Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1963-03-15 / 6. szám

EQY MAQYAR HÁZIASSZONY SIKEREI ANQLIÁBAN

»Többszörösen kitüntetett kertész vagyok és pár év alatt több mint 400 dijat nyertem a kerti termények és bejöttek kiállításáért. Készítményeim Wales különböző városaiban és Londonban is nagy sikerrel szerepeltek. A BBC-munkatársa művészi és ötletes munkának nevezte a gyűjteményt. Az elismerésre és a sikerre nemcsak azért vagyok büszke mert mindent amit tudok, a magam erejéből tanultam, hanem azért is, mert sokan érdeklődnek Magyarország iránt és kérnek, beszéljek a szülőföldemről ...«

Mária Morley New Castle-Emlyn Wales

Akikor is 'könnyeznek, te a fiúknak jól megy sora, akkor is, 'ha valami baj van vele.

Nagy Benőné is ilyen . furcsa édesanya. Pedig az első és 'legkedvesebb gyermeke, a Kölniben élő és tetőfedő-bádogos mesterséget űző 33 éves Benő fia, saját kocsiján vitte haza szépen berendezett lakásába és mutatta Ibe fiatal feleségét, a csinos, barna, Gizellát.

Az édesanya három: fia vágott néki a vakvilágnak annak idején Budapestről. Mátyás Székesfehérvárról viszszaforduR és este már újra otthon vacsorázott. György csaik két hét múlva. Ö Ausztriától vett gyors és 'könnyű búcsút.

Benő Kölnig jutott, azaz nem is kívánkozott tovább, hiszen ahctt' még jócskán maradtak romok, ott a tetőfedő-bádogos munkájára szükség van. A telek is megvan már is két éven belül ház áll rajta. Addig nem is látogat haza, jöjjön inkább a mama, küldi az Úti költ- Nagy Benőné, a Kölnben járt édesanya (Novotta Ferenc felvétele) séget.

Az első látogatás már megtörtént.

Múlt év október 12-én szállt le Nagy iBenőné a vonatról a kölni pályaudvaron.

Milyen volt a .találkozás?

— ö engem nézett. Én meg őt. Aztán amikor jól kisírtuk magunkat, hazamentünk ebédelni, — mondja és megint pityereg.

Három hónapig tartózkodott az édesanya a Rajna menti városban, megcsodálta a gyönyörű gótikus dómot

GYÁSZJELENTÉS

Az utóbbi hetekben több jeles külföldi honfitársunk elhunytáról értesültünk.

őszinte részvéttel emlékezünk meg Geréb József USA-ban élt honfitárs elhunytáról, aki az Amerikai Magyar Szó tudósítójaként tollával mindenkor a haladó gondolkodású magyarok ügyét szolgálta.

Ugyancsak őszinte együttérzéssel gondolunk Csont Péter honfitársra is, a Los Angelesben megjelenő, haladószellemű ».Tény« című magyar nyelvű újság szerkesztőjére, aki Kaliforniában hunyt el, és Langer Béla honfitársunkra, aki Olaszországban, a Milánói Magyar Egyesület elnökeként tevékenykedett haláláig, s akit a milánói magyarok mély gyásza kísérte utolsó útjára.

K&wp/ti postát*

Az itthon hagyott kedves könyvek nélkülözhetetlenebbek néha, mint a falat kenyér, az ismert mondatok hiánya fájóbb alkalmasint az éhségnél, szomjúságnál.

A pult, a Múzeum körúti Központi Antikvárium vásárló részlegében, mindennapos kis drámák színtere. Hivatalos neve nincs -~ meglepő ez nálunk, ahol úgy szeretünk elnevezéseket kitalálni. Kanadában élő magyar levelet intéz a makói rokonhoz, hogy az “Egri csillagok«-at, amit itt és itthagyott, hajdani lakásának valamelyik polcán, küldjék el ide, mert Montrealban élő sorstársától értesült arról, hogy az az ösvény vezet egyenesen Kanada irányába is.

Néhány kitüntetés és díj a sok százból

Részlet a befőtt-kiállításból

A santiagói magyar klub

a »Concordia« tagjai ünnepélyes keretek között búcsúztatták az óesztendőt és üdvözölték 1963-at. A jól sikerült vacsorát irodalmi est követte, amelyen Horváth Mária írónő néhány verse is elhangzott. A zenét magyarnóta hanglemezek szolgáltatták és a csárdásozó magyar kolónia együtt köszöntötte az új esztendő első reggelét.

és Köln más nevezetességeit, a kocsival még Belgiumba is átruccantak.

— Sókat meséltem a fiamnak Budapestről. Hogy milyen szép tett, milyen gondozott. Beszéltem nelki a sok tatarozásról és az új lakótelepekről ... Érdekelte nagyon, 'hisz a (Szakmájába vág.

A télen Nagyné is az előzőnél jobb lakásba költözött. Pesterzsébetről be Budára, közel a Dunához, a Margit-hídhoz, egy lakta"... ha úgy véli, hogy érdemes volna megtudni, miért disszidáltam, keresse fel feleségemet...«

(Idézet az USA-ból érkezett egyik levelünkből.)

nyálból átalakított házban lakik Mátyás fiával. (Aki Fehérvára tt gondolta meg magát...) ő a földszinten, Mátyás, családjával az első emeletem A kis unoka, Zsuzsika ott ugrál körülötte, s hogy előlkerül a kölni nagybácsi ajándéka, a hatalmas baba, örömében nagyokat sikongat.

... A nagymama meg, — mert a nagymamák is ilyenek —, potyogtatja a könynyeit...

(nádi)

A levelet Vörös Gyula írta New-Orleansból. 1956- ban disszidált 'Debrecenből. Felesége ma is ott lakik. Az Utasellátó Vállalat dolgozója.

Miért hogyta el az országot Vörös Gyula?

(Nem kalandvágy, nem politika, de még nem is bűntény, — mondja a levél.)

... Vörösék 1939-ben kötöttek házasságot. A mennyasszony — Tóth Margit — tizenhét esztendős vollt akkor. De már kijárta a debreceni szegény Tóth Margitoik akkori kegyetlen iskoláját. Koráin árvaságra jutott. Tízesztendős korában pesiztonka volt. Tizenegy esztendős fejjel pedig mosogatólány a debreceni Vigadóban, meg a Levelesben, Később (Pestre szerződött Gundelhoz. Házassága szerelmi házasság volt. Hiszen a tizenhét esztendős lányok szerelmükhöz mennek férjhez...

És 1958-ban, amikor a férje először irt neki levelet, messzi idegenből, mégis ezt válaszolta:

— Ne gyere haza, nem fogadlak vissza...

Vörös Gyula mindig elegáns, kitűnő fellépésű, jómodorú, mutatós férfi. Szakmájára nézve asztalos, de foglalkozását illetően sportember, futballtréner. Tóth Margit az élet árnyékos oldalán született, élt és dolgozott, Vörös Gyul'a a napos oldalt járta inkább. Amikor egybekeltek negyvenhét esztendős volt. Most hetven.

Deres fejjel' rója a sorokat a feleségének, írja egyik levelet a másik után. Vágyódik utána és a hazája után. Nem felejtette el Debrecent, a Nagyerdőt...

(... jól esik hacsak lélekben is egy-két órát otthon vagyunk, Hazánkban, szeretteink között... — olvassuk a Magyar Hírek Szerkesztőségéhez írott levelében.)

Vöröséknek 1946-ig étkezdéjük volt Debrecenben a

családi bajok, az állandó civakodás, a féltékenykedés felőrölte az egészségét is, kórházba került. Operáción is átesett. 1956-ot írtunk akkor. 'A kórházból elbocsátották. Meggyógyult, de gyenge volt nagyon.

— Arra gondoltam — meséli fátyolbs hangon, megtört tekintetű szemmel — nincs aki egy pohár vizet adjon, mihez kezdek egyedül ... hátha megváltozott.

És a lábbadozó beteg feleség kopogtatott a 'közös lakás ajtaján. Idegen nyitott ajtót. Vörösné ekkor tudta meg, hogy a férje disszidált. A 'lakást, a bútorokat eladta.

Vörös Gyuláné

(Joós F. Imre felvétele)

Bádogos utca 1. szám alatt. Az üzletet az asszony vezette. Vörös Gyula többnyire kártyázott a Bikában. Kártyázott és vesztett. Amikor feladták az étkezdét, kiváltotta az iparengedélyt éá — tovább kártyázott. Vörösnének nem volt más választása, egész életében a munkájából! élt, dolgozni ment. 1953-ban elszerződött az Utasellátóhoz.

— Ilyen szégyent ne hozz rám, hogy dolgozol — csattant fel a férj, aki maradiság'ból, álbüszkeség bői, vagv ki értené miért, de nem tudta elviselni, hogy a felesége dolgozzék.

Az asszony szenvedett, gyötrődött. Vörösné 1954-ben otthagyta az urát, 1955-ben válópert indított ellene. A

Vörösné 850 forint havi fizetést kap. Kifizette régen a 470 forint bankadósságot te, amit »»örökölt« az ura után ... Vörös Gyula pedig egyre írja a leveleket. Egyszer arról ad hírt, hogy hajógyárban dolgozott, de baleset érte. 'Máskor arról tudósítja a feleségét, hogy nyugdíjat kap, edző és házat vett. A 'levetek hangja őszinte, a vágyódás a haza és szerettei után lélekből fakadó, igaz érzés.

De Vörö6 Gyuláné semmit sem szeret jobban, mint a békességet. Gyötrődik, töpreng. Egyedül él. Magányosan, árván. Látja maga előtt a délceg, elegáns férfit, aki harminc esztendővel ezelőtt megkérte a kezét, akinek örök hűséget esküdött az oltár előtt...

— Én sajnálom a férjemet — hajtogatja —, de nem hiszek neki.

... Mit válaszoljunk Vörös Gyulának? ... Kérését teljesítettük. Felkerestük a feleségét Debrecenben. Szívesen tettük. De azt, hogy Vörös Gyulát hazavárják-e, egyedül Vörös Gyuláné döntheti el. Nehéz kérdés, súlyos probléma.

Vörösné töpreng, tűnődik hosszan, gyötrődőn ...

Joós F. Imre

Fájdalmas veszteség érte a magyar zeneéletet. Hetvenéves korában elhunyt Lajtha László Kossuth-díjas zeneszerző és népzenetudós, a francia Academle des Beaux Arts tagja. Gazdag életművében szimfóniák, kamarazene-alkotások, opera, balett, zongoraművek, énekkari kompozíciók, filmzenék és Igen jelentős népzenei tanulmányok sorakoznak.

Nagymamák lépnek a pulthoz, hogy a soha nem látott, már kint született, vagy a távolban cseperedő unoka részére megküldjék az olvasókönyvet, hogy ne feledje vagy éppen megismerje a magyar nyelvet, és odaáll a rokon, aki segíteni kívánja külföldre került hozzátartozóját valami szakkönyvvel. De küldenek szótárakat, nyelvkönyveket, meséket, verseket és imakönyveket: emlékek, élmények üzenetként s bátorításul.

A Vörösmarty téren egy másik üzletben »Könyvet — postán« — hirdeti a cégfelirat.

Nemrég idős bácsi nyitott be hozzájuk, aki immár 45 esztendeje él Tahitiben, s amidőn meglátogatta az óhazát, felkereste a boltot is, ahonnan a rokonok jóvoltából ellátták mali gyár könyvekkel.

> A polcokon sorakoznak a kötetek: regény [ és vers, klasszikus és mai, folyóiratok, kép| zőművészeti albumok és a fővárost, az orszá! got ismertető képeskönyvek. Ez utóbbiak ta- i ián a legnépszerűbb »»cikkek«, hiszen a tá' volélők számára felidéznek tájakat, utcákat,

| házakat, amelyek emléke már-már homályo| sül, s amelyek egyszerre ismét fölelevened! nek. Tokaji György

HLYEN FURCSÁK \l ÉDESANYÁK

í

I

y

I

4