Magyar Hírek, 1969 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-19 / 8. szám
Megindultak a vitorlások a Balatonon Balatontüred nemcsak mint nyaraló híres, hanem világhírű szívkórháza is sok embernek adja vissza az egészségét. Képűnkön: a szívkórház főépülete. (MTI felv.) Évente százezrek keresik fel a Szegedi Szabadtéri Ünnepi Játékokat a, -ff-AzAlAjofyJóKAl/ A Magyarok Világszövetsége legutóbbi elnökségi ülésén fontos bejelentés hangzott el: a Magyarok Világszövetsége és az IBUSZ elhatározta, hogy külön utazási irodát hoz létre, amely kifejezetten a külföldi magyarok hazalátogatásának szervezésével és magyarországi programjának elkészítésével foglalkozik majd. Örömmel közölhetjük, hogy a határozat első lépéseként máris működik egy IBUSZ-kirendeltség a Magyarok Világszövetsége székházában, ezzel is megkönnyítve a hozzánk látogatók ügyesbajos dolgainak intézését. Megkezdődtek az előkészületek a külföldön élő magyarok 1970-re tervezett magyarországi találkozójára. A találkozót hármas évforduló teszi aktuálissá: Szent István király születésének 1000. évfordulója, Magyarország felszabadulásának 25. évfordulója, valamint Bartók Béla halálának 25. évfordulója. E nevek egyben már arra is utalnak, hogy a találkozót kiemelkedő kulturális és művészeti programokkal is emlékezetessé szándékoznak tenni. Az IBUSZ a hazalátogatók számára a találkozó alkalmából számos kedvezményes utazási lehetőséget biztosít. E kedvezmények egy része a tengerentúli országokból érkezők számára már az idén is igénybe vehető. Közéjük tartoznak az úgynevezett „földi szolgáltatások”, amelyek igénybevétele esetén a repülőjegy is kevesebbe kerül. (Ilyen földi szolgáltatások igénye bevételének lehetőségére utalt 1969. január 11-i számunk „Mit tervez az IBUSZ 1969-re” című beszámolója is, amikor — kétségtelenül félre érthetően — 70—80 dolláros kedvezményes repülőtúrákat említett. A fenti összegek a rendelkezésre álló földi szolgáltatások, mint például kirándulások, színházlátogatások stb. díjára vonatkoznak. Akik ezeket igénybe veszik, azok részesülhetnek kedvezményes repülőjegyben is.) Egyébként a szolgáltatások választékáról, valamint minden egyéb részletkérdésben szívesen nyújtanak bővebb felvilágosítást az IBUSZ amerikai, dél-amerikai és kanadai partnerirodái. Végezetül ismét felhívjuk kedves olvasóink figyelmét arra, hogy a rokonlátogatók január 1-én életbe lépett kedvező új beutazási feltételei szerint, 30 napra szóló vízum esetén csak 10 napi beváltási kötelezettségük van és a vízum további két hónapra meghosszabbítható. Kedvezményben részesülnek a rokonlátogatók 16 éven aluli gyermekei. Act a Sueco-Hungarica a kebelébe fogadta. 1697-ben svéd udvari és királyi ötvös lett: a város legnagyobb rangú s legtekintélyesebb mestere. Huszonkét évig működött Stettinben, mint kiváltságos udvari és svéd királyi ötvös. Bátyja, Novoszády Zsigmond 1697-ben történt felvételét a karlskronai ötvöscéh szívesen vette és mestertársává fogadta. Működése mindössze hét évre terjedt. Korai elhunyta a magyar és a svéd ötvösművészettörténet közös nagy vesztesége. Idáig egyetlen ismeretes emléke a blekingi tartomány Nättraby templomában egy szerény ezüst, illetve aranyozott kehelytányér, korántsem fokmérője Novoszády Zsigmond művészetének. Fia, ifjabb Novoszády Zsigmond szintén Karlskronaban volt ötvös. A helyi templomokon kívül a blekingi, vstadi, kristianopelsi egyházak, valamint egyes karlsronai, stockholmi, blekingi, lundi, jönköpingi, växiöi, näsbyi múzeumok és magángyűjtemények ma is őrzik műveit. Húsz alkotása bizonyítja, hogy az ifjabb Novoszády Zsigmond művészetének oly alapjait vetette meg a svéd ötvösség történetében, amelyről a későbbi műtörténeti kutatások sem fogják letaszítani. Műveit