Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1963-10-01 / 19. szám

• r\

C

4<i£ti<{y hozzátartozóik keresik

1 tiArru romvl Vm n<tMn«

Beii+utatiuk

Rév. László A. GROSS-t (Chicago), akinek a Magyarok Világszövetsége Elnöksége a Világszövetség EZÜST JELVÉNYÉt ítélte oda, önzetlen kulturális és társadalmi tevékenysége elismeréséül.

Az étterem zsong — Utazás előtti Utolsó este izgalma vibrál a levegőben, Nem, ez az első, messziről látogatóba hazaérkezett turistacsoport, amellyel találkozom, s már jól ismerem ezt a furcsa keverékhangula- I tot, amelyben elválaszthatalanul vegyül a készülés az útra, a látottak, átéltek friss élménye, elfogódottság és az ellenkezője is. Miről van szó7 Messziről — ezúttal az Egyesült Államikból, — megérkezik egy magyar kivándorlottakból álló turistacsoport és menten szét is szóródik: rokonokhoz, ismerősökhöz, az ország minden tájára. Azután eltelik két-három hét és a visszautazáshoz megint találkoznak. Máris csordul ki belőlük a kérdés és a kérdés nélküli elbeszélés: mit, s hogyan találtak, merre jártak. És még mindnek van valami sürgős és utolsó elintéznivalója, egy üzenet, egy telefon, egy vásárolnivaló.

Százan vannak, közöt-Ítük tízen olyan »amerikások«, akik mindössze ötvenhatban mentek el. Az egyik házaspár — Simon Dezső és felesége, _v — Szombathelyről indult, f látogatóba, a testvérek- J hez — »Most lehet, itt

az alkalom, nézzük meg, mi van velük1.« — Aztán kint ragadták. A férfi munkás, az asszony is dolgozik, megélnek. (A dolog iróniája, hogy már odakint, három esztendőbe tellett, míg a testvérekkel találkozhattak, kik az ország túlsó végében éltek.)

Simonék közel tucatnyi helyen is megfordultak itthonlétükben, anynyifelé akadt meglMogatni való rokon, ismerős. És közben persze, nem csak a régen látott arcokat, hanem a tájakat is nézték, amelyekben

minduntalan találkoztak olyasmivel, újjal, aminek hét esztendeje nyoma sem volt — nem ismétlem el, hol, s mivel, hiszen lapunkban elégszer esik szó róluk. Meg Iaztán szívesebben is bízom a beszámolót magukra Simonékra: lesz haltgatóságuk otthon. Lesz, mert ők — s néhány társuk,,— amolyan bárkából kibocsátott »próbagalambok«, első hazalátogatók a tengeren túlról azok közül, akik ötvenhatban, mentek el. Mások, régiek, öregek már szép számmal jártak itthon, de közülük még nem. Féltek, nem lesz-e, ígéret ellenére bántódásuk. Simonék ugyan nem féltek, hiszen

Szabó Zsigmond. Bal oldali kép: Simon Dezső és felesége

(Jánosi F. felvételei)

éppen azért vágtak neki az útnak, mert úgy vélték, ha megnyitották előttük az utat, azért nyitották, hogy oda-vissza egyformán járható legyen. Hát erről számolnak majd be, a »próbagalambok«, akik szárazföldet találtak és olajágat visznek a csőrükben. S nem mi, ők mondják, hogy nyomukban és példájukon, jövőre már csapatostul érkeznek majd a többiek.

Éppen /úgy, mint az öregek. Akik közül egy, Szabó Zsiga bácsi is a mi asztalunknál ül. Szabó Zsigmond is először van itthon látogatóban, mint asztaltársai, csakhogy ő nem ötvenhatban, hanem ötvenhat esztendővel ezelőtt ment el — most kereken hetvenöt esztendős. Fél évszázada, hogy kiment, mégis, Esztergomban harmincketten búcsúztatták, mind rokon. S '/odakint hányán várják majd? i— kérdezzük — Bíz’Isten, keveseben! — nevet az öreg. — Pedig nagy a család ott is ...

