Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1963-04-01 / 7. szám
Réssietek a kormány elnöke, Tovább folytatjuk kipróbált, bevált politikánkat Erősítenünk kell minden vonatkozásban a Magyar Népköztársaságot, emelnünk kell a magyar nép műveltségét, anyagi, kulturális és szociális ellátottságának színvonalát. Mindez gyakorlatilag az elmúlt évek politikai fő irányvonalának egyenes folytatását és továbbfejlesztését jelenti a fejlődés új követelményeinek megfelelően. Az állam és a Magyarországon működő egyházak viszonya normális, szerződésekben szabályozott és évről évre javuló. A tudományos és vallásos világnézet természetesen ellentétes, de az állam biztosítja a szabad vallásgyakorlatot, az egyházak tudomásul veszik az állam törvényeit, és ezért nem kell, hogy közöttünk politikai harc folyjék. A múlt évben Vas megyében egy ismert és köztiszteletben álló egyházi ember egy összejövetelen jelenlétemben a következőket mondotta: elválaszt bennünket az, hogy egyikünk kisbetűvel, másikunk nagybetűvel írja azt a szót, hogy isten, viszont összeköt bennünket az, hogy mind a ketten nagybetűvel írjuk azt a szót, hogy ember. Én egyetértettem viszonyunknak ezzel a képletes meghatározásával, s azzal a megállapítással is, hogy ez jó, építő együttműködést tesz lehetővé közöttünk a Hazafias Népfront-mozgalom keretében. Az ideológiai harc fő és legjobb fegyvere a szocialista eszme hirdetése, az érvelés, az érvekkel folyó meggyőző vita. Teljesen világosnak kell lenni, hogy a szocialista eszmét képviselő emberek ideológiai harca az eszme győzelméért, a hibás nézetek ellen és nem emberek ellen, hanem az emberekért folyik. Csak az ilyen értelemben felfogott ideológiai harc és marxista—leninista nevelés eredményezheti, hogy a szocializmus építésében velünk már politikailag egyetértő és velünk együtt dolgozó emberek gondolkodásában meglevő téveszméket is leküzdhessük úgy, hogy a fennálló politikai egyetértés és szövetség közben ne lazuljon, ellenkezőleg, erősödjék. Változatlan az a gazdaságpolitikai elvünk, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével, fejlesztésével. Valljuk és követjük a békés egymás me Tett élés elvét Külpolitikánk legfőbb törekvése a béke megőrzése, az emberi haladás ügyének hű szolgálata. Mi valamennyi szocialista országgal együtt valljuk és követjük a békés egymás mellett élés elvét. A különböző társadalmi rendszerű országok normális kapcsolatai, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldásának hívei vagyunk és azt szolgáljuk. Tesszük ezt abban a meggyőződésben, hogy ez a politika a legjobban megfelel saját népünk, és egyben megfelel az emberiség érdekeinek, ugyanakkor legjobban szolgálja a társadalmi haladás ügyét is világméretekben. Normaiizálni, javítani kívánjuk kapcsolatainkat minden állammal. Mint ahogy általában lenni szokott, a Magyar Népköztársaság egy időben több vonalon is politikai tárgyalásokat folytat. Ügy látjuk, hogy nincs olyan vitás kérdés, amiben a kölcsönös érdekek tiszteletben tartásával ne tudnánk megegyezni, ha valóiban a megegyezés a cél, s arra törekszenek a tárgyaló felek. Nálunk új, mindjobban erősödő közösségi szellem alakult ki, és a régi születési, vagyoni és más örökölt előjogok helyett új értékrend alakult ki az emberek megítélésében. A szocialista eszme győzelme, az ország jelenlegi általános helyzete, a megváltozott osztályviszonyok teszik lehetővé az emberek új, helyes megítélését. Az embereket ma már nem származásuk vagy valamikori pártállásuk, régi nézeteik, vagy egykori előítéleteik alapján kell megítélni, hiszen megváltozott, fejlődött az egész nép gondolkodása is. Ma az emberek megítélésében a népi demokratikus rendszerünkhöz való alapvető viszonyt, a munkában való helytállást vesszük alapul, azt, hogy va-Kádár János beszámolójából laki akar-e, képes-e, részt vesz-e a szocialista építés nagy munkájában — ez döntő, ez mindennél fontosabb. A kormány javaslatára az Elnöki Tanács széleskörű közkegyelmet gyakorol Hazánkban a szocialista törvényességet minden tekintetben és teljesen helyreállítottuk, ma rendszerünk ellen büntetlenül senki sem léphet fel, szocialista törvényeinket senki sem sértheti meg büntetlenül, a hatalom oldaláról sem. A Magyar Népköztársaság határozott harcot folytatott eddig is a szocialista vívmányok felforgatására törő, a közrendet fenyegető bűnösökkel szemben, s eltökélt szándéka, hogy a jövőben is -könyörtelenül lesújt hasonló bűncselekmények elkövetőire. Ugyanekkor, emberiességtől áthatva, meg tud bocsátani azoknak, akik a rendszer vagy a közrend ellen vétettek, s lehetőséget kíván adni számukra, hogy becsületes munkával a társadalomba újra beilleszkedjenek. A kormány ezekből a meggondolásokból kiindulva javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak széles körű közkegyelmi rendelet kibocsátására. A kegyelem kiterjed a közelmúlt különböző időszakában elkövetett cselekményekre. Kegyelmet kapnak bizonyos feltételek fennforgása esetén a háborús bűnösök is, a személyi kultusz éveiben a hatalommal visszaélő törvénysértők, az ellenforradalmi cselekményekben bűnösök, és olyanok, akik az elmúlt hat évben követtek el államellenes bűncselekményt. Kegyelmet nyernek azok is, akik az ország területét engedély nélkül hagyták el. Végül kiterjed a kegyelem a köztörvényi bűncselekményt elkövetett személyek különböző csoportjaira is. Amnesztiát javasoltunk továbbá a javítónevelő munkára elítéltekkel és szabálysértéseket elkövetőkkel szemben. Javasoltuk, hogy a régen, illetve kisebb cselekményekért büntetett emberek jelentős részénél töröljék a büntetett előéletet, és az azzal járó joghátrányok alól mentesüljenek. A kegyelem viszont nem terjed ki az államellenes cselekmények közül a kémkedést és hazaárulást, a köztörvényi esetek közül a gyilkosságot és gyújtogatást elkövetőkre. Nem terjed ki az általános közkegyelem a visszaeső bűnösökre. Ugyanakkor a kegyelmi rendelkezés lehetőséget nyújt arra, hogy az általános kegyelemből kizártak is kérhessék és kegyelmet nyerhessenek egyéni elbírálás alapján. A szigor és megbocsátás helyén való alkalmazása, állami, társadalmi rendünk feletti köteles őrködés késztet bennünket arra, óvjunk mindenkit a közkegyelmi rendelet félreértésétől, s gondoljunk azokra is, akik esetleg javíthatatlanoknak bizonyulnának. Ennek megfelelően, a rendelkezés szerint azok, akik most kegyelmet kapnak, de három éven belül új bűntettet követnek el, azonkívül, hogy az új bűntettért felelősségre vonják őket, a kegyelemi rendelkezés is hatályát veszti, és újból érvénybe lép velük szemben a -korábbi cselekményükért kiszabott régebbi büntetés is. Az Elnöki Tanács a kormány által benyújtott közkegyelmi rendeletet helyesléssel fogadta, támogatta és törvényerőre emelte. A törvényerejű rendeletét kihirdetik és április 4-ig, hazánk felszabadulásának napjáig végrehajtják. Ez a kegyelmi rendelkezés megítélésünk szerint időszerű és helyes. Következik rendszerünk erejéből, szocialista humanizmusából, emberiességéből. Helyes, hogy népünk, rendszerünk most, amikor a szocialista társadalom teljes felépítésének időszakába lép, lehetőséget ad azoknak is — akár itthon vannak, akár kisodródtak az ország határain túlra —, akik korábban vétettek ellene, hogy új életet kezdve, a múltat eltemetve, a becsület útjára térjenek; találják meg helyüket társadalmunkban a becsületes, dolgozó milliók között. Dr. Bognár József professzor, az országgyűlés kereskedelmi, terv és költségvetési állandó bizottságának tagja, a Magyarok Világszövetsége elnökségének elnöke. Jobboldali kép: Vass Istvánné, az országgyűlés ÚJ elnöke és Rónai Sándor az országgyűlés volt elnöke, most az Elnöki Tanács tagja Kádár János,a kormány elnöke beszámolóját mondja Kádár János beszédét hallgatja az országgyűlés. Alsó kép: Vass Istvánné, az országgyűlés első magyar női elnöke (Vámos László felvételei)