teljesen az északi ötvösség szellemében és formáiban hozta létre. Fiáról, Novoszády Frigyes Zsigmondról is megemlékezik a kutató, ő is apja művészetét gyakorolta négy és fél évtizeden át Karlskronában. Egy 1761-ben készült dobozát az övedsklosters(Skane)-ben levő báró Hans Ramel-féle gyűjtemény őrzi. A lőcsei eredetű Novoszády család svéd földön tehát négy nemzedéken át élt és működött. A kegyelettel felidézett, emlékezetes művészetüket, érdemekben gazdag egykori tevékenységüket megörökítő kötet, amely a svéd—magyar barátság kapcsolatainak, jegyében született, e sorozat méltán érdeklődést kiváltó első kiadványa. Mihalik Sándor „Magyar ötvösművészek Svédországban” című tanulmánykötete megjelentetésével értékes könyvsorozatot indított el a budapesti svéd királyi nagykövetség a külföldi kultúrkapcsolatok svéd intézetével karöltve. A kiadványsorozat célja, hogy az idők folyamán kialakult magyar—svéd kultúrkapcsolatok iránt újabban megnyilvánuló kölcsönös érdeklődést kielégítse. „E kapcsolatok közel ezer évet ölelnek fel és ezért a kiadványsorozatot már az előkészítés során nem hivatalosan az ,1000 Év Könyvé'-nek — ,1000 Ärsbogen’ nevezték” — írja a kötet előszavában Torsten Brandel úr, a Svéd Királyság volt budapesti nagykövete. Mihalik Sándor a magyar ötvösművészet nemrég elhunyt neves kutatója kötetében sikerrel követi nyomon a messzi svéd területekre került régi magyarországi ötvösök életét és munkásságát. Tragikus csapások, történeti viharos forgatagok a magyar ötvösművészet lendületét Is megbénították, ezért régi mestereink közül számosán vándorbotot kényszerültek kezükbe venni — írja a szerző. A vándorló magyar ötvösök útjára lépett Sommer Mihály erdélyi legény 1614-ben, aki a svéd királyt, II. Gusztáv Adolfot, a lützeni győzőt, mint udvari ötvös, négy esztendőn át szolgálta. Sommer Mihály nem volt társtalan a svéd királyok magyar származású ötvösei sorában. Az 1666-ban Lőcsén született Novoszády Zsigmond és az 1669-ben született Novoszády Kristóf ötvösművészek svédországi működéséről bőven emlékezik meg Mihalik Sándor. Életútjukat nyomon követve először Kristófra bukkan. Novoszády Kristófot, aki 1694-től az akkor Svédországhoz tartozott Stettinben tevékenykedett, mint ötvöst és ékszerészt felvették a város polgárai sorába és a helyi ötvöscéh is Novoszády Zsigmond kehelytányérja. Balra: Ifjabb Novoszády Zsigmond 1743-ban készített gyertyatartója a Nordlska Museét-ben. ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT Ä gyermek a forradalomban A Tanácsköztársaság első hetei lázas tevékenységgel indultak. Meg kellett szervezni az új állam alapvető intézkedéseit. Élelmezési, ruházkodási, fűtési programot kellett készíteni és végrehajtani. Égető lakásproblémák vártak megoldásra. Izgalommal teli a nemzetközi helyzet. A fiatal proletárállam reménykedve és kétkedve fogadja az antant be nem avatkozásáról szóló híreket, de egyidejűleg fel kell készülnie a védekezésre is: folyik a toborzás a Vörös Hadseregbe. Megannyi új, nehéz és bonyolult feladat. Mégis, úgy tűnik, a „nagy” kérdések között nem sikkad el, sőt a munka homlokterébe kerül a kicsinyek, a gyermekek kérdése. Sokoldalú, gondos körültekintés érződik az ötven esztendővel ezelőtti hírekből, amelyek a gyermekekre vonatkoznak. Az új iskolavezetők tanácskozásán Dienes László ismertette az új feladatokat. A fővárosi tanítók legfontosabb munkájának azt kell tekinteni, hogy „a gyermeklelkeket előkészítsék a jövőre, megnyissák a lelkeket az új világ számára.” A tanítóság sokat tehet, hiszen a gyermekeken keresztül hozzájárulhat ahhoz, hogy a nem proletár szülők is könnyebben barátkozzanak az új világgal. Dienes László hangsúlyozta: „Akik ma az iskolába bemennek, se a múlt embereivel, se elvtársaikkal ne bánjanak úgy, mintha korlátlan hatalmuk volna, hanem közösen intézzék az ügyeket.” Egyidejűleg a főváros összes iskoláiban és tanfolyamain a népbiztosság rendeletére a tanítás ingyenessé válik. Mindennemű tandíjszedés megszűnik. Április 10-én megindult a tanítás az iskolákban. Ha a mai gyermekek arról hallanak, hogy a Tanácsköztársaság megszervezte az óvodás és iskolás gyermekek rendszeres fürösztését, bizonyára kerek szemmel csodálkoznak: hát ez is probléma volt? Igen, ötven évvel ezelőtt nagy vívmánynak számított, hogy csak Budapesten hetenkint 35 000 proletárgyermek jutott ingyen fürdéshez. Legnagyobb részük ekkor élvezte először a fürdőkád, a zuhanyozás örömét. Talán az mutatja meg legjobban e rendelkezésnek a jelentőségét, hogy a felnőtt dolgozók siettek még megtetézni: az Artézi fürdő dolgozói elvállalták, hogy a fürdés ideje alatt a gyermekek fehérneműjét ingyen kimossák, az orvosok pedig megvizsgálták a gyermekeket, nincs-e bőr- vagy szívbetegségük. Az Est hangulatos riportot közöl az első fürdési napról: az előkészület alatt egymást ijesztgetik a kisfiúk, milyen is lesz a fürdetés? Sok mosóteknő lesz — mondják —, kövér nénik, nagy gyökérkefékkel, szappannal a kezükben ... Akad gyerek, akit otthon teknőben megfürdettek, nehogy szégyenkeznie kelljen. Jó kis mókák folynak a vetkőzőben, ahol a fiúcskák éppen beférnek a szekrényekbe. Legnagyobb sikere persze a zuhanynak van. Hárman-négyen összekapaszkodva élvezik a jó meleg permetet. A fürdő személyzete is felvidul a vidáman sikongató gyermekek láttán. A gyermegvédelem egy másik fontos intézkedése a fogkezelés. Az illetékes népbiztosság rendelkezése alapján minden gyakorló orvos tartozik saját rendelőjében és saját felszerelésével a hozzá utalt gyermekek fogát naponta meghatározott időben ingyen kezelni. Ezért az államtól havi 1000 koronát kap és a felhasznált anyagot is megtérítik. Ez a rendelkezés nyilván kevesebb örömet szerzett a gyermekeknek, mint a fürdetési akció, habár jelentősége nem szorul magyarázatra. De nemcsak az oktatás és az egészségügy foglalkoztatja azokat, akiknek feladata a gyermekekkel törődni. A háború talán legjobban a kicsinyeket kínozta meg, de azért a gyermeknek nemcsak élelem kell, nemcsak egészségügyi gondozás és tanítás, játszani, szórakozni is szeretne. Köztudomású, hogy a mai meglett felnőttek közül sokan akkor repültek először hintán, akkor játszottak először játszótéri homokozóban, amikor a hivatalos rendeletek megnyitották az összes, addig a nyilvánosság elől elzárt parkot, köztük a Margitszigetet (ahol az addigi belépődíjat megszüntették) és játszótereket létesítettek a munkásgyermekek számára a város minden részén. De, túl ezen, a közoktatásügyi népbiztosság egyik fontos feladatának tekintette a gyermekek nívós szórakoztatását. Tervbe vette gyermekszínházak létesítését, de addig is mesedélutánok, bábjátékok formájában oldotta meg ezt a kérdést. 1919. áprilisának második hetében Budapesten 120 000 gyermek hallgatott mesét kitűnő előadóktól. A város negyven helyén, két turnusban húsz mesélő és húsz rajzoló szórakoztatta ifjú közönségét. A műsort a világirodalom legszebb meseanyagából válogatták. Á kiválasztást és az ellenőrzést Balázs Béla végezte a Gyermektanulmányi Társaság segítségével. Április 20-án pedig az Operaház nyitotta meg kapuját a gyermekeknek: a Jancsi és Juliska című daljáték és a Babatündér című balett kápráztatta el a főváros munkásgyermekeit. A vidéki gyermekekről sem feledkeztek meg. Megindult a szervezés, hogy a színészek staggione-szerűen, kis társulatok útján eljussanak az ország minden részébe, hogy a falusi, sőt tanyai gyermekek is részesülhessenek a színvonalas műveltséget előkészítő szórakozásban. M. Kállai Magda
