Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-30 / 9. szám
eqyhAzművészeti mozevm a mátyás-templomban Budapest legművészibb épülete az Európaszerte ismert budai Várnegyedben, a Szentháromság téren emelkedő Mátyás-templom (Nagyboldogasszony-templam). Köztudott, hogy a hétszáz éves templom a háború alatt erősen megrongálódott, de hosszú évek munkája során, az állam támogatásával sikerült a templom külsejét eredeti szépségében helyreállítani. A templom belső restaurálása most folyik, de közben az északi részében különleges értékű, a maga nemében páratlan egyházművészeti múzeumot rendeztek be. Ez a gyűjtemény részben képet ad Magyarország történelméből is, hiszen a templom az elmúlt évszázadokon fontos szerepet töltött be az ország életében. Itt koronázták a királyokat, itt tartották a királyi esküvőket és innen indultak el a törökkel és más ellenséggel viaskodó harcosok; ide hozták a zsákmányolt hadilobogókat. így a templom egyházművészeti értékei mellett, az ország történelmi emlékeinek relikviái is láthatók. Igen érdekes a templommúzeum létrehozásának története. Budapest felszabadulását követően a romok eltakarítása közben nemcsak megrongált, hanem ép állapotban levő műkincsek is előkerültek. Évek múltán dr. Tóth János apát-plébánosnak támadt az a gondolata, hogy az épen maradt egyházi kincsekből a templomban múzeumot rendezzenek be. Ez az anyag azonban kevés lett volna és az effajta értékek összegyűjtése szerte az országban megindult. A kezdeményezés helyesnek bizonyult, mert a szakemberek megállapították, hogy a templom négy szinten egymással öszszefüggésben levő nyolc terme egységes egészet alkot. A múzeum anyaga valamennyi teremnek más és más jelleget ad. Az altemplom falrekeszeiben látható faragványok a középkori templom három építési szakaszát elevenítik meg. Van itt kő a templom első formájából (alapjait 1255—69 között rakták le); kövek emlékeztetnek arra a templomra, amelyet a törökök kiverése után barokk stílusban építettek át. (A templom a mai formáját 1874—96 közti nagyarányú átalakítással kapta). Az altemplomban összegyűjtött faragványok azonban nemcsak emlékek; betekintést nyújtanak a középkori Magyarország kőfaragóinak munkájába is. A vallási kegyeletet a szobrok, ereklyetartók képviselik. A szobrászati alkotások legszebb darabja Desideri de Stettignanonnak, az olasz reneszánsz nagy mesterének Madonnareliefje. De megtaláljuk a magyar szobrászat legnagyobbjainak — Fadrusz Jánosnak, Zala Györgynek, Strobl Alajosnak — alkotásait is. A rendkívül gazdag ereklyetartóban a magyar szentek, rendalapítók, pápák és a vallásos áhítat népszerű szentjei — sorakoznak. Egyik legérdekesebb remekmű II. Endre keresztes hadjáratából (1217) származó Szent Kereszt ereklye. A Máltai Lovagrend kápolnájában állították ki a lovagrenddel kapcsolatos emléktárgyakat. Ebben a teremben látható a gyűjtemény ritkaságszámba menő darabja, a felsőerdőfalvi gótikus szérnyasoltár. A Káptalan-terem sajátságosán barokk terem. Itt főleg a barokk kehelysor és a gazdag keresztgyűjtemény vonja magára a látogatók figyelmét. Közte tizenhét csodálatosan szép bizánci kereszt. A terem egyik különlegessége egy miniatűr ereklyetartó, amelynek 73 darab, egy-egy milliméter kicsinységű csontfaragvány figurája emlékeztet a Golgotára. Ugyancsak a teremben látható Giovanni Battista Tiepolo „Angyali üdvözlet” és Lucas Cranach „Madonna” festménye. A Gara-kápolna legértékesebb darabjai a középkori ötvöstárgyak. Külön kell megemlíteni a szentségtartókat, az Angliában készült házi oltárakat, a nürnbergi tálakat és a kelyheket. Ezek között van az ország egyik legszebb reneszánsz kelyhe: a „Rácalmás! kehely”. A terem különlegességéhez tartozik a bibliai jeleneteket ábrázoló „csóktábla”, amelyet Michelangelo rajzai alapján Firenzében készítettek. Közismert, hogy a nyilasok annak idején a Szent Koronát, a jogart, sok más értékkel együtt magukkal vitték, a nemzet tulajdonát képező ereklyék ma is Amerikában vannak. A Szent Koronáról, a koronázási ékszerekről másolatot készítettünk, ezek is a templomi múzeumban vannak kiállítva. Ebben a teremben áll a trónszék, a vitrinekben díszpalástok, koronázási miseruhák láthatók. Egyik miseruha Erzsébet királyné koronázási palástjából készült, a díszítéséhez a platinaköveket Sándor cár ajándékozta. Van itt olyan miseruha is, amelyet Erzsébet királyné hímzett, és olyan is, amelynek dús díszítését 24 karátos aranyfonálból szőtték. Az Árpád-házi királyokról, a három Béláról elnevezett Béla-teremben a vallási áhítat tárgyai mellett a magyar történelemben szerepet játszó személyiségek használatai tárgyai, ékszerei kerültek kiállításra. Az értékes textíliák, szobrok, faragványok között sok a Hunyadi-korral kapcsolatos emlék. Bár a Mátyás-templombeli múzeumot még csak a közelmúltban nyitották meg, a látogatók részére felfektetett vendégkönyvek már jó néhány kötetet tesznek ki; nagynevű államférfiak, világszerte ismert múzeumi szakemberek is bejegyezték elismerésüket. Ják Sándor Márvány Madonna-szobor a XVI. századból A Szent Korona és a koronázási ékszerek hiteles másolatai Luca Giordano: Mártír halála (fára festve) 10