Nagy a család. Szabó Zsigmond végigjárta az Alföldet, Tiszántúlt, Simonék ia Dunántúlt, a többiek, ők mind a százan az egész országot nyilván. Mert nagy a család. !Még akkor is, ha óceán \van közöttük. Még akkor is, ha ötvenhat esztendő van közöttük. Még akkor is, ha kilencszázötvenhat van közöttük.

— Ha minden jól megy, három év múlva is eljövünk — mondják Simonék.

— Ha egészség lesz, én már jövőre! — így az öreg Szabó. És fejébe nyomja a kalapját.

Nagy a család.

b.

VILLÁMINTERJÚ EGY SVÁJCI HÁZASPÁRRAL

Ha nem mondta volna, hogy negyven esztendős, harmincnak se nézném. Hiszen olyan, mint egy baseli diák. A felesége belga származású, ő maga pedig a Vas megyei Szentgotthárdon született. Kovács Ferenc a neve. Huszonhárom éves volt, amikor Svájcba került és több mint másfél évtized éltelte után. most jött haza először Magyarországra.

— A feleségemnek akartam bemutatni a szülőhazámat — magyarázza.

Kovács Ferenc foglalkozása: hites könyvvizsgáló. Érti, ismeri a számok rejtélyes birodalmát. A »tartozik«, »követel« már az életszemléletévé vált. Egy másodperc tört része alatt vesz észre olyasmit, amire egy más beállítottságú, más foglalkozású ember hoszszabb idő után se jönne rá...

Lássuk tehát, mit figyelt meg, mit

Kovács Ferenc és felesége Dunaújvárosban (Novotta Ferenc felvétele)

tapasztalt magyarországi látogatása során a svájci házaspár.

Az első kérdés így hangzott;

— Mi tetszett legjobban itthon?

— A természet ősi, eredeti szépsége. Kulturált környezetben italálható ugyan, de nem tenyésztik mesterségesen..

— És a magyar vendéglátás — teszi hozzá mosolyogva a felesége...

Sokat mesél arról, hogy merre jártak. Mit láttak Budapesten, Dunaújvárosban, Bujákon, Egerben. Milyen volt a Hortobágy és a tündérszép Balaton ... Pontosan, precízen, fogalmaz. Olyan minden, mint valami hibátlan számoszlop. Nem kell se hozzáadhi, se elvenni belőle semmit.

— A feleségem élt Párizsban — meséli — ő mondja, hogy Budapesten kívül egyes-egyedül ott találkozott ezzel az egészséges humorral, ahogyan a magyarok az élet kisebb nehézségeit fogadják.

Kovács Ferenc tapasztalataival meg lehetne tölteni akár egy egész lapszámot is. Miután azonban helyszűke rrvatt csak egy kisebb lélegzetű riportocskára futja, talán inkább tételszerűen felsoroljuk megfigyeléseit.

Tetszett:

Az, hogy a vezető állásokban milyen sok a fiatal. Hogy az emberek igyekeznek toválbb tanulni. Hogy sokan végeznek esti iskolát és hogy az idős emberek is legalább érettségit akarnak tenni. Hogy olcsó a könyv és nagyon könnyű hozzájutni. A népművészeti kiállítás, mert olyan sokrétűen mutatta be a magyar nép művészetét. Hogy az állam támogatja, segíti a népművészeket minden tekintetben. Hogy a magyar ember szeret jól élni. És jól is él.

Nem tetszett:

A bürokrácia. (Nekünk se tetszik — tesszük hozzá!) A svájci vendég tartózkodási engedélye meghosszabbításánál »találkozott« a bürokráciával. Budapesttől Debrecenig csak Szolnokon lehet szuper-benzint kapni és csak jegyre. Az :s előfordult, hogy el kellett menjen a postára benzinjegyért és mire visszaért, bezárt a benzinkút. Bekopogtatott az IBUSZ irodába Egerben, Debrecenben, Keszthelyen. Nem volt szerencséje. Éppen letelt a hivatalos óra... Külföldön nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehet Magyarországot ismertető prospektusokhoz jutni. Igaz, Veszprémben sem kapott olyan füzetet, amelyben megkereshette volna, hogy mit nézzen meg egy külföldi vendég a városban, pedig az Idegenforgalmi Hivatalban is járt...

Amikor megkérdeztük, hogy mit tart leglényegesebbnek a tapasztalatai közül, így felelt;

— A lehetőséget, hogy nyílt szellemben megvitathatják a problémáikat. És különösen azt: nem elfogultak a nyugati problémákkal szemben, mint ahogy bizony Nyugaton nem tárgyilagosak mindig, ha magyar, vagy általában a keleti problémákról van sízó.

Búcsúzóul megkérdeztük a svájci házaspárt, mi volt a legszebb élményük, mi az a kedves emlék, amit leginkább szívükbe zártak?

— Láttam az édesapámat és bemutathattam neki a feleségemet — válaszolta Kovács Ferenc ...

. —joós

Both István

Demjén Ferenc

BOTH ISTVÁNT (született Pápán, anyja neve ösztreicher Mária) keresi édesanyja Budapestről. Both István 1956-ban Ausztráliába távozott és 1957. augusztusában adott magáról utoljára élet jelt.

DEMJÉN FERENCET (született Nyírparasznyán 1910-ben, anyja neve Balogh Julianna) keresi sógora MátyusróL Demjén Ferenc 1930-ban Kanadába vándorolt és 1955 óta nem írt rokonainak.

BATA KÁROLYT (született Párizsban 1934. május 4-én, anyja neve Budai Zsófia) keresi édesapja Gyálról. Bata Károly 1956-ban külföldre került és utolsó levelét szüleinek múlt év júniusában írta Angliából, Bristolból. Valószínű, hogy — tervei szerint — már az Egyesült Államokba költözött.

BUDAVÄRY FERENCET (született Dánszentmiklóson 1931. július 3-án, anyja neve Vinklár Róza) keresi édesanyja. Budaváry Ferenc 1956-ban az északamerikai Saint Paul-ban (Minnesota) telepedett le. Szülei az utóbbi időben hiába írnak a megadott címére, nem érkezik tőle válasz. A visszaérkezett tértivevényen idegen írással van fiuk neve feltüntetve.

PREISZ IMRÉT (született Budapesten 1937. március 25-én, anyja neve Kartinger Lujza) keresi édesanyja özv. Preisz Rezsőné, Budapest, IX., Gubacsi út 73. Prelsz Imre 1956-ban vándorolt ki, utolsó levele Ausztráliából Jött 1960- ban 30 Kemblavara Road Portkembla N. S. W.-ből.

HORVÁTH JÁNOST (született Sümegmihályfán 1937. január 17-én, anyja neve Görcsi Ágnes) keresi édesanyja Kertáról. Horváth János 1956 novembere óta külföldön él és édesanyjának eddig 1958-ban és 1960-ban írt, de pontos címét nem adta meg.

RÁCZ GYÖRGY építészt (született Budapesten 1907. január 26-án, anyja neve Demény Rózsa) keresi gyermeke Szigethalomról. Rácz György 1945-ben Brazíliába, Rio de Janeiróba vándorolt és 1962 januárjában írt utoljára fiának.

TÖLGYESI LÁSZLÓT (született Pécsett 1930. szeptember 13-án, anyja neve Kiss Teréz) keresi édesanyja Hásságyról. Tölgyesi László 1956-ban Kanadába távozott és 1962 márciusában kelt utolsó levele édesanyjához.

RÁCZ ANDRÁST (született 1937-ben Tolcsván, anyja neve Tóth Rozália) keresi testvére, Erzsébet, Budapestről. Rácz András 1947-ben Ausztráliába vándorolt, ahonnan 1950 óta nem írt hozzátartozóinak.

SÁGI ANNÁT (született 1915-ben Mosonban, anyja neve Tóth Jusztinia) keresi testvére, Erzsébet Budapestről. Sági Anna 1928-ban Belgiumba került és nővére szeretné felvenni vele a kapcsolatot.

FARKAS ERZSÉBETET (született Fogarason 1907-ben, anyja neve Hódi Mariska) keresi unokanővére Budapestről. Farkas Erzsébet 1922-ben anyjával együtt külföldi nagybátyjához költözött és utoljára 1934-ben írt rokonainak.

OLÁH MARGITOT, ERZSIT, ILONKÁT és ISTVÁNT, kiknek édesanyjuk neve Kövér Zsófia és szüleik ötven évvel ezelőtt Clevelandba (Ohio, USA) vándoroltak, keresi nagybátyjuk Somerset-ből (N. J., USA).

SAMUDOVSZKY MIHALYÉKAT, akik az 1920-as évek elején Észak-Amerikába vándoroltak, keresi rokonuk Californiából.

FÜRI IMRÉNÉT és családját, akik 1945 körül Brisbaneba vándoroltak, keresi egy budapesti ismerősük.

BOLDIZSÁR LAJOS kisiparost és feleségét, született Janech Vilmát keresi halásztelek! Ingatlanuk gondozója, fontos ügyben.

PÄSZTÖ BÉLA szövőmestert és feleségét, született Boldizsár Lujzát, kik halásztelki ingatlanuk gondozását egy barátjukra bízták, fontos ügyben keresi megbízottjuk.

Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot kerestető hozzátartozóikkal, A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, Postafiók 292, Budapest 62.

HOZZÁTARTOZÓIK MEGTALÁLTÁK

Mrs Helen Fekete, orlandói (USA) lakos, a Magyarok Világszövetsége útján kerestette Magyarországon élő nővérét. A Magyarok Világszövetsége kutatása eredményes volt, a kerestető nővére, a Bács-Kiskun vármegye Akasztó községében élő Pusztai Jánosné, 50 esztendő után felvette a kapcsolatot amerikai testvérével. »Hála a jó Istennek, 50 év után megtaláltam nővéremet. Nem tudom, hogyan háláljam meg szívességüket ...« — írja Mrs Helen Fekete.

A SZÜLŐFÖLDÜNK HULLÁMHOSSZAI

NYUGAT-EUROpABAN élő honfitársaink részére adásainkkal mindennap — közép-európai Időszámítás szerint — este 20 órától 20 óra 30 percig és 22 órától 23 óráig Jelentkezünk a 30,5, 41,5 és a 48,1 méteres rövidhullámon, valamint a 240 méteres középhullámon.

DÉL-AMERIKAI honfitársaink részére sugározunk műsort mindennap argentínai helyi idő szerint este 20 óra 30 perctől 21 óráig (középeurópai idő szerint éjjel 0,30 perctől 1 óráig) a 25,2 és a 30,5 méteres rövidhullámon.

ÉSZAK-AMERIKAI honfitársaink részére naponta kétszer adunk műsort. Keleti standard New York-i Időszámítás szerint este 20 órakor és 23 óra 30 perckor. Csendes-óceáni standard — San Franclscó-1 és Los Angelesi Idő szerint — este 20 óra 30 perctől 21 óráig. Egyórás műsorunkkal keleti standard New York-i Időszámítás szerint este 21 órától 22 óráig jelentkezünk. Zenés műsort sugározunk közép-európai Időszámítás szerint reggel 4 órától 4 óra 30 percig. A fenti adások hullámhosszal: 30,5, 41,5 és 50,3 méteres rövidhullám.

Csak vasárnap a Nyugat-Európában élő hallgatóknak 15 órától 17 óráig »Vidám vasárnap délután« címmel sugározunk műsort a 240 méteres közép-, a 25,2, a 30,5 és a 41,5 méteres rövidhullámon.