Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1963-10-01 / 19. szám

KILOMÉTER ÉS NÉHÁNY V a nagy\ Varga Árpád, aki 33 esztendő után látogatott haza (Joós F. Imre felvétele) Áz első képeslapot Budapestről írta. A másodikkal a Mátrából jelentkezett, a harmadikat Debrecenből keltezte, ti negyediket a Balatonról küldte... Ugyan, mit érezhetett ott messze, nagyon messze — tizenháromezer kilométerre a magyar hazától — az az asszony, aki kézhez kapta? Bizonyosan oda hívta a fiát, meg a lányát, és felolvasta nekik az édesapjuk üzenetét. — Nézzétek — mutatott a budapesti lapra — ez a magyar Parlament. A Duna partján áll ez a palota. Ebben hozzák o törvényeket... Aztán elmagyarázta sorra valamennyit. A magyar ten­gert, amelynek ilyenkor őszidőben olyan szürkére válto­zik a színe, mint az őzikék szeme a Mátra rengetegében... Megmutatta a debreceni kártyán a nagytemplomot, azt, ame­lyikben Kossuth Lajos parlamentje mondta ki: Habs­burg császár Magyarországon nem országot... meg az Aranybika Szállót, amelyben tizennyolc esztendővel ezelőtt szavazták meg Kossuth Lajos késői unokái: a föld azé, aki megműveli... — Harminchárom esztendeje nem látta a szülőhazáját az Uruguayból hazalátogató Varga Árpád. — Mindenünnen írtam egy lapot — mondja, és szinte látni a szeme csillogásán, hogy most gondolatban még­­egyszer végig utazza a városokat mind... És ugyan miért nincs Újpestet ábrázoló képeslapunk?... Nagyon-nagyon szeretné, ha lenne. Hiszen, hogyan tudja majd odahaza megmutatni a gyermekeinek — a huszonkétesztendős építészmérnök hallgató lányának, Már­­tikának, meg a tizenhét esztendős nagydiák fiának, Péter­nek —, hogy milyen is az a híres, nevezetes Újpest, a budapesti peremváros, a munkásváros, ahol az édesapjuk született, és ahol az a sok-sok aranykezű magyar mun­kás terem. Varga Árpád Újpesten született 1904-ben. Újpesten lakott. Újpesten járta az elemi iskola hat osztályát. Új­pesten volt előmunkás az édesapja, Újpesten születtek a testvérei. Tizenhét esztendős volt, amikor felszabadult, mint vasesztergályos. Dolgozott Fa László gépműhelyében, a Vág utcában, állt, az esztergapad mellett a Triton Fém­­árugyárban, az Ilka utcában és próbálta a szakmát Ertz és Klein újpesti műhelyében. Dolgozott hat órát naponta, sőt kevesebbet is, mert nem volt munka... Látía azt a Magyarországot, amelyben egyik napról a másikra tíz-ti­­zenötezer ember lett munkanélküli a Váci úton. Járt nap­hosszas munka után azokban az időkben, amikor két-három­­száz munkás ácsorgóit egyetlen gyárkapu előtt... és mind azt remélte, hogy ő ott lesz az a tíz között, akit talán felvesz­nek ... Harminchárom esztendővel ezelőtt egyetlen egyszer volt a Balatonnál. Reszelő-ügynöknek csapott fel, és má­sodmagával járta az országot. Egyik napon választaniuk kellett: vonatjegyet váltsanak, vagy reggelizzenek? A reg­gelizés mellett döntöttek ... Huszonnégy kilométert gyalo­goltak. Azóta se látta a magyar tengert, csak most, az idei őszön... — Valamikor — mondotta útitársainak — itt a mun­kásság csak szolga volt, most nyaraló-vendég. Nem kapott munkát az akkori Magyarországon. Ki­üldözte a nincs. 1930-ban vándorbotot vett a kezébe, Uruguayba került. Napszámosként lépett be az egyik üzembe. Hét esztendeig dolgozott ott. Mint előmunkás vett búcsút a gyártól, amikor önálló vasesztergályos-műhelyt nyitott 1938 januárjában. Egyetlen esztergapadot vásárolt. Kezdetben egyedül dolgozott, később 15 munkással, ma két alkalmazottja van. Otthonra, megélhetésre lelt Urugu­­ayban... Egyik alapító tagja az uruguayi Magyar Kultúrköz­­pontnak. Több esztendőn át elnöke is volt az egyesület­nek. Ezt a mostani utazást is a Kultúrközpont szervezte. Tizenöt uruguayi magyar látogatta meg a szülőhazáját. Varga Árpád a munkásember szemével_ nézett körül szülőhazájában. Megfigyelt, megtapasztalt sok mindent. A beszéde már darabos, de a szava egyszerű, igaz. — Büszke vagyok mindenre, amit építettek — mondta. Járt Csepelen és a vérbeli szakmunkás figyelő szemé­vel, hozzáértésével mérte föl a munkát. — Modern, szép gépeket gyártanak — csak ennyit jegyzett meg. De ez a négy szó nagyobb dicséret, fnint hogyha másvalaki egy óra hosszán át magyaráz Csepelről. Joós F. Imre Szerkesztői üzenetek G. F. ENGLAND Kedves Honfitársunk! Hálásan köszönjük sorait, mindig őszinte örömmel tölt el bennünket, ha lapunk cikkei érdek­lődést keltenek külföldön és olvasóinkat arra késztetik, hogy tollat vegyenek kezükbe és közvetlen kapcsolatba tépjenek szerkesztősé­günkkel. Reméljük, hogy ezentúl sűrűbben keres fel bennünket so­raival, mert véleménye segítséget jelent a további munkánkban. Levelében vitába száll egyik cikkünk: »Házasság, válás, átjáró­­ház- bizonyos megállapításaival és Vllághy professzornak a házas­ság minimális időtartamára vonatkozó javaslatával. Mint legényem­­bemek, megértjük állásfoglalását ebben a kérdésben, amivel általá­nos társadalmi vonatkozásban természetesen nehezen lehet egyetérte­ni. ön helyteleníti, hogy Világhy professzor javaslata szerint kb. két év­ben kellene megszabni a házastársiak kötelező együttélését, ml«lőtt ?. bí­róságok a válást kimondhatnák. Azt írja, hogy olyan nővel vagy férfivel együtt élni, akit ki nem állhat az ember és azzal két évet eltölteni »egyenlő a halállal-, »kész öngyilkosság-. Mint mondja, a saját részéről ilyen helyzetben még két hetet sem tudna garantálni. A kérdés lényege mégis a családi élet szilárdságának megerősí­tése, a házasságok lehetőség szerinti védelme, nem pedig annak elő­segítése, hogy egy nem is oly lényeges félreértés, egy összezördülés vagy veszekedés a házasságok felelőtlen felbontásához vezessen. Minden társadalomban, elsősorban a szocialista társadalomban döntő kérdés a társadalom alapsejtjének, a családnak életképessége, szilárdsága, ön több példát sorol fel, mint amelyek a tőkés társa­dalomban okozzák, vagy egyenesen szükségszerűvé teszik a válások nagy számát. Beszél a nlncstelenségről, az anyagi problémákról, a férj és feleség külön munkahelyéről és az ebből származó bonyo­dalmakról. Nálunk a válásoknál az első, vagyis az anyagi kérdés már csak igen elenyésző mértékben oka a válásoknak, az a tény vi­szont, hogy mind a férj, mind a feleség dolgozik, nálunk is igen sok problémát szül. A helyzet természetesen lényegesen egyszerűbb, ha a családban nincsenek gyermekek. De ha már vannak, azt hisszük, ön sem tartja célravezetőnek, ha a szülők önzésből minden további nélkül felbontják a házassági köteléket és azt sem, hogy ezt az ál­lami törvények elősegítsék. Gyermektelen házaspároknál más a helyzet, de még itt sem lehet cél, hogy a házasság egyszerűen át­járóházzá változzék. Sportolóink nagyvilágban AMERIKAI ÉLMÉNYEK Főiskolás sportküldöttségünk Brazíliában járt, tenisze­zőink New Yorkban versenyeztek a közelmúltban. Eredmé­nyeik jórészt ismeretesek, ezúttal egyébként is inkább a hatá­rokon túl szerzett kedves élményeik közül szeretnénk néhá­nyat feleveníteni olvasóinknak... Az első magyar már a főiskolások dél-amerikai megérke­zése alkalmával Riio de Janeiróban, a repülőtéren köszöntötte az átutazóban lévő versenyzőket. Szabó Aladár a Brazíliába szakadt egykori kiváló vízilabdáé üdvözölte régi játékostár­sait, Kárpátit, Dömötört és a többieket. Porto