Magyar Hírek, 1965 (18. évfolyam, 7-24. szám)
1965-04-04 / 7. szám
I KASSÁK LAJOS KÉT VERSE rßenezeta i&tak eqy könijixköz i. Ha zenésznek születtem volna arra törekednék hogy a világ zörejeit legyőzzem egymást segítő organizált hangokkal. Ha építésznek születtem volna nem lakásokat, hanem otthonokat építenék az embereknek. Megajándékoznám őket fénnyel, színekkel és csönddel. Mivel költő vagyok olyan egyértelműen szeretnék beszélni szavakkal, ahogyan a matematikusok beszélnek számokkal. II. Bennem, a szigorú és konok emberben (ahogyan Jellemezni szoktak) egy érzékeny kisfiú iß él. Ez a rejtőzködő énem ha idegenektől hallja verseim elmondását szorongással felsóhajt: 0 hát ilyen gyámoltalanul egyedül állok a inlág szélén és ilyen szomorú vagyok7 III. Ne szánd magad kisfiú fegyvered és páncélod vagyok s ha meghalok tovább élsz költészetemben. dlűnámál Hol innen hol túl bolyongok a világban akár egy bolond pedig eszemnél vagyok. Semmi kétség. Egy pillantás a hídról. Egy kiáltás a toronyból. Átok és a folytonos Jövésmenés összecsuklás türelmetlenség. Valaminek keresése ami nincs. Szemem lecsukódása az előtt akit szeretek.J * VÁCI MIHÁLY De ne szánjatok nem kérek semmit. Saját magam áldozata vagyok. Megölöm és újjá szülöm önmagam . fáradhatatlanul. De hová jutok így. Érzem itt valahol csobog a tiszta forrás. Ne csöndesülj el szív. Fáradt lábaim verjetek gyökeret. KÉT VERSE Jttéq nem eléq Nem elég megborzongni, de lelkesedni kelll Nem elég fellobogni, de mindig égni kell! És nem elég csak égni: fagyot is bírjon el, ki acél akar lenni, suhogni élivei. Vem elég álmodozni, ügy nagy-nagy álom kell! lem elég megérezni, le felismerni kell! íem elég sejteni, hogy milyen kor jön el; jövőnket — tudni kell! Vem elég a célt látni; árható útja kell! Vem elég az útra lelni, .z úton menni kell! ügyedül is/ — Elsőnek, löl indulni el! 'em elég elindulni, e mást is hívni kell! S csak az hívjon magával, aki vezetni mer! Nem elég jóra vágyni; a jót akarni kell! És nem elég akarni: de tenni, tenni kell! A jószándék kevés! Több kell: — az értelem! Mit ér a hűvös ész?! Több kell: — az érzelem! Am nem csak holmi érzés, de seb és szenvedély, keresni, hogy mért élj, szeress, szenvedj, remélj! Nem elég — a Világért! Több kell — a nemzetért! Nem elég — a Hazáért! Több kell most: — a népedért! Nem elég — Igazságért! — Küzdj azok igazáért, kiké a szabadság rég, csak nem látják még, hogy nem elég! Még nem elég! Szerelmem, f ortadalmam Nekem szabadság, szerelem te vagy.-ií forradalom virágzott ki benned, és hervadása telkedre hosszú őszt lehellt. Lányalakod szépsége szívemben visszasír, nint a Poljuska szipogó dúdolása. úgy hozzánőttél a szegények oltáraihoz, íogy felemelkedésed Űrfelmutatás volt, is eljöveteleddel az ő idejük rózsája borult ránk. dátumra egyezik a sorsod, íz utolsó reményű szegények újkori történelmével. Halhatatlanná teszi az idő reményeiben meghatóan i legtöbbet vállaló ifjúságod. Csak a véled esett dolgokból értem az időt. Te példa vagy — a törvény azonossága, bennem fájó mérték, — mindent terajtad mérek; a történelem áramait szívemig te vezetted. Betöltő ragyogás, időre érzékeny virág: — szerelmem forradalma, forradalmam szerelme. Majd te maradsz meg — mindennek szomorú zokogása. Végső világot vigasztalok, ha válladra borulva sírok. Tebenned indulók nyurga mámorára emlékszem, s a dalok ütemére áradatban te menetelsz felém. Majd megtöretik a test, megpróbáltatik az elme, számonkér a magány, megmér kíméletlen öregség,- de megmaradsz te, gyönyörűm, hozzám szomorú szerelmem, éltet és él szívünkben szerelmünk forradalma, s megőrzünk csendesen — forradalmunk szerelme. Sánta Ferenc regénye filmen Az elmúlt év legnagyobb magyar köryrvsikere Sánta Ferenc riportregénye volt, a Húsz óra. A regény szerzője egy falusi gyilkosság nyomán indul el és húsz órába sürítve mondja el mindazt az előzményt, amely a tragédiához vezetett. A regény végülis nem a gyilkosságról, hanem egy falu lakóinak életéről szól a felszabadulástól kezdve napjainkig. Címét a történet szerkesztési módja adja, amennyiben a szerző minden órában más-más szereplővel beszél, akiknek előadásából lassan bontakozik ki a történet egésze. A nagysikerű regényből Fábri Zoltán, számos világsikert is aratott magyar film rendezője, készített filmet Köllő Miklós forgatókönyve alapján. A film, amelyet lapunk megjelenésekor mutattak be a budapesti mozik, kirobbanó sikert aratott drámai erejével, a művészi megvalósítás rendkívül magas szívonalával. Képeink távolról sem tudják viszszaadni a filmet, de legalább bemutatják néhány szereplőjét és epizódját. A film riportere (Keres Emil Játssza), aki végigjárja a szereplőket Történetének legfontosabb szereplője, Jóska (Páger Antal), aki rengeteg megpróbáltatás kBzt küzd szövetkezetéért, amelynek elnöke. Szembeszáll azokkal, akik félnek a jövőtől, de bátran szembenéz az erőszakoskodókkal és a hlteUenkedókkel Is Legjobb barátja, Balogh Anti (Görbe János), aki ugyanolyan nincstelen béres volt, mint ö, és akivel boldogan ölelik át egymást a földosztáskor, nem gondolva arra, hogy lesz még egy pillanat, amikor Anti puskát fog Jóskára, mert a féktelen Indulat szembefordítja őket egymással Jóska szembekerül egykori béresgazdájával Is (Kiss Ferenc), aki annak idején megszégyenítette és elkergette Két arc abból a bonyolult és sokrétű vUágból, amellyel Jóskának naponta meg kell birkóznia: az egykori, kissé hibbant földesúrhoz ragaszkodó, cseléd-szerető (Mészáros Ági) és egy, az újgazdák közül (Barsl Béla) Egy perccel a gyilkosság előtt, amely körül a történi t kibontakozik. Itt Is két barát áll egymással szemben, két egykori szegényparaszt, akik az ellenforradalom után végzetesen nem értették meg egymást többé — és a fegyver eldördült (Szirtes Adám és György László) Az áldozat felesége (Horváth Teri) őrzi az ajtón még esztendők múlva is Es a film végén, annyi megpróbáltatás után, őszült hajjal, de a golyók nyomát. Nem engedi megcsináltatni az ajtót, mintegy mementó- tapasztalatokban megokosodva és meghiggadva, újra egymásra ként, saját tragédiájára és azokra a napokra utál a két Jóbarát és sorstárs, Jóska és Balogh Anti
