola egy tengerentúli országról. A Corryong Courier-ben közölt kép a kiállításon készült. Balról jobbra: Kázmér Zsigmond magyar főkonzul, Szentessy tanár úr és Mr. V. Roney. Magyar kiállítás Corryongban First tor Corryong ABOVE: Mr. F. Sxenteaay,» i Mftifti'. member •t the high school stiff, who was originally responsible for staging the exhibition, is »letured admiring the exgnlsite handiwork of some of the exhibits, with . Mrs. G. Middleton. BELOW: Btr. Kasmer (loft) chats with school prtnlcpal, Mr. V. Boney (right) and Mr. F. Ssentes*y after he had »resented the Hungarian Cultural Exhibition, on 'behalf of the Hungarian Institute of Cnltaral relations, to Corryong High School. os the first school in Australia to stage o cultural exhibition from an overseas country. Assistant Director of Secondary Education in Victoria, Mr. A. F. Moy, accepted th> exhibition from Hungarian Consul-General. Mr. Zb. Kakmer, at its opening at the High School earlier this week. The opening of “Hungarian Week” at Corryong High School coincides with would be an important factor in promoting world understanding. the anniversary of Hungary’s liberation at the end of the Second World War. Special emphasis has been placed upon studying as many aspects of Hungarian life i.nd culture as possible during the week. Mr. Kazmer said at the opening that the cultural material in the exhibition RETIRING CANBERRA, Thurs. : The matron-in-chief of the R.A.A.F. Nursing Service. Group Captain Helen Cleary, will retire tomorrow after more than 2Ö years’ service as. a R.A.A.F nursing sister. A Bécsi Magyar Kultúr és Sportegyesület eb reichsdorfi csoportja 55 részvevővel április elején négynapos társasutazásra érkezett hazánkba. Ütjük során megismerkedtek Győr, Budapest, Gyöngyös, Hortobágy, Debrecen, Tokaj, Miskolc, Eger, a Duna-kanyar, Esztergom nevezetességeivel. A kedves vendégek kitűnően érezték magukat. Nevükben Vko Hermann úr, Ebreichsdorf polgármester-helyettese mondott meleg szavakkal köszönetét azért, mert a Magyarok Világszövetsége lehetővé tette számukra, hogy Magyarország főbb szép táját megismerhették, valamint az út kitűnő szervezéséért, vezetéséért. A képen: a vendégek a Hősök terén. —. r/ ■ ' - - • i If 'JUH 1 11 ->m SÍ -i|!g J H fi1 WL- II, IJL lm 2 Hl .; Eft« lim ui Sin MidJu Hím 1 P % mi Pj Mí&Mi i fr B . M jNTiM