Magyar Hírek, 1965 (18. évfolyam, 7-24. szám)
1965-04-04 / 7. szám
19 MEGYE - FEL SZABADULT ORSZÁG Közigazgatás — ez a szó a legtöbb embernek hivatalt, irodát, papírt, bizonyítványokat, bürokráciát jelent, idéz fel képzeletében. Ha azonban Magyarország közigazgatási egységeit nevezi valaki meg: a megyéket — akkor ez a szó jóval többet jelent, mint szürke hivatalt, legalábbis annak, aki csak egy kicsit is járatos az ország történelmében, irodalmában. Mert annak menten íelidéződik a szó hangulata is, sajátos zöngéje, mely jóból-rosszból évszázadok alatt szövődött össze. Hiszen a magyar megyék — vagy régi, még az Árpádok korában kialakult nevek szerint, a vármegyék —, éppúgy fészkei voltak a török és később Habsburg elnyomás alatt a nemzeti függetlenség mozgalmainak, mint ahogyan bástyái is a rendi kiváltságoknak, kerékkötői a haladásnak, majd századunkban már a régi uralkodó rendszer munkás- és parasztnyúzó politikájának következetes végrehajtói. Erről tudósít történelmünk, és ezt keltik életre klaszszikusaink regényei is, hiszen Jókai, Mikszáth ispános, táblabírós mesevilága csak úgy emlékezetünkben él, mint Móricz Zsigmond csendőrtollas, szigorúbban, komorabban ábrázolt úri-PEST MEGYE A Vác mellett épült Dunai Cement- és Mész-Egymás után kapcsolják be a gépegységeket a mú dol°oz6i 3zámára ÚJ telePülés léteTMlt Százhalombattán épülő Dunamenti Hőerőműben. A képen az erőmű vezérlőterme megyéi... Magyarországnak ma tizenkilenc megyéje van. Huszonöt megyéből alakították ki őket, hiszen a »»történelmi« megyék a nagybirtokok igénye és más okok miatt aránytalanságok forrásai voltak, méreteikben, lakóik számában. A mai megyék természetesen megőrizték azért mindazt, ami több százéves kialakulásukból felhasználható volt, és megfelelt a korszerű államigazgatás igényeinek is. Történelem, irodalom mellett a táj is ráfelel egyegy megyénk nevére, ha kimondjuk: Veszprém — a Balatonfelvidéket, a Bakonyt jelenti; Hajdú-Bihar Debrecent, a Hortobágyot; Szabolcs-Szatmár a Nyírséget, a jonatán-almát; Borsod-Abaúj-Zemplén Miskolcot, a diósgyőri vasművet, a BUkköt... — és így tovább. Aki ismeri, járta az országot, ha behunyja szemét, annak egy-egy megye nevének említésekor képek, verssorok, izek, hangulatok, illatok merülnek fel emlékezetében — és ezek a képek, emlékek együtt, mint a megyék: az ország. Itt következő képeinken az ország megyéit szeretnénk bemutatni — persze csak töredékesen, hiszen, ha lapunk minden számát teljes egészében rászánnánk egy-egy megye bemutatására, vagy akár csak arra, hogy arról adjunk képet, mi minden változott, épült, újult bennük az elmúlt húsz év alatt — az is kevés lenne. Történelmünk, irodalmunk egyébről sem tanúskodik, mint arról, hogyan őrködött az úri vármegye afelett, hogy évszázadokig semmi se változzon; ez a néhány kép, töredékességében és esetlegességében is, bizonyítéka annak, hogyan és mennyit változott, nőtt, szépült, gazdagodott a nép országának megyéje, megyéi húsz esztendő alatt. Pedig húsz esztendő röpke idő ezerhez mérten. De ez a húsz esztendő korszakot jelent. Azt a korszakot, amelyben az urak vármegyéiből a nép megyéi lettek. Beszéljenek hát róluk a képek, s mondják el — milyen az ország. * (Vámos László és MTI Fotó: Balassa Ferenc, Bajkor József, Birgés Árpád, Bodnár László, Bojár Sándor, Fehérvári Ferenc, Fényes Tamás, Gere László, Járai Rudolf. Kácsor László, Kovács Sándor, Kovács László, Mező Sándor, Pálfai Gábor, Tormai Andor, Tóth Béla és Urbán Nándor felvételei) NÖGRÁD MEGYE Salgótarjánban felépült a Karancs Szálló Hollókő új kultúrházában szívesen szórakoznak a falu lakói BÁCS-K1SKUN MEGYE Monumentális létesítmény a Kecskeméten épült 600 vagonos gabonatároló^ * Egy év alatt 25 000 vendég fordult meg a kecskeméti Aranyhomok szállóban ■ A
