Magyar Hírek, 1966 (19. évfolyam, 15-17. szám)
1966-08-01 / 15. szám
TC HfHK O MAGYAR SZÁRMAZÁSI) NŐI ZENESZERZŐ SIKERE FRANCIA SZÍNPADOKON Ketten hajolnak a kis lapos magnó fölé a Fővárosi Operettszínház igazgatói irodájában, Marte Clin asszony és a színház igazgatója, Szlovák György. Az igazgató különös érdeklődéssel hallgatja meg Marte Clin operettjének egyegy részletét. Valamennyit át- meg átszövik a magyaros motívumok. Néhány percig szótlanul figyeljük a zenét, a beszélgetés akkor indul meg, amikor az egyik pattogó ütemű csárdás kellős-közepén a szerző — klakk — elzárja a készüléket. Hiába, véli, odakint képtelenek az eredeti csárdás-ritmust játszani. Biztosítjuk róla, hogy ezt csak a szerző érzékeny füle veszi észre, a magnófelvételből ítélve, az előadás kitűnő lehet. — Valóban nagy szeretettel hozták színre ezt a magyar történelmi hátterű, 1848-at tükröző operettet, olyan főszereplővel, mint Michel Dens, a párizsi Opera tagja. Megálljunk. Tehát: vendégünk női zeneszerző (ami elég ritka), magyar származású, s ráadásul a nagyoperett, amely tizenhét francia színházban aratott sikert, magyar történelmi témára épült. Egyre jobban izgat a mű és a szerző személye. — 1927-ben vándoroltam ki. Férjhez mentem és sokat zongoráztam. Főként Chopint és Beethovent. A második világháború idején Bonéval gróféknál húzódhattunk meg, s a családot esténként zongorajátékommal szórakoztattam. Egy idő múltán kifogyott a klaszszikus repertoár és elkezdtem rögtönözni. Rengeteg dallam született bennem a legnehezebb időkben, talán a külvilág rémségeinek ellensúlyozására. A háború után kottára vetettem az addig felgyülemlett zenei témákat, jelentkeztem a Societé d’Auteurs et Compositeurs igen szigorú testületénél, ahol zeneszerzésből vizsgáznom kellett és — megkaptam a tagságot és a diplomát. Azután már gyorsan peregtek az események: megszületett a Chevalier Tcherko, s egymás után jelentkeztek érte a francia nagyvárosok színházai. A tourcoing-i színház, majd Reims, Nancy, Dyon, Lille, Rouen, Nantes, a lyoni Opera, s a belgiumi Verviers színpada következett. Az 1970-es februári karnevál idejére Nizzában is műsorra tűzték. Ennél talán csupán egy elismerés volt a szerző számára még boldogítóbb: a professzor-fiáé, aki Joliot-Curie tanítványa volt, s a fizikán kívül csak a klasszikus zenét szereti. — De amióta megnézte a Chevalier Tcherkot a lyoni Operában — meséli Marte Clin asszony —, azóta, ha saját műveimet játszom, nyitva hagyja a dolgozószobája ajtaját. Egyelőre zongorakivonatok készülnek a műből, s ha minden jól megy, a Fővárosi Operettszínház is kinyitja ajtaját a Chevalier Tcherko előtt — a magyar közönség számára. S. M. Egy lyoni újságban megjelent méltatás a ,,Tcherko”-ról Marte Clin asszony a Fővárosi Operettszfnház igazgatói irodájában (Jánosi Ferenc felvételei) Egy díjnyertes pályamunka (Szóniieqhesz&tt mesék EQY FIATAL IPARMŰVÉSZ ALKOTÁSAIRÓL Madarak, emberek, lovak, virágok, fák, nap és hold, a mesék alkotóelemei elevenednek meg Németit Éva iparmüvésznó faliszőnyegein. Báj ömlik el figuráin, mesehangulat árad a kékben, rózsaszínben, vörösben tartott faliképekből, amelyek csak itt, ebben az országban születhettek. A magyar föld szeretete, a népi hagyományok ráhatása, sajátos, egyéni színhangja sugárzik minden alkotásából. A népművészet iránti érdeklődése és lelkessége vitte a szőnyegtervezés felé az ifjú iparművészt, aki azóta képes igazán alkotó fantáziájának teljes kibontására, amióta a Békéscsabai Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet tervezőjeként dolgozik. Mindössze három éve ennek, de azóta több mint kétszáz olyan új terve született, amelyet meg is valósítottak. Korszerűen, egyéni átírásban használja fel népművészetünk gazdag hagyománykincsét, élethivatásának tartja, hogy minél szélesebb körben népszerűsítse. Ez sikerült is. Nemes és megejtően egyszerű, harmonikus színhatású faliszőnyegeit kedvelik a zord éghajlatú északi államok népei, a dánok, svédek, finnek, norvégek is. Szövött technikájú, úgynevezett lámaszönyegekként kerülnek exportra ezek a faliképek, amelyekre újabban a Német Szövetségi Köztársaságból és Olaszországból is érkeztek exportmegrendelések. Decemberben Németh Éva szőnyegeiből kiállítás nyílik meg a budapesti Csók Galériában, ahol első ízben mutatkozik be alkotásainak gyűjteményével ez a tehetséges, már több pályázati díj elnyerésével is jutalmazott fiatal iparművész. F. R. Jókai Mór: A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI Képregényváltozat, Szöveg: Cs. Horváth Tibor, rajz: Korcsmáros Pál. Baradlay Richárd úr van [íÍb'