Alegrében, Brazília legdélibb nagyvárosában ugyan­csak magyarok fogadták a népes magyar küldöttséget. A ba­ráti fogadtatás után pedig az olimpiai falu újonnan elkészült lakóépületeinek berendezését is az ott élő magyarok tették igazán otthonossá sportolóink számára. Janicsek bácsi, az év­tizedek óta Brazíliában élő, de a magyar nyelvet változatlan ízes nógrádi dialektussal' beszélő honfitársunk, a helyi vil­­lainytelep egyik vezetője például nagyteljesítményű hűtőszek­rényt bocsátott a sportolók rendelkezésére. Salánki dr. és Bródi honfitársak, a magyar kolónia két vezetőjének kezdeményezésével vacsorával egybekötött baráti találkozót rendeztek az Umbu Hotelben. — Az utcán sétáltam, a kirakatokat nézegettem Porto Alegrében, mikor egy reverendás pap lépett hozzám — emlé­kezett a kint eltöltött napokra Ardai Aladár a Népsport szer­kesztője. — A ruhámra varrt címerről tudta meg, hogy ma­gyar vagyok s kezeim rázva gratulált az addigi győzelmekhez, kívánt további sikeres szereplést. Amint elmondta ugyanis, mi odaérkezettek, el sem tudjuk képzelni, milyen tekintélyt szereztek sportolóink a magyarságnak, sorozatos győzelmeik­kel, valamint szerény, a brazil közvélemény elismerését meg­nyerő viselkedéssel. A tisztelendő még a nevét sem említette, s mire kérdezhettem volna, már elsodort bennünket egymás­tól az utca forgataga. Szavaira visszaemlékezve, hadd mond­jam el még azt is, hogy bizony a Porto Alegrében élő magya­rok bennünket körülvevő szeretetének, gondoskodó segítségé­nek is komoly része van az Universiadén elért sikereinkben. * — Jártam már az Egyesült Államokban, de mégis rendkí­vül boldog vagyok, hogy Gulyással együtt először én képvisel­hettem a magyar sportot a híres amerikai teniszbajnokságon, Forest Hillsben — mondta népszerű teniszbajnoknőnk, Kör­­möczi Zsuzsi. — Első amerikai tartózkodásom, 1900 óta bizony sokat, és előnyösen változott hírünk a világban. A leint élő és szülőföldünk iránt érdeklődő magyarok tájékoztatásához a Miagyar Hírek is hozzájárul. Elmondhatom, hogy egyre töb­ben olvassák ezt az újságot Amerikában is. Férjem (Körmöczi Zsuzsi férje, dr. Gerő Sándor belgyógyász professzor, a III. számú belklinika igazgató főorvosa — a szerk.) egyik távoli rokona például a Magyar Hírekben megjelent fényképem nyomán értesült amerikai utazásomról és látogatott meg. Az UuwusiacU dLu'áséytáMá{a Az olimpiai játékok főpróbájaként a brazíliai Porto Alegrében rendezték meg a III. Universtadét, a főiskolás sportjátékokat. A vi­lág legjobb főiskolás sportolóinak találkozóján — amelyről csak az Egyesült Államok versenyzői hiányoztak terminusnehézségek miatt — a magyarok 19 arany, 13 ezüst és 4 bronzéremmel, az első helyen végeztek a nemzetek nemhivatalos pontversenyében, megelőzve a 18 arany, 12 ezüst és 3 bronzérmet nyert Szovjetunió, valamint a 10 arany, 11 ezüst és 14 bronzérmet szerzett Németország sportolóit. A 19 magyar aranyérem közül különösen Kamut! Jenő világbaj­noki mezőnyben kiharcolt tőrvivő győzelme, a magyar vízilabda vá­logatott sikere és a tornász Makrai Kati, a többszörös olimpiai baj­nok szovjet Latinytnával kivívott holtversenye a legértékesebb De az eredmények, a fiatalok lelkes küzdeniakarása különben is örven­detes a tokiói olimpia előtt. A 19 aranyérmet a következő versenyzők szerezték. Atlétika: a 4X100 méteres váltó (Csutorás, Gyulai, Mihály«, Rábai) 40.9, súly lö­kés: Nagy Zsigmond 18.44, 800 méteres női síkfutás: Kazi Olga 2:05.9, Tenisz: a női páros (Kunovits Zsuzsa és Fehér Gyöngyi), Torna: egyéni össszetett verseny Makrai Katalin, női csapatverseny (Makrai Katalin, Hidegkúti Jolán és Csapó Kornélia). Cszás: 200 méteres hát­úszás Cslkány József 2:19.9, a 4X100 méteres vegyesváltó (Csikány, Gombos, Gulrich, Dobay) 4:14.4, 100 méteres női gyorsúszás Madarász Csilla 1:04.4, 100 méteres női pillangóúszás Egervári Márta 1:10.4, 100 méteres női hátúszás Bállá Mária 1:12.6, 200 méteres női mellúszás Egervári Márta 2:59.0, a 4X100 méteres női gyorsváltó (Madarász, Ko­rányi, Frank, Egervári) 4:25.0, a 4X100 méteres női vegyesváltó (Bállá, Egervári, Korányi, Madarász) 4:52.6. Vízilabda; a magyar főiskolás válogatott a döntőben 14:6 arányban győzött a szovjet főiskolás együt­tes ellen. Vívás: tőrvívás Kamuti Jenő, női tőrvívás sákovitsné Dö­­mölky Lídia, kardvívás Pézsa Tibor, kard csapat (Pézsa, Bakonyi, Kovács, Meszéna). MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZET i. Építészet Üjabb hat fordulóból álló rejtvénypályázatot indítunk. Rejtvényeink a képzőművészetek különböző ágairól szólnak. A megfejtéseket a pályázat végén, egyszerre, kérjük beküldeni. Megfejtésül beküldendő legalább 3 magyar építész neve. VÍZSZINTES: 1. Építész, a francia klasszikus barokk egyetlen hazai képvise­lője. Főbb művel a veszprémi püspöki palota, a móri Lamberg­­kastély, az egri líceum stb. (? — 1780, Jakab). 8. Az újabb magyar építészet kimagasló ere­deti egyénisége. A »magyar formanyelv- felélesztését hirdette. Müvei: Iparművészeti Múzeum, Földtani Intézet, Nemzeti Bank stb. (1845—1914, Ödön). 15. Nagy ünnepnapot előzi meg (vigília). 16. Származása. 17. Hét — ango­lul. 18. M. T. H. 20. Feljegyez. 21. Folyó Romániában. 22. Francia zenszerző 24. Finom cérna; a be­lőle készült textilipari termék. 25. A Rajna É-i torkolatága Hol­landiában. 26. Muzsikálás. 28. ... .-apacs (gyermekek játéka). 29. Azonos betűk. 30. Ellentétes kötőszó. 31. A 19. sz. második felének legnagyobb magyar épí­tésze. Fő műve az Operaház, Ba­zilika (1814—91, Miklós). 32. Tantal vegyjele. 34. Római 99. 35. Hir­telen mozdulattal a másik oldalra húz. 38. Egyiptomi szántóvelő paraszt. 40. A csónak hajtására alkalmas eszköz. 41. Női név. 42. Tábornagy, ki huszárcsapatával Berlint is megtámadta (1710—90, keresztnevének kezdőbetűjével). 45. »A- napsütéses. 48. Igazgatói röv. 49. Visszaad (!) 50. Dunántúli csatorna (fordítva). 52. Diplomá­sok rövidítése. 53. Hőmérőkön látható két betű. 54. Cjság. 56. Figyelmeztet téged. 59. Tajték (fordítva). 60. Csepp — angolul. 62. Svájci határváros. 63. Nagy és széles levelű gyomnövény. 64. Elkülönített női lakosztály a mo­hamedánoknál. 66. Valószínűnek tart. 67. A legelőre kihajtott jószág déli pihenőjét tartja. 68. A szórakozóhelyek zárásának ideje (névelővel). 70. Voltakép­pen. 72. Klasszicista építészetünk vezéralakja, a Nemzeti Múzeum építője (1773—1855, Mihály). FÜGGŐLEGES: 1. A szabadságharc alatt le­égett klasszicista stílusú pesti Vigadó újjáépítője (1824—84, Fri­gyes). 2. A földre puffant. 3. Ágy ózzák. 4. Két különböző ige­­kötő. 5. N. E. N. 6. &. 7. Bíztató kilátás. 8. A gyümölcs a fáról... 9. Német személyes névmás. 10. C. E. F. 11. Az aiaphangsor 7. 2. 3. és 4. hangjegye. 12. Becézett női név. 13. Császárság ÉK-Afri­­kában. 14. Építész, a szegedi Dóm tér épületegyüttesének ter­vezője (1881—1932, Béla). 19. Ókori egyiptomi város. 22. M. E. 23. A gyümölcs nedve. 26. Hangszeres együttes. 27. Építész, egyetemi tanár. Az Országház és a Tudo­mányegyetem Múzeum körúti épülete építője (1839—1902, Imre). 29. Az egyik morzejel. 30. Kos­­suth-díjas építész. Fő műve a budapesti Népstadion (1903—, Károly, ifjabb). 33, A felső vég­tag része. 36. Vörös — angolul. 37. T. Z. A. 38. ... Dlavolo (Au­­ber operája) 39. Nagyobb négy­szögletű papírdarab. 42. A ma­gyar klasszicista építészetnek egyik legkiválóbb mestere. Főbb müvei: egri székesegyház. Csá­szár-fürdő stb. (1789—1867, József). 43. Autó »istálló« (névelővel). 44. Kis mértékben. 46, Időegység és hatvanad része. 47, Építész, mű­egyetemi tanár, a román stílus elemeiből alkotta a Halászbás­tyát. Az ő munkája a budavári Mátyás templom helyreállítása (1841—1919, Frigyes). 50. Egész-Ünnepélyes pillanatok, a magyar himnuszt játsszák Stockholm­ban .. . Veres Győző kettős vllágrekordjavltással védte meg világ­­bajnoki elmét. Mellette Jobbján a szovjet Pljukfelder áll, a harmadik helyezést pedig Tóth Géza szerezte meg. A magyar súlyemelősport a versenyző Veres nagyszerű eredmé­nyével és a szakfelügyelő Veres kiváló irányításával megőrizte má­sodik helyét a nemzetek pontversenyében, amelyet tavaly Budapes­ten vívtak ki először a szovjet együttes mögött. FÖLDI IMRE, a 24 éves, 150 centi­méter magas tata­bányai lakatos, 1959. óta minden évben a világversenyek győ­zelmi dobogóján áll. Több világcsúcs fű­ződik nevéhez. Ez­úttal már pehely­súlyban, a 60 kilósok versenyében indult, ahol 365 kilós orszá­gos rekorddal, a ja­pán Mijake és a ma­gyar származású amerikai Berger mö­gött, a harmadik lett, s Európa-baj­­nokságot nyert NAGY ROBERT, a 23 éves 149 centi­méter magas villa­mosmérnök, az 56 kilósok, légsúlyúak versenyében szere­pelt. Egyéni rekord­ját Stockholmban is beállította, s ezzel már csaknem meg­duplázta öt évvel ez­előtti első teljesít­ményét. A verseny során világviszony­latban az ötödik, európai értékelésben a második helyen végzett HÜSZKA MIHÁLY, az oroszlányi bányá­szok 30 éves nagy­szerű súlyemelője, az Idei világbajnok­ság legbalszerencsé­­sebb versenyzője. Pontosan 20 kilót javított egyéni re­kordján, azonos 437,5 kilós teljesítményt ért el Kurlnovval, de a szabályok szerinti mérlegelésnél a szov­jet versenyző vala­mivel könnyebb volt, s ezzel nyerte a világ­­bajnokságot Huszka előtt VERES GYŐZŐ, a magyar súlyeme­lés hihetetlen fejlő­désének főrészese, öt éve mutatkozott be Stockholmban, azóta több, mint 100 kilót javított össz­teljesítményén. Tíz hazai világrekordja után, újabb kettős világrekorddal, 477,5 kilós eredménnyel védte meg tavaly Budapesten elnyert világbajnoki arany­érmét. A 27 éves világbajnok, már az olimpiai bajnokság elnyerésére készül TÓTH GÉZA, a 31 éves szombat­­helyi testnevelő ta­nár, Veres súlycso­portjában, a közép­súlyban őrizte meg bronzérmét. Buda­pesten Veres és Kono, Stockholmban Veres és Pljukfelder mögött szerezte meg a harmadik helyet. Egyébként különö­sen a szakítás az erőssége, ahol világ­rekordot is állított fel NEMESSANYI árpád, a kerekarcú, 19 éves súlyemelő, ez évben két Ifjúsági világre­korddal, egyéni telje­sítményét közel 20 ki­lóval megjavítva — 452,5 kilós eredmény­nyel — az ötödik helyen végzett a fél­nehézsúlyban ECSER KAROLY, a csepeliek 31 éves, 125 kilós óriása, 485 ki­lóval »csak« a hato­dik, illetve az euró­paiak között a ne­gyedik helyen vég­zett, de így Is bebiz­tosította a magyar csapat második he­lyét a nemzetek pont­versenyében séglleg rossz az állapota. 51. Gé­peken a gőz, vagy folyadék áramlását szabályozó szerkezet. 55. Kutya vezetésére használt keskeny szíj. 57. A. B. 58. Állati lakás. 59. Nalvul együgyű. 61. Város a Szovjetunióban, a Káma partján. 63. Egész életét eltölti. 64. Építész, a Kúria, New York palota, Műszaki Egyetem köz­ponti épülete stb. alkotója (1847— 1926, Alajos). 65. M. O. A. 67. Római 545. 69. R. N. 71. Háziállat. BEDNAY JÓZSEF

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom