Magyar Hírek, 1964 (17. évfolyam, 1-4. szám)
1964-01-01 / 1. szám
* Magas torony áll a nagy Duna mentében — Petőfi halhatatlan szavait talán így lehetne korszerűsíteni. Amerre a szem ellát, mindenütt a magyar róna, a lapos, végtelenbe nyúló Alföld, amelyre sosem esik rá a nagy hegyek árnyéka. Az egyhangúságot Százhalombatta körül óriási, modern, »minaret« bontja meg. Mit keres egy kétszáz méter magas torony, Közép- Európa egyik legnagyobb effajta építménye a magyar síkság közepén. Két nagy ipari üzem égbenyúló jelképe a torony-kémény. Rövidítve, a DHV és a DKV, a. Dunamenti Hőerőmű Vállalat és a Dunamenti Kőolajfinomító Vállalat gyáregységei épülnek, az előbbi részben már működik is. Meddig látni a magas torony tetejéről? Lehet látni ténylegesen és átvitt értelemben sok mindent. A második ötéves terv legnagyobb beruházását, a hőerőmű kirajzolódó képét, amelynek építése négymilliárd forintba kerül. 1967-ben készül el, akkorra hatszáz megawatt: villamosenergiát termel majd — anynyit, mint a három legkorszerűbb erőművünk, a tiszapalkonyai, az oroszlányi és a pécsi együttvéve. A épülő erőmű elég korszerű lesz ahhoz, hogy segítse majd a nagy elektrifikálási program megvalósulását. Egy kilowattóra áramot 2500 kalóriával állítunk majd elő, jelenleg országos átlagban még 3400 kalória szükséges ehhez. S egy megawatt teljesítmény mindössze egy dolgozót igényel, szemben a jelenlegi héttel, vagyis a Dunamenti Erőmű termelékenysége hétszer nagyobb lesz a mai országos átlagnál. Mellette épül fel az olajfinomító, a Kujbisevtől idáig kígyózó Barátság kőolajvezeték végpontján. Bár az olajfinomító építkezése még korántsem fejeződött be, már annyi bizonyos, hogy 1965-ben egymillió, 1967—68- ban pedig már hárommillió tonna kőolajat dolgoz fel. (Ennél nagyobb teljesítményű olajfinomítók csak a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban épülnek.) Méretei érzékeltetik, hogy ezzel a hazai kőolaj feldolgozás mintegy megkétszereződik. A magas kéményből ugyan nem lehet látni, de a hőerőmű magasfeszültségű vezetékei a távolba ragadják a pillantást. Messze, egészen a Szabolcs megyei Aporligetig, ahol 1963-ban kigyulladt a villanyfény és ezzel Magyarországon befejeződött a faluvillamosítás. Itt áll a 250 ezredik vasbetonoszlop, e hoszszú és nehéz folyamat utolsó mérföldköve. Hazánkban a faluvillamosítás a múlt század végén kezdődött, éppen abban a megyében, ahol most befejeződött. Szabolcstól Szegedig a változás jeleivel találkozunk az Alföldön. 1959-ben kezdődött meg Szegeden a Magyar Kábelművek építése és a múlt év november 2-án avatták fel a 3600 négyzetméteres új üzemcsarnokot. Műanyag szigetelésű villamos vezetékek készülnek itt. Az Orosházi Üveggyár építése 1961-ben kezdődött, a gyár még nem készült el teljesen, de máris hazánk legnagyobb és legmodernebb üveggyára. Teljes üzem mellett 1300 dolgozót foglalkoztat és évi termelése 107 ezer tonna üveg. November 6-án indult meg az üzemeltetés és 1964- ben már négy kemencével dolgozik majd. Két esztendeje kezdődött meg az országos gáz-program végrehajtása és a múlt esztendő máris meghozta az egyik fontos cél teljesülését, a Hajdúszoboszlón feltárt több mint 20 milliárd köbméter földgázkincs hasznosításának megkezdését. Hajdúszoboszlóról indulva megépült a borsodi földgáz-távvezeték, amely a Borsodi Vegyikombinátba és a Diósgyőri Kohászati Művekbe, valamint Miskolcra viszi el az alföldi földgázt. Megkezdődött a hajdúszoboszló—budapesti földgázvezeték építése is Ceglédnél két irányban, a főváros és Szolnok felé. 1965- ben Hajdúszoboszló már 32 budapesti nagyüzemnek és több ezer új lakásnak juttat földgázt. Végül térjünk vissza a Dunához. Vácnál, a Börzsöny tövében működésbe lépett az új gyáróriás, a Dunai Cement- és Mészmű. Az építőipar kulcsszerepet tölt be minden ország életében. Nem véletlen, hogy a gazdaságfejlődés ütemét sok helyütt az építkezés tempójával mérik. A DCM éppen a korszerű építkezés legfontosabb anyagait szállítja majd nagy mennyiségben az új lakóházakhoz, iskolákhoz, üzemekhez. A DCM a népgazdaságnak rendelkezésére bocsátja azt a cementmennyiséget, amelyre a legfejlettebb építési rendszerek kialakításához iparunknak szüksége van. Hazánk a cementtermelést tekintve az európai rangsorban mindeddig az utolsó helyek egyikén állt, most azonban nagyot léptünk előre, s egyszeriben felzárkózunk a »ranglista« közepén helyet foglaló országokhoz. Annyit máris mondhatunk, hogy a következő esztendők lakásépítési, ipar, mezőgazdaság, közlekedés és közműfejlesztési programjának végrehajtásához elegendő cementünk lesz. A gyár teljes kapacitásának kihasz-Üzemben az avasi televízió reléállomás Az Orvostudományi Kutatóintézet új épülete * A hajdúszoboszló! Béke G
