Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1963-04-01 / 7. szám

Réssietek a kormány elnöke, Tovább folytatjuk kipróbált, bevált politikánkat Erősítenünk kell minden vonatkozásban a Magyar Népköztársaságot, emelnünk kell a magyar nép műveltségét, anyagi, kulturális és szociális ellátottságának színvonalát. Mindez gyakorlatilag az elmúlt évek politikai fő irány­vonalának egyenes folytatását és továbbfej­lesztését jelenti a fejlődés új követelményei­nek megfelelően. Az állam és a Magyarországon működő egy­házak viszonya normális, szerződésekben sza­bályozott és évről évre javuló. A tudományos és vallásos világnézet természetesen ellenté­tes, de az állam biztosítja a szabad vallásgya­korlatot, az egyházak tudomásul veszik az ál­lam törvényeit, és ezért nem kell, hogy közöt­tünk politikai harc folyjék. A múlt évben Vas megyében egy ismert és köztiszteletben álló egyházi ember egy össze­jövetelen jelenlétemben a következőket mon­dotta: elválaszt bennünket az, hogy egyikünk kisbetűvel, másikunk nagybetűvel írja azt a szót, hogy isten, viszont összeköt bennünket az, hogy mind a ketten nagybetűvel írjuk azt a szót, hogy ember. Én egyetértettem viszo­nyunknak ezzel a képletes meghatározásával, s azzal a megállapítással is, hogy ez jó, építő együttműködést tesz lehetővé közöttünk a Hazafias Népfront-mozgalom keretében. Az ideológiai harc fő és legjobb fegyvere a szocialista eszme hirdetése, az érvelés, az érvekkel folyó meggyőző vita. Teljesen vilá­gosnak kell lenni, hogy a szocialista eszmét képviselő emberek ideológiai harca az eszme győzelméért, a hibás nézetek ellen és nem emberek ellen, hanem az emberekért folyik. Csak az ilyen értelemben felfogott ideológiai harc és marxista—leninista nevelés eredmé­nyezheti, hogy a szocializmus építésében ve­lünk már politikailag egyetértő és velünk együtt dolgozó emberek gondolkodásában meglevő téveszméket is leküzdhessük úgy, hogy a fennálló politikai egyetértés és szövet­ség közben ne lazuljon, ellenkezőleg, erősöd­jék. Változatlan az a gazdaságpolitikai elvünk, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalá­nak rendszeres emelésével, fejlesztésével. Valljuk és követjük a békés egymás me Tett élés elvét Külpolitikánk legfőbb törekvése a béke megőrzése, az emberi haladás ügyének hű szolgálata. Mi valamennyi szocialista ország­gal együtt valljuk és követjük a békés egy­más mellett élés elvét. A különböző társadalmi rendszerű országok normális kapcsolatai, a vitás nemzetközi kér­dések tárgyalások útján való megoldásának hívei vagyunk és azt szolgáljuk. Tesszük ezt abban a meggyőződésben, hogy ez a politika a legjobban megfelel saját népünk, és egyben megfelel az emberiség érdekeinek, ugyanak­kor legjobban szolgálja a társadalmi haladás ügyét is világméretekben. Normaiizálni, javítani kívánjuk kapcsola­tainkat minden állammal. Mint ahogy általá­ban lenni szokott, a Magyar Népköztársaság egy időben több vonalon is politikai tárgya­lásokat folytat. Ügy látjuk, hogy nincs olyan vitás kérdés, amiben a kölcsönös érdekek tisz­teletben tartásával ne tudnánk megegyezni, ha valóiban a megegyezés a cél, s arra törek­szenek a tárgyaló felek. Nálunk új, mindjobban erősödő közösségi szellem alakult ki, és a régi születési, vagyoni és más örökölt előjogok helyett új értékrend alakult ki az emberek megítélésében. A szo­cialista eszme győzelme, az ország jelenlegi általános helyzete, a megváltozott osztályvi­szonyok teszik lehetővé az emberek új, helyes megítélését. Az embereket ma már nem szár­mazásuk vagy valamikori pártállásuk, régi nézeteik, vagy egykori előítéleteik alapján kell megítélni, hiszen megváltozott, fejlődött az egész nép gondolkodása is. Ma az emberek megítélésében a népi demokratikus rendsze­rünkhöz való alapvető viszonyt, a munkában való helytállást vesszük alapul, azt, hogy va-Kádár János beszámolójából laki akar-e, képes-e, részt vesz-e a szocialista építés nagy munkájában — ez döntő, ez min­dennél fontosabb. A kormány javaslatára az Elnöki Tanács széleskörű közkegyelmet gyakorol Hazánkban a szocialista törvényességet min­den tekintetben és teljesen helyreállítottuk, ma rendszerünk ellen büntetlenül senki sem léphet fel, szocialista törvényeinket senki sem sértheti meg büntetlenül, a hatalom ol­daláról sem. A Magyar Népköztársaság határozott harcot folytatott eddig is a szocialista vívmányok felforgatására törő, a közrendet fenyegető bű­nösökkel szemben, s eltökélt szándéka, hogy a jövőben is -könyörtelenül lesújt hasonló bűn­­cselekmények elkövetőire. Ugyanekkor, embe­riességtől áthatva, meg tud bocsátani azok­nak, akik a rendszer vagy a közrend ellen vétettek, s lehetőséget kíván adni számukra, hogy becsületes munkával a társadalomba újra beilleszkedjenek. A kormány ezekből a meggondolásokból ki­indulva javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak széles körű közkegyelmi rendelet kibocsátá­sára. A kegyelem kiterjed a közelmúlt külön­böző időszakában elkövetett cselekményekre. Kegyelmet kapnak bizonyos feltételek fenn­forgása esetén a háborús bűnösök is, a sze­mélyi kultusz éveiben a hatalommal visszaélő törvénysértők, az ellenforradalmi cselekmé­nyekben bűnösök, és olyanok, akik az elmúlt hat évben követtek el államellenes bűncselek­ményt. Kegyelmet nyernek azok is, akik az ország területét engedély nélkül hagyták el. Végül kiterjed a kegyelem a köztörvényi bűn­­cselekményt elkövetett személyek különböző csoportjaira is. Amnesztiát javasoltunk továbbá a javító­nevelő munkára elítéltekkel és szabálysérté­seket elkövetőkkel szemben. Javasoltuk, hogy a régen, illetve kisebb cselekményekért bün­tetett emberek jelentős részénél töröljék a büntetett előéletet, és az azzal járó joghátrá­nyok alól mentesüljenek. A kegyelem viszont nem terjed ki az állam­­ellenes cselekmények közül a kémkedést és hazaárulást, a köztörvényi esetek közül a gyilkosságot és gyújtogatást elkövetőkre. Nem terjed ki az általános közkegyelem a vissza­eső bűnösökre. Ugyanakkor a kegyelmi ren­delkezés lehetőséget nyújt arra, hogy az álta­lános kegyelemből kizártak is kérhessék és kegyelmet nyerhessenek egyéni elbírálás alapján. A szigor és megbocsátás helyén való alkal­mazása, állami, társadalmi rendünk feletti köteles őrködés késztet bennünket arra, óv­junk mindenkit a közkegyelmi rendelet félre­értésétől, s gondoljunk azokra is, akik esetleg javíthatatlanoknak bizonyulnának. Ennek megfelelően, a rendelkezés szerint azok, akik most kegyelmet kapnak, de három éven be­lül új bűntettet követnek el, azonkívül, hogy az új bűntettért felelősségre vonják őket, a kegyelemi rendelkezés is hatályát veszti, és újból érvénybe lép velük szemben a -korábbi cselekményükért kiszabott régebbi bünte­tés is. Az Elnöki Tanács a kormány által benyúj­tott közkegyelmi rendeletet helyesléssel fo­gadta, támogatta és törvényerőre emelte. A törvényerejű rendeletét kihirdetik és április 4-ig, hazánk felszabadulásának napjáig végre­hajtják. Ez a kegyelmi rendelkezés megítélésünk szerint időszerű és helyes. Következik rend­szerünk erejéből, szocialista humanizmusá­ból, emberiességéből. Helyes, hogy népünk, rendszerünk most, amikor a szocialista tár­sadalom teljes felépítésének időszakába lép, lehetőséget ad azoknak is — akár itthon van­nak, akár kisodródtak az ország határain túl­ra —, akik korábban vétettek ellene, hogy új életet kezdve, a múltat eltemetve, a becsület útjára térjenek; találják meg helyüket társa­dalmunkban a becsületes, dolgozó milliók kö­zött. Dr. Bognár József professzor, az országgyűlés kereskedelmi, terv és költségvetési állandó bizottságá­nak tagja, a Magyarok Világszövetsége elnökségének elnöke. Jobboldali kép: Vass Istvánné, az országgyűlés ÚJ elnöke és Rónai Sándor az országgyűlés volt elnöke, most az Elnöki Tanács tagja Kádár János,a kormány elnöke beszámolóját mondja Kádár János beszédét hallgatja az országgyűlés. Alsó kép: Vass Istvánné, az országgyűlés első magyar női elnöke (Vámos László felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom