Magyar Hírek, 1964 (17. évfolyam, 1-4. szám)
1964-02-15 / 4. szám
MAGYAR XVII. évfolyam, 4. izim. 1964. február 15. Ara 2 forint Részlet Kállai Gyulának, a Minisztertanács elnökhelyettesének beszédéből A Matcyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1964. január hó 30-tól február 1-lg országgyűlést tartott, amelyen megtárgyalták és elfogadták az 1964. évi állami költségvetésről szóló javaslatot. A továbbiakban Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese társadalmunk alapvető céljairól tartott beszámolót, majd interpellációkra került sor. Az utóbbi két évben hat újabb országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ma már a világ hatvan államával állunk diplomáciai kapcsolatban és csaknem száz országgal kereskedünk rendszeresen. Szilárd belső helyzetünk, a békés egymás mellett élés elveit megvalósító aktív külpolitikánk eredményeként hazánk nemzetközi tekintélye az utóbbi esztendőben tovább növekedett. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 18. közgyűlésén nem került napirendre, elhalt az úgynevezett „magyar kérdés”. Hét éve folytatott töretlen és világos bel- és külpolitikánk jelentős nemzetközi sikere ez. Elmúlt, úgy gondoljuk, örökre elmúlt az az idő, amikor a Magyar Népköztársaság nevét a reakciós erők a hidegháborús uszításban a haladással szemben fegyverként használhatták. Hazánk belső viszonyai, külpolitikája kivívott nemzetközi tekintélye mind hatékonyabban segítik a béke és a haladás erőit világszerte. Figyelemre méltó tény az is, hogy a nyugati országok, közöttük az Észak-Atlanti Szövetség egyes tagállamainak kezdeményezésére az utóbbi hónapokban néhány diplomáciai képviseletünk szintje emelkedett. Külképviseleteinket a magyar-görög, a magyar-svájci, a magyarangol, a magyar-francia, a magyar-belga és a magyar-svéd viszonylatban kölcsönösen nagykövetségi 'szintre emeltük. Külpolitikánkban változatlanul arra törekszünk, hogy tovább erősítsük annak a testvéri barátságnak a szálait, amely hazánkat a szocialista világrendszer országaihoz és elsősorban a Szovjetunióhoz fűzik. Dolgozunk azon, hogy még jobb, barátibb viszonyt teremtsünk a Magyar Népköztársaság és a gyarmati rabságból felszabadult független államok között. Korrekt, jó viszonyban akarunk élni a kapitalista társadalmi berendezésű államokkal is. Azokkal az országokkal, amelyekkel még rendezetlen ügyeink vannak, hajlandók vagyunk az egyenjogúság és a kölcsönös megértés szellemében tárgyalásokat folytatni. Változatlanul valljuk: a szocialista Magyarország és a semleges Ausztria, mint két szomszédos állam, példát mutathatna a világnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésében, a kölcsönösen előnyös, gyümölcsöző gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok fejlesztésében. Ügy gondoljuk, hogy ennek elérésére államközi kapcsolatainkat ma már magasabb érintkezési formákkal kell helyettesíteni. Ügy ítéljük meg, elérkezett az idő arra is, hogy további kölcsönös lépések történjenek a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok közötti viszony javítására. Megérett a helyzet arra, hogy a két állam viszonyát zavaró, ma még vitás kérdésekről hivatalos tárgyalások kezdődjenek. Figyelmesen hallgatják a beszámolót a képviselők, az első sorban Kádár János, a Minisztertanács elnöke (Jobbról) és dr. Münnlch Ferenc állammlnlszter (balról) Dr. Beresztóczy Miklós, az Országgyűlés alelnöke és Szakasits Árpád, az Országos Béketanács elnöke ERŐSÖDNEK A BÉKE ÉS A HALADÁS ERŐI Részlet az ülésteremből Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese
