Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1963-11-01 / 21. szám

Adalbert Kocb, a Svájci Államszövetség rendkívüli és meghatalmazott első magyarországi nagykövete átadja megbízólevelét Kisházi Ödönnek, az Elnöki Tanács elnökhelyettesének. Jobboldalon: Mlhályfi Ernő, az Elnöki Tanács tagja

I

I

I

I

II

I

I

I

I

II

I

I

I

I

I

II

II

Supeni asszony, Indonéz külügyminiszterhelyettes magyarországi tartózkodása során látogatást tett Kállai Gyulánál, a Minisztertanács elnökhelyettesénél

Barcs Sándor, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja dr. Arturo liliánák, az Argentin Köztársaság elnökévé történő ' beiktatására utazó magyar küldöttség vezetője elutazott Budapestről. A képen: Szarka Károly külügyminiszter-helyettes búcsúzik Barcs Sándortól

A régi Király Színház emlékezetes primadonnája, később az Operettszínház közkedvelt kómikája, Somogyi Nusi 79 éves korában elhunyt. A három évvel ezelőtt nyugdíjba vonult művésznő játékát őszinte, meleg humor jellemezte

Tompa Mihály költő emlékére, a Borsod megyei Keleméren, egykori lakásán emlékmúzeumot rendeztek be

*

Horváth Péter 13 éves magyar kisfiú, az ausztráliai Ararat-ban levő zeneiskola növendéke, a legjobb eredményt érte el tangóharmonikázásban az ararat-i Ifjúsági zenei versenyen

/ * V * •**'•.

A *>«A TOP

musician

SÍK SÁNDOR

(1989—1963)

Néhány nappal a halála előtt láttam utoljára. Egy szép, nemes, végtelenül emberi halálarc a párnán: ismerős, viaszba mélyített vonások, a végső révébe érő gazdag élet nagy nyugalmával ... Tudtam, hogy nem látom többet élve. És mikor lefelé mentem a homályos lépcsőn, kezemben még a keze melegével, torkomban egyszerre ugyanazt a fanyar szorongást éreztem, mint sok-sok évvel azelőtt, mikor apámat hagytam ott a halálos ágyon,

Apám? Barátom? Az volt, apánk, barátunk, nemcsak nekem: sokunknak. »-Miklós fiamnak«, legkedvesebb fiának, Radnótinak vagy Ortutaynak, aki megírta róla, hogy mikor először jelentkeztek nála, újdonsült szegedi professzornál, ő meg Tolnai Gábor, »soványan és borzasán«, azzal kezdte, hogy előfizetett nekik egy-egy liter tejre naponta, és »-annak a tejnek az ízét nem lehet élj elejteni-». Mert költő volt és professzor, esztétikus és pedagógus, de akármi volt: mindig és mindenekelőtt ember volt, nem hirdette a szeretetet, hanem tette és élte, nem elmélete, hanem életformája volt a szeretet. »Egy volt minden második szó a számban: A szeretetet oly nagyon kívántam, — Mint édesanyja emlejét a kisded. — Mindent vágytam szeretni, mint az Isten.-»

Akkor, azon az estén, mikor örökre elbúcsúztam tőle, hazaérve elővettem a Vigíliának azt a számát, melyben utolszor jelentek meg versei, hogy legalább magamban halljam még egyszer a hangját, hiszen amikor ágya mellett ültem, már nem hallhattam: már nem volt hangja. »Kérdések felelet nélkül« az egyik vers címe; mintha ő maga mondta volna belőle azt a négy sort, azzal az ízes kis vontatottsággal, ahogy zamatukat élvezve, verseket szokott fölolvasni: — azt a négyet, és utána ezt a kettőt: »Akartam mindent szeretetből tenni. — Amit tettem, több volt-e, mint semmi?« A versben kérdés ez, felelet nélkül. De csak a versben nincs rá felelet. Mert hányán és hányán tanúsítják, vallják, élik, hogy több volt, sok volt; s hány és hány szívet melegített és táplált — megint Ortutayt idézem — »az a megértés és szeretet, amely lényének is, költészetének is legbensőbb, legjellemzőbb vonása volt«! _

Szeretet, igen: ez volt legjellemzőbb vonása. De a szeretetnek is vannak változatai. 1910-ben, első kötetében a nappal szembenéző fiatal költő »bátor, egészséges rajongó«, mint Kosztolányi írta róla: »csupa kedv, öröm és optimizmus«, harsányan szereti a világot, szinte káprázik a szeme a fénytől. »Mindent fölülről néztem akkor« — tekint vissza ötven év múltán a hajdani önmagára, s ez az egy strófa költői-emberi pályakép is:

Mindent fölülről néztem akkor,

Most — most alulról nézek én.

A szép szónál szebb a valóság,

Attól vagyok ma részeg én.

A mindennapi földi nappal

Van szívem már telisteli.

Ó, mily emberi ez a nap most!

S az ember milyen isteni!

Ezt is elolvastam aznap este, mikor utoljára láttam, az őszi fecskének ezeket »az emberélet édességes őszét« dicsérő verseit, meleg, őszikés ragyogásukkal, békességes világbirtoklásukkal, búcsúzó bölcsességükkel, bujkáló humorukkal. S aztán megint visszalapoztam a »Kérdésekre felelet nélkül«, a vers utolsó strófájára, amely mégiscsak felelet, egy egész életre:

De minek ez a sok mihaszna kérdés?

A tett a fontos, nem a szürke értés.

Zárlatig úgyis elkészül a mérleg.

Csak egy a fontos: égjek s el ne égjek.

Mint a pusztai vadrózsabokor.

A nap is legszebb naplementekor.

S akkor megint apám jutott eszembe, apám a halálos ágyon; de apám arca helyén az ő arcát láttam, ezt a félelmesen megnőtt, még meg-megrebbenve már halálon túli arcot; és ez a két arc most már örökre eggyé mosódott bennem. „, _ _

Rónay György

—

HíccU s&caldxu*

Ebben az évben három ausztráliai városban rendeztek magyar nyelvű könyvekből vándorkiállítást. A kiállítások siketére jellemző, hogy a melbcmrne-i Spring Bookshop fennállása óta a kiállítás idejS alatt érte el a legnagyobb forgalmat. Ha. sonló sikerekről számoltak be a Camberrában és Sydneyben rendezett magyar könyvkiállításról is.

*

Az Európai Kulturális Tár. saság október 10-től 12-ig Rómában tartott közgyűlésén Magyarországot nagyszámú magyar küldöttség képviselte. A küldöttséget Sik Endre, a társaság magyar csoportjának elnöke vezette, tagjai voltak Kardos Tibor egyetemi tanár, Molnár Erik akadémikus, Boldizsár Iván a New Hungarian Quarterly főszerkesztője, Károlyi Mihályné, Lengyel József és Hubay Miklós.

*

József Attila-kötet jelent meg Buenos Airesben. A kötetben szereplő 33 verset Hugo Acevedo fordította, s ő írta a bevezető szöveget is. A kötet a Rosa Blindada- so. rozatban jelent meg. Ez a sorozat a világirodalom legnagyobb költőinek verseit közli.

*

Növekedett a magyar könyvek exportja. A magyar könyvek nyugati országokba történő exportja ebben az esztendőben tovább növekedett. 1963. első nyolc hónapjában a Kultúra 30 százalék, kai több könyvet exportált,

mint az elmúlt év hasonló időszakában. Jelentős rendelések érkeztek a Magyar Könyv Barátai sorozat kiadványaira is.

*

Doráti Antalt szerződtették a londoni BBC szimfonikus zenekara vezető karmesterévé a következő három évre. A magyar születésű, Amerikában élő Doráti legutóbb a minneapolisi szimfonikus zenekart vezette.

*

Országh Tivadar hegedűművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára hosszú szenvedés után elhúnyt.

*

A nemrég Magyarországon járt Halász László, magyar származású amerikai karmester nagy sikereiről írnak az amerikai lapok. A napokzan zárult a Long Island-i fesztivál, amelynek művészeti vezetője Halász László volt. November 22-én nyílik meg az újjáépített baltimore-i operaház a magyar művész igazgatásával.

*

A Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió Berkeleyben — Kaliforniában — tartott XIII. közgyűlése a most megalakított nemzetközi geotermikus bizottság tagjává választotta dr. Boldizsár Tibor egyetemi tanárt. A választás annak az elismerése, hogy tíz évvel ezelőtt az egész európai kontinensen első ízben a magyar professzor végzett méréseket a föld belsejéből a felszínre áramló meleg mennyiségének meghatározására.

HOZZÁTARTOZÓIK KERESIK

BÖRZSÖNYI ANDRÁS JÓZSEFET (született 1939-ben Gércén, anyja neve Bagoly Mária) keresi édesanyja. Börzsönyi András, aki sofőr, 1956-ban Ausztráliába vándorolt, ahonnan 1959-ben írt utoljára édesanyjának.

NAGY LÁSZLÓT (született Mezőtárkányon 1922 októberében, anyja neve Kiss Hona) keresi édesanyja Salgótarjánból. Nagy László 1953 januárjában eltávozott hazulról, és azóta nem adott magáról életjelt.

FARKAS ARANKÁT (Dorogon született, anyja neve Betáncki Júlia) keresi családja Pilisvörösvárról. Farkas Aranka 1956 novemberében külföldre távozott, és hozzátartozói 1962 márciusában kaptak tőle utoljára levelet.

PALICZ MIHÁLYT (született Nyírszöllősön 1925. szeptember 21-én, anyja Kruppa Zsuzsanna) keresi édesapja Nyíregyházáról. Palicz Mihály 1956-ban Kanadába került, és 1958 óta nem írt szüleinek.

MUNKÁCSI LÁSZLÓT (született Szolnokon, 1934. október 28-án, anyja neve Samu Anna) keresi édesapja Gyömrőről. Munkácsi László 1956 novemberében Kanadába vándorolt, és 1959 karácsonyára adott magáról utoljára hírt.

SARLÓS ANDORT (született 1941. február 20-án, anyja neve Kelemen Mária) keresi édesapja Gyuláról. Sarlós Andor vasesztergályos és marós, 1956-ban Norvégiába került, és levele szerint egy kereskedelmi hajón dolgozott. Régen nem írt haza.

STEGERMAYER JÁNOST (született 1922. október 5-én, anyja neve Botó Erzsébet) keresik szülei Újkígyósról. Stegermayer János nős, két gyermeke van, foglalkozása szabó. 1961-ben Németországból Ausztráliába ment, és onnan 1961 májusában írt szüleinek.

KÁLMÁRI BÁLINTOT (született Tiszakóródon) keresi fia. Kálmári Bálint 1928-ban külföldre távozott. Utolsó levele családjához 1948 júliusában érkezett Dél-Amerikából.

DR. HILD LÁSZLÓ orvost keresi özvegy dr. Kálmán Mihályné Kanadából, aki 1958-ban kapott tőle utoljára levelet Colombóból. Ázóta kapcsolatuk megszakadt.

ROTH ANDRÁSNÉ született RUBIN ÉVÁT, aki 12 éve nem adott magáról életjelt, keresi Ella Rubin de Stagelberg Montevideóból (Uruguay).

DR. JÓNÁS KÁROLYT, aki 1944-ben hagyta el Magyarországot és az 1950-es évek elejéig Kanadában, Torontóban (Ontario) élt, keresi egy régi ismerőse Kanadából.

DR. HAHN FERENC vegyészmérnököt (született Budapesten 1908-ban) keresi feleségének unokatestvére Budapestről. Hahn Ferenc 1942-ben Dél-Amerikába vándorolt, ahonnan eddig nem írt hozzátartozóinak.

SUSZTER SÁNDORT (született Tarcalon, anyja neve Pocsurek Erzsébet) keresi testvérének leánya Budapestről. Suszter Sándor a húszas évek elején Kanadába vándorolt, és utolsó levele 1951 tavaszán kelt Montrealból (Quebec).

SZECSÖDY MÁRTA VERONIKÁT (született 1941. december 27-én Vácott, anyja neve Schrecker Istvánka Mária) keresik szülei és testvérei. Szecsődy Márta 1945-ben Kaliforniában (USA) élő nevelőszülőkhöz került, és kb. másfél éve férjhez ment.

WEISZ-MELCZER SAMUT (1906—10 körüli években született Máramarosban, foglalkozása bognár-szobafestő) keresi egy göteborgi barátja (Svédország). Weisz-Melczer Samu 1929—1937 körül Párizsban, közben Buenos Airesben is élt.

Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot kerestető hozzátartozóikkal. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, postafiók 292, Budapest 62.

A SZÜLŐFÖLDÜNK HULLÁMHOSSZAI

NYUGAT-EURÖPÁBAN élő honfitársaink részére adásainkkal mindennap — közép-európai időszámítás szerint — este 20 órától 20 óra 30 percig és 22 órától 23 óráig jelentkezünk a 30,5, 41,5 és a 48,1 méteres rövidhullámon, valamint a 240 méteres középhullámon.

DÉL-AMERIKAI honfitársaink részére sugározunk műsort mindennap argentínai helyi idő szerint este 20 óra 30 perctől 21 óráig (középeurópai idő szerint éjjel 0,30 perctől 1 óráig) a 25,2 és a 30,5 méteres rövidhullámon.

ÉSZAK-AMERIKAI honfitársaink részére naponta kétszer adunk műsort. Keleti standard New York-i időszámítás szerint este 20 órakor és 23 óra 30 perckor. Csendes-óceáni standard — San Franclscó-i és Los Angelesi idő szerint — este 20 óra 30 perctől 21 óráig. Egyórás műsorunkkal keleti standard New York-i időszámítás szerint este 21 órától 22 óráig jelentkezünk. Zenés műsort sugározunk közép-európai időszámítás szerint reggel 4 órától 4 óra 30 percig. A fenti adások hullámhosszai: 30,5, 41,5 és 50,3 méteres rövidhullám.

Csak vasárnap a Nyugat-Európában élő hallgatóknak 15 órától 17 óráig »Vidám vasárnap délután« címmel sugározunk műsort a 240 méteres közép-, a 25,2, a 30,5 és a 41,5 méteres rövidhullámon.

I