Magyar Hírek, 1967 (20. évfolyam, 15. szám)

1967-07-29 / 15. szám

HUNGAROTEX

asszony arca eltorzult, tekintete zavarossá vált, a lánya falon függő fényképéhez csoszogott, és sikoltozni kezdett: »Annuskám, elmentél, Annusként !« Aztán összeesett. Epileptoidnak látszó roham volt. A besiető szomszédok mondták el: már amikor a lánya, veje elment, akkor is »rosszak voltak az idegei«, és a szíve is nagyon beteg. És a szomszédok pillantásában, szavaik hangsúlyában benne volt a véleményük is.

így történt. S megpróbálok tárgyilagos maradni. Megpróbálom tárgyilagosan megírni azt is, hogy a nagyobbik fiú, Józsi, tipikus esete az olyan gyereknek, aki a lelki megrázkódtatástól bizalmatlanul magába zárkózik, míg a kicsi — de hát erről csakugyan nehéz érzelemmentesen írni —, nos, a kicsi, éppen ellenkezőleg, ugyanannak a pszichológiai állapotnak a fordított tüneteként, gyorsan barátkozó, első látásra odasimul az emberhez, és néz... néz...

kétségei: rá lehet-e bízni a gyerekeket olyan emberekre, akik hidegvérrel, minden anyagi háttér és biztonság nélkül, sőt a teljes szegénységben és bizonytalanságban hagytak el két kicsit, meg egy beteg öregasszonyt? Csupán azért, mert néhány év múltán fölfedezték, hogy van két kisfiúk? S ha az idegenben is problémáik adódnak? Újra elhagyják őket?

Itthon Fülöpék kerestek, megéltek. Normális körülmények között. De csakis ők jelenthettek egzisztenciális bázist a családnak. Tudták ezt, mégis megfosztották ettől a bázistól — önmaguktól — a rászorulókat.

Ilyen előzmények után vetődik fel a családegyesítés kérdése. Mert valóban a Fülöp család szétesett. Csakhogy tudatosan szétdúlták ezt a családot.

Hogy lesz tovább? Még nincs döntés. De vajon ki tehet róla egyáltalán, hogy a két Fülöp gyerek sorsa hivatalos üggyé vált? S. M.

HONFITÁRSAINKAT KERESSÜK

SCHULCZ ISTVÁN

SCHULCZ ISTVÁN (született 1925. Június 11-én Kakasdon. 1944-ben külföldre került. 1947-ben irt először szüleinek Kulára és azóta ritkán irt. 1965 óta nem adott életjelt magáról). Keresi édesanyja Bonyliádról.

DÉKANY MIHALYNÉ született NEMETH TERÉZ (1901-ben született Nagymartonban, anyja neve Németh Klára. 1945-ben Angliába távozott, onnan 1953-ban ismeretlen helyen telepedett le). Keresi testvére.

SPENGLER RUDOLF. (Született Pécsett 1923. augusztus 4-én, anyja heve Krémet- Paula. 1946 óta Brazíliában él. 1955 óta nem ad magáról hírt.) Keresik szülei Bulgáriából.

REINHARDT FERENC (született Budapesten 1926. június 24-én. 1947-ben Németországba, 1948-ban Franciaországba került). Keresi leánya Németországból.

MOHOS KAROLY (született Budapesten 1936-ban, anyja neve Szántai-Sárközi Anna. 1956-ban Kanadába vándorolt és 1963-ig levelezett hozzátartozóival). Keresik szülei.

RIESZ BÉLA (született Budapesten 1899- ben, anyja neve Major Laura. 1923-ban kivándorolt Párizsba). Keresi unokabátyja, akinek 1939-ben írt utoljára.

RAVAI (RIESZ) KAROLY. (Született Budapesten 1900-ban, anyja neve Major Laura. 1946-ban állítólag Párizsba került.) Keresi nagybátyja Romániából.

RIESZ JÓZSEF. (Született Budapesten 1900- ban, anyja neve Major Laura. 1930 után Párizsban, majd Budapesten és újra Párizsban élt.) Keresi unokabátyja Romániából.

ZAKHAR JANOS. (Született Martonyín 1888. Január 28-án, anyja neve Rebecsák Mária. 1911-ben kivándorolt az Egyesült Államok Colorado államába. 1964-ben írt utoljára kerestető unokahügának.

GÖMÖRI SÁNDOR és testvérei: VICA és KATICA. (A 920-as években Szenttamásról Amerikába kerültek szüleikkel.) Keresi unokatestvérük.

WOJNISCHEK LÁSZLÓ (született Pozsonyban 1938. szeptember 13-án, anyja neve Fekete Ágnes). Wojnischek László 1956-ban Angliába távozott. Keresi édesanyja, akinek 1961 márciusában irt utoljára, de címét nem adta meg.

VÁRADY ERNŐ. (Született Budapesten 1930. június 9-én, anyja neve Schmaler Margit. Keresi özvegy édesanyja. Várady Ernő 1956 novemberében Kanadába vándorolt. Édesanyjának írt utolsó levele 1966. május 23-án kelt Calgary-ban (Alberta, Canada).

SZAKOLCZAI GYULA (született Szobon 1937. április 12-én, anyja neve Ziman Hermina). Keresi édesanyja Ipolydamásdról. Szakolczai Gyula 1956-ban Svájcba került és utoljára 1959-ben Zürichből adott magáról életjelt. Azóta édesanyja nem tud róla.

KLEPÁCS ISTVÁN (született Budapesten 1923. augusztus 26-án, anyja neve Szabadi Erzsébet). Keresi nővére Angliából. Klepács István Brazíliába vándorolt és utoljára 1959-ben adott magáról hirt.

Aprö FERENC (született A dán 1892-ben). Keresi testvére. Apró Ferenc 1944-ben Újvidékről eltávozott és azóta nem adott magáról életjelt.

Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot őket kereső hozzátartozóikkal. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, Postafiók 292, BUDAPEST 62.

DÉKANY

MIHALYNÉ

MI LESZ A SORSUK A FÜLÖP GYEREKEKNEK

Amikor hozzáfogok, hogy ezt a beszámolót megírjam, mélyen átérzem: gyerekek sorsáról van szó. Fülöp Józsi és Fülöp István sorsáról. De talán éppen ez késztet rá, hogy áz ügyet tárgyilagosan tekintsem át.

1956 óta sok olyan esetről tudunk, hogy szülők eltávoztak és itthagyták a gyerekeiket. Itthagyták, azaz —■ elhagyták őket. Előfordult, hogy érzelmeik változásától, vagy kinti anyagi helyzetük stabilizálódásától függően bizonyos idő után igényt tartottak elhagyott gyerekükre,

Hogyan alakult ki ez a vélemény? Dr. Siklósi Imre a következőket mondja:

— özvegy Held Istvánné, a gyermekek nagyanyja kivándorló útlevelet kért unokái számára. Az útlevél kiadásához a gyámhatóság véleménye szükséges. A tanács ifjúsági felügyelőjét kiküldtük környezet-tanulmányra. íme, a jelentése. Az áll benne, hogy a nagymamát sem anyagi helyzete, sem egészségi állapota, sem lakáskörülményei nem teszik alkalmassá a kiskorú gyermekek felnevelésére.

Dr. Siklósi Imre, a gyámhatóság jogásza

és kiküldését kérték. Óhajuk nem mindig teljesült.

Egyesek talán azt kérdezik: vajon szabad-e megakadályozni, hogy szülők és gyerekek összekerüljenek, családok egyesüljenek?

Erre a kérdésre, amely első hallásra igazán a jog és humánum megnyilatkozásának tűnik — kérdéssel válaszolunk: vajon szabad-e,

hogy szülők elhagyják a gyermekeiket?

*

A Fülöp gyerekek szülei 1964 tavaszán turista-útlevéllel Ausztriába utaztak; majd anélkül, hogy az idős nagymama, s a két kisgyerek, az akkor 9 éves Józsi és 4 éves István, szándékukról tudott volna — kimentek Ausztráliába. Az idén kérték gyermekeik kiengedését. Eddig nem kaptak hivatalos választ. Ezért felkerestem az illetékes hivatalt, a XX. kerületi tanács gyámhatóságát. A gyámhatóságon dr. Siklósi Imre jogász tárta fel az ügy részleteit.

— Az állam álláspontja az, hogy amíg a szülők rendezetlen viszonyok között élnek, vagy amíg feltehető, hogy megváltoztatják szándékukat, és hazatérnek — erre már sok példa volt —, addig a gyermekeket nem engedjük ki a bizonytalanságba. A Fülöp gyerekek esetében azonban a gyámhatóságnak az a véleménye, hogy a két kisfiú menjen ki a szülőkhöz.

— Kikértük az iskolaigazgató véleményét is. Tessék. Az igazgató szerint a gyerekek — Fülöp József ötödik általános osztályú tanuló és Fülöp István első általános osztályú tanuló — tanulmányi eredménye értelmi színvonaluk alatt van. Jobb eredményeket nem képességeik, hanem visszahúzó körülményeik miatt nem tudnak elérni. Magatartásukkal

— főleg a nagyobbik fiúnál

— sok a probléma.

Az akták böngészése közben dr. Grohmann Gyuláné, gyermekvédelmi felügyelő lép a szobába, és személyesen mondja el kétségeit, gondjait, töprengéseit.

— Jó volna, ha a Fülöp fiúk itt maradnának, s hasznos, boldog tagjai lehetnének társadalmunknak. De kérdés, hogy ezzel a beoltottsággal — a szülőktől érkező levelek hívó hangjával a lelr

£2 -er & Aff**

Sm ér /

rt

ITé f/7 éi

e s (/

Részlet a szülők leveléből

kükben — azzá válnának-e? Nem kísérné-e életüket belső nyugtalanság és elvágyódás? Nehéz szociális körülményeiken úgy segíthetnénk, ha állami gondozásba vennénk őket. Azokon a gyerekeken, akik nem tudnak a szüléikről, vagy akikről a szüleik nem akarnak tudni, intézményes társadalmi gondoskodással segítünk. De a Fülöp-gyerekek tudnak a szüléikről, sőt, úgy tudják, hogy a szüleik várják őket. Náluk talán lélektanilag nem válna be az állami gondozás, úgy erezhetnék, megfosztottuk őket egy lehetőségtől.

— No igen — szól közbe dr. Siklósi Imre —, a végső döntés azonban az erre illetékes hatóságoké. A döntés pedig nagyon is meggondolandó. Fülöpék 1956-ban hagyták el az országot. Később hazatértek, 1964-ben kaptak turista útlevelet. Ók azonban visszaéltek a bizalommal, becsapták az államot, sőt: becsapták saját gyermekeiket is. Akik a gyerekeiket becsapják, elhagyják, felelőtlen emberek. Helyes-e, ha a gyerekek felelőtlen emberekhez kerülnek?

*

Amit a gyerekek sorsával törődő két embertől megtudtam, engem sem hagyott nyugton. El kellett mennem az érdekeltekhez. Cím: Soroksár, Hunyadi út 3. Szegényes szoba-konyha. A szomszédok elmondják: Fülöpék ketten több, mint 4000 forintot kerestek. Most a beteg nagymama két növésben levő unokájával 500 forint nyugdíjból tengődik. Csak a puszta tényekről szeretnék beszámolni, legalábbis megkísérlem, mint ahogy özvegy Held Istvánnéval, a nagymamával is megpróbáltam tárgyilagosan beszélgetni, érdeklődve a történtek iránt: mikor, miért, hogyan ment el a lánya, meg a veje? Ám az első kérdés után az idős

nagy, kerek, szeretetet. sóvárgó gyerekszemével.

*

És most egyesek ismét feltehetik a kérdést: mire várunk hát? Miért van még itt István és Józsi?

A gyerekek valóban nehéz helyzetét az illetékesek csak nemrégen ismerik. A szülők azonban tudták, hogy egy beteg öregasszonyra hagyták a gyermekeiket, és amikor turistaként elmentek »Bécsbe«, mindössze 900 forint volt a háznál.

És a Fülöp gyerekek helyzete azóta is nehéz, sőt egyre nehezebb. Ahogy növekednek, anyagi és kulturális tekintetben mind többet kellene kapniuk a környezetüktől. Erre azonban a lehetőségük — amint az iskola, a napközi kapuját elhagyják — vajmi kevés. Amit kapnak: idegen környezetben kapják. Ahogy idegen emberek vették át a felelősség gondját is a szülők helyett, s törik a fejüket, mi a helyes megoldás, a kiutazás engedélyezése, állami gondozás ? ...

Valóban mindenkinek, aki a Fülöp gyerekek sorsát ismeri, az az érzése: valamit tenni kell, mert ez így sehogyan sincs rendben. De hát vajon miként állt elő ez a nagyon nem rendben levő állapot? Íme feleletül, amit a szülők írtak levelükben: »Gyermekeink részére nem kérhettünk útlevelet elutazásunkkor, mert nyíltan látszott volna a törvénybe ütköző cselekedetünk szándéka és mi nem kaptunk volna útlevelet, mivel egyszer már disszidáltunk 1956-ban« ...

Ezért hát valóban csak két útlevelet kértek, amit meg is kaptak. S mivel válaszoltak a bizalomra? Itthagytak egy beteg, öreg édesanyát és két kisgyereket minden nélkül.

Ezek után nagyon is helyénvalónak tűnnek az ügygyei hivatalból foglalkozók

fyér/n é/f/r/ re -/ér/e /'f*/ f//sec// -se ffee/e/ts#/

'/ff Lé ff

í/f/éLé/éf s/í/Za £ L'//fjfrr P'c ff sz f<rVtr&ífy f ís/fC -véts e/é/ft é>s /*/ /?étit ^

(Novotta Ferenc felvételei)

/P/sp

2* fr/e**xfzF/fíA

Fülöp Józsi és István

Ohm sói uh figyelmébe

A Magyar Hírek kéthetenként (tehát évenként 26 ízben) jelenik meg. Előfizetési ára Magyarországon 78 forint, egyes szám ára 3 forint.

Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy csekkbefizetési lapon, valamint átutalással a KHI MNB. 8. sz. egyszámlájára.

Ha lapunkat külföldről fizetik elő, a Magyar Hírek évi előfizetési díja az egyes országokból a következő: Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3,60 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria: 85 Schilling, Franciaország: 16 frank, Nagy-Britannia: 24 shilling, Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM, Svájc: 14,50 svájci frank. Ezekben a díjakban a postai szállítás költsége benne foglaltatik.

Az alant (elsorolt országokból a Magyar Hírek előfizetési diját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni: Ausztrália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Marokkó, Nagy-Britannia, Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Svédország.

Az előfizetési dij bármely országból bank Utján átutalható a Magyar Nemzeti Banknál vezetett 171.223—70. sz. folyószámlánk javára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-order beküldésével. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfogadunk egyévi előfizetési díj fejében a fent jelzett pénzösszegeknek megfelelő számú nemzetközi postai válasz-coupont Is, amelyek mindenütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkalmával le kell azokat bélyegeztetni. A Magyar Hírek külföldön előfizethető közvetlenül, a következő cégek útján is: ANGLIA: Collet's Holdings Ltd,, Dennington Estate, Wellingborough, Northants. — AUSZTRIA: Vertrieb Ausländischer Zeitungen, Hochstfidt-Platz, 3. Wien 20.

— BRAZÍLIA: Livraria Brody Ltda. Caixa Postal 6366. Sao Paulo. — Livraria D. Landy, Caixa Postal 7943, Sao Paulo. — FRANCIAORSZÁG: Agence Litteraire et Artistique Parisienne 7, Rue Debelleyme, Paris. — Société Balaton, 12 Rue de Ia Grange Bateliére, Paris. 9. — KANADA: Délibáb Film and Record Studio, 19 Prince Arthur Street, West-Montreal 18, P. Q.

— Pannónia Books, 2, Spadina Road, Toronto 4. — NEMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kunst und Wissen, Erich Bieber, Wilhelmstrasse 4., Stuttgart N. — Griff Verlag., Sedan- Strasse 14., München 8. — Kubon und Sagner, Schliessfach 68. München 43. — USA: Stechert and Hafner Inc., 31, East 10th Street, New York 10003, N. Y. — Culture Center, Mr. J. Brownfield, 1484, Third Avenue, New York, N. Y. 10028. — Elő lehet külföldről fizetni lapunkra a KULTÚRA cégnél is, amelynek ctme: P. O. B. 149. Budapest 62.

Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevüket és címüket NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL szíveskedjenek leírni, hogy pontosan címezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és címhelyesbítések közlését is.

Postacímünk: Magyar Hírek, P. O. B. 292., Budapest, 62.

A Szülőföldünk hullámhosszai

Az Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóink számára (közép-európai időszámítás szerint): 20 órától 20.30-ig a 13.8, 16.8, 19.8, 25.2, 30.5, 42.2, 48.1, 75.1. méteres rövid- és a 240 méteres középhullámon; 21.30 órától 22 óra 30-ig: a 30.5, 41.1, 41.6, 42.2, 48.1, 75.1 méteres rövid- és a 240 méteres középhullámon;

Észak-Amerikában élő honfitársaink számára: Keleti standard idő szerint: 19 órától 19.30-ig a 25,2, 30.5, 31.5, 41.6 méteres rövidhullámon. 23 órától 23.30-ig a 30.5, 30.7, 41.6, 48.1 méteres rövidhullámon. Nyugati standard idő szerint: 16—16.30 óráig a 25.2, 30.5, 31.5, 41.6 méteres rövidhullámon, 20—20.30 óráig a 30.5, 30.7, 41.6 és a 48.1 méteres rövidhullámon. Egyórás műsoraink keleti standard idő szerint 21 órától 22 óráig, nyugati standard idő szerint 18—19 óráig a 25.2, 30.5, 31.5 és a 41.6 méteres rövldhulámon.

Dél-Amerikában élő honfitársaink számára riói időszámítás szerint 20 órától 20.30-ig a 19.8, 25.2, 30.5, 31.5 méteres rövidhullámon.

Csak vasárnap: (Zenés műsor, sportközvetítés) Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóink számára: 15 órától 17 óráig a 13.8, 16.8, 19.8, 25.2, 30.5, 41.6, 48.1 méteres rövld- és a 240 méteres középhullámon.

MAGYAR HÍREK

Hungarian News Nouvelles Hongroises Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja, P. o. B. 292. Budapest 62. A szerkesztő bizottság elnöke: BOGNÁR JÓZSEF, egyetemi tanár. Főszerkesztő: SZÁNTÓ MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Sala Sándor igazgató

Az Athenaeum Nyomda rotációs mélynyomása Index: 26.306